Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-25 / 8. szám
4. oldal. _____________________________LOSONCI ÚJSÁG_________________________________1909. február 25. hangú határozattal kimondotta, hogy a Kossuth Lajos-utcának a Tugár felé menő még csatornázatlan része egészen a vámházig, továbbá a Kiskarsa-, Kis- és Nagybég-utca, valamint a patakpart mindkét oldala csatornáztassanak s a szükséges munkálatok, mihelyt lehetséges lesz, foganatba vétessenek. Megjegyezzük, hogy a patakparti csatornázás olyképpen fog létesittetni, hogy egyszerű kivezető csövek fognak lefektettetni, főcsatorna mellőzésével. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az értekezlet az aszfaltozás ellen foglalt állást, s igy a keskeny, dísztelen járdák maradnak meg a nevezett utcavonalakon. Háziezredünk zenekarának dicsérete. Laptársunk a „Z. és V.“ legutóbbi számában olvassuk a következőket: „A losonci 25. gyalogezred zenekara f. hó 14-én, vasárnap tartotta második hangversenyét a Városi Szálló nagytermében, melyet ez alkalomból a szó legszorosabb értelmében zsúfolásig megtöltött a publikum. Rendkívül kellemes műélvezetet nyújtott a klasszikus szép zene, s a látogatottság fényes bizonyítéka annak, hogy közönségünk melegen érdeklődik iránta. Reméljük, hogy havonként legalább egyszer lesz részünk a nem mindennapi műélvezetben. Schimczik karmester újból bebizonyította, hogy benne a zenekar elsőrendű, hivatása magaslatán álló dirigenst mondhat magáénak. A kifogástalan összjáték, a vezető hangszerek édes tónusa oly erősségei ennek a zenekarnak, hogy nagyvárosi igényekkel szemben is megállaná helyét. — A hangversenyt kitűnő hangulatit táncmulatság követte, mely a reggeli órákig tartotta össze a nagyszámú közönséget.“ E, mindnyájunknak igen jól eső hírrel kapcsolatban tudomására hozzuk olvasóinknak, hegy Schimczik karmester zenekarával szezációs műsoru hangversenyre készül, mi bizonyára egyik kimagasló művészi eseménye lesz városunknak. Az iparos ifjúság önképzőköre f. hó 21-én a Városi Szálló összes termeiben kitűnő sikerű mulatságot rendezett. A pazar fénnyel kivilágított termekben a táncolni és mulatni vágyó közönség igen gyorsan össze gyülekezett és 9 órára már zsúfolásig volt a Vigadónak sok kedélyes báli éjszakát látott terme. A mulatság védnöknői a Rákóci induló gyújtó hangjai mellett miután bevonultak s az emelvényen a részükre fenntartott helyeiket elfoglalták, a cigány nyomban rázendített a csárdásra és pár pillanat múlva a táncolok tömegétől nyüzsgött a bálterem. A táncrendezőbizottság élükön agilis elnökükkel Dr. Gergely Ödön helybeli ügyvéddel mindent elkövettek a hölgyek mulattatása és szórakoztatása érdekében, őszinte örömmel konstatáljuk az általános megelégedést és elismerést mint buzgalmuknak legméltóbb jutalmát. A tavasz előfutárjai megjelentek: a magkereskedők széjjel küldik árjegyzékeiket. Határoznunk keli, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut ? Bizalom kérdése ez mindenek fölött, mert a mag külsejéről minőségét megítélni nem lehet, már pedig ha ocsut vetsz, gazt aratsz, — tartja a közmondás. A Mauthner Ödön budapesti udvari magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydus fennállása óta minden tekintetben megbízhatónak bizonyult, megadja a választ a fönti kérdésre : a cég áruja kitűnő, helyes művelés mellett biztos siker, mely mindenkinek örömet szerez. Árjegyzéke, melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld, kézi könyve a gazdának, kertésznek és a természet minden barátjának. Meghívó. A „Losonc és vidéke ált. fogyasztási szövetkezete“ 1909. évi március hó hetedikén, vasárnap d. e. 11 órakor a városháza kis tanácsterméban tartja ötödik évi rendes közgyűlését, melyre a tagok az alapszabályok 23. §-a értelmében ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése a lefolyt üzletévről. 2. A mérleg-, nyereség- és veszteség-számla feletti határozat és a felmentvények megadása. 3. A tiszta jövedelemről való rendelkezés. 4 Az alapszabályok módosítása. 5. Öt igazgatósági tag választása. 6. Felügyelőbizottság választása. 7. Indítványok. A vadászati jog megadóztatása. A közigazgatási bíróság legközelebb a következő döntést hozta: A vadászati jog, mint a földbirtokkal összekötött jognak a jövedelme, eredetileg és alapjában véve a község birtokos lakosait illeti — és igy mindaddig, a inig ez a javadalom az egyes lakosok között birtokarányban felosztódik, — ez után a járadék adót kell fizetni. Ezt azonban csak is az egyes lakosok fizetik, nem pedig a község, mint testület. Nyugtázás. A febr. T-i gimn. bál rendezőbizottsága hálás köszönettel nyugtázza Hrk János főesperes urnák a bál céljaira legutóbb küldött 6 K adományát, mely összeggel a báli tiszta jövedelem 2666 K 16 f.-re növekedett. A Nógrád vár megyei Gazd. Egyesület a magyar kir. földmiv. miniszter támogatásával március hó 15-én d. e. 9 órakor Szécsényben, 16-án d. e. 11 orakor Nógrádszentpéleren, 19-én d. e. 11 órakor Gácson, 22-én d. e. 10 órakor Bercellen, 24-én d. e. 10 órakor Persén, 26-án d. e. 10 órakor Nagyorosziban a rendes vásártéren illetve köztéren tenyészállatdijazást tart. a) Tehenekre: 1. állami dij 40 K, 2. állami dij 30 K, 3. állami dij 20 K, 1. egyesületi dij 40 K, 2. egyesületi dij 20 K, 3. egyesületi dij 10 K, b) Üszőkre : 1. állami dij 40 K, 2. állami dij 25 K. 3. állami dij 15 K, 1. egyesületi dij 40 K, 2. egyesületi dij 20 K, 3. egyesületi dij 10 K. Ezen dijakra pályázhatnak nógrádvármegyei kisbirtokosok a nógrádmegyei pirostarka tájfajta jellegű szarvasmarha-állatokkal és pedig tehenekkel, melyek már legalább is egy év óta az illető gazda tulajdonában vannak, üszőknél csupán sajátnevelésü egy éven felüli állatokkal, mely körülmény a biráló-bizottság esetleges kívánságára az illetékes községi elöljáróság bizonyítványával is igazolandó. Ujonckiképzés. A besozozott, de még eddig kiképzésre be nem hivott póttartalékosokat most hívják be kiképzésre, még pedig a honvédség állományába besorozottakat folyó évi március hó 8-ára, a cs. és kir. közöshadseregbeli újonc póttartalékosokat pedig március 10-ára. A kéményseprés. Vettük a következő levelet: „Tisztelt Szerkesztő Ur! A „Losoncz és Vidéke“ e helybeli hetilap f. hó 21-iki száma azon váddal illet, hogy a házak kéményeinek sepretését hiányosan végzem, illetve végeztetem s hogy kötelességem teljesítésében kellő gondossággal nem járok el. Bizonyítékul felhozza a cikk, hogy Losoncapátfalván majdnem tűz ütött ki a gondatlanság folytán. Elismerem, hogy az e havi munkálatok nem intéztettek oly módon, hogy az kielégítő lett volna, de legyen szabad mentségemül felhozni, hogy az e havi abnormális hidegek folytán magam is, segédeim is betegségbe estünk, s az ezen közbejött gátló akadályok folytán bekövetkezett hiányokat legszorgosabb utánjárásom dacára sem volt módomban kipótolni. A rendőrség előtt különben ismeretes ezen körülmény s amint ott méltányolták kivételes hibámon kívül beállott helyzetemet, ugyanazonkép szabadjon reméllenem, hogy a közönség is elnézéssel lesz a már megtörténtekért, A kémények seprése és tisztántartása tekintetében mint eddig is, ezentúl is a legnagyobb gondosságot és körültekintést fogom kifejteni s nagyon sajnálnám és fájlalnám, ha 40 évi losonci működésem után, — amely idő alatt nem volt e'lenem ok a panaszra — most ellenem fordulna — hibámon kívül — a t, közönség bizalmatlansága. Ennyit kívántam a helyes tényállás megvilágítása céljából felhozni, s kérem t Szerkesztő Urat, hogy soraimat lapja legközelebbi számában közzétenni szíveskedjék. Teljes tisztelettel Alexy Nándor kéményseprő-mester.4 A jelmezes tiszti estély e hét keddjének szerdára virradó éjjel tartatott meg fényes siker mellett. Kedélyes jókedv jellemezte a mulatságot, melynek előidézéséhez kétségkívül hozzájárult egyrészt a lekötelezőén szives fogadtatás, melyben minden egyes megjelenő részesült a figyelmes rendezőbizottság részéről, másrészt az, hogy jelmezben jelentek meg többen, mely ősidőktől fogva bizonyos intimitásra jogosítja fel az együtt mulatókat egymással szemben. Az estélyen ott láttuk városunk és vidéke előkelő közönségének nagy részét, mely betöltötte teljesen a mulatság színhelyének, a városi szállónak összes rendelkezésre álló helyiségeit, A hölgyek jelmezei kivétel nélkül igen csinosak és ízlésesek voltak, viseletejk pedig a számhoz képest változatos. A nyüzsgő sokaságban a következő jelmezeket sikerült feljegyeznünk. Kohlener Edith remek kidolgozású viz jelmeze, melynek pandanja volt Alk Edith ugyancsak Ízléses és gazdag kivitelű tűz jelmeze. Palkovics Mika (Körmöcbánya) bájos pierette, nővére Hanka pedig fantasztikus díszítésű napraforgó jelmezben jelent meg. Izák Juliska helyes kis ördög volt, s jellemzésül felemlítjük, hogy hallottuk ismételten azt a megjegyzést, hogy gyönyör volna, ha ilyen ördög vinne. Igen bájos volt Dobó Vili, a rózsapiroska jelmezében, Szigethy Kálmánná, mint ízléses és stylszerü Carmen keltett feltűnést. Szakáll Istvánné asszír nője viselőjének kreol szépségét méltóképpen juttatta érvényesülésre. Rittinger Béláné remek kivitelű jelmezében szinte éreztette az általa képviselt »éj«-nek varázsos hangulatát. Megkapóan bájos volt a katicabogár, melynek jelmezét Török Charlie viselte. Draskóczy Sári gyöngyvirág és Hammerszky Gizi akácvirág jelmezei képviselték kedves módon a flórát. Helyes érzékkel választották meg viseletöket a Malesevjts nővérek, Róza igen csinos volt holló jelmezében, Olga helyre magyar menyecskéje méltán keltett általános tetszést, Ida pedig a legszebb vig özvegy volt azok között, kiket eddig láttunk, (pedig már sokat láttunk). Matolcsy Adél szatanellája szintén egyike volt a sikerült jelmezeknek, mely viselőjének érdekes megjelenést kölcsönzött. Reinhard Istvánné mint keleti rabszolganő, leánya Alice mint kedves megjelenésű Fortuna, Herman Irma pajkos, csapongó kedvű pereces inas, Cserey Margit mint a legszebb kéményseprő, Dapsy Ilona mint stylszerü görög nő, Auspitz Lotti pedig mint pazar rokokó öltözetű hölgy jelent meg. Ennyiben sikerült a jelmezesek névsorát összeállítanunk, s eleve is szives elnézést kérünk, ha valakit a jelmezviselők közül kihagytunk volna. Csak természetes, hogy a táncolókedv a superlativusig meg volt. Olyan csárdásokat jártak, melyek tartamra nézve megegyeztek a régi világ csárdásaival. Bizony furcsa, hogy e speciális nemzeti tánc e farsangon a tiszti estélyen talált a legszeretetteljesebb kultuszra. Bizonysága ez állításunknak, hogy a tüzes »hogy volt« következtében három táncosnőnek szakadott rongygyá a cipője. A rendezés minden tekintetben a legkörültekintőbb és legfigyelmesebb volt. A hölgyek gyönyörű bőrtárcában kapták meg a táncrendet, ami bizonyára mindnyájuknál sokáig fogja kedves emlékét képezni e szép és kiváló sikerű mulatságnak. A zenét házi ezredünk zenekara látta el Schimczik József karmester vezetése mellett mint mindenkor, úgy most is kitünően. A csárdáshoz a zenét Danyi Rudi zenekara szolgáltatta s a vacsora a’att is ez a zenekar játszott. Ők is derekasan kitettek magukért. A második négyes keretében — melyet két kolonban 78 pár táncolt — tartatott meg a kotillion, melyet Prileszky százados rendezett ötletes sikerrel. Ez alkalommal a hölgyek között csinos kotillion jelvények és virágok osztattak szét. A mulatságon uralkodó jókedv sokakat másnap is a vigadóban tartott Klamarik Danó bátyánk bering lakojámára, mely régi szokás szerint kedélyes zárója szokott lenni a farsangnak. Hervadó virágok felfrissítése. ügy farsang idejen tenger sok pénzt költ a bálozó emberiség virágokra, amelyek néhány órai virulás után elhervadva lankasztják le szirmaikat. Pedig e hervadást könnyű szerrel meg lehet gátolni, jobban mondva, a már elhery^dt virágokat egyszerit módon újra felfrissíthetjük. Nem kell hozzá más, mint egy kevés kánfor és egy kevés finom borszesz. E két anyagot jól össze kell keverni, a fonnyadt virág szárát lenyesni és a folyadékba bemártani. Pár percig bentartjuk, azután friss vízbe tesszük és a hatás oly meglepő, hogy még az imént fonnyadt virágokat ply frjssekké teszi, mintha most szakították volna le töyükrő). Az iparos ifjúsági önképzőkör f. hó 21-én megtartott mulatságán felülfizettek : Beniczky Árpád képy. 30 kor. Wágner Sándor kir. tan. polgármester, Qttahal Antal, Szjlassy Béla, Aranyosi Sándor, Bulyi János, Szokall István, Kar kottyai György, Kujnis Gyula 20—20 kor. Tőrök holtán, dr. Gergely Ödön, Gellén Endre, Klamarik Danó, Steinlipbt Soma 10 —J0 kor. Schein Fülöp, Selmeczy Miklós 8 —§ kor. Löwy Hennán, özy. Wargus Jánosné 6—6 kor. Schmidt Sándor, Mészáros János (Fülek), Hegedűs József, Barkay Ferenp, Pokornyi Ede, Schváb Gusztáv, Marosi Mátyás, özv. Szlávi Tajosné, Kohn József, Krecienc Béla, Farkas István 5—5 kor, Kovács István, Ádám Endre, Filó Lajos, Biszkup Lajos 4—4 kor. Duda Danó, Sörös Béla, dr. Schönfeld Jenő, dr. Grossman Ákos 3—8 kor- Grün Pezsii, Haaz Lajos, Hugyecz György, Grenergzi János, Erdélyj Péter, Gárdonyi Ernő, Dortsák Lajos 2—2 kor. özv. Majer Józscfné, Baginyi Gyula, dr. Kovács Géza, Balázs Jó.-séf, Kuliffay Lajos, Kovápsik János, BHskovjts János, Prátt An fal, Polónyi Pa| 1—1 kor. összesen 374 koronát. Egész bevétele 964 k 60 fill, volt, ezzel szemben kiadás 548 k- 80 fii volt, Tiszta maradvány 4lp kor. 80 fill. — Úgy a felsorolt felülfizetúk, valamint dr. Gergely Ödön ur, ki n; gyban hozzájárult a mulatság sikeréhez, továbbá Marosi Mátyás és Ljpták Károly urak szives faradságukért ezúton js fogadják a rendezőség hálás köszönetét. Vasúti szerencsétlenség. A folyó hó 15 én este a 375. sz. tehervonatit, Körmöcbánya és Jánoshegy között, könnyen végzetessé válható baleset érte. A vonat ugyanis menet közben szétszakadt s a mozdony a rajta maradt kocsikkal tovább futott, mig az elszakadt rész a vonattól lemaradt. A vasúti őr, aki a szétszakadást észrevette, a fennálló utasítások ellenére, megállította a vonat első részét s igy a hatalmas lejtőn teljes Sebességgel lefelé robogó elszakadt rész neki szaladt a megállított első résznél*. A borzasztó Össze; ütközés következtében öt kocsi kisiklott s teljesen összezuzódott Az egyik fékezőt, ki a kisiklott részen volt, az összeütközés ereje messze elhajította a baleset színhelyéről s a szprenpsétlfn ember karját törte, egy másik pedig mellén szenvedett súlyos sérüléseket. A baleset következtében a személyforgalmat átszállással bonyolították le.
