Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-05-19 / 20. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK JHRB fipfifc |fflfiL fi fi áBHk %■$ S ÉÉ B «■K tjG fiBHÉ& SZERKESZTOSEG :

HELYBEN: fi* fl|fi IBI IBI fiMfi fii fi BBT BWB Iff fi j§S| fi fiTfi| BBS fi fij Losonc, Kossuth U-u. 69

!' Ili: I 111111 fii I |H 11 III fill HS

I ||\||||| 1 II iNJKL-ss

Községek. ■■ SH H 88 W HlflB MS 48 < J HH SS ^8 SMB UM SB BB ^B

B ■ Sl ^B |B n BH hm ti3Nj 9b m I jm f|S B H M| BB HB Bőt ^B He B

■ III fl ■ ■ ■■■ II ■ IB IB I mmB B '

' elot,z —"" ’ kor‘ B~ mJm U ül 11 ül i| iljf mjt w>M §1Ä1 sstiÄir

Egyes szám ára 20 fii. HBEBP <B§f wBr I J|l ^^JgBpp ^BBB^' ÖJP fiB tatban.

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

V. évfolyam. 20. szám. Megjelenik minden csütörtökön. LOSOIIC, 1910 május 19.

A munkapárt

és a választói jog.

A folyó hó 15-én városunkban tartott gyűlésen a Választójogi Liga általánosságban kifejtette a jelenlegi választói jog bűnös elmaradottságát, agrár-oligarchikus voltát s a választói jog kiterjesztésének sürgős szűk ségességét, úgy általános emberi, mint nemzeti, művelődési, stb. minden szempontból,

Nem is kétséges ma már senki előtt ez országban, aki magát emberies gondolkodású, nemzetét okosan szerető embernek tartja, hogy hazánkban a választói jognak meglehetősen nagyarányú, pl. legalábbis a mai szavazók számát megkétszerező kiterjesztése általános emberi és nemzeti érdek s evvel kapcsolatban szükséges a választó polgár szavazói függetlenségének is biztosítása, amit legteljesebben a szavazás titkossága biztosit.

Mi ez általános és a nagyszámú népgyűlés utján közismertté is tett fejtegetésekkel kapcsolatban rá akarunk mutatni arra az álnok és perfid politikára, mellyel a választói jog kiterjesztésével szemben a mai kormány és a munkapárt viselkedik.

Érzi a mai kormány és a megriadt érdekfeleiből összeverődött munkapárt, hogy e kérdés elől, ez elől a roppant erejű igény elől immár végkép kitérnie nem lehet, legföljebb egy-két évtizednyi — bár elég veszedelmes — halogatást lehetne elérni.

Mit látunk tehát a kormány és pártja részéről ? Meglehetősen zavaros, első tekintetre is kétszínű magatartást, holott ilyen sarkalatos kérdésben, mely pláne e kormánynak elsősorban elvégzendő legnagyobb munkája lesz, elvárhatnók természetesen a kormánynak és pártjának teljesen egyöntetű és határozott magatartását! azt látjuk, hogy a munkapárt nem is igyekszik kötelező programmjába foglalni a szavazati jog kiterjesztésit, hanem á tagoknak e kérdésben szabadkezet tart főn a jövőre, addig a munkapárt vezető politikusai, mai és jövendő kormányférfiai álnok tervvel kiegyeznek a szavazói jog kiterjesztése és ennek megtagadása tekintetében. Tudniillik, bár a szavazói jog kiterjesztésétől félnek és benne biztos bukásukat látják, mégis a kormány mai tagjai a szavazói jog kiterjesztés híveinek vallják magukat, úgy azonban, hogy nem most maguk akarják megcsinálni, hanem megakarják előbb várni az 1911-iki népszámlálás adatainak földolgozását s majd ezután akarják megcsinálni — úgy mondják — a kétségkívül nagyarányú választói jogkiterjesztést.

Igen ám csakhogy az 1911-ben megejtendő népszámlálás adatainak földolgozása egynéhány évbe is beletelik, azalatt pedig — még ha a nemzet méltó haragja el nem söpörné is — a mai kormány, mint maga is beismeri, már elhagyja ideiglenesen elfoglalt helyét s átadja a köztudomásúlag erre kiszemelt utódnak, a mai munkapárt legfőbb emberének Tisza István grófnak, aki pedig már ma is országszerte nyíltan hirdeti, hogy a választói jog tervezett kiterjesztését nem akarja. Tisza István gróf a választó jogkiterjesztés halálos ellensége, aki csakis azokra akarja majd kiterjeszteni a választói jogot, akik a bármikori abszolút kormányhatalom markában vannak. És ezeknek is csupán azért akarja a választói jogot megedni, hogy ne érhesse az a szerencsétlenség őt, ami ezelőt nehány évvel érte, mikor a nemzet őt nemzetellenes osztályparlamentjével együtt megbuktatta, ami még most közelebbről is remélhetőleg érni fogja, hanem azt akarja, hogy a presszionálható szavazók által bármikor bármily nemzetellenes munkájára kész parlamentet tudjon ez országból összehozni.

A szavazat titkosságát még kevésbé fogja megengedni Tisza István gróf, sőt minden rettegő erejével igyekezni fog ezt megakadályozni, mert nagyon jól tudja, hogy ha ez az ország őszintén, a maga lelkiismerete szerint nyilatkozhatik, akkor rögtön és még biztosabban elsöpri őt, mint ama hires januári választásokon elsöpörte őt e nemzet lesújtó ítélete. Tisza István gróf azóta nem javult, sőt annyira sötétebbé vált politikai erkölcse, hogy mig akkor nem engedte volt meg pártjának a mai arányú presszionálásokat és a vesztegetéseket: ma már szabadon engedi, hogy pártja szemünk láttára folyó undorító erkölcstelen korteskedést folytassa, etetéssel itatással, vesztegetéssel, stb. persze megegyezik a magyarnemzet magasztos jellemével, mig a titkosságot vele össze nem férőnek szenvelgik,

Az a szempont, melyet Tisza István gróf követői fölhoznak nemzetiszin takarójául junker érdekeiknek: a magyar nemzetiség megóvása, ez nyilvánvaló ámítás, hiszen tudvalevő, hogy a mai választójog mellett a magyar szavazók száma csak 56 százalék, mig a választói jog minden tervezett kiterjesztése, még a Kristóffyé is, lényegesen emel a Magyarország percentjén, s tudvalevő az is, hogy ma a legnagyobb kerületek épen Budapesten s más magyar helyeken vannak, mig a nemzetiségi vidékeken gyakran pár száz választó már önálló kerülettel bír.

íme a mai úgynevezett nemzeti munkapárt hitszegő fondorlata, mellyel a magyar nemzetet, sőt az egész európai humanitást megcsalni készül.

Mi azonban hisszünk és bízunk a magyar nemzet még eléggé romlatlan politikai érzékében, hogy ez ellene irányuló ravasz fondorlatot meg fogja hiúsítani.

Bodor.

Elsején választunk. A központi választmány f. hó 17-én tartott ülésén elhatározta, hogy a vármegye valamennyi kerületében a képviselőválasztások junius hó 1-ső napján tartatnak. Losoncon a választási elnök valószinülög dr. Plichta Soma lesz.

A Választójogi Szövetség gyűlése.

Az általános és egyenlő titkos választójog országos szövetségének losonci fiókja pünkösd vasárnapján tartotta meg gyűlését a Vigadó nagytermében. A budapesti központot Zigány Zoltán, Jászi Oszkár és dr. Sacher Róbert képviselték. A vasútnál nagy közönség élén dr. Bazovszky Lajos ügyvéd, üdvözölte a vendégeket meleg szavakkal, amire Zigány Zoltán válaszolt.

Nagy közönség jelenlétében délután 8 órakor vette kezdetét a népgyülés, melynek elnöke Zsigmond Elek, jegyzője dr. KÍein Izidor volt.

Dr. Sacher Róbert szólalt fel elsőnek, ki birtokpolitikánk helytelenségéről, a latifundiumok tultengéséről, kulturális és politikai állapotaink kinövéseiről beszélt hatásosan és az érdekes adatok egész tárházát ismertette meg a közönséggel.

Zigány Zoltán másfél órás beszédben csodás elmeéllel és a statisztikának nagyszerű csoportosításával cáfolta a radikális választójog ellen felhozott érveket, és kimutatta, hogy az általános egyenlő titkos választójog képes egyedül úgy a parlamentet, mint az ezer bajokkal küzködő nemzetet kivezetni a mai teljesen kiforgatott állapotából.

Különösen a választójog titkosságára fekteti a fősulyt, hogy a magyar intelligencia elitejét az */4 milliónyi államhivatalnokokat ne tarthassa tovább a kormány rabszolgasorsba, hazai művelődésünk ezen óriási tőkét képviselő diplomás emberei szabadon, presszió nélkül gyakorolhassák politikai jogaikat.

Mágnásaink, államférfíaink különösen fáznak és húzódoznak a választói jog titkosságától, azt hozzák fel ellene, hogy nem egyezik meg a magyar nép ősi természetével és jellemével a titkosság s ugyanakkor elfelejtik ezek a párduc kacagányos Árpáddal bejött vitézek, hogy legsajátabb magándolgaikat, kaszinói választásaikat titkos szavazással ejtik meg.

Jászi Oszkár legkiválóbb hazai szociológusunk beszélt ezután, ki magával ragadó ékesszólással s thémájának óriási tudásával, kinek a megdönthetetlen adatok egész fegyvertára állott rendelkezésére, hogy kimutassa a mai politikai állapot lehetetlenségét s az általános egyenlő titkos választójog okvetlen szükséges voltát.

Birtokpolitikánk helytelenségére felhozza, hogy a művelés alatt álló 2 millió hold földből ennek egyharmadát 1900 nagybirtokos tartja markai között s ezek a latifundiumosok a kerékkötői s akadályozói, hogy a véres verejtékkel dolgozó munkás milliók itt valaha a megélhetéshez szükséges pár hóid földhöz jussanak s szabad, független polgárai legyenek a hazának. A nagybirtok ama kapzsisága egyik főoka a kivándorlás óriási arányainak.

Adózásunk helytelenségére érdekes adatot hoz fel, a 40 ezer holdas Csekonics uradalom átlag holdankint 70 fillért fizet, mig a mellete 6 holdon gazdálkodó kis existencia, holdankint 3 koronát fizet. Ilyenek az arányok másutt is.

Ezután részletesen ismertette azokat a reformokat, melyekre szükség, az iparfejlesztés, a kereskedalem, a népoktatásügy, a küzegészségügy, a közigazgatás s a nemzeti kérdés körül.

Mert csak ezeknek a reformoknak demokratikus, népies és a modern haladókor szellemével megegyező módon való keresztülvitelével lehet egy 'uj Magyarországot felépíteni s az agrár feudális oligarchák parlamentjéből egy modern európai színvonalon álló, a dolgozó milliók iránt érzékkel biró, parlamentet összehozni, az általános titkos választójog behozatalával.

Dr. Kreutzer Lipót azokra a nagy és értékes eredményekre mutatott rá, melyeket a demokratikus választójog a nyugati államokban produkált.

A népgyülés határozati javaslatot fogadott el, melyben kimondotta, hogy csak oly képviselőjelöltet támogat, ki hive az általános egyenlő titkos választójognak.

s.