Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-06-23 / 27. szám
2. oldal LOSONCI ÚJSÁG 1910. junius 23. csatolt. Ők némely esetekben a fiák jogaiba léptek, fiági birtokokat örökölhettek; mint ilyenek a törvényhozásba és honvédelembe is befolyhattak és családfőként dolgaikat érvényesen intézhették. Innen van a magyar nőben az a még ma is észrevehető bizonyos finom árnyalata, zománca a férfias bátorságnak és önálló jellemnek. Innen van az ő kiváló honszeretete. Ez a történeti múlt szolgálhat irányadóul a jövőre nézve a nőknek politikai jogokkal való felruházásánál is. Ha ellenkezőleg cselekednénk a reakció terére lépnénk. Hogy azonban félre ne értessem, mindjárt kijelentem, hogy én a nőket a közel jövőben nem általában akarnám felruházni politikai jogokkal, hanem egyelőre még csak kivételesen. Egyelőre még szavazati jogot csak azoknak a nőknek adnék, kik földbirtokosok, vagy önálló ipar vagy kereskedelmi üzlettel bírnak, vagy akik valamely hivatali állást töltenek be, tehát akik megfelelő szellemi kvalifikációval bírnak és mint önálló kenyérkeresők, mint a státusba beosztott tisztviselők működnek. Ezeknek jogi állásuk teljesen hasonló az ugyanazon szolgálati ágban alkalmazott férfiakéval Méltányos és igazságos tehát, hogy ezeknek az állam épp úgy megadja a közjogokat, mint a férfiaknak. Ezeknél fogva én szerintem már most felruházandok lennének választási joggal a tanárnők, tanítónők, óvodások, a posta-távirda és vasúti osztályban alkalmazott nőtisztviselők, gyógyszerésznők, orvosnők, könyvelők, pénztárosok, ámbár magánhivatalokban vagy társulatoknál alkalmaztatnak és általában mindazok, kik bizonyos elméleti szakképességükről írásbeli bizonyítványt tudnak felmutatni. Ezek a nők önállóan keresik meg kenyerüket. Az élet harcait épp úgy megvívják, mint a férfiak. Erkölcsileg is magasabban állanak a férfiaknál. Méltányos tehát, hogy jogaik se legyenek kisebbek a férfiakénál. Avagy hogyan lehet azt összeegyeztetni az igazsággal, hogy az iskolaszolga választó, de az igazgatónő nem az. Ha a nőnek esze van ahhoz, hogy a tudományos téren is megszerezze a férfiakéhoz hasonló kvalifikációt, úgy föl kell tenni róla, hogy elég értelemmel és rátermettséggel bir a politikai jogok gyakorlásához is. Fényesen bizonyítja ezt Mária Terézia, magyar királyné, Erzsébet angol királyné és Katalin orosz cárné, akik nemcsak, hogy kifogás nélkül teljesítették uralkodói hivatásukat, de sőt ennek sikerei bámulatb is ejtenek bennünket. A történelemből tudjuk, hogy Vili, Károly francia király helyett az anyja, Szent Lajos francia király helyett a nővére uralkodott, V. Károly német császár pedig hercegnőket nevezett ki Németalföld helytartójának. Hát a nemzetközi jogban nem olvasunk-e a nőkövetekről, kik a rájuk bizott diplomáciai küldetésben mindig a legj bb sikerrel jártak el. Mint XlY. Lajos alatt Kerronal kisasszony az angol udvarnál, Louise Mária Gonzaga, IV. Waldemár lengyel királynál, Koenigsmark Mária Anna XII. Károly svéd királynál és Louise Auguste André Thimotée, kit XV. Lakos küldött az orosz udvarhoz követi minüségben, Méltán mondja Hippel német* iró a 18-ik század végén (1792), hogy a nő a világ világossága, aki Istenfélelmével és igazságszeretetével az államba uj életet tudna önteni. Nálunk 1848 előtt a nemesek özvegyei is szavaztak az országgyűlési követek választásánál. Sőt nem egyszer ők döntötték el a küzdelmet. Így Pulszky Ferencet 1840-ben a sárosmegyei özvegyek juttatták diadalra gróf Dessewffy Auréllal szemben. Kossuth Lajos is, mint egy főrendi özvegynek képviselője jutott te először az országgyűlésbe. A most fennálló választási törvény tárgyalásakor 1874-ben, Kállay Ödön, Majoros István és Stanesku Imre képviselők szorgalmazták a nők választójogának dekretálását. 