Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-05 / 45. szám

4. oldal. LOSONCI UJSAO 1908. november 5. sain kívül indirekt módon is tör az alkohol a szervezetre azáltal, hogy az ellentállási képessé­get a betegségekkel szemben csökkenti s igy a szervezetet különböző betegségekre, egyebek között tüdővészre is hajlamosítja. Nem akarok ezúttal még kiterjeszkedni azon szoros összefüggésre, amely egyrészt az alkohol, másrészt az elszegényedés, munkáskér­dés stb. között kimutatható, csupán csak azon károkat és veszedelmeket akartam részletesebben vázolni, melyeket a szervezet a szeszélvezet ha­tása következtében elszenved. De talán ezek is elég fontosak ahhoz, hogy az alkoholizmus el­leni védekekezésre gondoljunk. Ennek pedig csak egyetlen módja van: az abstinencia, a sze­szes italoktól való teljes tartózkodás. Csakis igy menekülhetünk hatással és példaadással környe­zetünkre és embertársainkra, akiket e veszedel­mek elől szintén meg akarunk menteni. Kell, hogy a társaságot is áthassa a meggyőződés, hogy alkohol nélkül sokkal kellemesebben és jobban lehet az együttlét idejét eltölteni és hogy az ivástól tartózkodni éppenséggel nem szégyen, őt erény. Az is kétségtelen, hogy az alkolizmus, unt társadalmi betegség ellen a küzdelmet akis szervezkedés által lehet sikerrel felvenni, ha immár a külföldön a legszebb eredménye­­mutatják fel e téren, (pl. csupán Angliában illió abstinens van) miért ne lehetne remél­­, hogy a most megindult mozgalom ha­­an is megbirkózik az emberiség ezen alat­­ellenségével. független »Good Templars» rendnek sten és nagyobb vidéki városainkban fiók­­etei vannak, melyeknek tagjai fogadalmat rra, hogy szeszes italt nem isznak és azzal meg nem kínálnak. j e hó folyamán Losoncra is jön a kiküldötte, hogy itt is alakítson ily *t. Fogadjuk őt azon reménnyel, hogy , Északmagyarország ezen gyorsan fej­­ában könnyen fog sikerülni ez a ne­tz emberiség haladásáért és boldog- 5 egyesület megalakítása. hírek. antialkoholista egyesület mint (neutrális) Good-Templars rend pa­­/er hó 8-án alakul meg Losoncon, t az alkohol ellenes mozgalom több ;osa rándul fel Budapestről Losoncra .za dísztermében d. e. sli 11 órakor uöp idegorvos — a Good-Templarrend . ának vezetője az alkohol hatásáról szerre előadást fog tartani. Kívánatos es, hogy ezen közérdekű előadást mi­­.abban hallgassák meg, ami annyival megtehető, mivel pénzbe nem kerül. A ,ág az előadásra vonatkozó észrevételeit jti, az előadó minden észrevételeit kellően ani és arra válaszolni fog. A megalakulás in fog megtörténni és a mozgalomnak min­­irányban áldást hozó működése Losoncon is gindul. — Tömeges áttérés. A helybeli refomátus vők gyülekezete érdekes körülmények között zaporodott e napokban Ugyanis a kálnói luthe­­•ánusok egy része elégedetlen lévén papjával, mi­­atán többször siker nélkül szorgalmazta a felső egyházi hatóságnál annak elmozdítását, azon indok­ból, hogy papjuk a tót túlzók szolgálatában áll, s a tót propaganda eszméit még a szószékről is hir­deti, kiváltak a kálnói lutheránus egyházból, s be­jelentették Sörös Béla helybeli ref. lelkésznél, hogy az ő gyülekezetének kívánnak tagjai lenni. Az el­múlt vasárnap mar többen meg is jelentek a ref. templomban megtartott istentiszteletnél, s az Úrva­csorát magukhoz vették. A kálnoiak hazafias in­dokból származó elhatározása örömmel tölt e1, bár meg kell jegyeznünk, hogy a kálnói papot a ma­gyar allameszme lelkes és megbízható hívének ismertük. — A jurista estély rendezősége felkéri mindazokat, kik a november 21-én megtartandó mulatságra tévedésből meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, ebbeli kívánságukat Kristoff Sándor rendezőbizottsági jegyzőnek tudomására hozni szíveskedjenek. — Előléptetések, helyőrségünknél. A tőzérségnél Wagner Henrik őrnagy alezredessé, Dämpf József százados őrnaggyá léptek elő, utóbbi egyúttal Budapestre helyeztetett át. Lin­der Béla I. oszt. kapitány lett. Rédl István és Herout Antal tiszthelyettesek hadnagyokká let­tek. A gyalogságnál Grzyvinszki Szaniszló alez­redes ezredessé, Pammer Rudolf és Schmidbacher József századosok őrnagyokká léptek elő. Had­nagyok lettek Mikic Pál, Haeberle Károly, Kiéber Elemér, Jiras József, Vassanyi Mihály tiszthelyet­icach. — Előléptetések a Máv-nál. Zadubán Gyula ellenőr főellenőrré neveztetett ki, Lovcsányi Dezső ellenőr a VII. fiz. rangfokozat III. osztá­lyából a II. fiz. osztályba, Oroszi Mátyás hivatal­nok pedig a Vili. fiz. rangfokozat III. osztályá­ból a II. fiz. osztályba lépet elő. — A magántisztviselők orsz. szövet­sége losonci bizottsága legutóbb tartott közgyű­lésén elhatározta, hogy az országos szövetségtől független, de vele a legszorosabb nexust továbbra is fentartó, önálló egyesületté szervezkedik. Az e célra kidolgozott alapszabályokat jóváhagyás vé­gett felterjesztik a minisztériumhoz. Az uj egye­sület tisztviselőkarát következőkből választották meg: dr. Gärtner Henrik, elnök. Szenes Bertalan titkár. Horkai Lajos pénztáros. Braun József el­lenőr. Számvizsgálók lettek: Klein Lajos és Ro­­kács Sándor, választmányi tagok: Ausländer Vilmos, Fleiszig József, Kálmán József, Márton János, Rubin Farkas, Schuschitzky Vilmos, Ullrich Ottó és Vágó Albert. Végül a kartársi szellem ébren­tartása végett minden hónap első szombatján tar­tandó barátságos összejövetelek rendezését hatá­rozták el. —■ Az automobil megrendszabályo­­zása. Hontmegye alispánja felterjesztést; intézett a belügyminiszterhez az automobil forgalom szabá­lyozása tárgyában ; A belügyminiszter leirt, hogy az automobilokkal való közlekedésnek vármegyei szabályrendelettel való szabályozását mellőzze, mert magán használatban levő automobilnak és motoros kerékpároknak a közutakon való közle­kedését az egész ország területére, kiterjedőieg szabályozni szándékozik, különben is szükséges, hogy a szabályozás egységes legyen, — a szóban levő kérdésnek országos szabályozása iránt a tár­gyalás egyébiránt már folyamatban is van, s re­mélhető, hogy ezen kérdés nem sok idő múlva kormányrendeletig meg lesz oldva. — Mibe kerül az ingyenes népoktatás? Az államnak körülbelül negyedfélmillió koronájába­­ennyivel kárpótolja ugyanis az egyes iskola fen­­tartokat tan- és behatási díj címén. Az eddig fize­tett díjak igy oszlanak meg: Római kath- iskolák­ban tandíj 676,00 K, beiratásdíj 107,000 K. Zsi­dóiskolákban tandíj 580,000, beiratásdíj 30.000 K. Református iskolákban tandíj 865,000 K, beiratás­díj 20,000 K. Evang. iskolákban tandíj 300,000, beiratásdíj 18,000 K. Községi iskolákban tandíj 247,000, beiratásdíj 87,000 K. Állami iskolákban tandíj 185,308, beiratásdíj 97,000 K. Görög kath. iskolákban tandíj 46,000, beiratásdíj 5,000 K. Gö­rög keleti iskolákban tandíj 19,000, beiratásdíj 6.000 K. Unitárius iskolákban tandíj 4,000, Korona. Összesen tandíj 2.422,808 K, beiratásdíj 870,000 K. Ezenkívül a 30 filléres nyugdíjjárulék fizetése is megszűnik. E helyett az állam 700,000 K.-val kárpótolja évenkint a nyugdíjintézetet. A törvény állami iskolákban 1909-ben, a többi iskolákban 1910-ben lép életbon. — Kérelem a zongorajátszókhoz. „A magyar nemzeti zene műformáit és sajátszerűsé­geit“ szándékozom megírni és ezért hazafias tisz­telettel felkérem a zongorajátszók közül azokat, akik cigányos modorban vagy naturalista-módon játszanak, hogy a magyar nóta játékmodorát, za­matos, szenvedélyes karakterét ne hagyják elveszni elrejtve az ismeretlenség homályában, hanem akár kótába foglalva, akár az általuk használt magyaros futamokat, átmeneteket stb. ismertetve örökítsék meg. Ha más népek nemzeti zenéje oly sajátsze­rűségeket tüntet fel, ami faji karakterüket büszke­séggel tölti el, a magyar is joggal követelheti hogy zenéjét a délibábos rónák csapongó, sírva vigadó nótáit, a magyar lassú és friss csárdás játékmo­dorának nemzeii jellegét egész Európában elismer­tessük. Kéziratokat, kótakat vagy szívességből át­engedett saját szerezményeket méltoztassék cí­memre (Erdős Tivadar tanár, Besztercebánya) kül­deni. Hisz minden városnak megvan a maga nóta­­költője és cigánya, aki a dalt megzenésíti. Ne hagyjuk elveszni nemzeti kincseinket! Gyűjtőknek megküldöm viszonzásul: „Uj és briliáns zenei hatások a zongorajátékban“ című népszerűén meg­írt és hangjegymintákkal ellátott művemet. — Esküvő. Kovács Zoltán, az Adria biz­tositó társulat főügynökségének titkára f. hó 8-án tartja egybekelését Mendel Ella kisasszonnyal Szatmáron. — Felhívás! Egy sok dicsőséggel koszo­­ruzott, napjainkban mégis méltatlanul mellőzött zászló nevében intézzük e szózatot mindazokhoz kiket illet, intézzük őszinte fájdalommal városunk egész tisztelt közönségéhez. A zászló melyről szólunk, „Losonci Dalegylet“ címet hordja magán. Mi volt e Dalegylet a távolabbi és közelebb múlt­ban, arról most ne beszéljük, tudja ezt úgy is nemcsak e városnak, de az egész országnak ha­zafiasán érző közönsége. Mi a célja egy ily egyesületnek a jövőben és minden időben azt is tudja mindenki, de ha talán valaki elfeledkezett volna róla, ide Írjuk röviden : művelni nemzetünk géniuszának egyik legdrágább kincsét a dalkölté­szetet, hogy azt művelve műveljük önmagunkat s műveljük a szépben mindazokat, kik a magyar dal hangját hallják és érezik. Ne többet! De mégis megjegyezzük még azt, hogy a dal kedve­­velőinek társulatba tömörülése városunkban és mindenütt, az annyira átkos osztály- és rangkü­lönbséget a legszebbnek, a hazai dalnak és ha­zaszeretetnek kultuszával megsemmisíti. És most már ha a fényes múltról és az eszményien ma­gasztos célról lelki tekintetünket a jelenre irányít­juk, fájdalommal és keserűséggel telik meg szi­vünk. A régi dicső „Losonci Dalegylet“ meg van ugyan, de csak teng-leng, mint a sivár homok puszta növénye? a szervezeti élet keretei meg­vannak, de nincsenek kitöltve. Nem tölti ki azo­kat sem a dalkedvelők elegendő száma, sem a megfelelő kötelességérzet. Az egyletnek mint er­kölcsi testületnek anyagi és erkölcsi kötelezettsé­gei vannak minden irányban, de ezeket leróni nem képes, mert meg van bénulva, nem tud ma­gáról életjelt adni. Lelkes pártoló közönsége szinte áhitja már hallani, de csendes és néma minden. Ma-holnap eljő az idő, hogy városunk közönsége a város díszítésére és hazafias érzésé­nek dicsőségére Kossuth Lajos szobrát állítja fel és megtörténhet, — szégyen pir futja el arcun­kat még csak reá gondolva is — hogy majd a szomszéd város kölcsönkért dalegylete adja meg ünneplésünk színét és díszét. Losonc város ifjai hát idáig jutottunk a jelenben a magyar dal­nak, a hazának és városunknak szeretetében ? A kinek Isten szivet és lelket adott, hallja meg eme dicsőség koszoruzott, de most gyászba borult zászlónk hivó szavát! (Beküldetett.) — Az utcák seprését úgy látszik bizo­nyos rendszer szerint eszközölteti a hatóság, de biz abból a köztisztaságnak kevés a haszna. Mert mit ér az, ha fel is halmozzák az utcai szemetet, ha annyi idrig hagyják ott heverni, mig a szél vagy a közlekedő kocsik a szemét buckákat ismét széjjel szórják. A városnak fogata ezen célra, volna de persze az másfelé igényeket szokott ki­elégíteni. Az alispánok szabadjegyei. Jövő évtől kezdve nemcsak a főispánoknak, hanem a vármegyei alispánoknak is lesznek szabadjegyeik, amelyeket törvényhatóságuk területén és Buda­pestre és vissza való utazáskor használhatnak. — Kálvin-szobor. A világ reformátusai a nagy vallás reformátornak Kálvin Jánosnak Genf­­ben egy szobrot akarnak felállítani. A szobron olyan több egyén lenne megörökítve, akiknek itt hazánkban a református vallás terjesztése, meg­alapítása körül nagy érdemei vannak. A szobor felállítása tekintetében a magyarországi reformátu­sok között is mozgálom indult meg. Baskay Sán­dor ref. püspök körlevélben szólította fel a híveket. — Iskolaszék! tisztviselők választása. A losonci r. k. iskolaszék és egyháztanács múlt október hó 30-án tartott alakuló gyűlésén a kö­vetkező iskolaszéki tisztviselők választattak meg. Világi elnök: Török Zoltán nyug. főispán. Elnök­­helyettes: Wagner Sándor kir. tanácsos, polgár­­mester. Iskolai világi igazgató és pénztáros : Konss József. Ügyész: Dr. Honfi Rezső. Jegyzó: Laczek Gyula. Aljegyző: Molnár Gyula. Templom gond­nok: Dorzsák Lajos. Gondnok helyettes: Dombo­­rovszky József. Konss József pénztáros és Dombo­­rovszky József gondnok helyettes tisztségükben feleskettek. — Kiss szerencséje nagyi Miért leg népszerűbb e 3 szó az egész országban ? Vegyen egy sorsjegyet a Kiss bankházában, akkor meg fogja tudni! A Kiss bankház nagy előnyöket nyújt a közönségnek, eddig annyi milliót fizetett ki készpénzben t. vevőinek, hogy ma hazánk legnépszerűbb osztálysorsjáték főelárusitó helye. Húzás már november 19-én! Ajánlatos t. olvasó­inknak, hogy tegyenek szerencsekisérletet és ve­gyenek a teljesen megbízható és előzékeny Kiss Károly és Társa bankházában, IV., Kossuth La­jos-utca 18. sorsjegyet, mert Kiss szerencséje nagy !

Next

/
Oldalképek
Tartalom