Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-12 / 46. szám
1908. november 12. LOSONCI UJSAO 3. oldal. hogy az ajánlott reconstructs mennyibe kerülne s hogy fönn lehetne-e tartani az üzemet az ajánlott lapon. A műtrágyagyár kezelésére kiküldött bizottság nagyon helyesen azon alapra helyezkedett, hogy bizonyos befektetés nélkül az üzemet át sem lehet adni, ezen befektetés nagyságát 105.000 koronában állapította meg. Lássuk most, hogy az általam ajánlott reconstructió mibe kerülne? számításaim nem tartanak igényt exactságra, csupán kalkulálások, de amennyiben a kiküldött bizottság számadataira több helyen hivatkozom, ezen adatok már több gazdasági hozzáértéssel lévén készítve, jobban kibírják a kritikát. 1 A tőzegtartályok átalakítása részben anyagpótlással darabonként hozávetőlegesen kerülne 3 koronába, ez 1354 űrszék mellett kitesz 4062.— kor. 2., fémtonnák darabja kerülne födéllel együtt körülbelül 20 kor.-ba, számítsunk azonban 24 koronát, s mivel a meglevő tonnákon kívül készletre is van szükség, számítsuk a szükségletet 15000 tonnára, ez 36000'— kor. 3., mezei vasút és 4 pálya kocsi, a bizottság munkálatában fölvett összeg 21600'— kor. 4., a telep reconstructiója szinte ez alapon 6000'— kor. 5., petroleumos vizelde féltonnák 100 darab á 6 kor. s átalakítási költség á 4 kor. ebből kikerülne 200 darab vizelde tonna á 10 kor. hozzávetőleg 1000'— kor. 6., a tonna hordó kocsik kijavítása 4 darabnál cca 100 kor.-jával 400'— kor. 7., tonna tisztítógép cca 1000'— kor. 8., a régi ürüléktonnák (jövőben szemét tonnák) javítása cca 300'— kor. 9., próbák, kísérletek stbb.-re cca 300'— kor, 10., nyomtatványok, kihordási kataster, könyvek, irodai felszerelés stb. cca 306— kor. öszszesen 70962'— kor. Ha ezen összeghez hozzáadjuk az 1907. dec. 31-ig fedezetlen 5141346 kor. továbbá az 1908-ik deficitet az eddigi arányban számítva 12553 38 kor. összesen 135228.84 kor. Ezen összeg lenne kölcsön útján fedezendő, ami aztán pótadó útján fedeztetnék. Amint látható ezen összeg meglehetős nagy ugyan, de a benne levő reconstructióra szánt összeg jóval kisebb (34000 kor.-val,) mint a mennyit a tőzegipar r. t. ajánlata tartalmaz, eltekintve attól, hogy a hygienikus céloknak megfelelő és megbízható. IV. Ami pedig az üzemi költségeket illeti, itt először is nem helyeslem, hogy a köztisztasági alap terhére vannak vezetve a ligetőr, gyepmester, utcai fásításokra tett kiadások, amik szorosan véve nem tartoznak ezen köztisztasági intézményhez. U. i. a gyepmester az állat egészségügyi, a ligetőr és utcai fásítások a szépitési kiadásokhoz tartoznak, s igy a megfelelő rovatokban számolandók el. Másodsorban azt vélem, hogy az utak és utcák söprésének összes költségei azon beszerzésekkel, amik e téren szükségezsinatot tartottak, mi csak egy rövid kis veszekedést tartottunk a svájci vámőrökkel. Ez tehát a legvegytisztább szabadság hazája . . . Eh, nekem igen pasztörizált, szinte denaturált szabadságnak tetszik . . . úgy érzem, ahol a kizárólagos nemzeti eszme nem feszíti az állami, társadalmi és egyéni életet, ott tán a lélek nem is képes a legfölsőbb emberi lendületre, a legnagyszerűbb megfeszűlésre . . . Vagy tán csak a magyar lélek nem is tudja elképzelni, hogy lehessen nagyszerű élet és szépség a mi keserű elragadtatásunk nélkül ? Ur isten apánk, de mi is lenne belőlünk magyarokból, ha egyszerre szájunkba röpülne a teljes szabadság sült galambja!? Tudom, hogy minden 48-as, ki párthű volt, gyomortágulásig jóllakna, a 67-esek mind bélelcsavarodást kapnának a sok 48-as ünnepi szolnoklattúl, vagy 100 állami ünnepnapot s 300 díszfölvonulást rendeznének, kineveznének vagy tízezer nyavalyást hazaárulónak s minden magyar összesen vagy ezer milliót köpne a pofájukba, egy éven belül kitörne vagy tízezer panama, egész Európa megismerne bennünket. Terringettét, mi már túlságosan akklimatizálódtunk az elnyomatásos álszabadsághoz, tehát Úristen apánk, csak csínján tavaszodjék ám ránk a szabadság, mert különben aznap magam is gyalázatosán leiszom magamat. (Folytatjuk.) sek és azon üzemi kiadásokkal, amik erre fordítandók, bár szorosan véve hozzá tartoznak a köztisztasági intézményhez, mégis inkább a kövezetvám terhére lennének vezetendők. — Ellenben a closettrendszert terheli a telep és gépek beszerzési árának az illető kölcsön °/0-ának megfelelő kamatteher, amit a kezelési költségekhez vélek hozzáadandónak. Ezektől eltekintve a bizottság számítását az üzem-költségeket illetőleg elfogadva, egy évi üzemi költség tőzeg nélkül számítva 22900 kor. tőzegre az elő irányzott 40 wagon helyett 80 wagonl számítva a 212%-os hygroskop tőzegből, ennek ára á 250 koronával számítva 20000 kor. összessen 24900 kor. Ezzel szemben a bevétel: 1-ső min. foecal trágya 212°/0 hygroskop tőzeggel előállítva 80 wagon tőzeggel 169,6 wagon trágya keletkezik, egyszerűsítés végett 170 wagont számitok, ennek eladási árát, amint a a bizottság is contemplálja 130 koronába számítva lesz 22100 kor. 11-od minőségű compost (szemét) árát a foecal trágya '/„-ának lehetne venni, de a mennyiséget nem lehet megállapítani; ha azt vesszük, hogy Lundban a tőzeggyárból 10-szer annyi bevétel volt, mint a szemétből, akkor lehet számítani 2200 K.-át. S ha ehez most hozzáadjuk a kihordási dijakat, oly öszegben, mint ahogy azt a bizottság ‘contepláita a tőzegipar r. t. ajánlata alapján, egész összegben 17860 kor. igy a bevétel lenne: 42160 kor. A deficit tehát 740 kor. lenne. Igaz, hogy midőn 80 wagon tőzeg dolgoztatnék fel 40 helyett, jóval több munkaerő lenne szükséges s igy az üzem költségei szaporodnának, a kiszámított üzemköltség munkabér rovata a bizottság munkálata és számítása alapján 12.850 kor.-t tévén ki, ha ennek 50°/0-át számítjuk munkadij többletül, akkor 6425 kor.-ra rúgna ezen munkabértöbblett, amelyhez a deficit hozzáadva 7165 kor. jönne ki. Ezen üzemi költségtöbblet teszi indokolttá azon ajánlatomat, hogy a kihordási pótdijak a tőzegipar r. t. által ajánlatba hozott 2 kor. helyett 4 kor.-ban állapíttassanak meg, valamint, hogy a szemétdijak is 4 kor.-ra emeltesenek. E révén 1354 tonna után még 2 kort. számítva 2708 kor. lenne a jövedelem; szemétkihordási dijakban 1904—1908-ig 10471.34 f. volt a bevétel, ennek egy évre eső hányada 2617.83 1., ami 2 koronás szemétdij mellett van számítva, mig az ajánlott 4 kor. mellett ez felemelkednék 5235.66 f.-re ez összesen kitenne 7943.66 f.-t. Ily módon a munkabér többlettből eredő kiadás fedezhető lenne, sőt 778.66 fillér maradna nem várt kiadásokra, amik külömben szinte számításba veendők. Természetesnek találom, hogy a köztisztasági intézmény bevételi rovatában nem volna helye a kutyaadónak és kútjövedelemnek s hogy az utcai szemetelési dijak a kövezetvám javára lennének vezetendők; végül a földek haszonbére a teherlapra lenne Írandó s hogy különösen lótakarmány (zab, széna stb.) termelését látnám legajánlatosabbnak, amelynek jövedelme a bevételi rovatban lenne helyén. A szeméttrágya és hig ürülék kellő kihasználása mellett hozzáértő kezekben a papharaszti földek úgy hiszem jövedelmet hajtanának. Még azon kérdésre akarok-, felelni: lehet-e számítani arra, hogy 170 wagon foecal trágya gyártható H1000 lakó ürülékéből, holott akkor, midőn aléjftobb műtrágya keletkezett, ezen menynyiség csak 127 wagon volt? Erre nézve elég pontos adatok állnak rendelkezésre. Neumünster és Potsdamban végzett pontos számítás alapján 1 ember 1 nap alatt 1.3 kiló exrementumot ürít, ebből azonban csak 380 gramm lett tőzeggel felfogva, (tehát a vize),.-.'; nagy része nem lett tonnákba felfogva.) Ha a tőzeggel lekötendő ürülékeket csak 380 gr.-javai számítjuk, 1000 lakónál naponta 3800 kilót, vagyis 38 q.-t jelent, ami egy évre 138.7 wagont jelent anélkül, hogy ehhez még tőzeg adatott voln ,. Számításaim bár nem tartanak igényt a pontosságra, closettrendszerünk reconstructiója és üzemi költségeire nézve tett calculálásom mégis megérdemelné, hogy az e célra kiküldendő bizottság munkálatához némi alapot nyújtván, az behatóbb tárgyalás által igyekezzék a valószínűséget jobban megközelítő adatok beszerzése révén köztisztasági intézményünket megjavítani. Részemről megvagyok győződve, hogy ha mi a reconstruálásra már a bizottság által ajánlott kölcsönt e célra felhasználjuk, akkor tőzeggyári üzemünket 4 koronás pótdijak s 4 koronás szemétdijakkal rendezni s jövőben is rendben tartani képesek lennénk. TELEFONON. (Városunk gazdasága.) — Csrrr! Halló! Csrrr! Mit keres maga ilyenkor a telefonfülkében? — Inkább az a baj, hogy engem keresnek ilyenkor hónap elején a hitelezőim és én elrejtőzködés szempontjábúl keresem föl a telefonfülke andalító félhomályát. — Aha, a mulatóhelyek andalító félhomályát is ugyanilyen célbúi keresi föl elsejénként és még egy-két napig, nemde? — Úgy van ? — Egy kicsit költséges mód a hitelezőktűl való szabadulásra. — Valóban, de legalább az a nemes megnyugtató öntudat dagaszthatja keblemet, hogy nem a pénzsóvár magánembereket gazdagítom vele, hanem az államot és a várost. — Nó meg is látszik, hiszen a város mégis olyan szegény, mint akár a helybeli ref. sőt akár a helybeli unitárius templom egere — Tévhitet táplál. Losonc Középeurópának leggazdagabb városai közé tartozik és közel szaglik immár az idő, midőn minden losonci polgárnak a fazekában minden vasárnap egy tyúk fog főni. Sággal! Hogyan? Hiszen városunk tele adós-De az adósságokkal szemben tömérdek vagyona is van. Hol? Talán a holdban? — Nem egészen, hanem a város közállapotairól szóló ez évi jelentésben vannak mindeme kincsek. Nem olvasta? •- Még nem. Dehát mondja miféle kincsen ezen r — Hát például: az aszfalt. Belekerült százezer forintba, de megér ötszázezret. — Továbbá nézzük például: a vásári és a szabad király választási jog. Tudhatja ugyanis, hogy a magyar ember a jogát nem hagyja, az neki nagyon drága, megér, 657,942 62 V» koronát, — Szédülök. Még ne tessék. Itt van teszem a városi Tőzegáru- és csecsebecse-gyár ingatlanai: százezer korona, a berendezése és ingatlanai: kétszázezer rubel és két kopeka. — Oooh! — Még ne. A város lakosainak adófizető képessége, 10,000 bőrre + a katonaság vacsorapénze = 1 millió rubel. — Az én bőröm is? — Úgy van, meg az enyém is, mega születendő gyermekemé. Hát a losonci levegő, a kriványi szél, az kutya! ? — Az is egymillió rubel. Nem; számítsunk szerényen és reálisan: az csak félmillió rubel. De már a losonci ivóvíz + a múlt dicsősége -1- a jövő reményei az = egymillió rubel. — S ami a fő, ez utóbbiakat el se lehet árverezni. De pénzt se ad ám rá a zsidó! — Nem-e? Hát eddig is minden kölcsönt nem a jövő reményeire adtak? — Ön pénzügyi lángelme.- Nó, a közügyekben lehet, kár hogy a magán pénzügyekben kevésbé. De folytassuk Mit gondol, a városi tanács tagjai fejenként ezer dollárért le hagynák-e vágatni a fülüket ? — Oh tízezerért se! — Akkor a tanácsnak van — fejenként csak két fület számítva — 600,000 dollár értékű holmija, ami kamatozik is úgyszólván, hisz a fül segítségével hallhatni a beszédeket, az ég dörgését és a tósztokat. — Yan még más is? Csak röviden. Csrrr! Nem hallottam tisztán, tetszett valamit felemliteni? Az is 100,000 yen. Továbbá a losonci honfibú, továbbá a városi tanács menybéli üdvössége, az is megér — — Egy irgalmas — — — A számadatra itt nem emlékszem. De ami fő, a mi városunk dúsgazdag. — Bár egyénileg szegények vagyunk. — Ah, igen. Csrrr. Csrrr. Piccoló.