1905-ben pedig Hentaller Lajos jelentette ki, hogy ő a választói jog kiterjesztésénél indítványt fog tenni a nők választási joga érdekében. Mire Kossuth Ferenc azt a megjegyzést tette, hogy a nők ezen politikai jogai nem ismeretlenek alkotmányunkban, mint ezt a rendi országgyűlések korában a távollevők követeinél és a banderiális özvegyek követküldésénél látjuk. A jelenlegi országos képviselők közül a nők választási jogai mellett vannak Barabás Béla, ki már 1906-ban az erzsébetvárosi választók előtt a nők választó joga hívének vallotta magát, aztán Justh Gyula, Benedek János, Szemere Miklós, Pap Tibor. Láttuk az eddigiekből, hogy a nők választási joga nem valami szokatlan tünemény a mi hazánkban. Szerepeltek ők ilyen minőségben már 1848 előtt a rendiség korszakában is. Ez biztos átmenet gyanánt szolgálhat a jövőre nézve. Erre már több mint két évtized óta meg van törve a jég, egyengetve az ut. Községi törvényünk megengedi, hogy a községi választásoknál a nők is részt vegyenek. Községi virilista is lehet a legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nő. S ebbeli jogát meghatalmazottja által gyakorolhatja. (1886. XII. t. c.) Nálunk a nők az egyházjogban is szerepet játszanak, amennyiben az evang. egyház zsinati törvényei (42 § ) megengedik, hogy az önálló nők az egyházközségekben szavazati joggal bírjanak. Az állampolgárságról szóló 1879 : 50 t.-c. a nemzetiségi egyenjogúságról intézkedő 1868. 44 t. c. és a Magyarország és Erdély egyesítésével foglalkozó 1868 43 t. cikkek pedig férfire és nőre nemi különbség nélkül egyaránt kiterjesztik az ott szabályozott politikai jogokat. VÁROSI ÜGYEK. Tisztviselők fizetésrendezése. Kedden, f. hó 21-én tárgyalta a jog- és pénzügyi bizottság és a városi tanács a város részére utalványozott államsegény felhasználásának (ugyan nem a városi számvevőség által) elkészített tervezetét ezidőszerint most már harmadszor ! Pedig az e tárgyban kiadott belügyministeri rendelet oly kerek, oly világos, s igy nem tudjuk elképzelni, hogy az államsegély felhasználása tekintetében megállapodásra jutni miért oly nehéz. A város részére kiutalványozott 8500 korona első sorban a tisztviselők illetményeinek kiegészítésére fordítandó, még pedig teljes összegében Nem fordítható tehát az nyugdíjalapra, vagy bármi más célra, hiszen még a legelsőre is kevés ! a rendeletnek erre vonatkozó intézkedése oly világos, oly kézenfekvő, hogy félremagyarázása igazán meglepő. Lapunk junius 9-iki számában már foglalkoztunk e dologgal; említettük, hogy a fennti bizottságok első határozata igazság és (méltányosság tekintetében nem kielégítő. E szempontok még mindezideig figyelemben nem részesültek, bár a bizottságokban erős ellenzék támadt, melynek törekvései azonban érvényesülni — nem tudjuk miért — de nem tudtak. Amily sérelme volt az épen a qualifikál tisztviselők érdekére az első határozat, olyan sérelmes a második, a harmadik. Pedig csak élni kellett volna a tanácsnak a ministeri rendeletben biztosított azon jogával, hogy tetszése szerint sorozhatja fizetési osztályokba úgy a rendeletben fel nem sorolt, mint felsorolt állásokat. Egy kis jóakarattal rendezni lehetett volna a tisztviselők illetményeit úgy, amint megérdemelik, az állam pénzéből, a város anyagi kára nélkül; lehet, hogy egyes tisztviselők, kik maguk sem tudják, mint cseppentek magas fizetési osztályba, s kik talán 2 százalékkal kevesebb államsegélyt kaptak volna, — kicsinyes sérelmére ; de amit kell, hogy teljesen elhalványítson a tisztviselői solidaritás; s akkor nem lett volna lábbal tiporva annyi ember ambíciója, nem kellett volna három bizottságnak háromszor tárgyalnia, mert a képviselőtestület igazságos és méltányos javaslatot szó nélkül elfogadott volna. Nem történhetett volna meg, hogy a város harmadik tisztviselői — főjegyzői — állása javadalmazás tekintetében nyolcadik helyre kerüljön, nem kellett volna feláldozni azon régi, s eléggé sohasem helyeselhető elvet, hogy a város magának qualifikált tisztviselőket neveljen, s azokat magától el ne riassza, közhelyesléssel találkozott volna az egész javaslat s nem adott volna okot felebbezésre! De reméljük, hogy a közóhaj a képviselőtestületi közgyűlésen felemeli tiltó szavát még egyszer, — utoljára, s azon tisztviselőket, kik a város szolgálatában őszültek meg, s akik önálló, s nem kicsinyelhető munkakörben eddig ambícióval dolgoztak és megfelelő qualifikátioval is bírnak nem a létminimumot meg sem közelitő XI, hanem a X. fizetési osztályba sorozza ! (—) Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület f. hó 18-án közgyűlést tartott az alábbi tárgysorozattal: A temető utcában és a pincesorral szemben fekvő, városi tulajdont képező telkek eladása ügyében a tanács javaslata. (Névszerinti szavazás.) Nógrádi János bejelentése, mely szerint a Temető-utcai saroktelekre Kadlubek Jozefin nevében árverezett. Petőfi, Vasúti, Madách és Battyányi-utcák csatornázása és a gyalogjárók asphaltozása ügyében a tanács javaslata. A városi közkórház 1909. évi zárszámadása. HÍREK. Személyi hir. Dr Kreutzer Lipót, az európaszerte ismert közgazdasági iró, a függetlenségi párt volt képviselőjelöltje, f. hó 18-án Losoncon időzött. A volt képviselőjelöltet, aki itt időzése alkalmával kedves egyéniségével és szeretetreméltó modorával igen sok jó barátot és tisztelőt nyert meg magának, nagy szeretettel fogadták s tiszteletére összejövetelt rendeztek. Óvodai felügyelők kinevezése. A vall. közokt. miniszter özv. Váradi Török Gábornét, apáti A bt Tándornét, Kalanda Gyulánét, Mósz Andrásnét és Dovák Mártonnét a Kálnói áll. kisdedovóda felügyelő bizottságához rendes tagokká kinvezte. Érettségi vizsgálatok. A helvbeli áll. főgimnáziumban az érettségi vizsgálatok f. hó 16-án kezdődtek és 20-án értek véget. Az érettségi vizsgálatok a következő eredményt mutatják: Jelesen érett. (4) Darkó János, Darvas János, Gedő Gyula, Keszthelyi Gyula. Jól érett. (4) Hartzer Oszkár, Kishonti Barna, Nagy Elemér, Steiner Náthán. Egyszerűen érett. (16) A vizsgálat előtt visszautasitatott 4, visszalépett 1, a vizsgálat alapján javító vizsgálatra utasitatott 4, teljes ismétlésre 2. Jubileum. Schmeichler Alfréd, az apátfalusi posztógyár igazgatója f. hó 18-án tartotta 25 éves jubileumát. A gyár tisztviselői s alkalmazottai, valamint az igazgató tisztelői s barátai kedves ünneplésben részesítették a jubiláló gyárigazgatót. Egyházi hirek. A nógrádi ágost. hitv evang. egyházmegyei tanitóegylet Balassagyarmaton, az ág hitv. ev. népiskolában folyó évi julius hó 5-ik napján tartja ötödik évi közgyűlését. A „Törekvés“ jótékonysági egyesület julius 3-án d. e. 11 órakor a Klamárik szálló értermében közgyűlést tart. Lövészverseny. F. hó 18-án, szombaton délután a losonci erdőben a Lövöldénél lövészver seny volt. De — s ez a nevezetes — nem katonák, hanem diákok részére. Mert — mint az ország több helyén — a mi gimnáziumunkban is tanítani kezdték ez esztendőben a lövészetet s kezdték szoktatni az ifjúságot a test katonai fegyelmezésére. Hogy mily meglepően szép eredménnyel, arról a nagy közönség által végignézett szombat délutáni verseny tanúskodott, melyen legfőképen Erdélyi Ferenc, Keresztesi József és Kovács Barna tanulók adták bámulatos jelét e téren való ügyességüknek. B ír evvel a dologgal legközelebb részletesebben fogunk foglalkozni, mégis már most sem mulaszthatjuk el megdicsérni Neuwirth Géza főhadnagyot, Illyefalvi V. Aladár tanárt a tanításra kirendelt altiszteket lankadatlan buzgalmukért, ügyszeretetükért, amellyel az ifjúság katonai kiképzésén fáradoztak. Alapszabályok megerősítése. A belügyminisztérium a Losonci Magántisztviselő Egyesülete alapszabályait jóváhagyta. Változás a „Felvidéki Őr“ kiadásában A „Felvidéki Őr“ julius 16-tól kezdve nyomdát cserél. A lap ezentúl Kármán Zsigmond nyomdájában fog magjelenni finom papiroson és tetszetős nyomdai kiállításban. A politikai szemle immár az egész felvidéken el van terjedve s az egyedüli újság az országban, amely pusztán a nemzetiségi kérdéssel szakszerűen, körültekintően és pártpolitikai keret, ken kívül foglalkozik. A lap szerkesztősége marad a régi Ehelyütt e nlitjük meg, hogy a „Felvidéki Őr“ részére hirdetések jutányosán és előfizetések Kármán Zsigmond könyvkereskedésében is felvétetnek. Előfizetési ár egy évre 10 korona. (Tanítóknak 5 korona.) Tekepálya megnyitás. Vasárnap délután nyílik meg ünnepélyesen a Polgári Kör tekepályája. Ez alkalomból délután fél 3 órakor versenydobálást rendeznek, este pedig a kör helyiségeiben társas-vacsora lesz. A vacsoránál egy teríték 1 kor. 60 fillérbe kerül s a részvételt a kör szolgájánál lehet bejelenteni. Ne tétovázzék, ■■ — ha táj a teje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatta legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. • . „a Kapható min-Orvosok által ajánlva. ■'»r3 l.tU, den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
