Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
1909. május 13.________________________________LOSONCI ÚJSÁG_____________ 3. oldal. cagás és őrjöngő tombolás idegrázó mozzanataiban tört ki — mely körülmény a szédítő magaslatra való törekvés és az onnan való lezuhanás szomorú sorsát bizonyítja. Az egyéniség hangoztatása könnyen lobbantja lángra az exaltált fiatal elméket és a mai kornak a lázas kapkodása számos kihágásra vezet és a társadalmi intézmények fel forgatását mozdítja elő. A nemzetközi betörők romantikájától, vagy a zsebmetszők ördögi műtétéitől eltekintve, az anarchista merényletek p. u. oly annyira magukon viselik a tekintélyrombolás bélyegét és az egyéniség kultuszának beteges elfajulását, hogy az említés nélkül nem hagyható. Hát a társadalmi illemszabályok ellen elkövetett „divatos“ merényletek nem bizonyitják-e a a teljes kizökkenést a társadalmi kerékvágásból? Találóan mondja egy író, hogy az ilyen exaltadók azt hirdetik, hogy minden embernek joga van a más tyúkszemére lépni, sőt az illetőt erőteljesen meglökni és bocsánatot sem kérni tőle — ez az egyéniség megnyilatkozása. Az előtt ha valaki hölgyekkel szemben nagyon barbár volt, azt mondták rá: vagy részeg, vagy bolond — ma az illető egyéniség. Az előtt, ha valaki nőkről vagy családokról tréfásan is rágalmakat koholt, kitaszították a jóizlésü emberek köréből, ma minél jobban tud valaki rágalmazni, annál nagyobb egyéniség. Régebben szentek voltak a családi érzelmek, mainapság hangosan dicsekednek egyes kifodrozott hajú Don Jüanok, mily nélkülözhetetlenek ők némely háztartásban és mennyire kedves az ő egyéniségük. Régen a tejarcú csemeték csak a papa égisze, vagy a mamák oltalmazó szárnyai alatt nőttek fel, ma már az összes kulisszatitkokba be vannak avatva és sokszor magasabb diplomáciai küldetésben is járnak el. Régen az irodalmi termékeket gondosan csiszolták és illő köntösbe öltöztették, ma csak úgy burjánoznak teljes tarkabarkaságban a szellemi növények és a ki csak egyszer próbált valami döcögő verslábú ódát a haldokló békához, vagy nem tudom, mihez írni, az már a költői géniusztól való megszállottság fenkölt egyénisége. Avagy a ki mások szellemi alkotását ismertetés, vagy kivonatolás címén reprodukálja — egyes zoológiái allűrökkel — az irodalmi egyéniség. E példákat csak jellemzéskép hoztam fel annak a ténynek a megvilágítására, hogy a tekintélybe vetett hit megrendült és ez könnyen anarchiára vezetne, de az ellenáramlat szerencsére elég erős arra, hogy az ily fattyúhajtásokat erős kézzel megnyesve, a bonton, étikét te és az erkölcsi és állami törvények kellő tiszteletben tartására tanítsa az embereket, a fiatal exaltodokat pedig bizonyos pedagógiai eszközökkel megfenyítse. HÍREK. Kinevezések a Máv-nál. Az államvasutak igazgatósága Dalmay László és Valló Viktor dr. fogalmazó gyakornokokat a Vili. fiz. osztály 3-ik fiz. fokozatába fogalmazókká, — Barókay József, Ocsovay Lajos és Rudnay Károly állomásfölvigyázókat a IX. fiz. osztály 3-ik fiz. fokozatába hivatalnokokká nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Imre helybeli ref. tanítót, a tantanügyek terén szerzett érdemei elismeréséül jelenlegi alkalmaztatási helyén igazgatótanitóvá nevezte ki. A losonci r. k. nőegyleti közgyűlés nagy érdeklődés mellett folyó hó 9-én tartatott meg, Igazi áldásos működéséről a titkári jelentés tesz tanúságot, mely szerint a múlt évben 26 iskolás gyermek, kik Losonc körül fekvő pusztákról járnak iskolába, 5 hónapon át részesült ebédben, melynek költsége 535 K 34 fillért tett ki. Készpénzben állandóan 7 szegény öregasszonyt segélyezett, összesen 240 koronával. Kossuth Lajos losonci szobrára, a Boszniában levő háziezred karácsonyi gyűjtéséhez 20—20 koronával járult. A nógradmegyei nemzeti intézetnek 100 koronát adott. Ezeken kívül mintegy 40 szegény gyermeknek és asszonynak karácsonyra cipőt, meleg kendőt és ruhát osztott ki, Vagyoni mérlege 1908 év vegén 4036 korona 35 fillér volt. A tisztujitáson, melyet Jeszenák Rafaelné vezetett, tisztviselőkké újra megválasztattak: Rittinger Pálné elnöknek, Várady Szidónia jegyzőnek, Doucha Zdenka Szidónia pénztárosnak, Laczek Gyula titkárnak. Válaszmányi tagokká választattak: özv. Bogya Jánosné, Bartos Lajosné, báró Collas Helén, Dortsák Lajosné Gresits Miksáné, Győry Jánosné, dr. Honti Rezsőné, Horváth Amália, Höppsor Erzsébet, dr. Huszár Lajosné, Izák Jánosné, Jamrich Gusztávné, özv. Jávorka Sándorné, Jeszenák Rafaelné, Kalina Jánosné, Kiss Jánosné, Kollmann Károlyné, Konss Józsefné, Kovarcz Gizella, Kishonti Pálné, Kalmár Etelka, Kuchinka Gézáné, Malesevits Emilné, Marton Jánosné, Müller Antalné, Niernseé Józsefné, Ondrus Pálné. dr. Ottahal Antalné, Rakottyay Györgyné, Rehák Edéné, Salamon Zoltánná, Sztudinka Ferencné, Wokurka Frigyesné. Sorompó kiállítás. A feltűnő eredményekkel dolgozó orsz. Iparvédő Sorompó Liga célját, a magyar ipar fellendítését az által is igyekszik elérni, hogy egyes iparcikkekre Sorompó elnevezést engedélyez. Minthogy pedig főelve az, hogy már csak a Sorompó név presztízse érdekében is, csakis teljesen versenyképes cikkeket enged Sorompó névvel jelölni, a Sorompó felírás már biztosítja az illető magyar gyártmány elsőrendű voltát is. Nyilvánvaló, hogy a Sorompócikkek követelése és használása által nemcsak jótékony hazafias munkát végez, hanem saját pillanatnyi érdekeit is előmozdítja a fogyasztó közönség. A Sorompó-cikkek elterjesztése s igy tehát a társadalom anyagi érdekeinek a felkarolása körül nagyon értékes munkát végez a Sorompó Liga losonci fiókja, midőn a Sorompó-cikkekből a napokban kiállítást rendez. E kiállítás keretében látható egyúttal a főgimnázium és tanítóképző ifjúsága által gyűjtött százakra rugó himes-tojás gyűjtemény, mely népipari s általában néprajzi szempontokból nagy értéket képvisel. Gazdik Endre, ez a magyar ipar szolgálatába szinte önként szegődött derék kereskedő, a Zsorna-Jéle Sorompó nyakkendőkből rendez impozáns kiállítást. Ott láthatjuk méltóan képviselve az úgyszólván a Sorompó által megteremtett tanszeripart a Sorompó tolszárakkal, toliakkal, törlőgumival, tintával. Még a pipere cikkek terén is mutatkozik a Sorompó hódítása a Dankovszky féle Sorompó hajvizben és brillantinban, S még számos jobbnál-jobb Sorompó-cikk vesz részt az érdekes kis kiállításon, mely egyenlőre a gimnázium filológiai múzeumában látható délutánonként s amely minden tekintetben érdemes városunk egész közönségének pártolására és figyelmére. A Sorompó derék munkásait pedig szürke s aránylag kevés elismeréssel járó munkájukért csak fáradságuknak eredményei fogják jutalmazni. Az antialkoholisták szervezkedése. A losonci Good-Templár antialkoholista páholy f. hó 9-én Jópatakon a Kolener Testvérek üveggyári telepén megalakította a 32 számú „ Diadal4 magyar páholyt. Páholykövetté Mikula Aladárt választották s a páholy tagjaiul egyszerre 16-an jelentkeztek. Gyártelepeink közül a Kolener testvérek üveggyára az első hazánkban ahol az antialkoholista páholy megalakult. Szeretet vendégség. A ref. nőegylet és a szerdai vallásos összejövetelek látogatói f. hó 5-én a polgári leányiskola dísztermében szeretet vendégséget rendeztek. Ez alkalommal dr. Huszár Aladár egy magas színvonalú és alapos sociológiai tanulmányokról tanúskodó előadást tartott az alkoholizmusról. Izák Juliska művészi zongora játékával ragadta tapsra a hallgatóságot. Az estély kezdetén, majd befejezéséül pedig ifjú hölgyekből állő énekkar adott elő szebbnél-szebb dalokat. Végezetül teát és süteményeket szolgáltak fel. miközben kedélyes tárgysorsjáték is folyt. Az Ipartestületek országos szövetsége folyó hó 9-én Budapesten közgyűlést tartott, a melynek főérdekességét képezte az ország iparosainak a választói reform mellett való állásfoglalása. Ez ügyben „Az iparosok parlamenti érdek képviselete“ címen Kujnis Gyula losonci ipartestületi elnök egy nagyértékü s magas színvonalon álló előadást tartott. Ezen előadás végeztével pedig határozati javaslatot adott be, amelyben azt ajánlotta, hogy a közgyűlés a választói jog kiterjesztése, nevezetesen az általános, községenként való szavazás mellett foglaljon állást. A közgyűlés Kujnis Gyula határozati javaslatát, még a titkosság követelményeinek hozzáadásával egyhangúlag elfogadta. Örömmel vesszük át ezen hirt a budapesti napilapokból, ahol Kujnis Gyulának nevével már nem egyszer találkoztunk ott, ahol az iparosság érdekeinek megvédéséről, vagy kivívásáról van szó. Neve, az ország ipari szaktekintélyeinek listájában elsőrendű helyen áll, mit igazol a jelen eset is, mely szerint az Ipartestületek országos szövetsége egy ilyen nagyfontosságu kérdésben az előadói tiszttel Kujnis Gyulát bízta meg. Választók névjegyzéke. Az országgyűlési képviselő választó közönség figyelmébe! Losonc rendezett tanácsú város területén összeirt országgyűlési választóknak betűrendben összeállított 1910 évi ideiglenes névjegyzéke folyó évi május hó 5-étől 25-éig a város közigazgatási aljegyzőjének hivatalos helyiségében közszemlére kitéve van. Ezen névjegyzék ellen, úgy saját személyét illetőleg, mint bármely jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt bárki felszólalhat, — a beadott felszólamlásokra észrevételeket tehet. A felszólamlások folyó évi május hó 5-étől 15-éig, az ezekre tett észrevételek május 16-ától 25-éig, a hivatalos órák alatt a város közigazgatási aljegyzőjénél nyújtandók be. Halálozás. Szotyori Nagy József, 1848— 49-iki honvéd főhadnagy és állami tanitóképzőintézeti tanár, ki évek hosszú során át működött a helybeli tanítóképző-intézetben is és mint jeles dalköltő országos hírnévre tett szert, élete 79-ik évében, folyó hó 8-án Budapesten elhunyt. A magyar védőegyesület losonci választmánya dr. Gömöry Elek elnöklete alatt f. hó 9-én igen életre való eszméket tárgyaló értekezletet tartott. Tervbe vétetett ugyanis Losoncon a halasi és csetneki csipke-tanfolyam felállítása. Ez irányban az egyesület már meg is tette a kellő lépéseket. Azután a Sorompó által tervezett himestojás gyűjtemény és a Sorompó név alatt forgalomba hozott iparcikkek kiállítására vonatkozó javaslat tárgyaltatott; az értekezlet örömét fejezte ki az ifjúságnak nemescélu működése felett s a kiállított tárgyak megtekintésére testületileg átvonultak a főgimnáziumba, ahol a kiállított tárgyak ezideiglen elhelyezést nyertek. Esküdtek kisorsolása. A júniusban kezdődő ülésszak idejére Kletzár Lajos mint elnök. Kecskeméthy Géza, Csengey Kálmán törvsz. birák, dr. Csipkai Andor jegyző, az ügyészség részéről Csuppay Ferenc kir. ügyész jelenlétében a kir törvényszék nyilvános ülésében megejtette az esküdtek sorsolását. Losoncról a következők sorsoltattak ki: Humai Gáspár, dr. Honti Rezső, Fleiszig József, Urbányi János, dr. Kuffler Pál, Dombrovszky István és dr. Gergely Ödön. Layer ünnepély. F. hó 8-án, szombaton délután 3 órakor a főgimnázium ifjúsága dr. Layer Antal főgimn. tanár, mint az ifj. dal- és zenekör gondnoka, tiszteletére igen sikerült hangversenyt rendezett. Az ünnepélyen az egész tanári kar is megjelent. Pokorny Ödön VIII. o. t. megható szavakban vázolta azt a munkásságot, amelyet immár 24-éven át az ifjúság zeneoktatása terén dr. Layer kifejt és egyúttal tanulótársai nevében köszönetét mond, hogy őket a zene és dal kultuszába ily szerető gonddal és lankadatlan buzdítással bevezette. Egyúttal egy igen díszes képet nyújtott át az ünnepeknek, amelyen az idei zenekar tagjai voltak lefotografálva. Dr. Layer meghatott szavakban mondott köszönetét az ifjúság figyelméért, mig Beniczky Kálmán igazgató további lelkes munkásságra buzdította az ifjúságot. Az ünnepély műsora egyébként a következő volt: 1. Layer induló, Sobeltől. Előadja az ifj. zenekar. 2. Üdvözlő beszéd. Mondja Pokorny Ödön Vili. o. t. 3. Magyar rapszódia, Gaal F.-től. Zongorán előadja Pataki Kornél Vili. o. t. 4. Le Départ, Danclatól. Négy hegedűn előadják Reimlinger L. Vili. o. t., Gresits I. Vili. o. t., Nagy E. VII. o. t. és Nagy S. IV. o. t. 5. Részletek a »Varázsfuvolából.« Két fuvolán előadják Friedler J. VII. o. t., Pataki P. VI. o. t., zongorán kiséri Kishonti Barna VII. o. t. 6. Fillipo (monológ), Gabányi A-tól. Előadja Eördögh L. VI. o. t. 7. Du bist zu schön um treu zu sein, Kutscherától. Előadja az ifj. kis zenekar. 8. Kivonulás a Serailból, Mozarttól. Zongorán előadják Mester L. II. o. t. és Mester S. IV. o. t. 9. IX. versenymű, Beriottól. Hegedűn előadja Reimlinger L. VIII. 0. t., zongorán kiséri Reimlinger Tibor VI. o. t. 10. Rákóczy-induló. Előadja az ifj. zenekar. Intézeti hangverseny. A losonci m. kir. áll. tanítóképző-intézet ifjúsága 1909. évi május hónap 16-án az intézet tornatermében a kirándulási alap javára hangversenyt rendez. A hangverseny valóban elsőrendűnek Ígérkezik, mivel a műsor tanúsága szerint, a legjobb erők fognak közreműködni. Maga az ifjúság leginkább a karéneklésben való készségét óhajtja bemutatni. A karénekek közül figyelemreméltók a kuruc dalok, melyeket az ifjúság zenekarral, négykezes zongorajátékkal és harmóniummal fog kisérni. A hangverseny műsora, mellyel a derék ifjak még Rimaszombat és Ózd közönségét is fogják gyönyörködtetni egy kirándulásuk keretén belül, a következő: 1. »Induló« a Próféta dalműből Meyerbeertől. Zenekar. 2. »Csatadal« Véglertől. Énekkar. 3. »Hegedűverseny« Beriottól zongorakisérettel. Előadja Kudlák, Pál II. oszt. növ. 4. »A vén bogár« Veittól. Énekkar. 5. »Magyar ábránd« Zongorán játsza Somló Károlyné. 6. »Bordal« a Ninon dalműből Stojanovitstól. Énekli Baranyai Ferenc IV. oszt. növ., a IV. éves növendékek énekkarának kíséretével és zongorakisérettel. 7. »Szavalat.« Előadja Dobó Vilike. 8. »Magyar dalok« Bartalustól. Énekkar. 9. »A dur« zongoraötös (vonós négyes és zongora). Előadják : Wolf V., Schubert H., Thaisz L., Mocsáry 1. és Herout A. 10. »Kuruc dalok« Moyzestől. Énekkar, zenekar-, 4 kezes zongora- és harmonium-