Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-19 / 12. szám
dányi Ödön városi főmérnök, Nyúl Lajos városi főszámvevő, Rauscher Miksa műépítész e hó 12-én városunkba érkeztek, hogy az uj vágóhidat tanulmányozzák. A vendégeket városunk főjegyzője Baskay Ferenc kalauzolta. A losonczi izr. szentegylet (Chevra kadisa) e hó 10-én tartotta meg évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlést Wohl Rumi Adolf elnök nyitotta meg. Előterjesztetett a múlt évről szóló jelentés, mely szerint az egyesület kitűzött céljának hivatásszerűen megfelelt. Különösen kiemelendő, hogy a múlt évben a temető rendezést nyert s most már ezen egylet olyan temetőt létesitetr, mely az országban, rendre és külségére nézve, párját ritkítja. A múlt évi számadások jóváhagyattak, a jövő évi előirányzat pedig elfogadtatott. Ezután a megürült egyik gondnoki állás töltetett be, amelyre Blau Adolf választatott meg, mig Kornfeld Samu tiszteletbeli gondnoknak lett megválasztva. Az uj temetői főgondnoki tisztséggel Lőwy Herman bízatott meg. Ezután a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. A hadsereg barátai. Nem a német hadseregről van szó, hanem a közösről, az osztrákról. Andrássy belügyminiszter sajnálkozik a fölött, hogy úgy tűnik föl, mintha mi nem volnánk oly igaz barátai a hadseregnek, mint az osztrákok. Szörnyűség is volna, ha igaz volna. Már hogy ne szerethetnők! Hiszen vért és pénzt is áldozunk érette. Hiszen nyelvünket megtagadják, nemzetünket gyalázzák s bármely pillanatban készek végig gázolni hazánkon császári szóra, osztrák érdekből. Hogy ne volnánk hát olyan igaz barátai ennek a hadseregnek mi is, mint az osztrákok ? A losonczi kerületi munkásbiztositó pénztár ellen panaszt emelt nálunk az 5618-ik r. tagsági igazolvánnyal ellátott tagja. Panaszában előadja, hogy neki évek óta megvan a maga háziorvosa s ő ezt fizeti is, mert azt előírni nem lehet, hogy a betegnek kihez legyen bizalma, így aztán megesett vele az, hogy — beteg lévén — házi orvosát s nem a munkáspénztár hivatalos orvosát hivatta és az általa rendelt receptre ráíratta tagsági igazolványának számát, hogy legalább a szükséges gyógyszert fizesse meg a pénztár. Ha az intézeti orvost nem veszi igénybe, legalább a gyógyszert követelheti. De mit tesz az intézet? Ponciustól Pilátusig küldözgeti tagjait, úgy, hogy a segélyt élvező tag már régen a másvilágon várhatja a munkáspénztár segélyét, ha ugyan kiutalják. Ha valaki beteg, segélyt csak hat hét múlva kap. Hat hét alatt pedig éhen halhat, mivel egy vállalat nem köteles alkalmazottját betegség esetén tartani. Ezen az állapoton segíteni kell. Nem kell kényszer-orvosi rendszert állandósítani, de szabad orvosválasztást s a szükséges gyógyszert az intézet fizesse meg. Ebből kár nem háramolhat az intézetre! Az is abszurdum, hogy a receptet mindig az intézeti orvossal kell láttamoztatni. Hát mi történik, ha az odahaza nincsen? Ezen az állapoton sürgősen segíteni kell és a jó intézményt nem kell bürokratizmussal népszerűtlenné tennie és csirájában megfojtani. A kezelést egyszerűsíteni és gyorsítani kell, amint ezt Reisz orvos ur lapunkban fejtegette is, a külföldi rendszerek ismertetésével. Népjog. E címmel jelent meg dr. Oyikos Mihály helybeli ügyvéd szerkesztésében városunk harmadik hírlapja. A vezetőhelyen dr. Bazovszky Lajos fejti ki a lap programmját, mely szerint céljuk lesz az igazság keresése és annak megvalósítása. A szocializmusnak általánosan ismert szólásformáinak felemlitése után kijelenti, hogy cselekedeteiknél mindenben az országos szociáldemokrata párt budapesti központjának eljárását fogják zsinórmértékül tekinteni. Most még nem akarunk uj laptársunkkal s annak irányával tüzetesebben foglalkozni, de megjegyezzük mégis, hogy ama kijelentését, hogy a nacionalisztikus törekvések szolgálatába nem fognak állani, nem tartjuk elegendőnek. A »Népjog« szerkesztősége igen jól tudja, hogy a tót agitátorok mily rombolást visznek véghez s igy nem elég passzív állást foglalni, hanem szükséges azokat ostorozni s velők a legkíméletlenebb harcot felvenni. Avagy dr. Bazovszky Lajosnak ez szociális elveibe ütközik? (Azért említjük az ő nevét, mert ő adja a lap programmját s ezen kérdésről egyáltalán nem tesz említést.) Áldozatkészség. Nagykőrös város közönsége közel két hónap alatt Arany János szobrára több mint 9000 koronát gyűjtött össze. Hát mi Kossuth szobrára mennyit tudu ik összerakni két hónap alatt? Allatiasság. (Beküldetett.) Folyó hó 15-én, azaz vasárnap a délelőtti órákban egy olyan brutalitásnak a szemtanúja voltam, amely a maga nemében páratlan és éppen ez a közvetlenség késztet arra, hogy a láttottakat a nyilvánosság elé vigyem. Tisztelettel kérem tek. szerkesztő urat, szíveskedjék közérdekű soraimnak becses lapjában helyet engedni. A fent említett napon és időben otthon lévén, kint sétálgattam a házam előtt. Séta közben figyelmes lettem egy munkás kinézésű ember ezen kiáltására : nem úgy kell azt vinni hé! oda nézek, megbotránkozva láttam, hogy a városi szemét és sárhordó kocsiján egy egyszerű fekete koporsó, melyben halott is volt, ezt úgy tudtam meg, mert egy cigányférfi és nő siránkozva szaladt a sebesen vágtatott és a rögeken ide oda hányt kocsi után, (amit rendőr ez alkalommal sem látott, mint rendesen.) A városi kocsis nem hagyta megjegyzés nélkül a jó lelkű munkás ember figyelmeztetését, hanem a legnagyobb flegmával mondá: nem baj, hadd rázódjon össze és tovább vágtatott. Nohát kérem, ez az ember nemcsak a legnagyobb megdorgálást érdemli meg, hanem azt is, hogy szolgálatából eldobják. Úgy látszik, ez a kocsis kedvét leli ezen embertelen bánás módban. Nagyon szomorú állapot ez Losonczon, ha egy földhöz ragadt szegény ember meghal a „városi közkórházban“, azon a ■'kocsin viszik ki a temetőbe, (pap nélkül) amely kocsin a dögöt szállítják ki a dögtérre ! Mire való a városi gyászkocsi ? Tisztelettel Holeycha Géza gyári tisztviselő. Kövezés. Közel van immár annak az ideje, hogy eltűnik városunk területéről a sár, piszok és por. Ugyanis a vármegyei törvényhatóság az utcák terek és utak burkolására vonatkozó tervezetet jóváhagyta, s ennek folytán talán- még e hónapban meg fognak kezdetni a munkálatok. Mindnyájunknak hőn óhajtott vágyát lesz hivatva kielégíteni a város aszfalt és a gránit kocka burkolása s éppen ezért felkérjük az illetékes hatóságot, hoav a munka megkezdését mielőbb rendelje el. Nyilatkozat. Felkérettünk a következő sorok közlésére: A Losonczi Ujság-ban f. hó 5-én megjelent s engem pánszlávizmussal vádoló közleményre vonatkozólag e helyen annyit kívánok megjegyezni, hogy a. közleményben foglalt vádak ellen a leghatározottabban tiltakozom, azokat — mint koholt vádakat — visszautasítom s egyúttal tudomására hozom a tek. szerkesztőségnek, hogy a közlemény tartalmáért felelőségre vonom s bíróság utján keresek megtorlást. Nyíregyházán, 1908. március 10. Licskó Sámuel, ev. segédielkész. A kit nem ismernek. Itt esett meg szép városunkban ez a kis história. Egy szép napon a helybeli adóhivatal rájött, hogy G. András polgártársunknak fizetni valója van, mire aztán annak rendje és módja szerint megkerestetett Losoncz r. t. városa, hogy a hátrálékos polgártársnak kézbesítse a fizetési meghagyást. De ezt nem volt ám könnyű megtenni, mert G. Andrásról mit sem tudtak a városház Írásai, még a rendőrség sem tudta, vaj ki lehet ez a G. András és merre van hazája, ha pedig már a rendőrség sem tudja G. András losonczi lakost megtalálni, akkor olyan nincs is, tán nem is volt, az egész csak tévedés lehet. Így történt aztán, hogy ezen általánosan nem kedvelt irás visszakerült az adóhivatalba azon üzenettel, hogy nem oda Buda, oly polgártárstól, aki nincs, adót szedni nem lehet, talán nem is szabad. De nem azért adóhivatal az adóhivatal, hogy ezt merjék még mondani, hogy az a polgártárs nincs is, kitől ő adót kér. Újból elküldte az írást azzal, hogyG. András losonczi lakos igen is létezik, ugyanis már 22 év óta közmegelégedésre működik mint városi kocsis s Andris néven általános közkedveltségnek örvend. Persze, persze, hisz ez a mi Andrisunk, mondogatták a városházán. Ki gondolta volna ! ? 5 és 50 filléresek. Debreczen városa feliratot intézett a pénzügyminiszterhez, melyhez való csatlakozásra az összes törvényhatóságokat felkérte. A felirat a koronaértékben való számítás megkönnyítése szempontjából a 20 filléres pénznemek megszüntetését s helyökbe 5 filléres bronz és 50 filléres nickel pénzek forgalombahozatalát mondja szükségesnek. A piócák. Értésünkre jutott, hogy a helybeli nyilvános házakba minden különös akadály nélkül bejuthatnak serdületlen inasgyerekek. Ezennel felhívjuk a rendőrség figyelmét, hogy ellenőrzést szigorúan gyakoroljon és a legszigorúbb parancs mellett hagyja meg az illető üzlettulajdonosoknak, hogy az ilyen esetekben távolittassák el ezeket az ifjú csemetéket, illetve adják át a cirkáló rendőrközegnek. Ha már ifjaink, leendő családapák egészségére sem tudunk ügyelni, akkor mire ügyeljünk? A vármegye Losoncz r. t. város határozatát a kövezetvámból eredő jövedelem terhére végzendő munkálatok ügyében és a vámházak létesítésére szükséges területek tárgyában jóváhagyta, úgyszintén a járda szabályrendeletet is. Vasúti késés. Általános a panasz az utazóközönség körében, hogy a Budapestről 5 óra 35 perckor induló személyvonat sohasem érkezik meg Losonczra a menetrendben jelzett időben, 11 óra 16 perckor, hanem mindig 15—25 perccel később. Az oka ennek — úgymond — az, hogy Füleken a Budapestre menő vonat beérkezése után is szükségtelenül vesztegel. Nem tudjuk, van-e alapja e panasznak, s ha igen, úgy hisszük, hogy a vezetőség eme rendetlenség megszüntetése érdekében intézkedni fog. Jöjjön elsején... Az egyik mulatságban a borhoz nem igen szokott fiatalember véletlenül vig társaságba került és elázott. Kormányt vesztve imbolygott a néptelen utcákon, amig nagy terhe alatt lerogyott egy ház kapuja előtt. Igy aludt aztán reggelig, amikor az emberek költögetni kezdték. — Hé uram! — No. .. — nyöszörgött az alvó férfiú a kapu felé fordulva. Keljen föl! Coki! Keljen föl! ne aludjék itt — ráncigálták jobbra-balra a mámoros fiatal embert. Ekkor az alvó nagyot horkant és meg sem fordulva, bosszúsan morgott a költögetőkre: Jöjjön elsején Elvétve még találkozunk azzal az ósdi felfogással, hogy a gyógyszernek, hogy hatásos legyen, okvetlen rossz izünek kell lennie. Ma más nézet uralkodik már és igy például ,,Scottféle Emulsió“ oly csukamájolaj összetételű, mely kellemes izü, könnyen emészthető és a gyermekeknek, a gyenge embereknek valóságos áldás. A ,,Scott-féle Emulsió“ minden gyógyszertárban kapható. Népesedési mozgalom. Születések. Hegedűs József r. k. Zubor László r. k. Reinfeld Tibor izr. Berzsenyi Erzsébet Adél r. k. Kolozsvári József Lajos ref. Staudinger József r. k. Illyefalvi Vitéz Magda ref. Steger (halva szül. leány gyermek) Raduska Erzsébet r. k. Halálozások: Özv. Polereczky Jánosné szül. Geszler Mária r. k. 74 éves, aggaszály. Schlajer Antal Lajos Ferenc r. k. 47 éves, tüdő gümőkór, Kalocsai Ferenc r. k. 17 éves, égés. Házasságok: Stern Sándor izr. és Sacher Gizella izr. (márc. 15.) Kihirdettek: Ungár Géza izr. és Kohn Melánia izr. (már. 16.) Ingatlan-forgalmi kimutatás. Eladó: 1908 március hó 9-től inárc. 16-ig. Vevő: Község Kottmann János ifj. Poltárszky A. Virosztek József Alács Pál György Imre Szalai Imre Kudlák Mártó Rozsa János Hasko György Szalay Sándor Boltvan Jánosné ifj. Klimó András Zvara Pál és fsai Czerina Stevurda Urda Mátyás Dr. Keszler L Csaja Mária Gregor Márton Kminyak Mártc üombala Imre n ■>F Paulusz Mihály ifj. Paulusz Pál Nógrádnt. Népb, Alács János György Sándor Szalai Boldizsár Matej Pál Szloboda Pál Hasko György né Gálpál István Dr. Bazovszky L. ifj. Klimó A-né Szuja Zsiák Ann: Stevurda Gy-né Stevurda Gy és ts_. Nógrádm. Népb. Mjadok György. Gregor János Szuja Andrásné Gombala M-né Maskofalva Gergelyfalva Fűrész Vilke Nagydarócz Kálnógaráb Lónyabánya Budaszállás Kétkeresztur Kotmány Szinobánya Divényoroszi Málnapatak Losoncz Lónyabánya lpolymagyari Divényoroszi Szinobánya Lapzárás minden kedden déli 12 órakor. Kéziratokat vissza nem adunk. Névtelen levelekre nem válaszolunk. A losonczi függetlenségi és 48-as lapbizottságának képviselője: MADÁCH ALADÁR. Szerkesztő: Dr. SACHER ALADÁR. Hirdetések jutányosán felvétetnek a kiadó hivatalban
