Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-28 / 43. szám

1909. október 28. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. eszméink a közönség körében ismeretesekké vál­janak s mindnyájan összefogva, egymást támo­gatva feltartóztathatlanul haladjunk azon az utón, amely hazánk gazdasági felvirágzására vezet. Célunk, hogy felköltsük a magyar közönség érdek­lődését a magyar ipar termékei iránt s hogy tájé­koztassuk a közönséget, melyek azok a cikkek, amelyek itt e hazában, a magyar kezek által ké­szültek. És ha mindenki úgy érdeklődik a magyar kezek munkája iránt, mint az egy magyar állam­polgárnak szent kötelessége is, úgy egy nagy lépéssel haladtunk célunk felé. Működésűnknek számos oly ága van, amelyek úgy tűnnek fel előttem, mint preventív intézkedések s amelyek szükségesek, hogy évszázados bűneinket — mely­­lyel a magyar ipart ily pangásban hagytuk — lehető leggyorsabb utón jóvá tegyük vagy legalább is annak sújtó következményeit enyhítsük. Az idő, melyre egyesületünk, mint működési idejére visszatekinthet, nagyon rövid, mert alig 2—3 esztendeje, hogy a Sorompó országos ipar­védő liga megalakult. De van egy nagy és öntu­datos célunk, amely a mi kicsiny és rövid múl­túnkat nagy és reményteljes jövővé növeszti. Mert célunk a mostani lelkes ifjú hadból egy egészségesen gondolkodó generációt nevelni, amely­nek a leikébe már most beleplántáljuk a magyar munkának a megbecsülését s a hazai ipar és ke­reskedelem iránti szeretetet. És ha ez sikerül, ak­kor oly életképes, tetterős és céltudatosan munkás nemzedékkel válthatjuk fel a múlt és a mostani közönyös nemzedéket, hogy nemcsak eleink bűnét hozhatjuk helvre, hanem hazánkat a müveit és gazdag európai államok sorába emelhetjük. Nagy tetszés kisérte az elnök lendületes és szónoki hévvel előadott magvas beszédét. Majd a gyűlést megnyitottnak jelentvén ki, felkérte ifj. Dortsák Lajos főtitkárt az általa megszerkesztett évi jelentés felolvasására. A nagy gonddal és kö­rültekintéssel elkészített jelentés, mely felölte a Sorompó múlt évi működésének egész történetét, nagy megelégedést keltett a hallgatóság körében Ezen jelentésből kitűnt ugyanis, hogy’ az egyesü­let nem a frázisoknak élt, hanem jelentékeny munkát kifejtve, hasznos tényezője volt a magyar iparfejlesztés ügyének. Azután Kristóff Sándor ügyvezető-alelnök terjesztett be több indítványt, kérve a közgyűlés hozzájárulását. így közgyűlési határozattá emelte­tett a Sorompó dalegylet szervezése, egy mulatság rendezése s végül magyar ipari ismeretteijesztő előadásoknak legalább havonként való tartása. Végezetül Bodor Aladár, a főgimnáziumi Sorompó diszelnöke tartott előadást a magyar iparpártolás eszméjéről. Erőteljes, határozott vona­lakkal jelölte meg az utat, amelyen haladnia kell az ifjúságnak a Sorompó jegyében. Szívből jövő s szivekhez szóló beszéde mély hatást gyakorolt a hallgatóságra. Egyhangúlag elfogadtatott Zuredens Kornél egyesületi pénztáros azon indítványa, hogy az elnök közgyűlési megnyitó beszéde a jegyző­könyvbe szószerint vétessék be. Ezek után dr. Török Béla elnök a közgyű­lést berekesztette. HÍREK. Tájékoztató. Okt. 31 én az izr. leányegylet matinéja. Nov. 3-án a Nógrádmegyei Falkavadász társaság Hubertus­­estélye a Vigadóban. Nov. 4-én Cséka—Fenyvessy müvészhangverseny a Viga­dóban. Nov. 6-án Ziegler— Reichnitz táncvizsgával összekötött táncfüzérke a Vigadóban. Nov. 11-én Fráter Lóránd és miivésztársai hangversenye a Vigadóban. Nov. 27-én a józsef kir. herceg szanatórium teaestélye és kabaréja a Vigadóban. Dec. 11-én a losonci izr. nőegylet jótékonysági mulatsága. Halottak emlékezete. Az őszi napsugár aranycsókos fény­kévéje már nem tűz alá a zöld hegyolda­lakra. A vidám madárdal, pacsirta szó, fiile­­mile ének elhangzott, hideg északi szél sivit a hegytetőn keresztül. A fák elhullajtották már sárgás leveleiket, üdítő zöld nem örven­deztet már bennünket. Hideg zúzmara rakó­dik ablakunkra s vonja be fehér dísszel a tarlott bokrokat. Ősz van. Fázós, hideg ősz. Csak bent a szivekben forr, hullámzik s ég a kegyelet soha ki nem hunyó fáklyája, ott ég az áldozati oltáron az emlékezet lobogó szö­­vétneke, melyet a hálás utód az elköltözött ős emlékének áldoz. A temetők gondozott kertjét keresi fel e napon a kegyelet. Feldíszíti a természet által kopárrá varázsolt sirhantokat s hova a vagyontalanság díszes márvány emléket nem rakhatott, oda a gyermeki szeretet forró szívből fakadó hálája, az ősz zsugori virá­gaiból fakaszt uj tavaszt. A siri mécsek ezer imbolygó fényinél ott látjuk egymás mellett térden a szegényt a gazdaggal, a hírest a névtelennel, az elsőt az utolsóval. Nincsen kivétel. A temetőben egyenlőek vagyunk, ott fejlődik ki a legideálisabb demokratizmus. A sir mindent kiegyenlít s a fájdalomban egyek vagyunk mindannyian, emberek. Emberek! Halandó emberek! A leg­nagyobb lángész is kihuny s teste porrá válik, bármily nagy teremtő zsenit is rejtett porhüvelye. Ott domborulnak sírjaik az elsőknek, szépen egymás mellett, különbség nélkül s az ő pora egybe vegyül a leg­egyszerűbb polgár hamujával. Ilyenkor jövünk reá arra a tudatra, hogy minő véges az emberi élet, milyen szűkre szabott a kor határa. Porból lettünk s porrá leszünk Repüljön bár emberi tudás a csillagok kö­zött, találják fel a kutató elmék a szérumok ezreit, öljenek ki minden bacillust s alakít­sák át e földi siralom völgyet paradicsom kertté, mindig s mindenkor a vég egy sir­­dornb, mely körül a kegyeletes utókor hozza csupán babérjait. S ez a tanulság intő példaként lebeg­jen mindnyájunk szeme előtt. Mindennek vége van, minden halandó, csak a jó tettek, a nagy elmék világjavitó találmányai, a kutatók felfedezései, az irodalom jeleseinek müvei halhatatlanok s teszik egyben halha­tatlanná azok neveit. Nem az ember, de az ember cselekedetei maradnak az utókornak s épen azért úgy kell cselekednünk, hogy senkit cselekedetei után el ne ítéljenek. A temetők kertje e napon a legnépe­sebb. Ilyenkor róják le még azok is a kegye­let legszebb adóját, akik talán az egész esztendőben nem tudtak időt szakasztani maguknak e gyermeki kötelesség lerovására. Ekkor könnyitünk lelkünk fájdalmán, elsi­ratva azokat, kiket a sors bölcs akarata elszólitott körünkből. Béke és nyugalom, ez jelképezi e csen­des helyet, melyet a lobogó lámpák ezrei, mint csillagos égboltozatot világítanak meg e napon. A megnyugtató sirás, a könnyek özöne adja meg kritériumát e nagy, e dicső, e szent napnak. Béke és nyugalom, ez jelképezi e nagy virágos kertet s kellene, hogy jelszava legyen társadalmunknak, mert csak ez égi jelszó vezethet bennünket az előrehaladás, a kul­túra, a művelődés egyenesre taposott, sima ösvényén. Szálljunk hát magunkba a nevezetes évfordulón s a Mementó móri csontvázát látva, jusson eszünkbe halandóságunk s az, hogy felettünk egy csalhatatlan mindent látó, semmit előle el nem titkolható biró él, kinek itélőszékét egy földi halandó sem kerülheti el. A virilisták névjegyzéke. A legutolsó városi közgyűlés megállapította az 1910. évre ér­vényes virilisjogu képviselők névsorát, amely a következő: 1. Dr. Wohl Aladár 16615* kor. 2. Takarék és Hitelbank 12965 kor. 3. Szilassy Béla 6684* kor. 4. Nógrádmegyei Népbank 6084 kor. 5. Rakottyay György és társai 4899 kor. 6. Borsod-Miskolci gőzmalom 3780 kor. 7. Stern­­licht S. és társai 3371 kor. 8. „Clára“ villamos­­sági r.-t. 3148 kor. 9. Sacher Vilmos 3019 kor. 10. Löwy Adolf cég 2357 kor. 11. Heksch József 1882 kor. 12. Kereskedelmi és Iparbank 1682 kor. 13. Református egyház 1621 kor. 14. Dr. Oppen­­heimmer Ferenc 1544* kor. 15. Herzog és Kohn 1539 kor. 16. Dr. Bazovszky Lajos 1439* kor. 17. Manheimmer Leo 1418 kor. 18. Pokorny Ede 1391* kor- 19. Mezőgazdasági gépgyár 1312 kor. 20. Duda Danó 1201 kor. 21. Sacher Adolf 1196 kor. 22. Schönwald Lipót 1192 kor. Hertsko Jenő 1188* kor. 24 Plichta Lajos 1150* kor. 25. Minkusz Antal 1000 kor. 26. Sacher Gusztáv 999 kor. 27. Schvarcz Jakab 966 kor. 28. Schváb Gusztáv 958 kor. 29. Szabó Pál örök. 955 kor. 30. Strei­­singer Ignác 926 kor. 31. Kohn József (füleki) 908* kor. 32. Rothmann Herman 866 kor. 33. Özv. Andrejcsik R.-né 827 kor. 34. Rom. kath. egyház 765 kor. 35. Sacher Mór örök. 752 kor. 36. Lázár Benő 746 kor. 37. Ág. ev. egyház 744 kor. Póttagok. 1. Özv. Pokorny Edéné 735 kor. 2 Özv. Bogdán T.-né 728 kor. 3. Bárok Miksa 4. Dr. Matzner János 721* kor 5. Özv. Sántha Zs.-né 714 kor. 6. Hegedűs Béláné 709 kor. 7. Fleischmann Lajos 698 kor. 8. Sivó Kossuch P. 682 kor. 9. Kohn Lipót (fűszeres) 675 kor. 10. Lusztig Lázár 651 kor. Nógrádvármegye leg­több adófizető megyebizottsági tagjainak 1910. évre érvényes névsorába Losoncról a következők vétetek fel: *Dr. Wohl Aladár földbirtokos. Rakottyay György gyáros. Hubay Jenő földbirtokos. *Török Zoltán földbirtokos. Szilassy Béla föld­­birtokos. *Gellén Endre ügyvéd. *Havas Gyula földbirtokos. *Kovács Ferenc közjegyző. Lőwy Ignác kereskedő. *Dr. Oppenheimer Ferenc ügyvéd. Heksch József kereskedő. *Básthy Béla főszolgabíró. *Draskóczy Zsigmor.d ügyvéd. *Kirner József kereskedő. Duda Danó mészáros. Sacher Adolf földbirtokos. Kohn Lipót szeszkereskedő. Minkusz Antal kereskedő. Sacher Gusztáv földbirtokos. Ifj. Szilassy Aladár földbirtokos. Streisinger Ignác kereskedő. *Plichta Lajos magánzó. Rotthmann Herman kereskedő. Dr. Gömöri Elek orvos. *Kirch­­ner Dániel gyógyszerész. Bárok Miksa kereskedő. Dr. Bazovszky Lajos ügyvéd. Póttagok: Kohn Lipót kereskedő. Klamarik Danó vendéglős. Dr. Hertsko Jenő ügyvéd. Lusztig Lázár keres­kedő. (*-gal jelöltek adója kétszeresen van szá­mítva, oklevél vagy ipar s keresk kamarai tagság alapján.) Lemondások. Dr. Klein Aladár orvos, aki a losonci közkórházhoz alorvossá választatott meg, időközben katonai főorvossá neveztetvén ki, ezen állásáról lemondott. — Bódogh Zsigmond mázsa­biztos szintén bejelentette állásáról való lemondá­sát. A polgármester mindkét állásra pályázatot fog kiírni. A városok sérelmei. A rendezett tanácsú városok polgármesterei országos egyesületének tanácsa vasárnap délelőtt dr. Szentpáli István mis­kolci polgármester, elnök vezetésével ülést tartott. Várhidy Lajos titkár jelentése kapcsán, amelyben beszámolt az egyesület eddig való működéséről, a tanács éles kritika tárgyává tette a kormány kése­delmes eljárását s városok háztartásának rendezé­sénél, helyesebben a városok részére az ez évi állami költségvetésbe beállított két millió korona szétosztásánál, továbbá a városi tisztviselők fize­tésrendezésénél. A tanács kimondotta, hogy mivel a városok a kormánynál nem találnak arra a készségre, amit az állami életben és kulturális léren elfoglalt fontos helyzetüknél fogva megérde­melnek, sérelmeikkel egyenesen a képviselőházhoz fordulnak és ezenkívül népgyüléscken foglalkoznak a városok elhanyagolt helyzetével. Kívánják, hogy az uj választói törvényjavaslat a városokat önálló választókerületekké tegye, a kisebb városokat pedig a szomszédos községekkel akként kerekítse ki, hogy - a városok ponderál 3 szerepe biztosított legyen. A tanács elhatározta, hogy Wekerle Sán­dor pénzügyminiszternek hétfőn vagy kedden emlékiratot nyújt át, amelyben nyomatékosan kérik a városoknak szánt két millió korona sürgős leiosztását. A kongresszuson városunkat Wagner Sándor polgármester képviselte. Ne tétovázzék, — -­­ha táj a teje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10perc alatta legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. AT3 \.ÖJ, den gyógyszer­­tárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom