Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-16 / 16. szám

magyar nemzetnek politikai vezére. Hanem jelentősége igenis van azért annak a rendjelnek és pedig éppen akkora jelentősége, mint amilyen nagy bizalmát fejezi ki az uralkodónak. Nem fogja senki azt mondani egy Kossuthról, hogy gomblyuk fájdalmai vannak, de igenis minden hazáját igazán szerető magyar embert jól eső érzés fog el akkor, amikor a király bizalma éppen egy Kossuthot, akinek neve eszmét, programot és lelkűnkkel összeforrott törekvést jelent, tüntet ki látható jellel és osztentative mutat rá arra, hogy azok a magyar törekvések, amelyek az ő személyében perszonifikálva vannak, rokonszenvre találtak ő előtte is. A Kossuth Ferenc Lipótrendjét ebből a szempontból kell és csak ebből a szempontból lehet tekinteni. És aki a nemzet törekvései és uralkodó közötti harmónia ennek a jelének nem örül, hanem olcsó és rossz élceket gyárt reája, az vagy internacionálista, vagy ennek mezébe öltözött nacionalista, de semmiesetre sem magyar ember.

Széchényi István gróf, a legnagyobb magyar halálának 48-ik évfordulója volt e hó 8-án. E gyásznapról mindenki elfelejtkezett, csak dr. Gärtner Henrik volt az egyedüli, aki Arany Jánosnak „Szécsényi emlékezete“ cimü müvének német fordításával a közönség elé lépett a nagy nap emlékezetére. Pedig nemzetünk nagyjai között ha valakik számot tarthatnak a soha el nem múló kegyeletes megemlékezésre, úgy azok egyike bizonyára gróf Széchényi István, kinek nézetei, törekvései jogosultságát a mai kor már teljesen igazolta. — A nemzeti elernyedés szomorú napjaiban, mikor úgy látszott, hogy sivár és dísztelen elmúlás lesz a nemzet sorsa, a Gondviselés Széchényit adta a magyarnak, hogy fölrázza aléltságából és egy küzdelmes, de nagyszerű jövőt vívjon ki számára. A nemzet félreértések és rosszakarat szülte megpróbáltatások után rátérhetett a Széchényi által kijelölt útra, a munka, a lét és fejlődés útjára. Nagy elmaradottságát csak rohamos fejlődéssel pótolhatta, amelynek fényes, de egyúttal szomorú és káros jelenségei is vannak. Az utóbbiak közé tartoznak az ambíciók féktelen tülekedése, a kötelességtudás fogalmának elkopása, az erkölcsök általános lazulása s mindenekfölött a reálitás hiánya a nemzeti élet csaknem minden pontján. Ezeken a szomorú közállapotokon változtatni az ifjúság feladata. A Gondviselés a magyar fajt minden jó tulajdonsággal megáldotta, melyek egy boldog és munkás nemzeti életben szükségesek, sajnos hogy ezek a tulajdonságok csak hirtelen fellobbanások alakjában szoktak érvényesülni s a mindennapi, szürke és unalmas munkássághoz nincs meg bennünk a hajlandóság. A produktiv életpályákat, a szívós gazdasági munkát nem becsüljük értékük szerint. — Az ifjúság hivatása, hogy a maga nemes és tiszta lelkesedését a nemzet minden rétegébe belevigye s megmentse Széchényi alkotásait minden pusztulástól.

Affaire címmel laptársunk a „L. és V“. Scherer Lajos és dr. Gergely Ödön ügyét nyilvánosságra hozván, ezt oly szűk keretekben teszi, hogy könnyen félreértés származhatnék Scherer Lajos hátrányára a közönség körében. Ennek folytán az erre illetékesektől leikérettünk annak kijelentésére, hogy Scherer Lajos dr. Gergely Ödönnel szemben kész az elégtétel adásra, de miután a sajtópert ellene folyamatba tette már, annak eldőltéig a lovagias eljárás felfüggesztését látja szükségesnek. Egyebekben kijelentette, hogy a L. és V. 14 számában »katedrái tárgyilagosság« dinen megjelent névtelen közlemény alaptalan ráfogásait utasította vissza energikusan, de ezzel a cikk Íróját — hiszen nem is tudta kiaz — megsérteni nem akarta. Ezt a kijelentést Scherer Lajos megbízottai dr. Gergely Ödön megbízottai előtt kifejezetten megtették. S midőn ennek dacára dr. Gergely megbízottai követelték a lovagias eljárás folytatását azon kijelentéssel, hogyha Scherer Lajos ragaszkodik álláspontjához, úgy ők azt az elégtételadás megtagadásának fogják tekinteni, Scherer Lajos megbízottai, ezen felfogas ellen határozottan tiltakozásukat fejezték ki. Ez ügyet nem tartjuk a nyilvánosság elé valónak ugyan, de miután a »L. és V.» jónak látta azt a szenzációt leadni, mi is — közel fekvő okoknál fogva — kénytelenek vagyunk arra megjegyzést tenni, s ezen megjegyzés az, hogy Scherer Lajos azon kijelentése után, hogy jogos védelmére közzétett nyilatkozatában foglalt sértő kifejezések nem vonatkoznak dr. Gergely személyére, a legmerevebb lovagias felfogásuak szerint is az ügy befejezettnek kell hogy legyen tekintendő. Ez a budapesti Nemzeti Kaszinó - ezt hisszük elég tekintélyes és competens

testület — gyakorlata a lovagias ügyeknél, s csak sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a katonai körök ezen felfogást nem osztják.

Vallásos esték tartatnak Sörös Béla ref. lelkész vezetésével minden szerdán este 6 órakor a főgymn. rajztermében. Ezeken az estéken a vallásos áhitat fejlesztése képezi a főcélt, felekezeti különbség nélkül, úgyhogy nagy számban látogatja azokat a hölgyközönség. Van ének, ima, vallásos költemények szavalása stb. De a gerincét ez estéknek mindig a vezető lelkész egyszerű mederben történő folyamatos előadása képezi a kereszténységnek Krisztus utáni küzdelmeiről közvetlen s e küzdelmet Pál apostol élete körülményeinek fertésével eszközli. E hó 8-án szerdán az Apostolnak Anhéntben, Korinthurban történt cselekedeteit tárgyalta tanulságos megjegyzésekkel, megkapó közvetlenséggel. Közös éneken kívül énekelt a Hozsannából 2 darabot leánya kísérete mellett Izák Jánosné úrnő, mig Kohlener Edith k. a. Szabolcska költeményét szavalta. Az esték minden szerdán megismétlődnek.

Szilassy Béla f A iosonczi református egyháznak gyásza van. Elvesztette egyik buzgó tagját, Szilassi és Pilissi idősb. Szilassy Bélát, Iosonczi földbirtokost, hosszú időn át érdemes főgondnokát, ki azonkívül a dunántúli ref. egyházkerület megválasztott tanácsbirája, Nógrádvármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt. A megboldogult főgondnokról senki sem gondolta volna, hogy ily hamar elmenjen a minden élőknek utján. Még nem rég láttuk magunk előtt daliás alakját, s alig 2 hónapja, még ott elnökölt a Iosonczi ref. egyháztanács ülésén, melynek ügyeit nagy szeretettel karolta föl. Halála a budapesti Vörös Kereszt kórházban következett be, hol betegen feküdt f. hó 7-én esti 9 órakor. Súlyos baja miatt kétszer is megoperálták, de már a második operációnál kiszenvedett. Hült tetemét a család hazaszállitatta Losonczra, hol 10-én d. u. 3 órakor a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomoa helyezték. A temetést megelőző délelőtt a ref. egyháztanács Sörös Béla lelkész vezetése mellett teljes számban tisztelgett a gyászoló családnál, kik a küldöttséget a Szilassyak ősi kastélyában fogadták, éiükön Szilassy Aladár közig, tanácselnökkel, az elhunyt testvéröcscsével, ki meghatva köszönte meg a részvétet. A temetés d. u. 3 órakor ment végbe, nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében. A templomnak homlokoszlopcsarnoka kívül, belül az oldal oszlopok, a papi és szószék, a gyászoló család helye fekete posztóval volt bevonva s itt-ott a Szilassyak családi címerével ékesítve. A temetési szertartást Sörös Béla ref. lelkész végezte, ki magas szellemben tartott gyászbeszédének alapigéjéül a 73. zsoltár 1. 2. 3. verseit választotta, Ásáf szomorú énekének kezdő sorait „Miért vetettél el oh Isten minket mindezektől fogva? és miért füstölög a te haragod a te meződnek juhai ellen? Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, melyet régen szerzettéi“ stb. A gyászbeszéd, melyben a lelkész az elhunytban leginkább egyházának buzgó főgondnokát méltatta, kinek esztendei számával hatványozott mértékben nőtt egyháza iránti szeretete mély hatást tett a jelenlevőkre, meiyet nagyban emelt a református egyh. énekkarnak szépen előadott néhány darabja is. A koporsót nagyszámban kisérték utolsó útjára, s kint a temetőben rövid áldással, a gyászkar hangjai mellett helyezték örök nyugalomra. Üdv és áldás emlékére!

