Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-24 / 39. szám

4. oldal. LOSONCZ1 ÚJSÁG 1908. szeptember 24. — A losonczi munkás biztosító pénz­tár fájdalommal jelenti, hogy Zorkóczy János közszeretet és köztiszteletben álló tisztviselője, életének 68., hivatali működésének 10. évében elhunyt. Róm. kath. kántor-választás. A folyó hó 20-dikáig terjedt terminusra 16 pályázó adta be folyamodványát. A választás két hét alatt lesz, amennyiben az uj iskolaszék csak 10—12 nap alatt erősíthető meg az egyházi hatóság által. A meghívót a kiválasztottak személyesen kapják meg. — A Losonczi Torna Egyletből. Az őszi időszak beáltávaf a Losonczi Torna Egylet is megnyitja élet működését a Tanítóképző Inté­zet kitünően fölszerelt tornatermében: melyet e célra a Tanfelügyelőség — tekintve a kulturális célt — szives volt továbbra is a Torna Egylet használatára átengedni, A mind nagyobb szám­ban megjelenő tagok Takács István főgim. tor­natanár szakavatott vezetése mellett szabadgya­korlatokat szertonázást és vívást gyakorolnak. A jelentkező tagok számához és óhajtásához képest minden sportagot be fognak vezetni. A torna­órák szerdán és szombatonként 6—7-óráig tar­tatnak, az érdeklődőket akkor midnyájan igen szívesen látják. Kívánatos, hogy főleg itt Loson­­czon, hol oly sok a szobához kötött foglalkozást űző, sőt ülő életmódot folytató ember, föllendül­jön a tornaszellem, az egyoldalú életmód ellen­­súlyozására, a test és lélek egészsége, szépsége érdekében. — A kofák megrendszabályozása. A pénz- és kereskedelemügyi minisztériumban egy üdvös törv. javaslattal készültek el, mely a kofá­kat ép oly aggodalommal tölti el, mint amilyen örömet okoz a vásárló közönségnek. A javaslat értelmében az országot kerületekre osztják és központokat jelölnek ki, hol a nem romlandó élelmi szerek gyűjtésére raktárakat létesítenek. A kofákat megtizedelik, t. i. a kofaságot numerus clasushoz kötik, épugy, mint a rendnek éber és buzgó őreit s a hordárokat. Minden kofa kap egy számot, melyet látható helyen tartozik viselni. Elrendelik az elővásárlási tilalmat s helyi piacon rendszabályokat készítettnek. A városba élelmi­szerekkel terhelt kocsikat csak az esetben bocsá­tanak be, ha az illetők községi bizonyítvánnyal bizonyítják, hogy saját terméseiket szállítják a piacra. Akik a városból élelmiszereket visznek ki, minden esetben kiviteli vámot fizetnek. Szóval az élelmiszerekkel közvetítő kereskedést folytató egyének helyzetét, annyira megnehezítik, hogy csak a nap bizonyos órájától vásárolhatnak s igy a fogyasztó közönség abba a helyzetbe jut, hogy magától a termelőtől vehet s nem lesz kénytelen a bevásárlásnál a kofákkal versenyre kelni. Azuj rend a jövő évben lép élétbe. — Iskolaszéki választás. A losonczi r. kath. iskolaszéki választás folyó hó 20-án folyt le, mely alkalommal az intelligencia szép szám­mal adta le szavazatát, az iparosok azonban igen kevesen gyakorolták szép és hitéletbe vágó jogu­kat. Megválasztattak a következők: Rendes tagok lettek: Bartos Lajos, Beliczky Gusztáv, Bru­­novszky Rezső, Bulyi János, Domborovszky Jó­zsef, Dortsák Lajos, Duboviczky Károly, Gregor János, dr. Honti Rezső, Humay Gáspár, dr. Huszár Lajos, Kohn József, Laczek Gyula, dr. Layer Antal, Glazer Emil, Medveczky István. Molnár Gyula, Niernsel József, Nagy Antal, dr, Ottakal Antal, Radeczky Pál, Rittinger József, Rittinger Pál, Pázmán József, Tóth József, Tarbay Dezső, Török Zoltán, Wagner Sándor, Zvoda Ferenc, Zsivkovics Antal. Póttagok lettek: Dortsák Sándor, dr. Vályi Béla, Losonczi Sándor, Keczéry István, Somló Károly, Nógrádi János, dr. Gyur­­kovics Mihály, Jaloveczky Péter, Moyzes Emil, Fekete István, Halyák Lajos, Baán Miklós, Mar­ton János, Sztafka Vince, Zoltán Géza. — Reform, egyház Zólyomban. Zó­lyomból jelentik: E hó 13-án alakult meg Zólyom­ban a református egyház ünnepiesen és ugyan e napon volt a zólyomi ősrégi várban létesített szép imaházban az első istentisztelet. Patai Kál­mán barsmegyei lelkész magasszárnvallású be­szédet mondott. A zólyomi református egyház, melyben az ottani magyarság újabb erősséget nyer, három megyére fogja kiterjeszteni műkö­dését. — Az egyház megalakításában nagy része van Sörös Béla losonczi református lelkésznek, Oláh Gábor máv. főellenőrnek és Salamon Fe­­rencz dohányraktári felügyelőnek. — A poltár-kokova-újantalvölgyi h. é. vasút első részének építése a befejezéshez kö­zeledik. A pálya nyílt részein az alépítmény már ez évi július hónapban elkészült úgy, hogy je­lenleg a Hotusi alagút és ezzel szomszédos pályarészektől eltekintve a vágányt is lefektették. E vonal darabokon a közel múltban megtartott műtanrendőri bejárás alkalmával a vasúti és hajózási főfelügyelőség az ideiglenes anyagvonat forgalomra az engedélyt megadta, melynek alap­ján e hó 10-én az építési vállalat a kizárólag saját czéljaira szolgáló gépüzemet Pohár és Ho­­tus között tényleg be is vezette és a pálya kavi­csolását megkezdte. A zlatnói alagút és ezzel szomszédos pályarészeken a munkálatok oly nagy erővel folynak, hogy a jövő hó közepéig azzal is elkészülnek s ép ez időre mi sem áll majd útjában a jelenleg két oldalt lefektetett vágány átkapcsolásának és hogy a vonal f. é. november hó folyamán a közforgalomnak átadassák. A ko­­kova-ujantalvöigyi kihúzó vágány kiépítése ké­sőbbi időpontra marad. (R.) — Önkéntesek vizsgája. Wever báró vezérőrnagy elnöklete alatt f. hó 21-én kezdő­dött meg az egyévi önkéntesek vizsgája, mely­nek eldöltétől függ, hogy »titular« őrmesterré lesz-e a vizsgázó, vagy megmarad-e jelenlegi rangjában. Értesülésünk szerint negyvennégyen jelentkeztek a vizsgára és pedig huszonnégyen házi ezredünkből, és húszán a beszterczebányai 32. vadászzászlóaljból. A vizsga 25-én fog be­fejeződni. — A balassagyarmati ügyvédi kamara felterjesztést intézett az igazságügyi miniszterhez, melyben a végrehajtási novellával kapcsolatban véleményt mond a családi otthonról szóló tör­vényjavaslatról. Azt teszi kérdés tárgyává, hogy a nem fizető adósnak védelme helyes és indo­kolt-e abban a mértékben, a melyben azt az igazságügyi kormányzat tervezi. Az eshetőségek felsorolása és mérlegelése után arra a konklúzióra jut, hogy nemcsak egyeseket létezésük alapjában támad meg, hanem a novella és a családi ott­honról szóló törvény messze felülmúlóan többet árt hitelünknek a külföld előtt is, mint amennyi hasznot hajt azáitaly'Lügy az adósokat mentesiti a fizetés alól. Éppen ezért azon kérelemmel fordulnak a miniszterhez, a családi otthonról szóló javaslatot, mint nem célszerűt és viszo­nyainknak meg nem felelőt nemcsak félre kell tenni, de a túlságos mértékben gyámkodó vég­rehajtási novella is megváltoztatandó lenne. Színház. Heti műsor: Csütörtökön: >A három feleség. Lehár Ferenc legújabb operettje. Újdonság! Itt először! Pénteken: »Dollárkirályné; operette. Új­donság, harmadszor. Szombaton: *A nagymama. Máder uj operettje. Újdonság! Itt először! Vasárnap: D. u. > Vig özvegy, félhelyárakkal. Este: *A nagymama, másodszor. Hétfőn: >A három feleség,« másodszor. Kedden: »Ocskay brigadéros. Herczegh Ferenc hírneves színmüve. Szerdán: »Fuzsitus kisasszony, operette. Újdonság! Itt először! Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy Losoncz város közönsége nem méltányolja Mezey Kálmán színigazgató és társulatának becsületes törekvé­seit. A nézőtér nagyrészt egy tátongó ür, mely előtt játszani bizony nem igen van kedve a szí­nészeknek. Ha a közönség közönye nem oszlik el, akkor előre is megjósolhatjuk, hogy a jövő­ben már messziről el fojgák kerülni a színtársu­latok városunkat. Annyiszor hallottuk már Losoncz város közönségének fejlett müizléséről és a mű­vészet iránti áldozatkészségéről, sőt mondhatjuk városunk e tekintetben el is van ismerve. Nos hát ne csak ékeskedjünk eme bironyára dicsére­tes tulajdonságokkal, hanem cselekdjünk is asze­rint. Hagyjon fel a közönség a kedvezőtlen elő­­ilélettel annál is inkább, mert — már mint emlí­tettük is — a most működő társulat a pártolása fokozottabb mértékben rászolgál A heti referátumot alant adjuk: Szerda. *A tanítónő.«. A múlt hét szerdá­ján Bródy Sándor fenti cimü hatásos müve ada­tott, a címszerepben Spóner Ilonkával. Az illusz­tris szerző lélektanilag teljesen megindokolt tanító­nőjét ez alkalommal az igazság erejével láttuk megtestesítve. Spóner kisasszony gondos tanul­mányozásra való alakítását dicséri, hogy nem vadászva olcsó sikereket tartózkodott a szerte­lenségtől még a legdrámaiabb jelenésekben is. Sikeréhez kétségkívül hozzájárult behízelgő orgá­numa továbbá tiszta beszéde is. Ernyei János ifj. Nagy István szerepében sikerült alakítást nyújtott, s megfelelő partnere volt a cimszereplőnek, bár nézetünk szerint utolsó felvonásbeli végjelenéseit nagyobb at'fektussal kellett volna és tudta volna is megjátszani. Gáspár (öreg Nagy) és Papp Erzsébet (nagyasszony) szerepléséről szintén dicséret hangján kell megemlékeznünk. Igazi hus­­ból-vérből való alakokat érzékeltettek, s bizony szinte elfeledtük, hogy az ő elemük a komikum. Aldoryné kántorkisasszonya kedves naivitásával hatott. Kis Cecilia ügyes volt Hray Ida szerepé­ben. A többi szereplők is különösen pedig Pa­­taky (kántor), Vándory (tanító), Torday (főur). Marton (káplán' stb. derekasan megállották helyüket. Csütörtök. »Qreteken.« Nem fehér est! Eme figyelmeztetéssel jelentette f. hó 17-én a szinlap, hogy Davis és Lipschütz kacagtató bohó­sága fog adatni. A darab valóban nem olyan, hogy a fiatalság megnézhette volna, mégis jói esett tapasztalnunk, hogy a címszerep személye­­sitője Kiss Cecilia dicséretesen siklott el a vas­tag pikantériák felett. Élénk játéka, finom pointi­­rozása, elegáns megjelenése mind megannyi tulajdonságok, melyek méltán képesítik őt a víg­játéki szubrett szerepkörére; Pompás alakítás volt Gáspár polgármestere valamint a Papp Erzsé­beté, ki az igazgatónő szerepében jeleskedett Ernyei alakítása kissé színtelen, de egyébként megfelelő. Aldorynénak nem volt szerencséje a grófnő szerepében. Az ő egyéniségéhez, melyet a csapongó vidámság jellemez nem iliik komoiy szerep. Pataky (Strehle) ez alkalommal jeles gro­teszk komikumu vénájának adta bizonyságát. Beinagl szerepében Vándory szintén dicséretest produkált. Péntek. >A vig özvegy.* Lehár Ferenc bá­jos zenéjü operetteje fél helyárakkal és ijesztően üres nézőtér előtt ádatott pénteken. De ez nem csüggesztette az ambiciózus gárdát. Kedvvel ját­szottak mindannyian s a kis számú publikum nem is maradt adós elismerésének nyilvánításá­val, különösen nagy ovációban részesítette a bájos primadonnát (van ki nevét neim ismeri), (?). ki Glavari Hanna szerepében férkőzött ismét kö­zelebb a közönség szivéhez. Pezsgő temperantu­­niával találóan jellemezte a húsz esztendős, hat hónapi házassága után özvegységre jutott és a férfi hódítás eszközeivel felruházott menyecskét, Vajda Dezső mint Daniló adta bizonyságát játék és énekbeli tudásának. Rövid működés után ör­vendetes haladást tapasztaltunk Márkus Angélá­nál (Valecenne.) játéka biztosabb, éneke bátrabb lett. Hanganyaga s annak értékes minősége feljo­gosít a reményre, hogy sok élvezetes estében lesz még általa részünk. Gáspár (Zéta), mint ren­desen, ismét kitűnő volt, nem különben Vándory (Nyegus). Márton (Rosillon) kellemesen csengő tenorjával keltett feltűnést. Dicséret illeti szépen ellejtett táncáért Patakyt, Horváth Micit, Oarai Mich és Anday Leonát. Az összjáték ezúttal is megfelelő volt. Szombaton. Sztojanovics Jenő regényes tárgyú és fülbemászó melodiáju daljátékát »A csókkirály*-t láttuk első ízben, félig telt nézőtér előtt. Nem tudjuk mit dicsérjünk első sorban, a kitűnő rendezést, a zene és az . énekkar pompás és fe­gyelmezett működését avagy az egyes szereplőket. Mindmegannyi teljes elismerést érdemel. Állíthat­juk, hogy az előadáson megjelentek mindannyian örömmel gondolnak a kellemes szórakozással eltöltött estére. A címszerepet Komáromy Gizi játszotta. Éneke, játéka egyaránt lelkes ünneplés kiváltója volt, mellyel a hálás közönség adózott művészetének. - Márkus Angela (Yvette) elemé­ben volt s elfogultság nélkül csillogtatta énekbeli tudását. Komáromyval előadott macskaduettje viharos tetszést aratott. Nagy sikere volt Pataky­­nak (Bombadilas), ki ez alkalommal figyelemre­méltó, értékes operetteszinésznek bizonyult, Évike szerepében Aldoryné bájos megjelenés volt. Ének-

Next

/
Oldalképek
Tartalom