Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-16 / 16. szám

magyar nemzetnek politikai vezére. Hanem jelen­tősége igenis van azért annak a rendjelnek és pedig éppen akkora jelentősége, mint amilyen nagy bizalmát fejezi ki az uralkodónak. Nem fogja senki azt mondani egy Kossuthról, hogy gomblyuk fájdalmai vannak, de igenis minden hazáját igazán szerető magyar embert jól eső ér­zés fog el akkor, amikor a király bizalma éppen egy Kossuthot, akinek neve eszmét, programot és lelkűnkkel összeforrott törekvést jelent, tüntet ki látható jellel és osztentative mutat rá arra, hogy azok a magyar törekvések, amelyek az ő személyében perszonifikálva vannak, rokonszenvre találtak ő előtte is. A Kossuth Ferenc Lipót­­rendjét ebből a szempontból kell és csak ebből a szempontból lehet tekinteni. És aki a nemzet törekvései és uralkodó közötti harmónia ennek a jelének nem örül, hanem olcsó és rossz élceket gyárt reája, az vagy internacionálista, vagy ennek mezébe öltözött nacionalista, de semmiesetre sem magyar ember. Széchényi István gróf, a legnagyobb magyar halálának 48-ik évfordulója volt e hó 8-án. E gyásznapról mindenki elfelejtkezett, csak dr. Gärtner Henrik volt az egyedüli, aki Arany Jánosnak „Szécsényi emlékezete“ cimü müvének német fordításával a közönség elé lépett a nagy nap emlékezetére. Pedig nemzetünk nagyjai kö­zött ha valakik számot tarthatnak a soha el nem múló kegyeletes megemlékezésre, úgy azok egyike bizonyára gróf Széchényi István, kinek nézetei, törekvései jogosultságát a mai kor már teljesen igazolta. — A nemzeti elernyedés szomorú nap­jaiban, mikor úgy látszott, hogy sivár és dísz­telen elmúlás lesz a nemzet sorsa, a Gondviselés Széchényit adta a magyarnak, hogy fölrázza aléltságából és egy küzdelmes, de nagyszerű jövőt vívjon ki számára. A nemzet félreértések és rosszakarat szülte megpróbáltatások után rá­térhetett a Széchényi által kijelölt útra, a munka, a lét és fejlődés útjára. Nagy elmaradottságát csak rohamos fejlődéssel pótolhatta, amelynek fényes, de egyúttal szomorú és káros jelenségei is vannak. Az utóbbiak közé tartoznak az am­bíciók féktelen tülekedése, a kötelességtudás fogalmának elkopása, az erkölcsök általános lazu­lása s mindenekfölött a reálitás hiánya a nem­zeti élet csaknem minden pontján. Ezeken a szo­morú közállapotokon változtatni az ifjúság fel­adata. A Gondviselés a magyar fajt minden jó tulajdonsággal megáldotta, melyek egy boldog és munkás nemzeti életben szükségesek, sajnos hogy ezek a tulajdonságok csak hirtelen fellob­­banások alakjában szoktak érvényesülni s a min­dennapi, szürke és unalmas munkássághoz nincs meg bennünk a hajlandóság. A produktiv élet­pályákat, a szívós gazdasági munkát nem be­csüljük értékük szerint. — Az ifjúság hivatása, hogy a maga nemes és tiszta lelkesedését a nem­zet minden rétegébe belevigye s megmentse Széchényi alkotásait minden pusztulástól. Affaire címmel laptársunk a „L. és V“. Scherer Lajos és dr. Gergely Ödön ügyét nyil­vánosságra hozván, ezt oly szűk keretekben teszi, hogy könnyen félreértés származhatnék Scherer Lajos hátrányára a közönség körében. Ennek folytán az erre illetékesektől leikérettünk annak kijelentésére, hogy Scherer Lajos dr. Gergely Ödönnel szemben kész az elégtétel adásra, de miután a sajtópert ellene folyamatba tette már, annak eldőltéig a lovagias eljárás felfüggesztését látja szükségesnek. Egyebekben kijelentette, hogy a L. és V. 14 számában »katedrái tárgyilagosság« dinen megjelent névtelen közlemény alaptalan ráfogásait utasította vissza energikusan, de ezzel a cikk Íróját — hiszen nem is tudta kiaz — megsérteni nem akarta. Ezt a kijelentést Scherer Lajos megbízottai dr. Gergely Ödön megbízottai előtt kifejezetten megtették. S midőn ennek dacára dr. Gergely megbízottai követelték a lovagias eljárás folytatását azon kijelentéssel, hogyha Scherer Lajos ragaszkodik álláspontjához, úgy ők azt az elégtételadás megtagadásának fogják tekinteni, Scherer Lajos megbízottai, ezen felfogas ellen határozottan tiltakozásukat fejezték ki. Ez ügyet nem tartjuk a nyilvánosság elé valónak ugyan, de miután a »L. és V.» jónak látta azt a szenzációt leadni, mi is — közel fekvő okoknál fogva — kénytelenek vagyunk arra megjegyzést tenni, s ezen megjegyzés az, hogy Scherer Lajos azon kijelentése után, hogy jogos védelmére közzétett nyilatkozatában foglalt sértő kifejezések nem vonatkoznak dr. Gergely személyére, a legmerevebb lovagias felfogásuak szerint is az ügy befejezettnek kell hogy legyen tekintendő. Ez a budapesti Nemzeti Kaszinó - ezt hisszük elég tekintélyes és competens testület — gyakorlata a lovagias ügyeknél, s csak sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a katonai körök ezen felfogást nem osztják. Vallásos esték tartatnak Sörös Béla ref. lelkész vezetésével minden szerdán este 6 óra­kor a főgymn. rajztermében. Ezeken az estéken a vallásos áhitat fejlesztése képezi a főcélt, fele­kezeti különbség nélkül, úgyhogy nagy számban látogatja azokat a hölgyközönség. Van ének, ima, vallásos költemények szavalása stb. De a gerincét ez estéknek mindig a vezető lelkész egyszerű mederben történő folyamatos előadása képezi a kereszténységnek Krisztus utáni küz­delmeiről közvetlen s e küzdelmet Pál apostol élete körülményeinek fertésével eszközli. E hó 8-án szerdán az Apostolnak Anhéntben, Korint­­hurban történt cselekedeteit tárgyalta tanulságos megjegyzésekkel, megkapó közvetlenséggel. Közös éneken kívül énekelt a Hozsannából 2 darabot leánya kísérete mellett Izák Jánosné úrnő, mig Kohlener Edith k. a. Szabolcska költeményét sza­valta. Az esték minden szerdán megismétlődnek. Szilassy Béla f A iosonczi református egyháznak gyásza van. Elvesztette egyik buzgó tagját, Szilassi és Pilissi idősb. Szilassy Bélát, Iosonczi földbirtokost, hosszú időn át érdemes főgondnokát, ki azonkívül a dunántúli ref. egy­házkerület megválasztott tanácsbirája, Nógrád­­vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt. A megboldogult főgondnokról senki sem gondolta volna, hogy ily hamar elmenjen a min­den élőknek utján. Még nem rég láttuk magunk előtt daliás alakját, s alig 2 hónapja, még ott elnökölt a Iosonczi ref. egyháztanács ülésén, melynek ügyeit nagy szeretettel karolta föl. Halála a budapesti Vörös Kereszt kórházban következett be, hol betegen feküdt f. hó 7-én esti 9 órakor. Súlyos baja miatt kétszer is meg­operálták, de már a második operációnál kiszen­vedett. Hült tetemét a család hazaszállitatta Losonczra, hol 10-én d. u. 3 órakor a ref. egy­ház szertartása szerint örök nyugalomoa helyez­ték. A temetést megelőző délelőtt a ref. egy­háztanács Sörös Béla lelkész vezetése mellett teljes számban tisztelgett a gyászoló családnál, kik a küldöttséget a Szilassyak ősi kastélyában fogadták, éiükön Szilassy Aladár közig, tanács­elnökkel, az elhunyt testvéröcscsével, ki meg­hatva köszönte meg a részvétet. A temetés d. u. 3 órakor ment végbe, nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében. A templomnak homlok­oszlopcsarnoka kívül, belül az oldal oszlopok, a papi és szószék, a gyászoló család helye fekete posztóval volt bevonva s itt-ott a Szilas­syak családi címerével ékesítve. A temetési szer­tartást Sörös Béla ref. lelkész végezte, ki magas szellemben tartott gyászbeszédének alapigéjéül a 73. zsoltár 1. 2. 3. verseit választotta, Ásáf szomorú énekének kezdő sorait „Miért vetettél el oh Isten minket mindezektől fogva? és miért füstölög a te haragod a te meződnek juhai el­len? Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, me­lyet régen szerzettéi“ stb. A gyászbeszéd, mely­ben a lelkész az elhunytban leginkább egyházának buzgó főgondnokát méltatta, kinek esztendei számával hatványozott mértékben nőtt egyháza iránti szeretete mély hatást tett a jelenlevőkre, meiyet nagyban emelt a református egyh. ének­karnak szépen előadott néhány darabja is. A koporsót nagyszámban kisérték utolsó útjára, s kint a temetőben rövid áldással, a gyászkar hangjai mellett helyezték örök nyugalomra. Üdv és áldás emlékére! Installáció. Gellén Endre, Schneller Károly és Rittinger Pál azon alkalomból, hogy a képvi­selő-testület tanácsosokká választotta meg őket, fényes vacsorát adtak a városi szálló kistermében, melyre az egész városi tisztikar hivatalos volt. Az estélyen az uj tanácsosok irányában a biza­lom és szeretet igen megkapóan nyilvánult meg a megjelentek részéről s ennek tulajdoníthatjuk, hogy a társaság reggeli 4 óráig maradt együtt a lehető legjobb és legfesztelenebb hangulatban A szellemesebbnél-szellemesebb pohárköszöntők egymást érték, melyek közül kiemeljük Török Zoltán, Wagner Sándor, Wohl R. Adolf, Kujnis Gyula felköszöntőit, kik az est hőseit, az uj tanácsosokat éltették, Gellén Endre poetikus szár­­nyalásu tartalmas felszólalását, melyben kifejezést adott ama óhajának, hogy vezessen minden a közszolgálatára rendelt férfiút működésében a szeretet, s egyben a város közönségére ürítette poharát, dr. Keszler Lipótét, ki a polgármesterre és a helyi sajtóra mondott sikerült felköszöntőt. Mi a magunk részéről sok szerencsét kívánunk az uj tanácsosok működéséhez. Műkedvelői előadást tartott az Iparos Ifjúsági Önképző-kör f. hó 12-én a városi szál­lóban. Szinrekerült Bérezik Árpád poetikus gon­dolatokban bővelkedő szép színműve, az „lgmándi kispap“. A szereplők örvendetes haladásnak ad­ták tanujelét, elfogulatlanul olykor-olykor bravú­rosan játszottak s egész otthonosan mozogtak a világot jelentő deszkákon, ami kétségkívül saját szorgalmukon kivül, Cservény K. Béla rendezőnek is az érdeme, ki mint a címszerep személyesitője is ugyancsak rászolgált a dicséretre. Hámornyik Margit (Eszti) és Stasznyi Ilona (Stella) azok, kik érdeklődésünket leginkább lekötötték, az előbbi drámai erejével, az utóbbi pedig humorosan és találó vonásokkal bemutatott félmüveit komor­­nájával. Az intrikus szerepet ügyesen töltötte be Petrus Erzsébet (Biri) ugyancsak pergő nyelvű, helyre menyecskét mutatta be. Sikerült alakítás volt a szenteséletü néptanitóné is, Titkay Andorné, ki a fiát szerető anyát és a vallásos érzületből származó szigort harmonikusan tudta összeegyez­tetni. Jó volt Szabó József a néptanító szerepé­ben, Lipták Andor mint plébános, Szabó Endre mint Király Pista és Tóth Lajos mint Peti. Az előadás sikerének elérésében közreműköd­tek kisebb szerepeikben Vágó Imre, Szabó Gyula, Gerő Zsiga, Verderber Margit, Tóth Margit, Czako Margit, Gertner Irma, Kis Erzsi és Verderber Andor. Dacára annak, hogy ez előadás a jótékonycél érdekét volt hivatva szol­gálni sajnálatunkra azt tapasztaltuk, hogy a kö­zönség e derék törekvő egyesületet ez alkalom­mal nem pártolja, A nézőtér tátongott az üres­ségtől, mi úgy a megjelentekre, mint a szerep­lőkre bizony kínos hatást gyakorolt. Értesülésünk szerint a húsvéti ünnepek megkezdődése volt ennek az oka. Gyászrovat. Egy nagy műveltségű, finom lelkületű és végtelen szerencsétlen sorsú embert váltott meg a halál lelki és testi gyötrődéseitől. Dr. Toffler Lipót losoncz-apátfalvai körorvos személyében. Az elköltözött, kedvelt és becsült tagja volt társadalmunknak, s mig a pusztító betegség szervezetét erősebben ki nem kezdette, közéleti szereplése is jeientékenyebb volt. Az irodalommal is foglalkozott, s nehány megkapó tárcacikkét lapunk olvasóinak is volt alkalmuk élvezni. — Temetése a legnagyobb egyszerűség­ben ment végbe, a távolban lakó rokonok és barátok — kiket a lesújtó hir váratlanul ért — részvétele nélkül. A sok csapástól sújtott elköl­tözött emléke mégis a szívben fog élni azoknál, kiknek alkalmuk volt véle akár hivatalosan akár egyébként érintkezésbe jutni. Alispáni ajánlat a Nógrádmegyei Nem­zeti Intézet érdekében Nagy Mihály alispán egy lelkes hangú ajánlatot küldött szét a vármegyei tisztviselőknek továbbá a községi és körjegyzők­nek. A lelkes felhívás hivatkozik a nemrég le­folyt tisziujitó közgyűlés azon határozatára, melyben a nemzetiségi izgatok eredményes ellen­súlyozását a tisztviselői kartól várja és elvárja ezen határozat alapján az alispán, hogy a tag­­gyüjtést minden tisztviselő hazafias kötelességé­nek fogja ismerni. A képviselőtestület száma Schneller Károly és Rittinger Pál városi választott képvi­selőknek tanácsosokká történt választása folytán, két taggal csökkent. Az ekként megürült helyek­nek betöltésére két póttagnak rendes tagul való behívása válik szükségessé. Tudomásunk szerint, ez máris megtörtént s rendes képviselőtestületi tagként az I. kerületből dr. Reinfeld Bernát, a II. kerületből dr. Hoffmann Lipót póttagok hivat­tak be. Izgató képeslevelezőlapok. Cseh- és Morvaországból folyton elárasztják a Felvidéket oly levelevőlapokkal, melyek a csernovai véreng­zés egyes részeit elferdítve oly színben akarják a tót nép előtt bemutatni, mintha e szomorú esetet szándékosan idézték volna elő, csak azért, hogy a kis falu tót népét üldözzék és kínozzák. Az egyik levelezőlapon, melyet különösen nagy számban terjesztenek, egy kép látható, melyen a csendőrök Csernován a futamodó népet üldözik, az egyik csoportban a csendőrök szuronytszegezve támadják a népet, mig más csendőrök a nép közé lőnek, melynek soraiból az áldozatok hol­tan összeesnek. Egy másik levelezőlap Párvy szepesi püspököt ábrázolja, püspöki süveggel és éleshegyü pásztorbottal, mellette pedig áll Peresz­lényi Zoltán kivont karddal. A képek alatt a ma­gyarságot sértő fölirások vannak. A rózsahegyi kir. ügyészség e levelezőlapok elkobzását ren­deli el. Színház. Mezey Kálmán színtársulatával megérkezett városunkban. Mint említettük, az előadásokat f. hó 19-én kezdi meg a „Vig özvegy“ c. operettel. A színi idény 6 hétre fog terjedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom