Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-24 / 51. szám

1909. december 24.________________________________LOSONCI UJ S A O 3. oldal. fenn oly nehézségek, melyek azután íogadalom­­szegésre adhatnának okát. Tanú rá számos egyén, kiket épen azért nem vettük fel tagjaink sorába. A külömbség a két egyesület között nem az tehát, hogy mi titkosan küzdünk, mert hisz ez egy nonsens, ha van csak az, hogy mi nem törekszünk minden áron tagszerzésre, nekünk ivó tagok nem kellenek, még mint pártoló tagok sem. Nem ez a kérdés, melyik egyesületnek van több tagja, ha­nem az, melyikek vannak lelkesebb, buzgóbb tagjai és hol nagyobb az abstinens tagok száma. 10 good-templar — pedig már 40-en vagyunk — több hasznára van a mozgalomnak, mint 1000 ivó pártoló tag. A magyaros nyíltság pedig nem azt jelenti, hogy az elvet hirdetjük és mikor kényel­metlen, felfüggesztjük. A mit az „Óvás“ és „Antialkoholista mu­latság' cimü cikkeimben Írtam, elejétől végig fen­­tartom. Nem „valótlanságok „ sem „merő kohol­mány“, hanem tények, melyeknek nagyon sok a tanúja. Amit Fabriczy ur ép oly jó tud, mint én. Az igazság megírásával, melyre az elv tiszta fentartása ösztökél, a testvériség ellen nem vétet­tem. Sértő kifejezést nem használtam. A testvéri­ség fogalmából nem következik, hogy elnéző legyek, mikor az elvet látom nevetségessé téve. Ellenben szándékos elferdítésnek kell kijelen­tenem azt, mintha Mikula ur meg én Fabriczy urat kapacitáltuk volna az „Előre“-be való be­lépésre. A való az, hogy Fabriczy ur akkor a páholynak még tagja volt és őt csak arra szó Ütöttük fel, hogy a legközelebbi páholyü'ésen megjelenjen és védekezését adja elő. Tehát csak afelől biztosítottuk, hogy sértéseknek nem lesz kitéve. Tudnivaló, hogy tagjaink felett fegyelmi jo­got gyakorolunk és az igazságosság magával hozza, hogy a megvádoltnak védekezését meg­hallgatni kívánjuk. Fabriczy ur kilépését, csak az alkoholos antialkoholista mulatság lezajlása után jelentette be, ezt le nem tagadhatja, de a kilépési nyilatko­zat nem változtat azon jogunkon, hogy Ítéletet mondjunk valaki felett, a ki tag korában az elvet megsértette. Az E. N. A. E.-nek még csak köszönetét mondok, hogy alkalmat adott oly dolgok megvi­lágítására, melyekkel sokan tisztában nincsenek. Dr. Hertz Sándor. HÍREK. Lapunk mai száma a karácsonyi ünnepekre való tekintettel, kétszeres ter­jedelemben, csütörtök helyett pénteken jelent meg. Kinevezés. A helybeli közkórháznál meg­üresedett alorvosi állásra, Nógrádvármegye alis­pánja Dr. Sick Adolf orvost nevezte ki. 11 Tartalékos tisztek áthelyezése Folyó évi december hó 31-vel a honvédség tartalékába helyeztettek: dr. Gergely Ödön, Kolener Árpád, Adler Richárd, Moskovitz Jakab, Spanyol Árpád, Reisz (Rácz) Izidor, dr. Gyurkovics Mihály, Sándor Rezső, Schwerer István, Timkó Gyula hagnagyok, Jávorszky János és Pék Hugó zászlósok. Eljegyzés. Rédl István a helyben állomá sózó 16-ik tüzérezred hadnagya f. hó 15-én tartotta eljegyzését Alk Edith-tel, özv. Alk Ferencné szül Péchy Erzsébet leányával. Goldberger Arankát eljegyezte Balló Soma Budapestről. Doktorrá avatás. Vida Gyula ügyvédje­löltet, a losonci főgimnázium volt jeles növendé­két, f. hó 20-án avatták Budapesten a jog- és államtudományok doktorává. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület folyó hó 22-én Wagner Sándor polgármester elnök­lete alatt, az alábbi tárgysorozat mellett közgyűlést tartott: Tanács jegyzőkönyveinek bemutatása. A külső vásártér és Kecskepatak közötti telek eladására vonatkozó tanácsi javaslat. Kövezésre és egyéb beruházásokra felveendő 1,400000 ko­ronás kölcsönre vonatkozó tanácsi javaslat. A pénzkezelési szabályrendelet módosítása ügyében érkezett törvényhatósági bizottsági véghatározat. A vigadó utca folytatólagos megnyitása ügyében a tanács javaslata. Losoncz r. t. város történeté­nek megírása ügyében a városi tanács javaslata. A könyvkötői munkára, a nyomtatványok, iró és irodaszerek szállítására vonatkozólag, úgyszintén a város gazdaságában lévő lovak részére szük­séges zabszállitásra, valamint a toronyórák jó­karban tartására vonatkozólag tartott árlejtések ügyében a tanács javaslatai. A Kissebesi gránit­kőbányák r. t. IV. kereseti kimutatásának utalvá­nyozása ügyében a tanács javaslata- A jogügyi bizottságnak november hó 26-án tartott ülésén tárgyalt ügyekre vonatkozó tanácsi javaslat. A jogügyi és pénzügyi bizottságoknak november 27-én tartott ülésein tárgyalt ügyekre vonatkozó tanácsi javaslatok. Illetőségi ügyek tárgyalása. A kereskedelemügyi minisztertől, a vármegyei köz­­igazgatási bizottságtól és a vármegyei alispántól érkezett leiratok bemutatása. Kérvények. Egyéb folyó ügyek: A városi közgyűlés most igen láto­gatott volt, ami főként annak tudható be, hogy az egy millió négyszázezer koronás kölcsön meg­szavazása és a Kecske-patak melletti telek elide­genítése névszerint szavazás alá bocsáttatott. Nagy vitát involvált a vámjövedelmeknél előált hiányok pótlására irányuló javaslat, melyben érdemlegesen felszólaltak Sacher Gusztáv és Török Zoltán A többi letárgyalt ügyről lapunk más helyén számo­lunk be. Lelkész beiktatás. A dabari ág. h. evang. egyház újonnan választott lelkésze, Knery Gusz­távnak ünnepélyes beiktatása folyó hó 5-én ment végbe. A szép aktust Svehla Géza lónyabányai és Svehla Ede szinóbányai lelkészek végezték. Uj orvos. Dr. Lévai Lajos egyetemes or­vostudor, nő- és gyermekgyógyász a jövő év február 1-én Losoncon szándékozik letelepedni. Dr. Lévai, tanulmányainak befejezése után egy évig Békéscsabán sebészeti prakszison, egy évig pedig Nagyváradon mint bábaképző intézeti ta­nársegéd és gyermekgyógyász, bővitette ismereteit. Losonc város monográfiája. Az orszá­gos Monográfiái Társaság szerkesztésében, mint értesülünk meg fog jelenni Nógrádvárrr egye mo nografiája is. Ennek keretén belül Losonc r. t. város monográfiájának megírására tett ajánlatot a Monográfiái társaság. Az ajánlat elég kedvező, amennyiben 180 oldalnyi terjedelemben, sok illusz­trációval, számos fénykép reprodukcióval diszitve jelennék meg a mű. A tiszteletdijat 5000 K. ban állapította meg a társaság, azonban a városi tiszt­viselőtestület ezen dijat túlmagasnak találta. Uj megyebizottsági tagok. Folyó hó 15-én tartatott meg a megyebizottsági tagok vá­lasztása, mely szerint a Vilkei kerületben Herczegh Jenó' a „Losonc és Vidéke“ és a „Felvidéki őr“ szerkesztője, a pinci kerületben Rakottyay Gyula zománcgyáros, a karancssági kerületben pedig Hanzély László szécsényi szolgabirót választot­ták meg. Változások a tanitói karban. Mosonyi Ferenc losonci rkath. tanító a littkei r. kath. elemi iskolához választatott meg. — Oswald Emil eddigi szinóbányai vasgyári tanító a losonci róni. kath. iskolánál nyert alkalmazást. Tiszteleti tagság. A Petőfi-Társaság e hó l9 én tartott ülésén Hubay Jenőt, a kiváló magyar zeneszerzőt egyhangúlag tiszteleti tagjává vá­lasztotta. Iparigazolványok kiadása és meg­szüntetése. A városi tanács, mint elsőfokú ipar­hatóság a következőknek engedélyezett iparigazol­ványt : Rittinger Ferenc, özv. jólészi Chászár Károlyné, Cservenák György, Stössel Jakab. Ipar­igazolványát megszüntette Cservenák József és Pál György gőzmalom tulajdonosoknak, Szlonka József gyümölcskereskedőnek, Fürst Izidor sza­tócsnak, mig Hoffman Gusztávné iparigazolványa módositására nyert engedélyt. Uj utcák Losoncon A városi tanács ja­vaslatba hozta a Vigadó melletti zsákutcának a megnyitását. Ha telektulajdonosokkal megkezdett tárgyalások sikerrel végződnek, ezen uj, a füleki útra nyíló utca megnyitásával igen sokat fognak nyerni a Sodorna városrész lakói. Hasonlóképpen tervbe vétetett a Könyök-utcának a Kiskarsa-utcáig való megnyitása is. A városi hatóság érintkezésbe is lépett már az érdekelt telektulajdonosokkal s miután ezek elfogadható ajánlatot nem tettek, a város a kisajátítási jog engedélyezése iránt ké­relemmel fordul a kereskedelmi minisztériumhoz. Az iparhatósági megbizottak válasz­tása. A városi tanács, valamint a losonci járási főszolgabíró, mint iparhatóságok mellett működő iparhatósági megbizottak választása f. évi 30-ára tűzetett ki. A Jókai Asztaltársaság f. hó 19-én tar­totta felruházási ünnepélyét, mely alkalommal 7 iskolás fiút látott el meleg ruhával és a városi óvodába járó szegény fiuk karácsonyfájához 5 koronával járult hozzá. Ezen alkalomból kifolyólag hálás köszönetét nyilvánítja az asztaltársaság : Benyik Samu, Ifj. Kluka János, Simonidesz Pál, Kluka János, Kluka Károly és Vitovszky József uraknak, Gubis Jánosné úrnőnek, kik a ruhák megmunkálását díjmentesen készítették el. Molnár József, Nemec Jenő és Kléner Samu uraknak pedig a felruházás körül kifejtett érdemeiért. Hozzájárultak még a nemes cél előmozdításához Árvay Győző 2 koronával és Száraz Sámuelné úrnő, ki a felruházott gyermekek részére 1-1 koronát juttatott. A nemes célt pártoló urak és hölgyek fogadják még egyszer hálás köszönetün­­ket a szűkölködő gyermekek nevében. A Jókai Asztaltársaság. Felolvasás a Polgári Körben Kellemes délutánja volt vasárnap a Polgári Kör tagjainak. Ezt a kellemes délutánt Törzs Kálmán ur gyógy­szerész szerezte felolvasásával. Az annyiszor han­goztatott nőemancipációról olvasott fel s bár e témáról már sokat hallottunk, olvastunk, ez a fel­olvasás mégis lekötötte a figyelmünket. A felol­vasóban egy mély tudásu, nagy élettapasztalatokkal biró egyént nyert városunk társadalma. A Polgári Kör választmánya ezúton is megköszöni a szép, oktató és szórakoztató felolvasást. Mezőgazdasági gépgyár Balassagyar­maton. A balassagyarmati községi képviselő­testület a f. hó 14-én tartott közgyűlésén 4—5 holdnyi ingyen telket és 15 évi adómentességet adott Schusicky János losonci lakosnak egy Bgyarmaton létesítendő mezőgazdasági gépgyár felépítésére. Utóállitás A fősorozásról elmaradt állitás­­kötelesek pótsorozását és a fiaik mentesítéséért folyamodó rokkant családapák megvizsgálását f. hó 20-én ejtette meg a sorozó bizottság. Mütanrendőri bejárás A Rakottyay és Tsai zománcozógyár újonnan kiépített iparvágány­­zatának mütanrendőri bejárás f. hó 17-én tartatott meg Marzsó Károly kir. tanácsos, vasúti- és hajó­zási főfelügyelőségi főfelügyelő vezetése mellett. Az iparvágány f. hó 18-iki érvényességgel átada­tott a gyár teherforgalmának közvetítésére. Csopeket felmentették. Mindnyájunknak élénk emlékezében él még Csopek Ferenc zo­máncgyári munkavezető borzalmas esete, aki két gyermekét agyonlőtte s végül saját maga ellen fordította a fegyvert. Öngyilkossága azonban nem sikerűit s e hó 14-én az esküdtbiróság vonta fe­lelőségre a gyermekgyilkolásig elkeseredett apát. — Az egész eseményt s légióként annak inditó okait annak idején nem láttuk tisztán. Most azonban az esküdt-bíróság előtt letárgyaltak után a következőképpen ismerhetjük még a Csopek­­ügyet: A kir. ügyészség Csopek Fetenc zománc­­gyári munkavezetőt ugyanis gyikossággal és gyil­kosság kísérletének bűntettével vádolta azért, mert 1909. október 1-én Béla nevű fiát ennek fe­jére forgópisztolyból tett lövés által előre megfon­tolt szándékból megölte, Antal nevű fiának előre megfontolt szándékból való megölését pedig az ennek fejére forgópisztolyból tett két lövés által szándékosan megkezdette, de akaratán kívül eső okból be nem végezte. A tárgyalás folyamán ki­hallgatott tanuk bizonyították, hogy vádlott már 23 év óta van alkalmazva a losonci Sternlicht­­féle zománcgyárban, ahol mint jó munkás, józan tisztességes ember, közszeretetnek örvendett. Ez évben Szmutni Vencel főmunkavezető és más munkások is panaszt emeltek Csopek ellen a gyártulajdonosnál, aki erre vádlottnak egy heti szabadságot adott, hogy ez alatt a panaszokat megvizsgálja Vádlott azonban megbántva érezvén magát, nem fogadta el a gyártulajdonos ajánlatát és eltávozott a gyár kötelékéből. Ekkor kezdődött vádlott szomorú végzete. Csopek állás után nézett, azonban a legnagyobb utánjárás mellett sem tu­dott álláshoz jutni Pénze elfogyván, ő és csa­ládja éhezni kezdtek. A szomszédok megkönyö­rültek rajtuk és napokon keresztül kenyérrel és hússal látták el. Vádlott a munkavezetők köréhez fordult segélyért, azonban ott kérelmével elutasí­tották. Elkeseredését fokozta az is, hogy hallotta, miszerint a munkavezetők gyűlésén, mikor segély­kérvényét tárgyalták, Szmutni Vencel főmunkave­zető — a kit tulajdonképpen elbocsáttatása oko­zójának gondolt — kijelentette, hogy a gyárból azért bocsátották el, mert a zománcot szándéko­san rontotta és a munkásokat béremelés kívá­nására izgatta. Családját éhezni látván, elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Katona fiától 5 koronát kért és ezen pénzen forgópisztolyt vásárolt. Pont dél­ben hazament, ahol két kis gyermeke éhség miatt panaszkodott. Gyermekeinek sorsa egészen kiso­dorta kerékvágásából, kisebbik fiát ölébe vette és rálőtt, majd a kiszaladni készülő fiára is lőtt, végül maga ellen irányította forgópisztolyát és háromszor lőtt a saját fejébe, majd leesve a földre, zsebkésével a nyakába szúrt. Ily állapot­ban találta őket a felesége. Az ügyész vádját módosítván, csak erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés miatt kérte vádlott megbün­tetését, azonban az esküdtek nem bűnösnek mon­dották ki, mire a törvényszék Csopeket felmentette. Royal Bioskop-szinház. A Misztrik féle Royal Bioskop-szinház a nagy látogatottságra való tekintettel, most már a Városi Vigadó nagytermé­ben tartja naponkint rendkívül érdekes és válto­zatos műsorral előadásait. A színházat a közönség minden este zsúfolásig tölti meg, amire valóban rá is szolgál az az élvezetes műsor, amelyet a tulajdonos, költséget nem kiméivé, állított össze a közönség gyönyörködtetésére. Az egyes műsor­­darabokat a katonazenekar kiséri megfelelő zené­vel. A szórakoztató és tanulságos mozgófénykép­­szinházra felhívjuk a közönség figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom