Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-13 / 19. szám

1909. május 13.________________________________LOSONCI ÚJSÁG_____________ 3. oldal. cagás és őrjöngő tombolás idegrázó mozzanatai­ban tört ki — mely körülmény a szédítő magas­latra való törekvés és az onnan való lezuhanás szomorú sorsát bizonyítja. Az egyéniség hangoztatása könnyen lob­­bantja lángra az exaltált fiatal elméket és a mai kornak a lázas kapkodása számos kihágásra vezet és a társadalmi intézmények fel forgatását moz­dítja elő. A nemzetközi betörők romantikájától, vagy a zsebmetszők ördögi műtétéitől eltekintve, az anarchista merényletek p. u. oly annyira ma­gukon viselik a tekintélyrombolás bélyegét és az egyéniség kultuszának beteges elfajulását, hogy az említés nélkül nem hagyható. Hát a társadalmi illemszabályok ellen elkö­vetett „divatos“ merényletek nem bizonyitják-e a a teljes kizökkenést a társadalmi kerékvágásból? Találóan mondja egy író, hogy az ilyen exaltadók azt hirdetik, hogy minden embernek joga van a más tyúkszemére lépni, sőt az illetőt erőteljesen meglökni és bocsánatot sem kérni tőle — ez az egyéniség megnyilatkozása. Az előtt ha valaki hölgyekkel szemben na­gyon barbár volt, azt mondták rá: vagy részeg, vagy bolond — ma az illető egyéniség. Az előtt, ha valaki nőkről vagy családokról tréfásan is rágalmakat koholt, kitaszították a jóiz­­lésü emberek köréből, ma minél jobban tud valaki rágalmazni, annál nagyobb egyéniség. Régebben szentek voltak a családi érzelmek, mainapság hangosan dicsekednek egyes kifodro­zott hajú Don Jüanok, mily nélkülözhetetlenek ők némely háztartásban és mennyire kedves az ő egyéniségük. Régen a tejarcú csemeték csak a papa égisze, vagy a mamák oltalmazó szárnyai alatt nőttek fel, ma már az összes kulisszatitkokba be vannak avatva és sokszor magasabb diplomáciai küldetésben is járnak el. Régen az irodalmi termékeket gondosan csi­szolták és illő köntösbe öltöztették, ma csak úgy burjánoznak teljes tarkabarkaságban a szellemi növények és a ki csak egyszer próbált valami döcögő verslábú ódát a haldokló békához, vagy nem tudom, mihez írni, az már a költői géniusz­tól való megszállottság fenkölt egyénisége. Avagy a ki mások szellemi alkotását ismertetés, vagy kivonatolás címén reprodukálja — egyes zoológiái allűrökkel — az irodalmi egyéniség. E példákat csak jellemzéskép hoztam fel annak a ténynek a megvilágítására, hogy a tekin­télybe vetett hit megrendült és ez könnyen anar­chiára vezetne, de az ellenáramlat szerencsére elég erős arra, hogy az ily fattyúhajtásokat erős kéz­zel megnyesve, a bonton, étikét te és az erkölcsi és állami törvények kellő tiszteletben tartására ta­nítsa az embereket, a fiatal exaltodokat pedig bi­zonyos pedagógiai eszközökkel megfenyítse. HÍREK. Kinevezések a Máv-nál. Az államvasu­tak igazgatósága Dalmay László és Valló Viktor dr. fogalmazó gyakornokokat a Vili. fiz. osztály 3-ik fiz. fokozatába fogalmazókká, — Barókay József, Ocsovay Lajos és Rudnay Károly állomás­­fölvigyázókat a IX. fiz. osztály 3-ik fiz. fokoza­tába hivatalnokokká nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Imre helybeli ref. tanítót, a tan­­tanügyek terén szerzett érdemei elismeréséül je­lenlegi alkalmaztatási helyén igazgatótanitóvá ne­vezte ki. A losonci r. k. nőegyleti közgyűlés nagy érdeklődés mellett folyó hó 9-én tartatott meg, Igazi áldásos működéséről a titkári jelentés tesz tanúságot, mely szerint a múlt évben 26 is­kolás gyermek, kik Losonc körül fekvő puszták­ról járnak iskolába, 5 hónapon át részesült ebéd­ben, melynek költsége 535 K 34 fillért tett ki. Készpénzben állandóan 7 szegény öregasszonyt segélyezett, összesen 240 koronával. Kossuth La­jos losonci szobrára, a Boszniában levő háziez­red karácsonyi gyűjtéséhez 20—20 koronával já­rult. A nógradmegyei nemzeti intézetnek 100 ko­ronát adott. Ezeken kívül mintegy 40 szegény gyermeknek és asszonynak karácsonyra cipőt, meleg kendőt és ruhát osztott ki, Vagyoni mérlege 1908 év vegén 4036 korona 35 fillér volt. A tisztujitá­­son, melyet Jeszenák Rafaelné vezetett, tisztvise­lőkké újra megválasztattak: Rittinger Pálné el­nöknek, Várady Szidónia jegyzőnek, Doucha Zdenka Szidónia pénztárosnak, Laczek Gyula tit­kárnak. Válaszmányi tagokká választattak: özv. Bogya Jánosné, Bartos Lajosné, báró Collas He­­lén, Dortsák Lajosné Gresits Miksáné, Győry Já­nosné, dr. Honti Rezsőné, Horváth Amália, Höpp­­sor Erzsébet, dr. Huszár Lajosné, Izák Jánosné, Jamrich Gusztávné, özv. Jávorka Sándorné, Je­szenák Rafaelné, Kalina Jánosné, Kiss Jánosné, Kollmann Károlyné, Konss Józsefné, Kovarcz Gi­zella, Kishonti Pálné, Kalmár Etelka, Kuchinka Gézáné, Malesevits Emilné, Marton Jánosné, Mül­ler Antalné, Niernseé Józsefné, Ondrus Pálné. dr. Ottahal Antalné, Rakottyay Györgyné, Rehák Edéné, Salamon Zoltánná, Sztudinka Ferencné, Wokurka Frigyesné. Sorompó kiállítás. A feltűnő eredmé­nyekkel dolgozó orsz. Iparvédő Sorompó Liga célját, a magyar ipar fellendítését az által is igyek­szik elérni, hogy egyes iparcikkekre Sorompó elnevezést engedélyez. Minthogy pedig főelve az, hogy már csak a Sorompó név presztízse érde­kében is, csakis teljesen versenyképes cikkeket enged Sorompó névvel jelölni, a Sorompó felírás már biztosítja az illető magyar gyártmány első­rendű voltát is. Nyilvánvaló, hogy a Sorompó­cikkek követelése és használása által nemcsak jótékony hazafias munkát végez, hanem saját pil­lanatnyi érdekeit is előmozdítja a fogyasztó kö­zönség. A Sorompó-cikkek elterjesztése s igy te­hát a társadalom anyagi érdekeinek a felkarolása körül nagyon értékes munkát végez a Sorompó Liga losonci fiókja, midőn a Sorompó-cikkekből a napokban kiállítást rendez. E kiállítás keretében látható egyúttal a főgimnázium és tanítóképző if­júsága által gyűjtött százakra rugó himes-tojás gyűjtemény, mely népipari s általában néprajzi szempontokból nagy értéket képvisel. Gazdik Endre, ez a magyar ipar szolgálatába szinte ön­ként szegődött derék kereskedő, a Zsorna-Jéle So­rompó nyakkendőkből rendez impozáns kiállítást. Ott láthatjuk méltóan képviselve az úgyszólván a Sorompó által megteremtett tanszeripart a So­rompó tolszárakkal, toliakkal, törlőgumival, tintá­val. Még a pipere cikkek terén is mutatkozik a Sorompó hódítása a Dankovszky féle Sorompó hajvizben és brillantinban, S még számos jobb­­nál-jobb Sorompó-cikk vesz részt az érdekes kis kiállításon, mely egyenlőre a gimnázium filológiai múzeumában látható délutánonként s amely min­den tekintetben érdemes városunk egész közön­ségének pártolására és figyelmére. A Sorompó derék munkásait pedig szürke s aránylag kevés elismeréssel járó munkájukért csak fáradságuknak eredményei fogják jutalmazni. Az antialkoholisták szervezkedése. A losonci Good-Templár antialkoholista páholy f. hó 9-én Jópatakon a Kolener Testvérek üveg­gyári telepén megalakította a 32 számú „ Diadal4 magyar páholyt. Páholykövetté Mikula Aladárt választották s a páholy tagjaiul egyszerre 16-an jelentkeztek. Gyártelepeink közül a Kolener test­vérek üveggyára az első hazánkban ahol az anti­alkoholista páholy megalakult. Szeretet vendégség. A ref. nőegylet és a szerdai vallásos összejövetelek látogatói f. hó 5-én a polgári leányiskola dísztermében szeretet vendégséget rendeztek. Ez alkalommal dr. Huszár Aladár egy magas színvonalú és alapos socioló­­giai tanulmányokról tanúskodó előadást tartott az alkoholizmusról. Izák Juliska művészi zongora játékával ragadta tapsra a hallgatóságot. Az es­tély kezdetén, majd befejezéséül pedig ifjú höl­gyekből állő énekkar adott elő szebbnél-szebb dalokat. Végezetül teát és süteményeket szolgál­tak fel. miközben kedélyes tárgysorsjáték is folyt. Az Ipartestületek országos szövetsége folyó hó 9-én Budapesten közgyűlést tartott, a melynek főérdekességét képezte az ország iparo­sainak a választói reform mellett való állásfogla­lása. Ez ügyben „Az iparosok parlamenti érdek képviselete“ címen Kujnis Gyula losonci ipartes­tületi elnök egy nagyértékü s magas színvonalon álló előadást tartott. Ezen előadás végeztével pe­dig határozati javaslatot adott be, amelyben azt ajánlotta, hogy a közgyűlés a választói jog ki­­terjesztése, nevezetesen az általános, községen­ként való szavazás mellett foglaljon állást. A köz­gyűlés Kujnis Gyula határozati javaslatát, még a titkosság követelményeinek hozzáadásával egy­hangúlag elfogadta. Örömmel vesszük át ezen hirt a budapesti napilapokból, ahol Kujnis Gyulá­nak nevével már nem egyszer találkoztunk ott, ahol az iparosság érdekeinek megvédéséről, vagy kivívásáról van szó. Neve, az ország ipari szak­­tekintélyeinek listájában elsőrendű helyen áll, mit igazol a jelen eset is, mely szerint az Ipartestü­letek országos szövetsége egy ilyen nagyfontos­­ságu kérdésben az előadói tiszttel Kujnis Gyulát bízta meg. Választók névjegyzéke. Az országgyű­lési képviselő választó közönség figyelmébe! Lo­sonc rendezett tanácsú város területén összeirt országgyűlési választóknak betűrendben összeállí­tott 1910 évi ideiglenes névjegyzéke folyó évi május hó 5-étől 25-éig a város közigazgatási al­jegyzőjének hivatalos helyiségében közszemlére kitéve van. Ezen névjegyzék ellen, úgy saját sze­mélyét illetőleg, mint bármely jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt bárki felszólalhat, — a be­adott felszólamlásokra észrevételeket tehet. A fel­szólamlások folyó évi május hó 5-étől 15-éig, az ezekre tett észrevételek május 16-ától 25-éig, a hivatalos órák alatt a város közigazgatási aljegy­zőjénél nyújtandók be. Halálozás. Szotyori Nagy József, 1848— 49-iki honvéd főhadnagy és állami tanitóképző­­intézeti tanár, ki évek hosszú során át működött a helybeli tanítóképző-intézetben is és mint jeles dalköltő országos hírnévre tett szert, élete 79-ik évében, folyó hó 8-án Budapesten elhunyt. A magyar védőegyesület losonci vá­lasztmánya dr. Gömöry Elek elnöklete alatt f. hó 9-én igen életre való eszméket tárgyaló értekezle­tet tartott. Tervbe vétetett ugyanis Losoncon a halasi és csetneki csipke-tanfolyam felállítása. Ez irányban az egyesület már meg is tette a kellő lépéseket. Azután a Sorompó által tervezett hi­­mestojás gyűjtemény és a Sorompó név alatt forgalomba hozott iparcikkek kiállítására vonat­kozó javaslat tárgyaltatott; az értekezlet örömét fejezte ki az ifjúságnak nemescélu működése fe­lett s a kiállított tárgyak megtekintésére testületi­leg átvonultak a főgimnáziumba, ahol a kiállított tárgyak ezideiglen elhelyezést nyertek. Esküdtek kisorsolása. A júniusban kezdő­dő ülésszak idejére Kletzár Lajos mint elnök. Kecskeméthy Géza, Csengey Kálmán törvsz. birák, dr. Csipkai Andor jegyző, az ügyészség részéről Csuppay Ferenc kir. ügyész jelenlétében a kir törvényszék nyilvános ülésében megejtette az esküdtek sorsolását. Losoncról a következők sorsoltattak ki: Humai Gáspár, dr. Honti Rezső, Fleiszig József, Urbányi János, dr. Kuffler Pál, Dombrovszky István és dr. Gergely Ödön. Layer ünnepély. F. hó 8-án, szombaton délután 3 órakor a főgimnázium ifjúsága dr. Layer Antal főgimn. tanár, mint az ifj. dal- és zenekör gondnoka, tiszteletére igen sikerült hangversenyt rendezett. Az ünnepélyen az egész tanári kar is megjelent. Pokorny Ödön VIII. o. t. megható szavakban vázolta azt a munkásságot, amelyet immár 24-éven át az ifjúság zeneoktatása terén dr. Layer kifejt és egyúttal tanulótársai nevében köszönetét mond, hogy őket a zene és dal kultuszába ily szerető gonddal és lankadatlan buzdítással bevezette. Egyúttal egy igen díszes képet nyújtott át az ünnepeknek, amelyen az idei zenekar tagjai voltak lefotografálva. Dr. Layer meghatott szavakban mondott köszönetét az ifjúság figyelméért, mig Beniczky Kálmán igazgató további lelkes munkásságra buzdította az ifjú­ságot. Az ünnepély műsora egyébként a következő volt: 1. Layer induló, Sobeltől. Előadja az ifj. zenekar. 2. Üdvözlő beszéd. Mondja Pokorny Ödön Vili. o. t. 3. Magyar rapszódia, Gaal F.-től. Zongorán előadja Pataki Kornél Vili. o. t. 4. Le Départ, Danclatól. Négy hegedűn előadják Reimlinger L. Vili. o. t., Gresits I. Vili. o. t., Nagy E. VII. o. t. és Nagy S. IV. o. t. 5. Rész­letek a »Varázsfuvolából.« Két fuvolán előadják Friedler J. VII. o. t., Pataki P. VI. o. t., zongorán kiséri Kishonti Barna VII. o. t. 6. Fillipo (monológ), Gabányi A-tól. Előadja Eördögh L. VI. o. t. 7. Du bist zu schön um treu zu sein, Kutscherától. Előadja az ifj. kis zenekar. 8. Kivonulás a Serailból, Mozarttól. Zongorán előadják Mester L. II. o. t. és Mester S. IV. o. t. 9. IX. versenymű, Beriottól. Hegedűn előadja Reimlinger L. VIII. 0. t., zongorán kiséri Reimlinger Tibor VI. o. t. 10. Rákóczy-induló. Előadja az ifj. zenekar. Intézeti hangverseny. A losonci m. kir. áll. tanítóképző-intézet ifjúsága 1909. évi május hónap 16-án az intézet tornatermében a kirándu­lási alap javára hangversenyt rendez. A hang­verseny valóban elsőrendűnek Ígérkezik, mivel a műsor tanúsága szerint, a legjobb erők fognak közreműködni. Maga az ifjúság leginkább a karéneklésben való készségét óhajtja bemutatni. A karénekek közül figyelemreméltók a kuruc dalok, melyeket az ifjúság zenekarral, négykezes zongorajátékkal és harmóniummal fog kisérni. A hangverseny műsora, mellyel a derék ifjak még Rimaszombat és Ózd közönségét is fogják gyönyörködtetni egy kirándulásuk keretén belül, a következő: 1. »Induló« a Próféta dalműből Meyerbeertől. Zenekar. 2. »Csatadal« Véglertől. Énekkar. 3. »Hegedűverseny« Beriottól zongora­­kisérettel. Előadja Kudlák, Pál II. oszt. növ. 4. »A vén bogár« Veittól. Énekkar. 5. »Magyar ábránd« Zongorán játsza Somló Károlyné. 6. »Bordal« a Ninon dalműből Stojanovitstól. Énekli Baranyai Ferenc IV. oszt. növ., a IV. éves növendékek énekkarának kíséretével és zongora­­kisérettel. 7. »Szavalat.« Előadja Dobó Vilike. 8. »Magyar dalok« Bartalustól. Énekkar. 9. »A dur« zongoraötös (vonós négyes és zongora). Előad­ják : Wolf V., Schubert H., Thaisz L., Mocsáry 1. és Herout A. 10. »Kuruc dalok« Moyzestől. Énekkar, zenekar-, 4 kezes zongora- és harmonium-

Next

/
Oldalképek
Tartalom