Installáció. Gellén Endre, Schneller Károly és Rittinger Pál azon alkalomból, hogy a képviselő-testület tanácsosokká választotta meg őket, fényes vacsorát adtak a városi szálló kistermében, melyre az egész városi tisztikar hivatalos volt. Az estélyen az uj tanácsosok irányában a bizalom és szeretet igen megkapóan nyilvánult meg a megjelentek részéről s ennek tulajdoníthatjuk, hogy a társaság reggeli 4 óráig maradt együtt a lehető legjobb és legfesztelenebb hangulatban A szellemesebbnél-szellemesebb pohárköszöntők egymást érték, melyek közül kiemeljük Török Zoltán, Wagner Sándor, Wohl R. Adolf, Kujnis Gyula felköszöntőit, kik az est hőseit, az uj tanácsosokat éltették, Gellén Endre poetikus szárnyalásu tartalmas felszólalását, melyben kifejezést adott ama óhajának, hogy vezessen minden a közszolgálatára rendelt férfiút működésében a szeretet, s egyben a város közönségére ürítette poharát, dr. Keszler Lipótét, ki a polgármesterre és a helyi sajtóra mondott sikerült felköszöntőt. Mi a magunk részéről sok szerencsét kívánunk az uj tanácsosok működéséhez.

Műkedvelői előadást tartott az Iparos Ifjúsági Önképző-kör f. hó 12-én a városi szállóban. Szinrekerült Bérezik Árpád poetikus gondolatokban bővelkedő szép színműve, az „lgmándi kispap“. A szereplők örvendetes haladásnak adták tanujelét, elfogulatlanul olykor-olykor bravúrosan játszottak s egész otthonosan mozogtak a világot jelentő deszkákon, ami kétségkívül saját szorgalmukon kivül, Cservény K. Béla rendezőnek is az érdeme, ki mint a címszerep személyesitője is ugyancsak rászolgált a dicséretre. Hámornyik Margit (Eszti) és Stasznyi Ilona (Stella) azok, kik érdeklődésünket leginkább lekötötték, az előbbi drámai erejével, az utóbbi pedig humorosan és találó vonásokkal bemutatott félmüveit komornájával. Az intrikus szerepet ügyesen töltötte be Petrus Erzsébet (Biri) ugyancsak pergő nyelvű, helyre menyecskét mutatta be. Sikerült alakítás volt a szenteséletü néptanitóné is, Titkay Andorné, ki a fiát szerető anyát és a vallásos érzületből származó szigort harmonikusan tudta összeegyeztetni. Jó volt Szabó József a néptanító szerepében, Lipták Andor mint plébános, Szabó Endre mint Király Pista és Tóth Lajos mint Peti. Az előadás sikerének elérésében közreműködtek kisebb szerepeikben Vágó Imre, Szabó Gyula, Gerő Zsiga, Verderber Margit, Tóth Margit, Czako Margit, Gertner Irma, Kis Erzsi és Verderber Andor. Dacára annak, hogy ez előadás a jótékonycél érdekét volt hivatva szolgálni sajnálatunkra azt tapasztaltuk, hogy a közönség e derék törekvő egyesületet ez alkalommal nem pártolja, A nézőtér tátongott az ürességtől, mi úgy a megjelentekre, mint a szereplőkre bizony kínos hatást gyakorolt. Értesülésünk szerint a húsvéti ünnepek megkezdődése volt ennek az oka.

Gyászrovat. Egy nagy műveltségű, finom lelkületű és végtelen szerencsétlen sorsú embert váltott meg a halál lelki és testi gyötrődéseitől. Dr. Toffler Lipót losoncz-apátfalvai körorvos személyében. Az elköltözött, kedvelt és becsült tagja volt társadalmunknak, s mig a pusztító betegség szervezetét erősebben ki nem kezdette, közéleti szereplése is jeientékenyebb volt. Az irodalommal is foglalkozott, s nehány megkapó tárcacikkét lapunk olvasóinak is volt alkalmuk élvezni. — Temetése a legnagyobb egyszerűségben ment végbe, a távolban lakó rokonok és barátok — kiket a lesújtó hir váratlanul ért — részvétele nélkül. A sok csapástól sújtott elköltözött emléke mégis a szívben fog élni azoknál, kiknek alkalmuk volt véle akár hivatalosan akár egyébként érintkezésbe jutni.

Alispáni ajánlat a Nógrádmegyei Nemzeti Intézet érdekében Nagy Mihály alispán egy lelkes hangú ajánlatot küldött szét a vármegyei tisztviselőknek továbbá a községi és körjegyzőknek. A lelkes felhívás hivatkozik a nemrég lefolyt tisziujitó közgyűlés azon határozatára, melyben a nemzetiségi izgatok eredményes ellensúlyozását a tisztviselői kartól várja és elvárja ezen határozat alapján az alispán, hogy a taggyüjtést minden tisztviselő hazafias kötelességének fogja ismerni.

A képviselőtestület száma Schneller Károly és Rittinger Pál városi választott képviselőknek tanácsosokká történt választása folytán, két taggal csökkent. Az ekként megürült helyeknek betöltésére két póttagnak rendes tagul való behívása válik szükségessé. Tudomásunk szerint, ez máris megtörtént s rendes képviselőtestületi tagként az I. kerületből dr. Reinfeld Bernát, a

II. kerületből dr. Hoffmann Lipót póttagok hivattak be.

Izgató képeslevelezőlapok. Cseh- és Morvaországból folyton elárasztják a Felvidéket oly levelevőlapokkal, melyek a csernovai vérengzés egyes részeit elferdítve oly színben akarják a tót nép előtt bemutatni, mintha e szomorú esetet szándékosan idézték volna elő, csak azért, hogy a kis falu tót népét üldözzék és kínozzák. Az egyik levelezőlapon, melyet különösen nagy számban terjesztenek, egy kép látható, melyen a csendőrök Csernován a futamodó népet üldözik, az egyik csoportban a csendőrök szuronytszegezve támadják a népet, mig más csendőrök a nép közé lőnek, melynek soraiból az áldozatok holtan összeesnek. Egy másik levelezőlap Párvy szepesi püspököt ábrázolja, püspöki süveggel és éleshegyü pásztorbottal, mellette pedig áll Pereszlényi Zoltán kivont karddal. A képek alatt a magyarságot sértő fölirások vannak. A rózsahegyi kir. ügyészség e levelezőlapok elkobzását rendeli el.

Színház. Mezey Kálmán színtársulatával megérkezett városunkban. Mint említettük, az előadásokat f. hó 19-én kezdi meg a „Vig özvegy“ c. operettel. A színi idény 6 hétre fog terjedni.