Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-14 / 2. szám
1909. január 14. LOSONCI UJSAO 5. oldal. készlet, 1 pár ezüst kézelőgomb, 1 ezüstnyelű bot, Brunovszky Rezső tárgymegváltás címen 10 korona, Franklin Társulat 5 kötet könyv, Rakottyay Pál 1 likörös készlet, Sternlicht Károly tárgymegváltás cimen 5 korona, Schwarcz Izraelné 4 porcellán váza, Bartók Jakabné 1 likörös készlet, Hojtyel Dániel 1 cognacos készlet, özv. Goldfinger Ignácné, 2 porcellán váza, Kuliffay Ferenc 1 doboz levélpapír, 1 tintatartó, 1 levélnyomó, Reisz Károly 2 sörös pohár, dr. Bodor Aladár Köveskuti Jenő verskötete, Darkó Áron 1 söröskancsó és 2 virágváza, dr. Keszler Lipótné 1 gyümölcskészlet, Garai Jakab 1 likörös készlet, Duboviczky Károly 2 porcellán váza, 1 tintatartó. Fogadják a nemes adakozók a gimn. segélyző-egyesület hálás köszönetét. A Szigeti József féle hangverseny kellő arányú érdeklődés hiánya miatt elmarad. Erős bizonyítvány ez a losonci közönség zenei műveltségének gyöngeségéről. Hja persze, ha valahogy tombolával lehetne egybekötni s akkor is inkább valami híg táncmuzsika volna .... Utóáliitási határnapok. A rendőri hivatal e héten bocsájtotta ki azon napok jegyzékét, amelyen mindazoknak sorozás illetve megvizsgálás végett jelentkezni kell, kik a fősorozásról elmaradtak, avagy mint keresetképtelen családapák vagy családtagok hadköteles fiukat vagy hozzátartozójukat a törvény adta joguknál fogva reklamálni óhajtják. Ezen határnapok a következők: 1909 év január 20, február 20. május 5 és 19, junius 5 és 19, julius 5 és 19, augusztus 7, szeptember 20, október 20, november 20 és december 20-án. A sorozás illetve felülvizsgálás a Zöldfa vendéglőben fog mindenkor megtartatni. Dr. Kalinovszky L budapesti fogorvos három napja megérkezett és rendelését a Vigadó szállodában (II. emelet, 10—11. ajtó) megkezdte. Kamarák országos gyűlése az adóreform kérdésében. Az ország kereskedelmi- és iparkamarái dec. 29-én gyűlést tartottak a budapesti kamaránál, hogy az adóreformok közvetlen képviselőházi tárgyalása előtt a mindenki által magára hagyott iparos- és kereskedő osztály érdekében mégegyszer felszólaljanak. A kamarák annak idején külön-külön nagy emlékiratokban fejtették ki a kormány előtt a kereskedőknek és iparosoknak az adójavaslatokkal szemben támasztott óhajait és panaszait. Később szükségesnek találták, hogy a városokkal egyetemben a főváros által összehívott nagygyűlésen közös fellépéssel igyekezzenek a képviseletökre bízott osztályok érdekeit szolgálni. Az egyes kamarák székhelyükön és kerületük szétszórt városaiban tartott érdekeltségi gyűléseken bevonták e mozgalmak hullámaiba magukat a kereskedő és iparos osztályok széles rétegeit is, s amikor országszerte alapjában megmozdult az egész iparos és kereskedő-közönség, a kamarák országos mozgalma azzal jutott nyugvópontra, hogy a pénzügyminiszter meghívta a kamarák és más érdekképviseletek megbízottait az adóreformok ügyében való tárgyalásra. A tárgyalások során a pénzügyminiszter 42 pontra terjedő módosítást helyezett kilátásba. Annál nagyob megnyugvással vették a kamarák e módosításokat, mert csaknem ugyanazokat helyezte kilátásba, a magyar városok képviselőinek is. Nagy megdöbbenést keltett azonban most a pénzügyi bizottság tárgyalása, melyből kiderült, hogy a módosítások nagy része elő sem terjesztetett, sőt a kormány az iparos és kereskedelmi érdekeltség kárára szolgáló, a törvénytervezettel szemben is hátrányos módosításokhoz járult hozzá. Ez a lehangoló tény arra indította a kamarákat, hogy a közvetlen képviselőházi tárgyalás előtt még egy közös tanácskozást tartsanak s annak során még egy kísérletet tegyenek a cserbenhagyott ipari és kereskedelmi érdekek védelmére. A tanácskozáson a besztercebányai kamarát Holesch István dr. képviselte. A tanácskozás abban állapodott meg, hogy tekintettel a kamarai intézmény törvényes szervezetének jellegére, a kamarák közös fellépéssel fordulnak magához az országgyűléshez, rámutatva arra a lelkiismereti tényre, mely a kereső munkás néposztályok nagy közérdekének minden oldalról való elhanyagolása és idegen ellenszenvező kezelése folytán ez osztályok jogos elkeseredésében meg fog nyilatkozni. Á kamarák törekedni fognak arra, hogy kerületük országgyűlési képviselői e kérdésben felvilágosittassanak s a kereskedelmi és iparérdekek védelmének megnyeressenek. A besztercebányai kamara ez ügyben sürgős megkeresést intéz az összes kerületbeli kereskedelmi- és ipartestületekhez, hogy a tagokat haladéktalanul ülésre hívják össze, nekik az ügyet adják elő, s az ülésből felterjesztést intézzenek a képviselőházhoz s annak benyújtására és támogatására a kerület országgyűlési képviselőjét kérjék fel. Gazdák és cselédek figyelmébe. Az uj cselédtörvény 1908-ik év julius 1-én lépett életbe. E törvény rendelkezése szerint 1909 január 1-től kezdve az összes régi cselédkönyvek érvényüket veszítik s helyettük a régi cselédkönyv bemutatása mellett uj cselédkönyv váltandó. A törvény eme rendelkezése csakis a gazdasági cselédekre (nem pedig házicselédekre) vonatkozik. Ép ezért figyelmeztetjük a cselédtartó gazdálkodókat, hogy az uj cselédkönyveket minél előbb váltassák meg, mert különben a törvény teljes szigorával fognak büntettetni. Az alkohol ellen. Sipeki Balás Lajos megyés püspök egyházmegyéje papságához igen figyelemreméltó körlevelet intézett, amelyben felhívja őket, hogy figyelmeztessék híveiket az alkohol káros és romboló hatására. A szociális érzésű és gondolkozásu püspök élénk színekkel festi az alkohol pusztító hatását, főleg a munkásosztályban, melynek megmentésére első sorban az egyház hivatott. Adatokkal bizonyítja, hogy Magyarországon 1900-ban 160 millió liter szeszt fogyasztottak s ez a mennyiség azóta folyton emelkedik. Psychologusok és elmegyógyászok állításaival bizonyítja, hogy az elmebajok 20 százaléka közvetlen oka és más 35 százaléka együttható oka az alkohol. Az alkoholizmus okait kimutatva, megjelöli a püspök a védekezés eszközeit is és közös munkára szólítja fel az államot és társadalmat, hogy mentsék meg a népet a pusztító veszedelemtől, — az alkoholtól. Az olaszországi földrengés károsultjainak segélyezésére nálunk is országos mozgalom indult. Az országos bizottság vezetői Kossuth Ferenc, Wekerle Sándor és a hercegprímás. Kossuth Ferenc táviratban kérte fel Wagner Sándor polgármestert a bizottságban való részvételre, aki erre készséggel vállalkozott. A magyar nyelv tanítása nem állami elemi iskolában. Dr. Baltik Frigyes dunáninneni püspök körözvényekben küldötte szét a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a magyar nyelv tanítása tárgyában hozzá küldött leiratát, a kir. tanfelügyelőhöz intézett rendeletét, mellékelte a miniszter által megállapított uj tantervet azzal a felhívással, hogy ahhoz fokozatosan akként alkalmazkodjanak, hogy az az 1910—11. tanévben teljesen végrehajtva legyen. A tanterv a nem magyar tanítási nyelvvel biró elemi népiskolának szól. Annak be nem tartása az 1907. XXVII. t.-c. 11. §-ába ütköző fegyelmi vétséget képez. A miniszter elvárja, hogy a tanterv a legeredményesebben érvényesüljön, mert csak igy lesz elérhető, hogy a rhagyar nyelv a haza minden polgárának közkincsévé váljon. Az uj tanterv teljes végrehajtásának számon kérése a kir. tanfelügyelőkre nézve az 1910—11. tanévet követőleg válik jogosulttá. A miniszter a tantervhez egy teljesen tájékoztató útmutatást is készítetett s ezt a kir. tanfelügyelő utján minden tanító megkapja. A tanító azt követni tartozik s a saját választott módszerétől eltiltandó. Az átmeneti idő tartama alattt a megtorló intézkedések az esetben hozatnak javaslatba, ahol vagy a jóhiszeműség vagy a tudás, képesség és igyekezet hiánya nyilván való. 150 millió egykoronás veretése. Az osztrák és a magyar kormány közt tárgyalások vannak folyamatban nagymennyiségű egykoronások veretése és forgalombahozatala végett. 150 millió drb. egykoronás veretését tervezik. Oka ennek az intézkedésnek az, hogy a forgalomban nagyon keresett pénznem az egykoronás, a meglevő készlet pedig nem fedezi a szükségletet. A pénzveréshez szükséges ezüstöt az Osztrák-magyar bank készletéből veszik és arannyal pótolják. A valutatörvény értelmében 200 millió egykoronást vertek, amiből 140 millió Ausztriára, 60 millió Magyarországra esett. Ingatlan-forgalmi kimutatás 1909 január 5-től 11-ig. Eladó : Vevő: Közlóg: Kovács János id. Telek Gáspárné Nagydaróc Schönwald L és n. Kiinger Leó Losonc Szarvas József Szarvas Márton Divényoroszi Dananay Ferenc ifj. Koronyi Sámuel Poltár Kovács Klára s tsai. Bodnár János Budaszállás Ferencz Miklósj Cziriák Boldizsár Kétkeresztur Szlezik Pál Osztrichon Márton Kiskorna Schenk R.-né özv. Slobár Máté Divényhuta Motoska János Motoska Pálné Ábelfalva Soltész András Bernát György Oácsligct Népesedési mozgalom. Születések: Rozimánt Vilmos Jenő r. k., Czitor János r. k., Priszker Olga izr., Meizler Borbála izr., Karabin Ilona ág. h. ev., Gregor István ág. h. ev., Pupala József r. k. — Halálozások: Szabó Kálmán ref., 22 éves, lélegzés elégtelenség. Barta Pál r. k., 55 éves, gennyes agyhártyalob. Czitor János r. k., 1 órás, vele született gyöngeség. Korcsek István r. k., 13 éves* gümőkóros csontgyuladás. Tatár József ref., 52 éves, tüdőgümőkór. Özv. Rusznák Hermanné sz- Neumann Rozália izr., 72 éves, aggkori végkimerülés. Gablasz Pál r. k., 4 hónapos, ránggörcs. Gubis András 51 éves, tüdővész. — Kihirdetések: Agócs Lajos r. k. és Földi Julianna r. k. Időjárásunk január 5-től január 11-ig terjedő időben. _ ö Sf Ö S3 'S §2 3 . . ! .22, *0 £ bt) buD *0 Öfl 73 Jg w *♦“* bjQ M- V 53 Jm fi í c/> jjj r^? C/J s a, « »L a> >o § § “-üjOü-lU^S-g-------------------------------------------------------f I « ü s < « g , !* ■5 s T3 M TJ -a 'O 'O iO >3 =0 1 S S S 1 1 * N* 3_____________________________________ u i a n ? f '4> A, il O >»g CN cn í 'cd JB _________._— 2L 2L m <m <M M Q7n m ^ r: v v oo ^ ^ 00 CO H* — OO a? « I ? -Ilii S t I Ilii 1 I vO 00 7 O © I cp I o cn I © kb T—< üli uinjBü o vÖ ri _ a u"> © CN O CO I 00 ó I 00 rH I © I T-« rH I 0 o 1 1 © ó I © 7 c* 7 © © 00 © I CM I <N •íf I O ib V* I © r-» CO ?3 9 © © CN CO I © Csillagászati tudnivalók (égi tünemények) január hó 12-től 15-ig terjedő időre: Január hó 14-én, d. u. 6 óra 11 pkor. utolsó holdnegyed (< U. N.) A losonci választókerület függetlenségi és 48-as párt, mint laptulajdonos, képviselője: KUJNIS GYULA ügyv. elnök. Szerkesztő: Dr. SACHER ALADÁR. NYILTTÉR. E rovatban kőzlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Nyilatkozat. Nyomdavezetőmet, Werner Ernőt szolgálatomból felmondás nélkül elbocsájtani kényszerülvén, figyelmeztetek mindenkit, hogy nevezett egyén részemre ügyletek kötésére nem jogosított. Losonc, 1909 január 14. Kármán Zsigmond
