Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-11 / 45. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. november 11. A pénzintézetek országos nyugdíj­­egyesülete e hó 7-én vasárnap tartotta alakuló közgyűlését Budapesten. Ezen közgyűlésen a pénzintézeti tisztviselőknek egy régóta vajúdó kívánsága: hogy nyugdijuk a mai ingatag alapról a nyugdíjbiztosítás szilárd bázisára helyeztessék, megvalósult. A nyugdijegyesülethez a propagandára fordított rövid idő dacára is több mint 100 pénz­intézet csatlakozott. Az alakuló közgyűlésen a választmány tagjai közül Losoncról Török Zoltánt és dr. Schneller Pált választották be. Ipartestületi közgyűlés A losonci ipar testület elöljárósága f. hó 7-én tartotta e havi rendes közgyűlését Kujnis Gyula elnöklete alatt. Több kisebb folyó ügy szabályszerű letárgyalása után elintézésre került az iparos tanoncok ügye is. Beszegődtetett 12 uj iparostanuló és felszaba­dult 3 tanuló. Ráska Pál cipésziparos és Salamon Elek szabóiparos iparigazolványt nyertek, minek folytán az ipartestület keretébe felvétettek. Sajtópör a „Conain“ miatt. Fürst Zsig­­mond dr, orvos Wettenstein József drt és az általa feltalált Contain nevű szert az utóbbi idők­ben lapjában folytonosan támadja. Minthogy ezek a támadások messze tulmentek az objektiv kritika határain és valóságos utcai hangú személyeske­déssé fajultak, Wettenstein József dr. Fürst Zsig­­mond dr. ellen Désy Géza dr. fővárost ügyvéd utján a sajtópert megindította és megindította a sajtópert mindama lapok ellen is, amelyek Fürst Zsigmond dr, támadásainak helyet adtak. Egyéb­iránt dacára a folytonos zaklatásoknak, melyeknek úgy Wettenstein József dr., mint tüdővészelleni széruma a Comain, vannak kitéve a Wettenstein Ambulatorium uj, teljesen modern berendezésű rendelőhelyiségében (Budapest, VI., Bulyovszky­­utca 5. szám) egész nap zavartalanul folynak a szérumoltások. A józan közönséget nevetséges nyilatkozatokkal és egyéb, az orvosi ethikával homlokegyenest ellenkező eljárásokkal nem lehet eltéríteni attól, hogy betegsége ellen a gyógyulást ott keresse, ahol az tényleg kínálkozik is részére. Lakásváltoztatás. Dr. Kun J. egyetemes orvostudor és körorvos, a jónevü bőrgyógyász f. hó elsejétől lakását a Kubinyi-térről, a Rakottyay gyár mellett levő Jókai-utca 17. sz. alá tette át. A balassagyarmati dalegylet 1909. évi november 13-án (szombaton) Schreyer Sándor hegedű- és zongoraművész közreműködése mellett a „Barok“-féle sörház nagytermében tánccal egy­bekötött őszi dalestélyt tart. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij: Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Jegyek előre válthatók Selmeczy Sándor, Tornay Sándor és Vankay Géza üzletében, Felül­­fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a dalegylet választmánya. Kisorsolt esküdtek. Az 1909. évi decem­ber hó 6-án kezdődő esküdtszéki ülésszakra a következő esküdtek sorsoltattak ki. Rendes esküd­tek : Hammermüller Márton, Kredenz Imre, Lőwi Ignác, Pollacsek Vilmos, Jámrich Gusztáv, Darvai Ármin, ifj. Nagy Ferenc, Gansel Náthán, Schwáb Gusztáv, Deutsch Bertalan, Kiss Lőrinc, Márton Pál, Nógrádi János, Dokupil Vilmos, Brunder Sándor, Bertalan Pál, Braun József, dr. Szőke Jenő, Traintner Mihály, Géczy Pál, Szabó István, Tarjáni János, Jäentsch Emil, Prágai Ernő, Himler Zsigmond, Tóth Antal, Aranyosi Sándor, Popovics János. Epilepsziában (nehézkor) szenvedő bete­gek nagy érdeke fűződik azon nevezetes esemény­hez, hogy a lezajlott nemzetközi orvosi kongresz szus az Epilepszia gyógyítására nemzetközi Ligát alkotott, melynek középpontja Budapest. A bete­geket azonban az érdekelheti legjobban, hogy az a gyógymód jelenti a legnagyobb haladást, melyet dr. Szabó B. Sándor Budapest, Nagykorona-utca 18. honosított meg s mely gyógymód minden betegnek rendelkezésére áll, ha e kiváló specialista orvoshoz fordul. Elégtétel egy bankigazgatónak. A ba­lassagyarmati takarékpénztár r.-t. igazgatósága gróf Dégenfeld Lajos elnöklete alatt ülést tartolt, melynek egyetlen tárgya az volt, hogy foglalkoz­tak a „Nógrádi és Honti Híradódnak Vannay Ignác vezérigazgató ellen intézett támadásaival. Bár ezek valóban nem érinthetik Vannayt, az igazgatóság mégis megragadta az alkalmat, hogy iránta érzett törhetlen bizalmának és meleg ragasz­kodásának jegyzőkönyvileg szintén kifejezést adjon. Rablógyilkosság Rétságon. Folyó hó 4-én este Rétságon Elfer Sarolta ottani szatocsnőt ismeretlen tettes hátulról orozva, a nyakára dobott hurokkal megfojtotta. Mint az eddigi nyomozás megállapította, az idős nő az üzlet melletti kis szobában, rendelőinek tartozását adogatta össze, midőn a gyilkos oda beosant hátulról nyakába vetette a magával hozott kötelet és megfojtotta áldozatát. Innét két szobán át egy harmadikba hurcolta. A szekrényt ott feltörte és szétszórta annak tartalmát. Hogy mit vitt el. azt az eddigi nyomozás még meg nem állapította. Az üzletben a nyomozást teljesítő szolgubiró egy faládában 548 koronát talált, amit a gyilkos nem vitt magával. A rablógyilkosság este lJ39—9 óra között tör­ténhetett s azt az áldozat leányának, Lengyel Jánosnénak cselédje vette észre, aki néhány nap óta az öreg asszonynál aludt, mert ennek jelenleg cselédje nem volt. A gyors nyomozást megnehezí­tette az a körülmény, hogy a réisági csendőr­őrségen csak egy csendőr volt otthon s igy a vidék azonnal nem volt álkutatható. Pénteken ej­tették meg a törvényszéki boncolást. Rétság lakos­ságát az ujabbi gyilkosság nagyon nyugtalanítja, mert különös árnyat vet az ottani közbiztonsági állapotokra az, hogy nincs év, hogy ezen a vidé­ken rablógyilkosság elő ne fordulna. A gyilkos a kötélen kívül semmi bűnjelet sem hagyott vissza. A vizsgálat és nyomozás nagy eréllyel folyamat­ban van. Az ipolyszele—málnapatakai vasút közigazgatási bejárását megtartották. Az uj vonal a losonc—poltári vonalból indul ki és ll km. hosszúságban a málnapataki üveggyárhoz vezet. Szőlőbirtokosainkhoz. Nagy Gábor sző­lőnagybirtokos augusztus hóban felhívást intézett a fővárosi lapokban, hogy az általa 20 év óta tenyésztett Delaware faj szőlőnek termését az idén, amidőn az ország összes szőlőtermését a betegsé­gek majdnem teljesen lepusztitották, a helyszínén tekintsék meg s győzőejenek meg, hogy a Dela­ware szőlőről tett állítások a valóságnak teljesen megfelelnek. Ezen felhívásra az ország borvidékei­ről tömegesen utaztak Kólyra, sőt egyes borvidé­kek 10—16 tagú küldöttséget is küldtek tanulmá­nyozás végett. Minden látogató a helyszínén any­­nyira el volt ragadtatva, hogy nyomban nagyobb mennyiséget vásároltak, sőt egy nagybirtokos 200,000 darabra tett megrendelést. Oly sok előnye van a világhírű Delaware szőlőnek és bornak, hogy t. olvasóink saját érdekükben cselekszenek, ha meghozatják Nagy Gábor, Kóly (Biharmegye) képes árjegyzékét, melyet ingyen és bérmentve küld. Vigyázatlan péksegéd. Zsjak János pék­segéd e hó 6-án keresztül lőtte Hagel Ferenc péktanonc balkeze csuklóját. A vigyázatlan pék­segéd ellen az eljárást megindították. Hagel Feren­cet pedig súlyos sebével beszállították a bgyarmati megyei kórházba. A vérengző kántor. Hogy hol történt, az nem lényeges. De bizonyos, hogy megtörtént. A jó szimatu finánc rajtacsipett egy atyafit, hogy sok volt a vágatlan dohánya, amely azonban nem trafikban termett. Persze csendőrt hívtak, elvitték a finánc laktanyára és 12 korona erős bírságot szabtak rá, amellett, hogy a dohányt is elvették tőle. Az atyafi dühös lett és amikor lefizette a bírságot, keményen odaszólf : ,.No, ezért három embernek kell meghalnia “ E vérengző fenyegeté­sért aztán a csendőr ismét nyakortcsipte az ipsét és vitte a rendőrkapitány elé, ahol le akarták csukni. „Na már azt szeretném látni — szólt az atyafi — hogy ezért engem lecsukjanak!“ „Hat hogy merte maga azt mondani, hogy ezért három embernek kell meghalni?“ „Azért kérem, mert 12 koronára büntettek; már pedig én vagyok itt a faluban a kántor és három embernek kell meg­halni, hogy 12 koronát keressek a temetésükkel!“ A tökéletes kávé. A londoni török követ szakácsa, aki kétségtelenül ért hozzá, nemrég el­árulta azt a titkot, hogy kell tökéletesen jó kávét főzni. Ezt csak Törökországban lehet megtanulni és mint a tapasztalat bizonyítja, más nem is ért hozzá. Ég és föld a különbség egy csésze igazi és egy csésze közönséges kávé között. A methodus meglehetősen egyszerű és ezt Zampunis, a fent­­emlitett kávészakács következőkben ismerteti : Kiss bögréim valamelyikébe, melyek különböző nagyságúak és nyéllel e látvák, annyi vizet teszek, hogy szinültik megtelik, aztan három darab cukrot dobok bele és felforralom. A bögre kisebb vagy nagyobb aszerint, hogy hány csésze kávét akarok főzni. Amikor a viz forr, két kávéskanál finomra darált kávét szórok bele és jól felkeverem. Ekkor újra tűzre teszem a bögrét és megvárom, mig a kávé felforr és tetején hab képződik, Aztán nem várom be mig a hab kifut, hanem lekapom a bögrét a tűzről és fenekét addig ütögetem a tűz­helyhez, mig a hab leülepszik. Ezt az eljárást többször megismétlem. Amikor a hab negyedszer mutatkozik, a kávét csészébe öntöm, úgy hogy a hab egyrésze felül maradjon. Ztmpunis véle­ménye szerint az angolok nem tudnak kávét főzni. Se török, se francia kávét. Török kávét azonban a francia szakács sem tud főzni, a francia kávé pedig nem kell az igazi gourmandnak, mert ritka. A török kávéhoz frissen’pörkölt kávé kell, daralva, de nem szabad nagyon megpörkölni. Legjobb a kávé akkor, ha pörkölés után a színe sötétbarna. Lopás. Török Zoltán kisromhánvi birtoká­ról e hó 7-én ismeretlen tettesek 16 drb sertést elloptak. A kár mintegy 500 koronát tesz ki. A nyomozást megindították, eddig azonban még semmi nyomára nem akadtak a vakmerő tolva­joknak. Köszönetnyilvánítás. Megboldogult férjem mindazon jó barátai, tisztelői és ismerősei, kik végtisztességesen meg­jelenésükkel mély fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúttal hálás köszönetemet. Losonc, 1909 november hó 8-án. Özv. ifj. Zámpory Sámlorné. Hangverseny. Fenyvessy és Cséka hangyersenye nyitotta meg a szezont 4-én este föltétien intelligens nívó­val. Talán ez is a főoka annak, hogy a terem alig egyharmad részében telt meg. Bruch G.-moll concertjében mutatkozott be nálunk Fenyvessy briliáns, csengő technikája, önálló felfogása s az első pár taktussal felébresz­tett rokonszenvünket mindvégig ébren tartotta, sőt a csodálatig fokozta fel Sarasate „Zigeunerweise“­­jével. Inkább csak az emlékezetbehozás miatt kell talán kiemelnünk azt a mesterkéletlen közvetlen­séget, ami előadásában épen a „Zigeunerweise“­­nál megkapott, hol is alaposan rácáfol azokra, kik (pedig de sokan !) a népdalt az affektáltságig szí­nezik. Hatásában az iskolai precizitásra emlékez­tető önmérséklése, trillái, a másodszerep kidombo­­ritása a dallam teljes érvényrejuttatása mellett, bámulatos tiszta decim-hangsor menetei, recitativ chromatikus menetekben az időméretek precíz és egybevágó alkalmazása, staccatoknál a biztos vonókezelés váltotta ki belőlünk az elismerést, a tapsot, amiből az előadónak (nem minden róstel­­kedés nélkül említjük) a „nyílt színen“ is jutott. Cséka zongorajátéka kíséretben igen diszkrét ott, hol a hegedű dallamvezető szerepének érvé­nyesülni kell a hegedűhöz viszonyított erőkifejtés tekintetében kiváló alkalmazkodó képesség, úgy, hogy egyes játékuk a teljes polyphon jelleget viseli. Szólojátékában a kész, kiforrott művész áll előttünk, játékát az átértés és átérzés, bámulatos könnyedség, őszinteség jellemzi, de sajnos művé­szetén keresztül legtöbbször a melancholiäig menő elégikus jellem szól hozzánk Legalább is ez volt impressiónk, midőn Liszt „Tráumerei“-ját hallot­tuk. Saját kompozíciójában megtanultuk ismerni Csókában a zenefestőt, chromatikus menete az elülő vihar távoli menydörgését megkapóan adja vissza, az előtörő szél zúgása . . . általában színe­zése mesteri s sokszor talán a melódia rovására keresztülvezetett. Záradékban kánoni menetek és a dur-hangnem a megnyugvást nagyon is egyhá­­zias zsánerben tárgyalja, holott ez a szerzemény kifejezetten természeti idill. — Az est a megértők és megértettek találkozása volt, s szinte családiasán intim. Itt veszünk magunknak alkalmat, hogy meg­említsük, mimódon honorálta közönségünk anyagi­lag művészeinek művészetét. Bizony, nem dicséreté­re említjük Losonc zenekedvelőinek, hogy az anyagi elismerés restellnivalóan csekély volt. Köszönettel emlékezünk meg a közönségünk mulasztását pótló mecénásokról, özv. Szigyártó Sománéról, aki 100 K-val és gr. Venkheim Ferencről, ki 20 K-val honorálta a maga részéről a kiváló műélvezetei. Irodalom. Mikszáth Kálmán szoborképmása. Kacskovics Géza orsz. képviselő kezdeményezé­sére többen elhatározták, hogy Mikszáth Kálmán negyven éves iroi jubileuma alkalmából elkészítte­tik a nagy iró portrait-szobrát, melyet kisebbítve is sokszorosítani fognak. A szobor megmintázására Hollo Barnabás jeles szobrászművészünket, a Rákóczi-sirem'ék-pályáz u nyertesét szólították föl, aki készseggel vallalta a megtisztelő feladatot. A szoborhoz már hozzáfogott s Mikszáth Kálmán naponta modellt ül neki várbazári műtermében. A szobor legelsőbben a Képzőművészeti Társaság tavaszi tárlatán kerül kiallitásrá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom