Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-01-20 / 3. szám

1910. január 20. LOSONCI UJSAO 3. oldal. nának fel a mulatós kedv hullámai: egy bizonyos bohém hazárdéria lesz úrrá a ke­délyeken, amely abból a felfogásból indul ki, hogy az egyéb bajokért vigasztalást kell keresni a táncban, muzsikában, a pezsgő gyöngyöző habjaiban. Az idén is olyanok az anyagi és egyéb viszonyok, hogy fényeseknek egyáltalán nem lehet őket mondani. Napról-napra drágább az élet és nagyon is elég lehetne a mulat­ságokra a rövid farsang. A báli naptár azonban az idén is hosszú és napról-napra bővül. A farsangnak ki kell elégíteni nemcsak a táncolni vágyókat, hanem a távolabbra tekintő mamákat is, a kik a báli kiadásokat abban a reményben teszik, hogy bőséges kamatokat hozzon a leányok férjhezadásával. Mert a bál a legjobb házasságközvetitő. Előbb a nagy, tömegbálokat tartották ennek, mostanában pedig inkább az intimebb mulatságokat, piknikeket. Ez a hagyomány, a táncos kedven kivül, az egyik főtáplálója a farsangnak, s mig élni fog, addig a far­sang is mindig sikerül, s igy sikerülni fog az idén is. Beszámoló Szécsényben. A szécsényi választókerület orsz. képviselője gróf Mailátb Géza f. hó 17-én tartotta beszámoló beszédét Szécsényben. Gyászrovat. Még meg sem pihenhetett lel­künk a fájdalomtól, amellyel csak pár napja temet­keztünk, még fülünkbe cseng a carmen lugubrék zokogó melódiája ; s hogy kitekintünk az utcára : uj gyász, uj fekete érzés csap a lelkűnkbe. — Középületeinken ismét gyászzászlókat lenget a hideg téli szél. Ki költözik el ismét közülünk, ki hagy el ismét bennünket.? A járókelők megütköz­nek a gyászlobogókon, aztán egymásnak súgják oda csendesen a szomorú hirt: Streisinger Ignác hunyt el. Egy szép, virágzó s előkelő úri család fejét ragadta el a kegyetlen halál; övéinek meleg szereteteből tépte ki, hogy a hideg föld néma magányában adjon néki örökös lakóhelyet. Kegyetlen Halál ... s ez mindnyájunknak közös embersorsa. Hódié mihi, eras tibi. — A váratlanul s élete delén elhunyt nemesgondolkozásu derék férfiú temetése f. hó 17 én ment végbe. A teme­tési gyászszertartáson megjelent a város tanácsa, melynek számos éven keresztül volt buzgó tagja, képviselőtestülete, valamint tisztikara csaknem teljes számmal. A gyászolók óriási csoportjában ott láttuk az intézetek és katonai s polgári ható­ságok képviselőit s fejeit is, hogy már külsőleg is kifejezést adjanak annak a mély fájdalomnak, amely városunk társadalmát az elhunyt halálá­val érte. Felhívás a nógrádmegyei írókhoz. Tisztelettel felkérem a varmegyénkben született, vagy a jelenben annak területén lakó s iroda­lommal, tudománnyal vagy művészettel foglalkozó urakat, hogy önállóan megjelent munkáik, továbbá érdemlegesebb hírlapi közleményeik címeit (a lap címének és keletének megjelölésével), továbbá rö­vid életrajzi adataikat velem f. é. február 15-éig közölni szíveskedjenek — azon célból, hogy Nógrádvármegyének a közeljövőben megjelenő monográfiájában helyet foglalhassanak. Ez a ké­résem főként azon iró és Írogató urak felé irá­nyul, akik a magyar Íróknak Szinnyei-féle élet­­rajzgyüjteményébe nincsenek felvéve, vagy csak hiányosan vannak tárgyalva. Tisztelettel, az orsz. monografia-társaság megbízásából: Simon János vm. levéltárnok. Eljegyzés. Klauber Frigyes, egri állami fő­reáliskolai tanár, hirlapiró eljegyezte Läufer Mar­gitkát, Läufer Manó helybeli nagykereskedő leányát. Emődy József számvevő Ungvárról múlt hó 27-én eljegyezte Eperjesi Mariskát, gácsi ta­nítónőt. Utazási kedvezmény iparosoknak. A budapesti technológiai iparmuzeum múlt évi december hó 9-én megnyílt bőr és cipőipari ki­állítása megtekintésének megkönnyitése céljából a kereskedelmi minisztérium az ötös csoportokban együtt utazó iparosok, segédek és tanoncok ré­szére azt a kedvezményt engedélyezte, hogy úgy az oda, mint a visszautazásra a Il-ik kocsiosztály­ban egy-egy Ill-ad oszt. jeggyel, a III ad osztály­ban pedig egy-egy lll-ad oszt. féljeggyel utazhat­nak. Ezen kedvezményes jegyek csak a személy- és vegyesvonatokra érvényesek A kedvezményes jegyek váltásara szolgáló igazolványok a budapesti kereskedelmi és iparkamarától kérendők. Ilyen kérelmeket készséggel továbbit az Ipartestület is. Táncmulatság. A losonci mezőgazdasági gépgyár alkalmazottainak f. hő 15-én a Városi Vigadóban lezajlott mulatsága, mint az előre is remélhető volt igen szép erkölcsi és anyagi siker­rel végződött. Az alkalmazottak s azoknak család­tagjai nagyszámban jelentek meg a mulatságon, de résztvettek azon a gyár derék tulajdonosai Basch Miksa és Tarján Ödön mérnökök család jáikkal egyetemben. A gyárosok megjelent tiszte­lőiből, barátaiból pedig egy nagy és díszes uritár­­saság kerekedett ki, akik ugyancsak szívesen ve­gyültek a táncoló csoport közé s bőven kivették részüket a szépén sikerült estélyből, amelynek csak a reggel vetett véget. Népgyülés A losonci választókerületben most már egy uj pártalakulásról is lehet beszélni. Vasárnap délután a Régi-Vigadóban nagy kormány­szidás, korrupció és panama emlegetések és fenye­­getődzések között megalakult a radikális polgárok pártja. A végrehajtó bizottság tagjaiul beválasztot­ták : Zsigmond Elek, Sipka Ede, Szkalos Kornél, Schneider Péter, Ulip István. Stellnér Arthur stb. Az V. Izr. kerületből. E hó 17-én tartotta városunkban előljárósági ülését Wohl Rumi Adolf elnöklete alatt az V. Izr. községkerület. Az ülésen Bars , Zólyom-, Hont- és Nógrád vármegy ék előljá­­rosági tagjai vettek részt. A folyoügyek elintézése után elhatároztatott, hogy az idei községkerületi közgyűlést junius hó 29-én Besztercebányán fog­ják megtartani. Kabaré és táncmulatság. A Magyaror­szági Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete 120. sz. fiókpénztára Losoncon 1910 február 5-én a Régi Vigadó termeiben kabaré estéllyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez külön segélyezési alapja javára. A vigalmi bizottság erősen fárado­zik azon hogy a kabaré estély műsorával kiváló élvezetet nyújtson a közönségnek. A hölgyek részére igen Ízléses táncrendeket fognak kiosztani. Az estély védnökségét Rakottyay György gyáros vállalta el, ami nagyban elősegíti az estély sikerét. A Busbak-alapitvány kamatait, melyet a jóviseletü és sokáig egy helyen szolgáló cselédek között szoktak kiosztani, az idén a következők kapták : Sztreborni Márton, Kemenyik István, (ezek a város szolgálatában vannak) Dózsa András, Péter János, Ferik András, Miskei István, Darányi János és Kusz Anna. A Good-Templár rend losonci „Előre“ cimü páholya e hó 27-én hétfőn, a Vigadó szálló emeleti éttermében nyilvános ülést tart. Ezen ülé­sen vendégeket s érdeklődőket is szívesen látnak. Mint halljuk, a páholy most abban fáradozik, hogy Toréi Ágostont, a hírneves sexnalpedagógust s antialkoholisták világtemplárját egy Losoncon tar­tandó előadásra megnyerjék. Mérgezés. Az ág. ev. leányiskola szegény­­sorsú növendékei között jótékony közadakozásból ingyen ebédet szoktak kiosztani. A múlt hét csü­törtök napján az ingyen ebédet élvező kisleányok valamennyien mérgezési tünetek között megbete­gedtek. A megbetegedés valószínűleg a romlott hústól származik s a megejtett orvosi vizsgálat folytán az eljárás meg is indíttatott. Vége a gyarmati gazdasági gépgyár­nak. Ismeretes, hogy Susiczky János Balassa­gyarmaton egy gazdasági gépgyárat akart létesí­teni és ennek a részére a régi vásártér felparcel­lázott telkeiből akart a város adni 4 kát. hold területet. Most arról értesültünk, hogy Susiczkyt a debreceni gépgyárhoz választották meg igazga­tónak, tehát a néki felajánlott telekre nem reflektál. Táncestély. A Losonci Iparosifjuság Ön­képzőköre f. évi február 6-án a Vigadó szállóban nagyszabású táncestélyt rendez. A nagyszámú rendezőség már javában folytatja az előkészülete­ket s mint az előjelekből látszik, az idei iparosbál kedvesen meglepő mulatsága lesz a bálozó közön­ségnek. A meghívókat a napokban bocsátják szét. Erdélyi ásványvizek külföldön. Az er­délyi ásványvizeket nemcsak a külföldön, hanem Magyarországon is háttérbe szorították a mestersé­gesen telitett asztali vizek és az osztrák ásvány­vizek. Ezt a bajt orvosolja most nagyarányú ak­cióval az idegenforgalmi Vállalat, „ magy. kir. államvasutak központi menetjegy irodája “ mely külföldi összeköttetéseiket, fiókjait és képviseleteit felhasználva, a Magyar Ásványvíz Forgalmi és Kiviteli Részvénytársaság ásványvizeit forgalomba hozza a külföldön. A kitűnő gyógyhatású borszé­kit, a dús, természetes szénsavtartalmu bodoki Matild forrást, a borhegyi, répáti, sztojkai és elő­­pataki ásványvizeket tehát élvezhetik ezentúl a külföldi szállókban, hajóstársaságok éttermeiben és a magyar vasúti vendéglőkben egyaránt és re­mélhető, hogy az a sok millió, a melyet a magya­rok külföldi vizekre költöttek, ezentúl itthon is, saját közgazdaságunk javára és a munkás székely nép keresetének gyarapítására fog szolgálni. Vérengző trombitás. Mazula István zász­lóaljkürtös a 25-ik gyalogezred egyik zászlóaljánál és ezen a címen neki már nem panganét, hanem hosszú kard dukál. Barha ő is csak baka, de a hosszú kard mégis nagyon emeli ambícióját. Ha ő úgy mulatás közben extra sapkáját a szemébe vágja s végig sétál nagy garral a Kozányi korcsma keskeny ambitusán, kardja és sarkantyúja nagyobb zenebonát csap, mint a kínai császár udvari zene­kara. E hó 16-án éjjel a Kozányi-féle korcsma kapuja alatt egy kisded tüzércsapat haladt Repcsova János tüzérszakaszvezető vezetése alatt, nyilván azon emberi szándékkal, hogy szomjuságoltás cél­jából megszállják az ivószobát. A kapu alatt ta­lálkoztak Mazula István zászlóalj kürtössel s hogy hogy nem összeszólalkoztak. A zászlóalj kürtös iszonyú ordításba kezdett (micsoda tüdeje lehet egy zászlóaljkürtösnek) és Repcsova Jánost a földre teperte. Amint ez azonban magához tért és a földről fel akart kelni, Mazula kardot rántott s óriási erővel sújtott a szerencsétlen Repcsova tü­zér felé. Legalább is óriási erejű ütésnek kell hin­nünk, mert a baluljárt Repcsova János lábát csak­nem egészen elvágta. A verekedés szerencsétlen áldozatát beszállították a csapatkórházba. Egy nyájas ismeretlen. Markó Pál szino­­bányai lakos e hó 16-án a Schwáb-féle vendég­lőben időzött, amidőn egyszer beállít hozzá egy cigány tüzérkatona s kéri, hogy fizessen neki va­lami innivalót. Markó Pál engedett a kérésnek s fizetett a cigánytüzérnek, azonban midőn ez pénzt is kért tőle kölcsön, méltatlankodva felkelt s el­hagyta a vendéglőt. A tüzér azonban utána osont és otromba széles oldalfegyverével többször a fe­jére sújtott Markónak, aki eszméletlenül terült el a földön. A kiáltozásra az állomáson szolgálatot tevő rendőr azonnal ott teimett s beszállította a súlyosan sebesültet a közkórházba. Az esetet bejelentették a katonai hatóságnak s reméljük, hogy sikerül majd kinyomoznia a tettest s keltő szigor­ral fogják sújtani ez elvetemült bűnös katonát. Adományok. A gimn. Segítő Egyesületnek 1910 febr. 1-én tartandó jótékony célú báljára újabban a következő adományok érkeztek: Ku­­liffay Kálmántól 1 doboz levélpapír, 1 üveg tinta­tartó és 1 emlékönyv, Hrk Jánostól ( Málnapatak) 2 levélnyomó, 1 cukortartó, Elek Oszkárnétól 2 virágváza és 1 tálcakendő, Hatzer Tiboldtól (Bo­­zita puszta) 1 névjegytartó, Schidló Edétől 1 üveg pezsgő, 2 porcellán váza, 2 fogváj ítartó, 2 hamu­tartó, 1 tintatarto, és 1 gyergyatartó, Duboviczky Károlynétol 1 hamutartó, és 1 névjegytartó. Stein Izidortól 2 hamutartó, Bartók Jakabtól 3 korona özv. Szabó Sándornétól 1 szivarkészlet, özv. Hárs Pétertől 1 névjegytartó, és 2 hamutartó. Fogadják a nemes adakozók a Gimn. Segélyző egyesület hálás köszönetét. Grand Hotel Savoy. A jelenlegi szállodák nem győzik elhelyezni az idegeneket, a legtöbb pedig nincs is úgy berendezve, hogy az utas igé­nyeit ki tudja elégíteni. Ezt a nagy hiányt pótolni Budapest egyik legújabb neve etessége a Grand Hotel Savoy uj szálloda, mely a modern szálloda­építés minden vívmányainak felhasználásával épül. Igazi, modern elsőrangú szálloda lesz ez, villam­­világitással, központi légfűtéssel, az összes szobák­ban hideg és m leg vízcsapokkal, egészségügyi intézményekkel, fürdőkkel, stb. úgy mint a világ­­emporiusok első szállodái vannak berendezve. Az árak nem magasak, a középosztály igényeihez vannak alkalmazva, amit legjobban bizonyít, hogy 3 koronás szoba is lesz, mely azonban szintén a legnagyobb kényelem és diszszel van kiállítva. A főváros legforgalmasabb helyén, a József-köruton a Népszínház közvetlen közelében lévén, az ide­geneknek ebből a szempontból is nagy kényelmet biztosit. Kedélyes zsebmetsző. A napokban tör­tént a vásáron. Medve József vasúti őrtől a vásár zajában elloptak egy zacskót, melyben 84 korona pénz volt. Az őr észrevette a lopást, megfogta a tolvajt s a rendőr után kiabált. — Ugyan ne kiabáljon ! — csitította az őrt a tolvaj, — a pénz úgy sincs már nálam. Egyik társam már átvette tőlem. Én Hardstein Dávid budapesti lakos vagyok. Ha most elcsukat, a pén­zét soha sem kapja vissza. Tudja mit ? Nyugtát adok magának 84 koronáról, aláírom s ha nem adom meg 3 napon beiül a pénzét, beperelhet. Akkor is behajtják rajtam. Mi sem természetesebb, hogy a tapasztalat­lan vasúti őrt meggyőzte a tolvaj hidegvérüsége és Hardstein Dávid a szabályszerűen kiállított nyugtát átadta Medve Józsefnek, ő maga pedig tovább állott a pénzzel. Mikor az őr pénzét 4 nap múlva sem kapta meg, aggodalmaskodni kezdett s följelentette az esetet a rendőrségen, ahol föl­világosították arról, hogy mily kedélyes módon csapták őt be a „nyugtával,“ amelylyel aligha le­het „a napot dicsérni.“ Az esetről a rendőrség értesítette a budapesti rendőrséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom