Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-24 / 51. szám
1909. december 24. L O S O N C I U J S A O 7. oldal. Még alig pitymalott, midőn ágyamból rettenetes üvöltés riasztott ki. — Eleinte azt hittem, a Vigadóban vagyok csárdázó ifjúság közepette, vagy valahol a honfoglaló Árpád seregében mely vad huj kiáltással ront neki az ellennek, de ablakomból kitekintve, csakhamar mindkét feltevésemről le kellett tennem. — Ablakom alatt vagy hat-hét turista állott és legnagyobb erejéből bömbölte, zúgta, süvitelte össze-vissza, hogy haj-haj, éljen, trara, stb. a mólitól föl egészen é-durig minden hangnemben. — Megdöbbenve dörömböltem ablakomon, a mi kis Bürgözdön a villamos csengőt helyettesíti, mire Jakab, a föntemlitett mammuthkori pincér, ki széles bőbeszédűséggel magyarázta meg, hogy szállóm a hires kisbürgözdi viszhang mellett épült: mert a kéri végén fekvő sziklatömb hatszor veszi vissza a szót. — Az üvöltő turisták a visszhang kipróbálásával foglalkoznak. Előbb nem merték elmondani, mert féltek, hogy akkor a vendéglő a nyakukon marad. Mikor kedves nőmnek óvatosan tudtára adtam, legújabb tapasztalatomért aggódva rázta meg fejét , és Brehm állattanánakazon fejezeteit, melyek a kérődzőkről szólnak, hibátlanul recitálta el reám való személyes vonatkozással. Három napig még úgy, ahogy kibírtuk a bősz orditozásokat. Negyednap ideggörcsökbe estem, hatodnap éjjel hatodmagammal kivonulva a visszhangzó sziklát aláástam és egy merész lökéssel a feneketlen mélységű szakadékba görgettük le. Másnap reggel Pista sógor, drága nőm meg én kaján mosolylyal lestük ablakunk függönyei mögött a fejleményeket. A mint előre gondoltuk, úgy történt. Egy családapa négy-öt csemetével jelent meg szállónk előtt és harsány hangon ordította a pitymailó égboltozatt felé: hogy jóóó reggelt! . . . Mély csönd, a visszhang nem jelentkezik. Jóóó reggelt! Ismételte most már két oktávával feljebb, anélkül, hogy nagyobb eredményt érne el annál, hogy szépreményü cseméteinek arca gúnyos mosolyra torzult, kipirult arccal, torkaszakadtából ordítja háromszor is, hogy jóóó reggelt és miután a visszhang őt most sem méltatja válaszra, sietve és szégyenkezve vonul félre csúfos felsülése szinhelyéről. Csemetéi gúnyos hahotával gördülnek utánna. — Mi meg, kedves nőm, inegén, kállai kettőst jártunk örömünkben a függöny mögött. így hát a turistáktól megszabadultunk és álmaink nyugalma biztosítva volt. De haj, a visszhanggal együtt elmaradt az idegen-forgalom is és a pincérköntösbe bujtatott őslény napokig nem tett egyebet, minthogy szalvétájával a falakon békésen szendergő legyeket ütötte agyon, a mi szórakozásnak eléggé mulatságos lehet ugyan, de megélhetésre édes kevés. Már-már a tönk szélén álottunk és igy beláttuk, hogy valamit tenni kell, idegeink csak jobban elbírják a gyötrést mint gyomrunk a korgást, igen ám de mit tegyünk? A sziklát ismét fölvenni a kis-bürgözdi Chimborassó tetejére — lehetetlenség és visszhangot mégis kell szerezni akárhonnan. Ekkor őslényünk agyában villant fel a mentő gondolat. Azt indítványozta, rejtsen el a bokrok közé parasztsuhancokat, akik visszakiáltva majd a hallottakat, a visszhang helyett szerepelnének. A terv kitünően sikerült. A lapok cikkeket Írtak arról, hogy a kis bürgözdi hires visszhang újra visszatért és az idegen forgalom vendéglőmmel egyetemben újra fellendült. így ment ez teljes megelégedésünkre, egész őszig, mikor azonban egy sajnálatos incidens a jövőről táplált reményeinket semmivé tette. Történt ugyanis, hogy egyszer a kisbiró fiának, Matyiké Gábornak volt hivatalos órája — és ép akkor érkezvén egy csomó turista, az egyik ezt a nem egészen parlamentarikus szót ordította el, hogy »marha.« A visszhang erre roppantul megsértődött és keményen visszavágta, marha az ám kend öreg apja, de nem én. Turistánk igen megdöbbent erre a csodás szerkezetű visszhangra, de nyitjára jutván a dolognak, azt mindenütt elhíresztelte, úgy hogy idegen forgalmunk ezután teljesen megszűnt. — Egy ideig még bírtuk a vendéglőt, de aztán lassankint ráment Muki bácsi ezer forintja — és miután összes cipőtalpaimat, nadrágszijamat és bakkjaimat elfogyasztottuk, szomorú szívvel mondtunk búcsút kis-Bürgüzdinak és a bronz korszakbeli őspincérnek és visszatértünk a székes főváros poros, de kellemetlen területére. Szállodát pedig többé soha sem nyitok. Irodalom. A „Felvidéki Or“ december 16-iki 6. száma a következő érdekes és gazdag tartalommal jelent meg. Cikkek: Dr. Kovács 'Ernő : A tajok harca s a válasstói jog. Dr. Rakoszvky Iván: Az 1868. évi XLIV.t.-cikk. Török Zoltán: A magyar társadalom. Steier Lajos : A pánslávizmus kialakulásának korszaka. — Tollhegyről: Horror kultúráé. Justhék szövetségesei. A tót nép martiromsága. Tót miseruha. Politikai fogyasztási szövetkezetek. A nép én vagyok. — Az őr: Hírek — Tudósítások — Lapszemle. — A magyarságért : Kulturegyleti és egyéb közlemények. — Kivándorlás. — Közgazdaság. — A felvidéki őr postája. — A politikai és gazdasági szemle megjelenik minden hónap 16-án, előfizetési ára egy évre 10 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Losonc. A szerkesztőség tagjai: főszerkesztő Török Zoltán, szerkesztők dr. Kovács Ernő orsz. képviselő és Keleti Oszkár, felelős szerkesztő és laptulajdonos Herczegh Jenő. „Magyar Jogász“ Az egyetemi polgárokat, szigorlókat, ügyvédjelölteket és joggyakornokokat, egyszóval a jogi pályán működőket érintő tanulmányi tudományos, szociális és gazdasági kérdések megvitatására, érdekeik felkarolására. „Magyar Jogász“ címen havonkint egyszer, a szükséghez képest kétszer megjelenő folyóirat indult meg dr. Dobó Ferenc szerkesztésében. A lap célja a hazai jogi főiskoláknak tan- és vizsgarendjéről és az abban történő változásokról, az ezekre vonatkozó egyetemi rendeletek hű közlésével, tan- és segédkönyvekről tájékoztatást nyújtani; a „Magyar Jogász“ megismerteti a külföldi (német, fráncia, svájci, angol stb.) egyetemek tanrendjét, az oktatás mikéntjét, külföldi tanulmányutak helyes beosztását, a nyelvtanulás módjait és eszközeit, mindezek gazdasági és praktikus oldalát, a külföldi tankönyveket, forrásmunkákat és folyóiratokat, a külföldi jogi vizsgákat és szakoktatás egészét, (az illető egyetemmel fennálló állandó és közvetlen összeköttetései alapján). Évente 2—3-szor német és francia nyelven is megjelenik. * A „Nyugat“ Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát Ernő irodalmi és kritikai szemléjének karácsonyi száma a következő rendkívül érdekes tartalommal jelent meg: Babits Mihály : Karácsonyi Madonna (Regényes legenda) Tóth Árpád: Versek, Schöpflin Aladár: Cholnoky Viktor első könyve, Juhász Gyula : Vers, Lukács György: Anzeugruber Móricz Zsigmond : Sárarany (Regény VI.) Fenyő Miksa: Liliom. Molnár Ferenc drámája, Peterdi István: Vers, Feleki Géza: Pettenkofen, Cholnoky Viktor: A hasbeszélő (Novella) Hatvány Lajos : Gyulai Pál estéje, Madarász Emil : Vers. A Figyelő rovattat talma: Radó Aladár: „Falu végén kurta kocsma“ (Karinthy Frigyes); Pásztor Árpád: A harmadik (Salgó Ernő); Az Országos Szimfóniái Zenekar hangversenye (Jász Dezső); Ferdinand Loewe (Csáth Géza); Beretvás Hugo Ady dalai (Csáth Géza); Viebig Klára : Az alvó hadsereg (Nagy Zoltán); A „Nyugat“ előfizetési ára félévre 10 korona, egész évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vili. Rákod ut 9. II. 7. Dörmögő Dömötör úgy látszik, csakugyan meg fogja nyerni a berlin-budapesti automobilverseny ötvenezer koronás diját. Most megint közelebb jutott hozzá — mint a „Jó Pajtás“, Sebők Esigmond és Benedek Elek gyermeklapja legújabb, december 19-iki számában jelenti. Megszabadította kitűnő utitársát a zordon Pecsenyánszky rendőrkapitány börtönéből (és még milyen kalandos módon !), sőt egy veszedelmes versenytársától is alighanem megszabadul. Most már feszült figyelemmel olzassa a nevezetes verseny leírását hétről-hétre minden gyermek, mert nemsokára már el fog dőlni, kié lesz az ötvenezer korona. Van ezenkívül még a „Jó Paitás“ legújabb számában szép vers Endrődi Sándortól és Lampérth Gézától, mulatságos elbeszélés Rákosi Viktortól, sportcikk a sulydobásról Mudin Imre sulydobóbajnoktól, séta Budapesten, tréfás képsorozat, regényfolytatás Benedek Elektől, szerkesztői izenetek, rejtvények stb. Nagy öröm lesz a gyermekeknek a „Jó Pajtás“ kettős karácsonyi ajándéka : a díszes és gazdag tartalmú almanach és a csinos kis tárcanaptár, melyet a szakatlanul bő tartalmú és szép kiállítású karácsonyi számmal egyidejűleg kap meg minden előfizető, de megkapják az újévkor belépő uj előfizetők is. A „Jó Pajtás“ a Franklin-társulat kiadásában jelen meg; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Mutatványszámokat ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, IV., Egyetem utca 4.) Magyar királyi államvasutak Igazgatósága. 354063/909 sz. Menetrend módosítás a Zágráb—sziszek—bródi és sucja—doberliui rónaion. F. évi dec. hó 15-től kezdve a zágráb máv. sziszek—bródi vonalon közlekedő, Zágráb máv.-ról délelőtt 11 óra 30 perckor induló vegyes és az onnan éjjel 1 órakor induló személyszállító tehervonatok, továbbá a Zágráb máv.-ra jelenleg délután 5 óra 50 perckor érkező vegyes és az oda éjjel 11 óra 27 perckor érkező személyszállító tehervonatok Zágráb délivasutról — fognak indulni, illetve Zágráb délivasutra fognak érkezni. E vonatok indulása és érkezése Zágráb délivasuton ugyanaz marad, mint jelenleg Zágráb máv.-on, kivévén a Zágráb máv.-ra Sucjáról éjjel 11 óra 27 perckor érkező személyszállító tehervonattal, mely Zágráb déli vasútra éjjel 11 óra 7 perckor fog érkezni és Sucjáról is korábban, azaz este 8 óra 20 perckor fog indulni. E vonatokhoz Zágráb máv. és Zágráb délivasut közt összekötő személyszállító vonatok fognak forgalomba helyeztetni, melyek által a jelenlegi csatlakozások Zágráb máv.-on ezután is fentartatnak. Ugyancsak az említett időponttól kezdve a Zágráb máv.-ról jelenleg este 9 óra 30 perckor induló személyvonat korábban, azaz este 9 óra 15 perckor fog indulni, Bródba pedig éjjel 3 óra 9 perckor fog érkezni, Bosznabródba azonban úgy fog érkezni mint jelenleg. A sucja-doberlini vonalon közlekedő Doberlinből jelenleg este 6 óra 32 perckor induló és Sucjára 8 óra 15 perckor érkező vegyesvonat pedig Doberlinből este 6 óra 29 perckor fog indulni és Sucjára este 8 óra 2 perckor fog érkezni Budapest, 1909. december 7-én Utánnyomás nem dijaztatik: Az igazgatóság. Magyar királyi államvasutak Igazgatósága. 361961/909 sz. Menetrend módosítás a szerencs-hidasnémeti kassai vonalon. 1910 évi január hó 1-től kezdve a Szerencshidasnémeti-kassai vonalon a jelenleg Szerencsről reggel 4 óra 48 perckor induló és Kassára délelőtt 8 óra 35 perckor érkező 8812 sz. vegyes vonat Szerencsről reggel 5 óra 20 perckor fog indulni és Hidasnémetire délelőtt 8 órakor fog érkezni, hol egyesítve lesz a Hidasnémetiről délelőtt 8 óra 16 perckor Kassa felé induló 1514 sz. személyvonattal. Az ellenirányban pedig a jelenleg Hidasnémetiről reggel 5 óra 53 perckor induló 8811 sz. vegyesvonat jelzett időponttól kezdve 57 perccel korábban azaz reggel 4 óra 56 perckor fog indulni és Szerencsre reggel 7 óra 51 perckor fog érkezni. A részletes menetrendre nézve a kifüggesztett hirdetmények nyújtanak bővebb felvilágosítást. Budapest, 1909. december 13. Utánnyomás nem dijaztatik. Az igazgatóság Magyar királyi államvasutak igazgatósága. 340544/ F. II. Menetrend módosítás a kőrös—belvárverőce—viroviticai vonalon. A kőrös belvár—verőce - viroviticai vonalon a klostar-virjai vonal megnyitásával egyidejűleg a következő menetrend módosítások lépnek életbe. A Verőce—Viroviticáról reggel 4 óra 25 perckor induló és Belovárig közlekedő, továbbá a Belovárról reggel 6 órakor induló és Kőrösig közlekedő vegyes vonatok megszüntetnek, helyettük Verőce—Viroviticától Kőrösig egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba, mely Verőce—Viroviticáról a délivasutnak Barcsról érkező személyvonatához csatlakozólag éjjel 3 óra 15 perckor indul és Kőrösre délelőtt 8 óra 15 perckor érkezik, ahol csatlakozik a Zágráb és Budapest felé Közlekedő személyvonatokhoz. A Belő vártól Verőce—Viroviticáig közlekedő és Belovárról reggel 5 óra 30 perckor induló vegyesvonat Belovárról korábban, azaz reggel 5 óra 21 perckor indul. A Kőrösről jelenleg 6 óra 15 perckor érkező vegyesvonat, Kőrösről reggel 5 óra 55 perckor fog indulni és Belovárra 7 óra 48 perckor fog érkezni. A Verőce—Viroviticáról délelőtt 9 óra 5 perckor induló személyvonat jelenlegi tartózkodása Klostaron 5 percre emeltetik fel. Budapest, 1909. november hó 30-án. A forgalmi főosztály igazgatója Utánnyomás nem dijazUtik. Kotányi.
