Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-02 / 48. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. december 2. szemünkbe semmit sem veszített. Talán elvi ellen­tétek felmerülhetnek a párt kebelében is, de legyen nyugodt a Losonc és Vidéke nyílt levél írója, hogy a losonci függetlenségi érzelmű polgárok Beniczky Árpád önzetlen és tiszta hazafiságában egy pillanatig sem kételkednek. Azonban roppan­tul mulatságosnak tartják a L. és V. kicsinyes támadását, amelyben képviselőnket a nemzetiségiek­kor való paktálással gyanúsítja. Hogy mi fog bekövetkezni, azt még nem tudjuk, annyit azonban tudunk, hogy amit a L. és V. megirt, abból egy szó sem igaz. Ismétel­jük, hogy a párthivek között a politikai meggyő­ződést illetőleg árnyalati különbségek keletkezhet­nek, azt azonban teljes bizonyossággal állítjuk, hogy a pártban határozott állásfoglalás még egyik irányban sen történt. így hát annak a prejudiká­­lásnak, amit laptársunk ezen nyílt levelében kifejt egyáltalában semmiféle jogosultsága nincs. Ezt kinyilatkoztatni, képviselőnk reputációja érdekében szükségesnek tartottuk. — Beszámoló. Dr. Jankovich Marcell a salgótarjáni kerület képviselője múlt hó 21-én tartotta beszámoló beszédét Salgótarjánban a Pol­gári Kör helyiségében. Dr. Pollatsek Ármin nyitotta meg a gyűlést, kérve a polgárokat, hogy ezúttal ne hozzanak határozatot, hanem hallgassák meg a képviselő előterjesztését. Dr. Jankovich Marcell igen szép beszédben jellemezte a mostani válság fejlődését és a függetlenségi párt kettészakadásá­nak okát. Kiemelte azt, hogy ő eddig egyik füg­getlenségi frakcióhoz sem csatlakozott, az önálló nemzeti bank lelkes hive s ha a kormány elfogad­ható nemzeti vívmányokat nem hoz, leköszön tr andátumáról. Ide jegyezzük még Jankovich Marcell képviselő ama privát megjegyzését: „Hogy választás mielőbb lesz, az holt bizonyos : csak az a kérdés, hogy hány ?“ — A polgárság a képvi­selő előadását lelkes éljenzéssel tudomásul vette. Az OMKE és az Ipartestület. Azok a politikai zavarok, melyek országszerte uralkodnak most, óriási módon megbénítják az országnak békés közgazdasági fejlődését. Politiku­saink szem elől tévesztik tuiajdonképeni feladatai­kat : az ország gazdasági megerősítését s ahelyett hajbakapósdit játszva, sérelmi politikát űznek, vagy pedig az elokvencia csillogtatására nagyon alkal­masnak bizonyult, de többnyire meddő közjogi vitákat folytatnak. A társadalomnak magának kell megmozdulni tehát, hogy saját érdekeiket megvédjék a különféle ellenséges áramlatokkal szemben. Nagy feladat háramlik a társadalomra, mert pótolnia kell a törvényhozás mulasztásait, a szükségessé vált közjóléti intézmények létesítésével. Nem akarunk mélyebben belebocsátkozni ezen kérdések taglalásába, csupán egy kis kere­tet óhajtottunk adni, illetve a létjogosultságát szán­dékoztunk interpretálni, a mi városunkban e napok­ban bekövetkezett nagyjelentőségű közgazdasági ténynek. Ez az eiéggé nem magasztalható akció pedig nem más, mint az O. M. K. E. és az Ipar­testület szövetsége. A kereskedők és az iparosok fognak kezet, hogy közös érdekeik megvédésére mindenkor egyértelmű tevékenységet fejtsenek ki. A közös bizottság múlt hó 28-án tartotta alakulásszerü gyűlését Wohl Rumi Adolf és Kujnis Gyula együttes elnöklete alatt. A bizottság tagjai közül megjelentek : Kohn József, Minkusz Antal, Lőwy Herman. Läufer Manó, Havas Gyula, Tarján Ödön és Török Zoltán OMKE tagok, az Ipartes­tület részéről pedig Breznay József, Dortsák Lajos, Kalina János, Fekete István, Nagy Sándor, Zvoda Ferenc, Filó Lajos és Humay Gáspár. Wohl Rumi Adolf nyitotta meg a gyűlést, üdvözölvén a megjelenteket. Azután egy nagysza­bású, a kereskedők és iparosok sérelmeire részle­tesen kiterjeszkedő s magasabb szociális gondol­kodásra valló beszédben ismertette a szövetkezés célirányosságát. Utána Kujnis Gyula szólalt fel az Ipartestü­let nevében s csatlakozott az előtte szóló fejtege­téseihez. Melegen ajánlja a közös együttműködést Török Zoltán figyelemreméltó beszédben ki­fejti. hogy teljesen egyetért a megindítandó akció irányával s a mezőgazdasági érdekeltség nevében csatlakozik a mozgalomhoz. A beszédek elhangzása után az elnök álta­lános helyeslés és lelkesedés közepette kimondja a közös bizottság megalakulását. Elnökei a bizott­ságnak az OMKE és az Ipartestület elnökei, titkára az OMKE titkára és helyettese az Ipartes­tület titkára. Házszabályokat az elnökség fog előkészíteni és előterjeszteni. A közös bizottság egyelőre a következő bajok orvoslását tűzte ki feladatául : a postaépület mizériának megszüntetése ; a vasúti állomás kibővítése, különös tekintet­tel a teherforgalom lebonyolítására ; egy középfokú ipariskola létesítése; az üzletvezetőség visszaszerzése ; a vármegyei képviselők számának emelése és végül a mértékhitelesítő hivatalnál lapasztalt hiányok szanálása. Mindezekből latható tehát, hogy a kereske­dők és iparosok közös bizottsága által megindí­tandó s részben már megindított mozgalmak nem csupán közös érdekeik előmozdítására irányulnák, hanem fontos szerepet vannak hivatva betölteni városunk fejlődésére nézve is. És amikor ezt látjuk, lehetetlen, hogy az elismerés hangján ne szóljunk Wohl Rumi Adolf­ról és Kujnis Gyuláról, mint akiknek, .nevéhez: fűződik ezen mozgalom megindításának eszméje és keresztülvitele. Őszintén óhajtjuk, hogy a köz­ügyek terén már évek hosszú sora óta igen nagy érdemeket szerzett eme két kiváló férfiú nemes törekvése minél nagyobb sikerrel járjon városunk javára. A József kir. herceg Szana­tórium Egyesület estélye. Évről-évre megszoktuk már, hogy a szana­tórium egyesület estélyei a mulatságok időszaká­ban a legelső helyet foglalják el. A múlt hó 27-én rendezett kabaré előadással összekötött tea estély sikere ezúttal is megfelelt a hozzáfűzött vára­kozásnak. A nagyszámban megjelent közönség egészen megtöltötte a Vigadó nagytermét s ott láttuk a város és a vidék intelligenciáját A hely­őrség mindkét csapatnembeli tisztikara is szép számmal képviseltette magát az estélyen. Az estély a kabaré-előadással vette kezdetét, amit a katonai zenekar egy nyitánnyal vezetett be. Legelőször Bodor Aladár lépett a rögtönzött színpadra s Kiss Menyhértnek Prológusát szavalta el a tőle megszokott vervvel és tökéletes előadás­sal. Utána Jamrich Birike száma következett, aki egy magánjelenetet adott elő. Behízelgő hangon s annyi bájjal és elragadó közvetlenséggel mon­dotta el monológját, hogy a közönség szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel honorálta ügyes elő­adását. Azután ismét Bodor Aladár jött a lámpák elé s Arany János „Pázmán lovag“-című költemé­nyét szavalta el. Szebb és tökéletesebben kidolgo­zott szavalat aligha hangzott a Vigadó ócska falai között, mint a Bodor Aladár szavalata. Ezen szám után a katona zenekar játszotta el Eilenburg E. „Első szivdobanás“-cimü zene­darabját. Ezt követette egy egyfelvonásos vígjáték, amelynek szereplői Dobó Vi'ike és Kristóff Sándor voltak Dobó Vilike Aranka szerepét adta, helyesen átgondolt játékot és színpadi otthonosságot mutat­ván be. Kellemes megjelenése s a kedvvel és ked­vesen megjátszott szerepe a közönségből viharos tapsokíit csalt ki, amiből kijutott még partnerének Kristóff Sándornak, aki Ervin szerepét játszotta. Azután Kristóff Sándor kabaré-tréfákat adott elő a közönség állandó derültsége között. Erre egy mutatványos szám következet: a repülőgépen föl­szállás paródiája, amit Gárdonyi Ernő mutatott be. Ezen számnak mintegy kiegészítését képezte a Bleriot-kosztümbe öltözött Gárdonyi Ernő s a zenebohócot ábrázoló Kristóff Sándor által előadott zeneexcentrikus produkció. A kabaré-előadást a katona zenekar Brahms magyar táncaival zárta be. A közönség a gazdag és változatos műsor minden egyes számát élénk tetszés-nyilvánításokkal kisérte, amire valóban ra is szolgáltak az előadás derék szereplői. Azonban a műsor tartama alatt a közönség nem csupán szellemi, hanem kézzelfoghatóbb élve­zetben is részesült. Az egyesület olcsó pénzért kitűnő teát és süteményeket szolgáltatott fel. És a tea felszolgálása is nem mindennapi kelle­messég szamba ment, ha eláruljuk, hogy kik voltak a tea felszolgálói. A jótékonyságra való lekintettel a szanatórium egyesületnek a tea fel szolgálására a következő leányokat sikerült meg­nyernie : Draskóczy Sári, Dobó Vili, Fabriczy Lenke, Herman Olga, Huber Olga, Jánoska Ella, Jamrich Biri, Lammer Mimi, Malesevics Olga, Róza és Ida, Moys Adrienne, Rittinger Etelka, Szabó Sári és Török Charlie. És amint aztán a közönségnek bőven kiju­tott a szórakozásból s a pompásan feltálalt teából, megeredt a tánc s kitűnő vig kedvvel egész haj­nalig tartott. És mielőtt a minden tekintetben sikerült mulatságról szoló referádánkat lezárnék, a leg­nagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk az estely sikeres érdekében buzgólkodó hölgybizott­van tudni, hogy miért kellett senkivé lennem . . . — Él kell mennie, ha igazán szeret, mondta a leány, de mintha valami szorongatta volna a torkát, amig ezt kimondta. — Nem tudom megérteni — fuldokolta a leány felé és egy pillanatra úgy tűnt fel neki, hogy ezeket a szavakat már egyszer mondotta valahol valakinek. Talán épen ennek a leánynak. Miért ? Miért ? . . . Nem kérte tovább a leányt. Tudta, hogy hiábavaló igyekezet volna. Menni akart, de a leány hangja megállította, amint félve kérdezte : — Nagyon fog gyűlölni? Nem mert visszanézni a leányra, mert talán a szemébe vágná: igen, gyűlölni fogom az agyam, a lelkem minden atomjával. — Nem ! — mondta mégis és olyan bizony­talanul kongott a hangja, mintha a föld alól jött volna . . . Éjjel volt és neki haza kellett volna menni. Sok idő telt el azóta, hogy neki nyomorogni kel­lett. Ismét a régi volt. Volt pénze, ruhája és lakása is. De nem ment haza. Egy kávéház nagyon el­függönyözött ablakán áttörő sápadt, éjjeli hangok becsalták oda. Mintha énekeltek volna is odabenn. Amint belépett, mégis egyedül volt az egész kávé­házban. Nem látta sem a cigányt, sem azokat, akik énekeltek. Pincért sem látott, pedig húzatni akart magának valamit. Szólni akart a pincérért, de egy leány jött hozzá — nem látta, hogy hon­nan — és azt mondta : — Hiába kiabál, itt nem szolgálnak ki senkit. Csak azt, akit én akarok . . . Nézett, nézett a leányra és lassan kint úgy tűnt fel neki, hogy ez a leány az, aki miatt neki nyomorogni kellett. — Tehát itt találkozunk ? — mondta kár­örvendve a leánynak. — Én vagyok az. Itt találkozunk — bólin­tott szomorúan a leány. A férfiúból most minden keserűség kitört: — Ezért kellett nekem elmenni. Ezért kellett nekem semmivé lenni. Hát ezért ... — hirtelen úgy rémlett neki, hogy a leány férjhez ment. Megkérdezte. Hol az urad ? Elkergetett, mert rossz voltál? Vagy azért lettél rossz, mert elkergetett? Az asszony mindenre csak a fejével bólintoti. Szomorúan, fájdalmasan. Egyszer aztán megszólalt : — Szeret még ? Vadul kacagott az asszony szavába a férfi és azt felelte, pedig hazudott: — Szeretlek. — Akkor vegyen el feleségül — folytatta csendesen a nő. Ez a káveház is a magáé lesz. — Ez is az enyém lesz ? Épen ezért nem veszlek feleségül, mert ez is az enyém lesz. Mert ez lesz az enyém. Van nekem mindenem, nézd . . . És sok-sok pénzt öntött az asszony elé. A földre is gurult belőle. — Ez sem kell nekem. Nézd, neked adom. Te sem kellesz! Akkor, egyszer akartalak; akkor én nem kellettem, mert szerettelek. Most már én is jó volnék, de gyűlöllek. Nem fogom megbocsá­tani neked, hogy egyszer, akkor elküldték Pénzem neked adom, de magamat nem. És még mindig vadul, erőszakosan kacagott a férfi és szórta két marokkal az asszony elé a sok aranyat. Az pedig rá mondta : — Nem kell a pénze. Maga is koldus . . . — Te vagy a koldus, te. Te szerelmet kol­dulsz, én nem . . . — Mind a ketten koldusak vagyunk . . . mondotta meggyőződéssel az asszony. És a férfi folyton kacagott. Már reggel felé járt az idő, amikor a rendőr kijött a korcsmából. — Hát te még mindig itt vagy ? — rázta fel a fekvőt a rendőr. Álmos szemmel nézett körül az ember. Hála az égnek, csakhogy álmodta. Jaj lett volna annak, ha igazán rossz lett volna. — Csak én, csak én! — s mintha annak mondta volna . . . Kábultan ment a rendőr előtt, aki nem értette, hogy kinek mondja ez a részeg : — Te csak aludj, fehér szentem, én majd vigyázok reád ! . . . Me tétovázzék. ===== ha táj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillat, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « . «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. AT3 l.fcU. den gyógyszer­­tárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom