Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-01 / 40. szám

4. oldal. ___________________ 1 LOSONCZ1 ÚJSÁG____________________________1908. október 1. Egy pamfletről. Hogy mily ocsmány támadásoknak van kitéve az, aki a közügyekért harcol annak szomorú bizonyságát nyújtja Tokay Lajos lapszerkesztő esete. Egy gyáva himpellér szenyiratot rótt össze, mely képtelenebbnél-kép­­telenebbűl rágalmaz Tokay személye ellen s azt sok ezer példányban kinyomatta, s más nevével aláírva elárasztotta véle Nógrád- és Hontmegyé­­ket. Mindenki, ki ezen iratot olvasta rögtön tisz­tában volt vele, hogy annak tartalma hazug s az hitvány bosszú müve. A forrást elárulja egyné­hány kifejezés, melyet többször volt alkalmunk olvasni és hallani, de a gyáva fráter mégis óva­tos volt. Még a nyomda neve sem olvasható a plamfleten s igy nincs ellene bizonyíték. Hisszük azonban, hogy a megindított nyomozás eredmény­nyel fog járni s az orvul támadó rövidesen le­­lepleztetik. Ez ügyben vettük a következő sorokat: A napokban nevem aláírásával számtalan példányban egy nyomtatott levél küldetett széj­jel Nógrád- és Hontvármegyében, mely telve vau a büntetőtörvénykönyvbe ütköző becsület­sértő és rágalmazó tényállásokkal és az egész levélnek a hangja Tokay Lajos ellenében oly gyalázkodó hangon van tartva, hogy én, kinek semmi közöm azon levél szerzőségéhez, kény­telen vagyok a tisztességes emberek megnyug­tatására kijelenteni, hogy nevemet valaki csu­pán csak amiatt használta fel, hogy gyáva és alattomos módon tölthesse ki bosszúját Tokay Lajoson. A gyalázkodó levél szerzőjének kipu­­hatolására a magam részérói minden lehetőt el fogok követni, mert az én becsületes nevem nem arra való, hogy a mögé gyáva fráterek bújjanak el és igyekezzenek megtéveszteni a közvéleményt. Balassagyarmat, 1908. szept. 17. Szegő Lajos. — Esküvő. Bezzegh Huszágh Miklós kid törvényszéki jegyző — ki a helybeli járásbirói ságnál hosszabb ideig gyakornok volt — szept- 22-én vezette oltárhoz dr. Csipkay István zólyomi közjegyző leányát Máriát. — A végrehajtási novella folytán a járásbírósághoz közel 5000 bejelentés érkezett, melyeknél a követelés összege a 3.000,000 koro­nát meghaladta. Az adóhivatal és a helybeli ok­mánybélyeg árusoknak összes készletük kifogyott, s igy kénytelen volt sok bejelentő bélyegzetlenűl benyújtani bejelentését. A járásbíróság vezetője a helyzetet méltányolva megengedte, hogy 8 nap alatt a hiányzó bélyegilleték lerovathassék. — Mindnyájunknak kell néha egy erő­­sitőszer, nert a folytonos munka fárasztó* Kitűnő erősítő szernek bizonyult a »Scott-féle Emulsió« mely főleg c sukamáj-olajból áll, csakhogy igen ió izü és a leggyengébb gyomor is könnyen emésztheti. A »Scott-féle Emulsió« mely főleg minden gyógyszertárban kapható. — Az árvákért! 110 árva gyermek vár el­helyezésre a rimaszombati m. kir. gyermekmen­­helyen. E menhely célja, hogy ezek a gyermekek, akiknek senkijük sincs, olyan helyen, olyan jó­­lelkü, csak gyermektelen emberekhez kerüljenek, akik a gyermeket magukhoz veszik ingyen, neve­lik őket a maguk módja szerint és ha megsze­retik, magukénak tekintik. A gyermek ha meg­szokja jóltevőit igazi szülőinek tartani, még sok­szor nagyobb regaszkodással, szeretettel van irántuk, mint a saját gyermek. Akik az árvák közül valamelyiket magukhoz venni szándékoz­nak, forduljanak levélbelileg az állami gyermek­­menhely igazgatóságához, mely a kiválasztás vé­gett jelentkezőknek Rimaszombatba ingyenes jegyet küld. Ha a kiválasztott gyermek esetleg nem tetszik, azt az állami gyermekmenhely bár­mikor visszaveszi, illetőleg visszaviteti. Az árvák névsorát, vallását és életkorát feltüntető jegyzék megtekinthető Aranyosi Sándor városi közgyám­nál Losonczon (Gácsi-utca 18. szám.) — Kerületünk szinügye. A besztercze­­bányai szinügyi bizottság múlt hó 22-én tartott Csesznyák Gyula kir. tan. polgármester elnöklete alatt ülést, melyen Keller Imre és Ferenczy Ödön jelentést tettek Mezey Kálmán társulatának Losonczon tartott szinielőadásain szerzett tapasz­talataikról. A kiküldöttek a legkedvezőbb benyo­másokról számoltak be. — Vili. pótlék életbeléptetése a nem­zetközi Személy és Podgyász-dijszabáshoz. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az 1905. évi junius hó 1-től érvényes Nemzetközi Személy- és Podgyász-dij­szabáshoz f. évi október hó 1-én Vili. pótlék lép életbe, mely nevezett igazgatóság dijszabás­­elárusitó irodájában (VI. Csengery-utca 33. sz.) húsz fillérért kapható. Dr. Hertsko Jenő ügyvédi irodáját folyó évi okt. hó 1-én az Erzsébet­­utca 10. számú házba (a jbiróság tőszomszédságában) áthelyezte. KÖZGAZDASÁG. Uj agrárbank. E címen múlt számunkban említettük, hogy a fővárosban uj pénzintézet van alakulóban, melynek célját a mezőgazdák érdekeinek felkaro­lása fogja képezni. A mozgalom kedvező fogad­tatásra talált, s ennek tudjuk be, hogy f. hó 21-én e tárgyban értekezlet tartatott városunkban is, melyet Török Zoltán ny. főispán hivott egybe, s melyen a következők jelentek meg: Beniczky Árpád, Gellén Endre, Wohl Rumi, Kovács Fe­renc, Szilassy Béla, Niernsee József, Ivánka Imre, Herzog Ignác, Baross Árpád, Szakai! Mihály, Básthy Béla és Hoffman Cornél dr. A központ részéről dr. Gonda Henrik budapesti ügyvéd és Tolnai Miksa bankigazgató voltak jelen, kik az egybegyűltek előtt kifejtették azon okokat, melyek az alakulandó pénzintézet szükségességét indo­kolják. Előadásuk erről a jelenvoltakat teljesen meggyőzte, s határozatba ment, hogy az uj agrár­bank létesítése érdekében a legmesszebb menő tevékenység fejtendő ki. A következőkben közöljük szószerint a ki­­bocsájtott tervezetet: Az ország lakosságának túlnyomó részét közvetlenül érdeklő mezőgazdaság belterjessé tétele, a borértékesítés -kérdésének a már is fenyegető túltermelés következtében elodázhatat­lan megoldása, továbbá a szesziparnak az uj szeszadótörvény folytán várható teljes átalakulása és mezőgazdasági irányba terelése: sürgősen követelik az összes érdekeitek országos tömörü­lését és erős pénzügyi középpont létesítését. Ezért alulírottak »Mezőgazdasági, borászati és szeszipari bank részvénytársaság« cég alatt pénzintézetet alapítanak, melynek székhelye Budapest. Az alapítandó vállalat üzletköre kiterjed a mezőgazdaság, a borászat és szeszipar körébe tartozó összes bankszerű és közvetítési ügyletek lebonyolítására. A mezőgazdasági osztály feladatául tűzi ki a mezőgazdasági termelés összes ágainak felka­rolását. Előleget nyújt a várható termésre és közvetíti mindenféle mezőgazdasági terméknek értékesítését is, anélkül azonban, hogy az árak emelkedéséből származó hasznot magának sajá­títaná ki, mert a bank a teljes vételárnak a ter­melő számára való biztosítása mellett mindig csak egy előre megállapított, mérsékelt közvetí­tési százalék beszedésére szorítkozik. Közvetíti továbbá minden mezőgazdasági gépnek, eszköz­nek és egyéb szükségletnek beszerzését és kü­lönös gondot fordít arra, hogy az ország azon vidékein, ahol a talaj javítása és föld termőképes­ségének fokozása céljából feltétlenül szükséges a műtrágya, az e téren tapasztalható visszásságok megszüntetésével annak ára lényegesen olcsóbbá tétessék. A borászati osztály feladata a hazai bor­termelőknek borvidékenként pinceszövetkezetekbe való tömörítése, valamint a bortermelők támoga­tása bortárházak létesítésével, szőlőművelési, szüreti és pincészeti eszközök, gépek és hordók minél olcsóbb beszerzésével. Á vállalat előlegeket nyújt a várható bortermelésre, valamint a keze­lésre elvállalt borkészletekre, melyek legjobb érté­kesítése érdekében hatóságilag ellenőrzött bor­­árvereseket tart A borkivitel elősegítése érdeké­ben külföldön ügynökségeket és borkóstolót létesít, továbbá külföldi boraukciót tart. A szeszipari osztály célja mindenféle szesz és gyümölcspálinka termelésének és forgalomba hozatalának előmozdítása. Közvetíti mezőgazda­­sági szeszgyárak felállítását, berendezését, szö­vetkezeti szeszfinomitók létesítését, továbbá szesz­gyári nyers- és tüzelőanyagoknak, gazdasági és egyéb szükségleti cikkeknek mérsékelt jutalékért való beszerzését. Marhahizlalási előlegeket nyújt az érdekkörébe vont mezőgazdasági szeszfőz­déknek, elvállalván a középpontba felküldött hizlalt marhák eladásának közvetítését is. A vállalat az ország különböző gócpontjain felállítandó szesz-szabadraktárak és szövetkezeti finomítók révén nagyban kultiválja a finomított szeszüzletet is, valamint elvállalja nyers szesznek mérsékelt díjtétel mellett való bérfinomitását, úgyszintén nyers és finomított szesz eladásának közvetítését. Útját óhajtja egyengetni a vállalat egy németországj mintára létesítendő szeszérté­­kesitő középpont megalakulásának is, elvállalván e központ pénzügyi műveleteinek intézését. Kü­lön figyelmet fordít a vállalat a denaturált szesz fogyasztásának fokozására és ebből a célból szeszfogyasztási készülékek (lámpák, kályhák, motorok, stb.) részére mintaraktárokat létesít. A bankosztály működési köre kiterjed a bank és takarékpénztári üzlet összes ágaira, a mezőgazdaság, a borászat és a szesztermelés minden jogos hiteligényeinek kielégítésére, az ezen érdekkörbe való vállalatok financirozására, valamint áruelőlegek, úgyszintén szeszadóhitelek és szabadraktári óvadékok nyújtására. A vállalat tartama: ötven év a bejegyzés közzétételétől számítva. Az alaptőkét K 2,000.000, szóval kettő mil­lió koronában — felosztva tízezer darab K 200 névértékű, bemutatóra szóló részvényre — állapít­juk meg. Ezen részvényekből egyelőre csak K 1,500.000 névértékű hétezerötszáz darab részvény bocsáttatik ki, mig a további K 500,000 név­értékű kétezerötszáz darab részvény kibocsátását a leendő igazgatóság magának tartja fenn. A részvényjegyzés zárhatárideje: 1908 ok­tóber hó 15. Az alapítóknak azonban jogukban áll az aláírást korábban is berekeszteni. Az alapítók fenntartják maguknak azt a jo­got, hogy az első három üzletévre a kereske­delmi törvény 183. §a alapján az igazgatóságot ők nevezzék ki. A jegyzett részvényekre az alá­íráskor 30 százalék, azaz részvényenként 60 K fizetendő be készpénzben az alább felsorolt he­lyeken elismervény ellenében. A további befize­tések idejét az igazgatóság határozza meg. A részvények kiadása alkalmával részvényenként 4 korona alapítási költség fizetendő. Túljegyzés esetére az alapítók fentartják maguknak a jogot a részvényjegyzékek megfelelő leszállítására. Budapest, 1908. évi junius hó 15-én. Az alapítók : Brachfeld Emil, a Magyar Ki­viteli és Csomagszállitási r.-t. vezérigazgatója, (Budapest). Buday Barna országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, (Budapest). Burgyán Aladár országgyűlési kép­viselő (Budapest—Késmárk). Dessewffy Arisztid képviselőházi elnöki tanácsos, (Budapest), dr. Drucker Jenő a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatója (Budapest). Dr. Gonda Henrik ügyvéd (Budapest). Kovács Gyula mező­­gazdasági szeszgyáros, (Pusztagyám). Krolopp Hugó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Orsz. Egyesületének titkára. Dr. Máriássy Mihály or­­szággyülési képviselő, (Budapest—Lőcse). Márkus Miksa a Magyar Hírlap főszerkesztője és kiadó­­tulajdonosa, (Budapest). Tolnay Miksa az Er­­melléki Kereskedelmi Részvénytársaság vezér­­igazgatója (Nagyvárad). Török Zoltán nyug. fő­ispán, a Vidéki Pénzintézetek Központi Hitel­bankjának alelnöke. Zórád István közgazdasági iró, az Omge volt titkára (Budapest). Megjegyezzük végül, hogy a részvények jegyzésének helyéül a »Losonczi Takarék és Hitelbank« jelöltetett ki, hol az alapítványi ter­vezet szerinti fizetések is eszközlendők. A Temesvárt Gazdasági Egyesület f. évi októker hó 10., 11. és 12-én Temesváron a polgári lövölde kertben rendezendő országos jellegű baromfi, házinyul, galamb, bor és gyü­mölcs kiállításáról szóló tervezeteket a napokban küldte szét az ország baromfitenyésztői, bor és gyülcstermelőinek. Amint a tervezetből kivehető, ezen kiállítás térdijai az idei kiállítások között a legolcsóbbak és emellett tömeges állami bevásár­lásokról gondoskodás történt, mivel a m. kir. földmivelésügyi kormányon kívül az aradi jószág­igazgatóság a helybeli állattenyésztési felügyelő­ség és egyesületünk is nagyob bevásárlásokat fognak eszközölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom