Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-11 / 10. szám
2. oldal. L O S O N C 1 ÚJSÁG_____________________________________1909. március 11. ebben ég és föld egyet akar. Maga a tavasz: lenni akar. Ez a hitet-életet megnyilatkoztató március idusa is el fog jönni. Talán később, mint ez, amelyet állami örvendetes jóváhagyó szemethunyással jócskán ünnepé avattunk, — de el fog jönni. Lehet, hogy nem heverőünnep napján, hanem munkálkodó napokon jön, talán nem kettős adagot eszünk aznap, hanem bankháború és vámháború csapásaitúl fogunk böjtölni azon esztendőkben. Várjuk. Várjuk erősebb hittel, mint prófétáink szeretnék, elszántabb harcvágygyal, mint ősi-kardú vezéreinknek kellemes, lelkesebben, mint lelkesítőink elvárnák. Várjuk, a makacs tél fagyát, áradásokat, késői fagyokat kiálló rügyező fejlődés kérlelhetetlen erős törvényével. Mind türelmetlenebbül, egyelőre még várjuk. Várjuk. Bodor. Harc a pánszlávizmus ellen Immár köztudomású az a mozgalom, melyet városunk hazafias társadalma dr. Bazovszky és üzlettársai ellen indított meg. Köztudomású, hogy Wágner Sándor kir. tan. polgármester úgyis mint városunk első tisztviselője, úgyis mint a „Nemzeti Intézet“ ügyvezető elnöke vezetése mellett megtartott igen népes értekezlet felháborodással vette tudomásul azt a szégyenletes hirt, hogy a leghirhedtebb pánszláv agitátorok vakmerő impertinenciáVal városunkban merészeltek pénzintézetet létesíteni, amelyről kétségtelen, hogy a pánszláv propaganda szolgálatában lesz hivatva tevékenyen működni. Avagy nem kell e, hogy e feltevést igazolják olyan individiumoknak az igazgatóságban, a felügyelő-bizottságbau és alapítók között való szerep'ése, mint amilyenek egy Vesel, egy Pietor, egy Dexner, egy Dula s tudja az ördög, milyen elnevezésre hallgató bocskoros apostolok ? Igenis kétségtelen, hogy rombolás ezeknek a céljuk, rombolni a muszka emberek és a cseh pénzek segítségével, hogy alattomos és nemtelen dulásuk helyén, a magyarság romjain készítsék elő a szlávság törekvéseinek megvalósítását. Gyengeség volna annak beismerése, hogy ez a banda ilyen eredményeket volna képes nálunk elérni, bár teljes mértékben helyeseljük a megindult mozgalmat s természetesen szivvel-lélekkel csatlakozunk ahhoz azon meggyőződéssel, hogy nem lesz városunkban és környékén senki sem, aki azzal szembehelyezkednék. Helyesen jegyezte meg városunk egyik kiváló vezető férfiúja, hogy csak a túlhajtott jogérzet tehetne valakit tartózkodóvá a mozgalommal szemben, azonban az ehhez való hangja, de lassan, lassan, mind távolabbról hangzó morgássá csöndesedett. A túlsó parton az ellenség soraiból lassú dobpergést hoz a szél. Olyan gyászosan búgtak a dobok, mintha fekete posztóval voltak volna betakarva. És mind hallgattak. Talán elnézték volna a túlsó partot utolsó leheletükig, ha szellő nem takarta volna be sűrű, lágyan omló ködfátyollal. Hátuk mögött megzörrentek a bokrok. A szultán követei jöttek, hogy átadják uruk üzenetét. Mohamed földi helytartója boldognak érzi tnagát, ha a magyar hősöket országában láthatja. A kis csapat fel is készülődött az útnak. Csak a kormányzó állt még mozdulatlanul, könnyes szemekkel a parton s nézett komoran, sötéten maga elé. Keresett valamit, a szürke ködben egy sugarat, a sötétségben világosságot. De olyan egyszínű volt az a köd, olyan borzalmas fekete az a sötétség, mely a lelkére ült. A Duna olyan egyhangúan ömlött tova, mintha azt mondaná: én is futok feltartóztathatatlanul nyugodtan tovább, tovább, mint a történet. Akár fadarabot, akár holttestet viszek a hátamon, az én futásom egyforma. A kormányzó mereven nézte a ködöt, kereste a napsugarat. A török követség vezetője hozzálépett és áhítattal csókolta meg mentéje szélét. Észre sem vette. Nézte a ködöt, kereste a napsugarat. — Allah irgalmas! susogta a török dallamos hangján. A kormányzó összerezzent, lassan utána mormolta. Allah irgalmas . . . Isten irgalmas igényt dr. Bazovszky és cimborái eddigi szereplésükkel már eljátszották. Ezek az intenciók vezették a megindult mozgalom vezetőit, midőn mintegy négy hét előtt bizalmas tanácskozásra gyűltek össze a fenyegető veszély elhárításának megbeszélése céljából. Konstatálnunk kell, hogy nem a sajtó, jelesül a N. és H. H. továbbá a L. és V. sürgetései folytán hívta egybe polgármesterünk a múlt hét foíyamán a város közönségét azon célból, hogy alább ismertetendő határozatokat meghozza, mert midőn e lapok felhívásai napvilágot láttak, a követendő utat a Nemzeti Intézet vezetősége már régen kijelölte. Szükségesnek tartjuk ezt megemlíteni azért, mert az elhallgatás a nevezett egyesülés ellen vádat foglalhatna magában oly irányban, hogy hivatásának megfelelően nem őrködik és figyeli kellően a rábízott területeket. A múlt hét folyamán egyhangúlag hozott és sokszorosítani rendelt két rendbeli határozatnak szószerinti szövege a következő. (Megjegyezzük, hogy mindkét felhívást a polgárok százai írták alá.) Hazafias felhívás Losonc hazafias érzelmű polgáraihoz intézzük szózatunkat! Ahhoz a Losoncéhoz, mely a történelem tanúsága szerint hosszú századokon át lankadatlanul a magyar műveltség és honmentés szolgálatában állt. Fiaihoz azoknak a vészben-viharban megedzett dicső ősöknek, kiknek köszönhetjük békés tűzhelyünket és életünket, mert az ő örök érdemük, hogy e város határánál a szláv néptenger hullámai megtörtek s bennünket el nem temettek. Az ő védőkarjaik mindenkor erős védelmül szolgáltak a magyarságnak s megtorló pallosként könyörtelenül sújtottak le fondor ellenségeinkre. De viszont a béke napjaiban ereje és szent igazsága érzetében igaz szívvel, testvéri szeretettel fogadta keblére városunk nemes polgársága ama tótnyelvü honfitársainkat, kik itt otthont kerestek. Jól tudjuk, hogy a hozzánk szakadó szláv elem érzelme irányunkban a hosszas együttélés alatt barátságossá, meghitté lett s a békés együtt munkálkodás áldásos gyümölcseit meghozta úgy reájuk, mint reánk egyaránt. Vérző szívvel látjuk, hogy egy idő óta a vármegyénk felső részén lábra kapott hazafiatlan pánszláv mozgalom folytán ez a viszony megfordult s békezavaró, nyugtalan szellemű, önérdeküket rutul hajszoló egyes elemek ellenséges indulattal törnek ellenünk s a sajtó, politika, külföldi pénz és minden kigondolható eszköz feihasználával egyenetlenséget plántálnak közibénk. Égre kiálltó könnyelműség s a magyar türelem kifogyhatatlansága kellett hozzá, hogy ez országbontók működése ellenében úgyszólván semmisem történt részünkről a létünket fenyegető veszély ellensúlyozása céljából. Ma már nem titok polgárságunk előtt, hogy a métely hazafias városunk kebelében él, ez a métely dr. Bazovszky Lajos, kinek városunk letelepedést ősi, patriarchális portán családi fészket, vagyoni jólétet s kitüntető polgári jogokat adott. Nem titok többé, hogy ez az ember rágódó szu városunk és vidéke társadalmán, ki jóért gonosszal fizetve a felvidék hazafiatlan elemeivel s külföldi bősz ellenségeinkkel vakondok politikát űz, lankadást és szünetelést nem ösmerő ádáz működésével csóvát vet az egy haza és egy társadalom kétnyelvű fiai közé. Nem titok többé, hogy nembánomság szülte tétlenségünk felhasználásával dr. Bazovszky Lajos kilépett a tettek mezejére s ma már „Vse Obecna Banka Ucastiny Spolok“ néven egy pánszláv befolyás alatt álló bank megteremtője s igazgatója; a banknak vezető tagjai pedig túlnyomó részben országosan ismert pánszláv agitátorok. Hazánk és társadalmunk részéről terhelő kétszeres erkölcsi kötelességünk, hogy a sokat dicsért magyar türelemnek végét szakítsuk. Legyünk méltók őseinkhez! Védelmezzük meg a hazát s annak békés társadalmát úgy alattomos, mint nyílt ellenségeivel szemben egyaránt. Ma még könnyű a védelem, mert csak egy vagy legfeljebb kevesek ellen megy, holnap már talán táborrá növekszik; mert a rossznak vele járó természete, mint a tisztátalan ragályé, hogy gyorsan harapódzik s fenés fekélyével általános pusztulást terjeszt. Szakítsunk meg minden társadalmi érintkezést. dr. Bazovszky Lajossal 1 Érezze magát közöttünk annak, mivé ő maga akarta helyzetét tenni, idegennek! Zárjuk ki egyesületeink, intézeteink, testületeink, szóval egéez társadalmunk kebeléből! Vessük meg azokat is, kik dr. Bazovszky Lajossal érintkeznek, hogy ezt a szégyent városunk és vidéke hírnevéről lemossuk! Önmagunk, társadalmunk és hazánk iránt tartozó kötelességünk ez s nem lehet, hogy süket fülekre találjon szózatunk! Lehetetlen, hogy a magyar nyelv-határ bástyáinál százzsorosan ne hangozzék vissza keblünkben a régi múltnak harsogó dicsősége s ennek hallatára ne tegye meg mindenki hazafias kötelességét! Sorakozzatok mellénk polgártársak s tudassátok velünk mindazok neveit, akik eme felhívás ellenére cselekszenek. Ugyanerre az eljárásra kérjük -ä velünk mindenkor együtt érző, jó és balsorsunkban osztozó vidékünk hazafias közönségét is! Polgártársak ! Hazafiak Losonc város hazafias közönsége felháborodva értesült arról, hogy a közelmúlt napokban városunkban egy pánszláv pénzintézet alakult, mely „Vse obecna Banka Ucastiny Spoloku-nak nevezi magát. Úgy hírlik, hogy ez az uj bank külföldi szláv lökével rendelkezik. Igazgatója az nj banknak dr. Bazovszky Lajos ügyvéd; az igazgatóság tagjai pedig túlnyomó részben országosan ismert pánszláv agitátorok. Már ebből a körülményből, de abból is, hogy dr. Bazovszky Lajos hosszabb idő óta alaposan gyanusittatik hazaellenes pánszláv üzelmekkel : közelfekvő a feltevés, hogy a külföldi szláv tőkére támaszkodó uj pénzintézet szintén az állam egységet megbontani célzó nemzetiségi törekvések eszköze lesz. Merényletnek kell neveznünk dr. Bazovszky Lajos ezen újabb ténykedését, mellyel eddigi alattomos üzelmei után a magyar haza nyílt ellenségeként a tevékenység terére lépett. Dr. Bazovszky Lajossal eddigi szereplése, de különösen mostani nyílt ténykedése után, — melynek nemzetellenes jellegét immár elvitatni nem lehet, — egyszers mindenkorra megszakítunk minden társadalmi érintkezést. Kövessetek Ti is bennünket! Tekintsétek őt polgártársak nemzetünk közismert ellenségének, kit a társadalomnak bojkottálni kell! Zárjak ki egyesületeink, intézeteink, testületeink, egész társadalmunk kebeléből. Hasonlóan bojkottáljuk mindazokat, akik vele nem hivatalosan érintkeznek, akik neki vagy igazgatása alatt álló pénzintézetnek, ezen pénzintézet alkalmazottainak üzleti helyiséget, lakást adnak; akik neki élelmet és közszükségleti cikkeket eladnak, avagy tőle ilyeneket vásárolnak; az ilyen egyéneket társadalmi érintkezéseinkből teljesen kiközösítjük, tőlük vásárolni, nekik eladni és velők sem társadalmi, sem üzleti érintkezésbe lépni nem fogunk. Sorakozzatok mellénk polgártársak s tudassátok velünk mindazok neveit, s kik eme felhívás ellenére cselekszenek ' Politikai hét. A dolgok homlokterében a bankügy áll. Kossuth Ferenc bécsi audienciája és az ennek lefolyásáról a függetlenségi pártkürben tett kijelentései dominálták egész héten a helyzetet. Pártállás, pártaránylat, sőt egyéni felfogás szerint kommentálták széltében-hosszában ezt a nagy politikai fajsúlyú nyilatkozatot, és egyoldalt optimisztikus, más helyütt pedig pessimisztikus prognózisát vonták le belőle a bankügynek és az egész politikai helyzetnek. Á sajtó napok óta vezércikkekben foglalkozik Kossuth kijelentéseiben és meg lehet állapítani azt, hogy a kijelentésével az erről irt cikkek jelentékeny része vagy félreérti, félremagyarázza, vagy legalább is azoknak súlyát nem mérlegeli kellőképpen. Kossuth beszédéből három teljesen világos következtetést lehet levonni. Az egyik az, hogy a kormány — amelyről a rosszakarat minden buzgalmával terjesztetett hírek kürtölték volt világgá, hogy keblében a bankkérdésben differenciák vannak, — teljes egyértelműséggel és szolidárisán áll a kartellbank követelése mellett. A másik nagyfontosságú monentum az, hogy az uralkodó az önálló bank felállításával szemben nem helyezkedik a tagadás álláspontjára, szóval hogy az egyedül már ab ovo leküzdhetetlen akadály nem forog fenn, Magyarország alkotmányos királya elismeri a nemzetnek törvényadta jogait. Szemben ezekkel áll a harmadik kijelentés és ez az, hogy a bankügyben az osztrák kormánynyal súlyos és nehéz küzdelmünk lesz. Ausztriában a bankszabadalom meghosszabitása mellett egységesen foglaltak állást a pártok és bölcs mérlege ésre, szilárd kitartásra, és ugyancsak egységes állásfoglalásra van szükségünk, hogy e harcban esetleg vereség ne érjen bennünket. A dolog tehát úgy alakul, hogy a meginduló küzdelemben immár hazafias kötelesség a nemzeti ügy győzelme érdekében, hogy azok, akik jóhiszemüleg, gazdasági szempontból, vagy egyébb természetű okok miatt kívánatosnak tartanák a