Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-03-07 / 10. szám

iránt kollegiális együttérzéssel legyenek. Így aztán nemcsak a maguk ügyét mozdíthatják elő, de a helyi jótékonysági és kulturális céloknak is na­gyobb hasznára válhatnak. A szombat esti össze­jöveteleket ezentúl is megtartják. Tagul az elnök­nél lehet jelentkezni. Megbízás. A vall. és közokt. miniszter Draskóczy Ilonka oki. tanítónőt megbízta a steier­­lak-aninai áll. el. iskolában a tanítói teendők végzé­sével. Csodálkozásunknak kell kifejezést adnunk, hogy ez a jeles képzettségű tanerő, aki a ma­gyaron kivül a német és tót nyelvben teljesen jártas, és a zenében is kiválóan képzett, szülő­városában nem tudott alkalmazást találni. Őszin­tén gratulálunk! Fráter Lóránd Losonczon. Az ismert kiváló magyar dalénekes f. hó 13-án városunkban is fog hangversenyt tartani. Ahol eddig fellépett, édes-bús, gyújtó hatású magyar nótáival elragadta a közönséget. Tarnay Alajos zongoraművész is eljön, hogy az éneket kiváló művészi játékával kisérje. A dalestély műsora a következő: 1. Tarnay Alajos zongorajátéka. 2. Tarnay Alajos: a) Csavar­gók ... b) Túri Balog Marcsa, c) Búcsú, d) Beteg vagyok édes anyám. Énekli Fráter Lóránd. 3. Székács Aladár: a) Valamikor... b) Szentmiklósi posta, c) Rég elhúzták az esteli harangot. Énekli Fráter Éóránd. 4. Csiky János: Enyelgés, Buttykay Á.: Bejárhatsz bár ezer világot, Kern Aurél: Vallomás. Énekli Fráter Lóránd. 5. Tarnay Alajos zongora­­játéka. 6. Beleznay A.: Azt kérdeztem egy virág­tól, Fráter Lóránd: a) Tele van a város akácfa virággal, b) Ott, ahol a Maros vize. .. Énekli Fráter Éóránd. Kezdete este 8 órakor. Helyárak: 1—VI. sor 3 korona, VII—XIV. sor 2 korona, állóhely 1 korona, diákjegy 60 fillér, karzat 60 fillér. Jegyek előre válthatók Kármán Zsigmond könyv­­kereskedésében. Halálozás. Egy jó emberrel, aki nagyra volt hivatva, kevesebb van. Báró Luzénszky Henrik, osgyáni nagybirtokos, élete 38-ik évében február 28-án Budapesten elhunyt. Hűlt tetemeit az osgyáni családi sírboltba szállították f. hó 3-án, vasárnap, óriási részvét mellett. Beküldetett. Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Amint a «Losonczi Ujság»-ból tudom, ön is tagja a tudományos felolvasásokat rendező bizottság­nak, azért arra kérem, szíveskedjék odahatni, hogy ilyen felolvasásokra a terembe ne enged­jenek be diákokat és képezdészeket, akik a nagy­­közönség elől a helyeket elfoglalják és így a felnőttek a terembe be sem mehetnek, vagy ha bemehetnek, hering módjára szorongani kényte­lenek. Kérésem szives meghallgatását kérve, vagyok illő tisztelettel: Egy hálás hallgató. Ellentét. Hogy a napokban sorozásra jöttek be a falu legényei, a víg és szomorú nótá­tól csak úgy harsogtak városunk utcái. Bezzeg egy év előtt csendes volt minden ! A Kossuth-szobor. Városunk évek óta gyűjt pénzt egy Losonczon állítandó Kossuth­­szobor javára. Horvay és Székely szobrászok a múlt héten be is mutatták szobormintáikat a szoborbizottság előtt. A városháza dísztermében is közszemlére van a bemutatott négy minta ál­lítva és azóta igen sok érdeklődő nézi őket. Ma­gával a pályázattal ezúttal nem akarunk foglal­kozni, mert az a nézetünk, hogy addig, amíg egy 15 — 20 ezer koronás szoborra nincs pénzünk, addig korai minden minta-választás. Mert nem a szobor-minta a fő, de a szobor előállításához szükséges pénzösszeg. Eddigelé pedig tudtunkkal csak ötezer korona van. Ha pedig Kossuth­­szobrot akarunk városunkban is látni, hát sies­sünk és adakozzunk a Kossuth-szobor-alapra mennél előbb és mennél többet. Puszta lelkese­déssel — áldozat nélkül — nem teremthetünk semmit. De ezenkívül — szerintünk — még na­gyon korai dolog jelenleg a Kossuth-szobor fel­állításával foglalkoznunk már azért is, mivel utcáink még rendezve nincsenek. A kövezet, csatornázás, vízvezeték híján olyan nagy mindenfelé télen a mocsár, nyáron a por és bűz, hogy ilyen kör­nyezetbe nem is illenék egy díszes Kossuth­­szobor. Az nem is érezné jól magát ilyen helyen. Azért legyünk azon, hogy kapjunk előbb minden utcába aszfaltot, csatornát, vízvezetéket és ha e feltétlenül szükséges intézkedéseken átestünk, akkor gondoskodjunk arról is, hogy a piszoktól, bűztől és talajvíztől mentesített város megfelelő szobrokkal is diszittessék az erkölcs és hazafias lelkesedés emelésére. De mindaddig hallgassunk egy felállítandó Kossuth-szoborról, nehogy ez is olyan művészi alkotás legyen, mint az a túl­­szerény Kármán-emlékoszlop a Teleky-sétányon. A Kereskedő Ifjak Egylete f. hó 9-én tartja harmadik irodalmi estélyét (saját helyisé­gében), melynek változatos műsora a következő: Felolvasás, tartja dr. Vajda Béla ur. Vig monológ, előadja Eiser Irén k. a. Monológ, előadja Herz­­mann Bertalan ur. Magánjelenet, előadja Kristóff Sándor ur. Kezdete esti fél 9 órakor. Érdeklődő­ket szívesen lát és ez úton hiv meg az elnökség. Leégett falu. Herencsvölgyről táviratozzák: Folyó hó 5-én este eddig ismeretlen okból a helységben tűz ütött ki, mely egész éjen át dühöngve, a falut teljesen elhamvasztotta. A nagy szélvihar miatt a tűz lokalizálása lehetetlen volt. Hány negyvennyolcas honvéd él még? A Hadsereg» cimű lap hivatalos kimutatást közöl arról, hogy a múlt év végén hány negyvennyolcas honvéd volt még életben. E szerint: 1 tábornok (Görgey Arthur), 17 törzstiszt, 675 főtiszt, 8715 altiszt és közhonvéd élt még a múlt év végén. Az özvegyekkel együtt ma 10,082-en élveznek még nyugdíjat, az egyre kevesbedő öreg hadfiak közül. Érdekes számok. A múlt esztendő utolsó hónapjára vonatkozó adatokat mostanában tette közzé az országos központi statisztikai hivatal. Elszomorító ez a statisztika, mert látjuk belőle, hogy az a veszteség, amellyel a kivándorlás sújtja az ország lakosságát, kétszer akkora, mint az a nyereség, amely a lakosság természetes szaporo­dásával jár. — Népesedés. 1906. év december hónapjában 55.025 gyermek született élve a magyar birodalomban, az elhaltak száma pedig 44.720-ra rúgott, a természetes szaporodás tehát 10.305 lélek. A közölt számokból a társországokra esett 6850 születés, 5824 halálozás és 1026 főnyi szaporodás. Az 1905. év december hónapi eredményeivel szemben az 1906. évi december kedvezőtlenebb eredménnyel zárult. A születések száma több volt ugyan 1866-al az 1905. évi december hónapjához képest, de a halálozás is növekedett 4543-mal, úgy, hogy a szaporodás száma 2677-el csökkent. Kedvezőbbnek mutatkozik azonban az 1906. évi eredmény, ha az egész év adatait hasonlítjuk össze az 1905. év adataival. Az 1906. év folyamán ugyanis 3832-vel kevesebb volt ugyan a szüle­tések száma, mint az 1905. évben, a halálozások száma azonban 63.612-vel csökkent, úgy, hogy a természetes szaporodás 59,780-al haladja meg az 1905. év szaporodását. — Házasság. 1906. évi decemberben 7811 pár kötött házasságot a magyar birodalomban, még pedig 7621 a szoro­sabb értelemben vett Magyarországon és 190 Horvát-Szlavonországban. Az 1905. év december hónapjával összehasonlítva, az 1906. évben 1871-el több házasságkötés történt, az 1906. év adatait tekintve pedig 2079-el több a házasságkötések száma, mint az 1905. évben. A kötött 7811 házasság közül 1408, vagyis 18'0 százalék volt vegyes, ezek közül azonban Horvát-Szlavon­­országra csak 12 esett, az ott kötött házasságok­nak 63 százaléka. Keresztény-zsidó házasság 58 volt e hónapban, s ezek közül 26-ban a menyasszony, 32-ben pedig a vőlegény tartozott a zsidó felekezethez. Kivándorlás. Az utlevél­­statisztikai adatgyűjtés eredménye szerint a magyar birodalomban a múlt év decemberében 20.891 útlevelet váltottak, 17.275-öt kivándorlásra, 3616-ot pedig egyéb célból. Ez útlevelekkel kivándorlásra jogosítottak 19.204, egyéb célból külfölcfFe való utazásra pedig 5187 egyént, akik között 18.465 férfi és 5926 nő volt. A kivándorlásra jogosítottak közül 15.947-nek az útlevele Amerikába szólt, 2575-é Romániába és 791 -é Németországba. (Az előző hónapban a magyar birodalomban 21.652, az előző év december hónapjában pedig 18.908 útlevelet váltottak). Az elmúlt évet tekintve, a kivándorlás Magyarországon 1700-al emelkedett, a társországokban azonban 3800-al csökkent, amiből következik, hogy a magyar birodalomból 2100-al kevesebb egyén vándorolt ki a múlt évben, mint 1905-ben. A gyertya árának emelése. Úgy látszik, hogy az általános nagy drágaságot semmi sem kerülheti ki és mindennek följebb megy az ára. A szén és a koksz óriási megdrágulása kellemet­len helyzetbe juttatta a fogyasztó közönséget s most ráadásul a gyertyának is följebb megy az ára. A magyar és osztrák gyárosok ugyanis el­határozták, hogy a nyers anyag drágulása követ­keztében fölemelik a gyertya árát és pedig a minő­séghez mérten métermázsánként 8 12 koronával. A drágaság és a vidéki lapok. A vidéki lapok körében mozgalom indult meg, hogy a személyi dolgokat, eljegyzési híreket, báli reklá­mokat, egyesületi jelentéseket ezentúl csakis mint hirdetéseket adják közre, amelyekért természetesen fizetni kell. Ennek a magyarázata az, hogy nap­jainkban, mikor mindennek felment az ára, meg­drágult a papír, a munkaerő, úgyszólván minden anyag, a vidéki lapok csak anyagi áldozatokkal tarthatók fenn. A legtöbb vidéki újságnak való^ ságos tengődés az élete. Csak ott sikerül a helyi lapot fentartani, ahol a laptulajdonosnak nyomdája is van, mert hiszen az előfizetések alig fizetik meg a lap papírját. Vidéken ugyanis mindenki elolvassa a lapot valamely egyesületben. De ha nem fizetnek is elő az emberek, azért a lapot mégis a magukénak tartják, melynek kötelessége a közügyet szolgálni, mindenkit legyezgetni, sze­mélyi híreket, eljegyzést, esküvőt, temetést szépen stilizálva közölni, a mulatságokról nagyon tapin­tatos és hízelgő tudósításokat írni amelyekért mégis sok neheztelést von magára — szóval a nyájas elő nem fizetők sok mindenféle ingyenes szolgálatot követelnek a laptól, mert: «tartozik a közügyet szolgálni» — már t. i. ameddig birja. Hir szerint tehát a vidéki újságok már megunták a nobile officiumot, s azt tartják, hogy ha a közönség mindent megfizet, fizesse meg a lapot is, mert az sem terem magától. Hogy aztán megteszik-e a fönt említett újítást, azt már kötve hisszük. Utántöltve aMaggi-féle ízesítő még olcsóbb mint eredeti üvegben. Tisztelt olvasóink! Bizonyára szívesen fognak megismerkedni a ^Scott-féle Emulsió>-val, mely általánosan ismert háziszer, vagyis csuka­májolaj, csakhogy az utóbbit teljesen jó izű és igen könnyen emészthető formában nyújtja. Gyer­mekek különös előszeretettel veszik be a Scott­­féle Emulsió»-i, mert jól Ízlik. Kapható a gyógy­szertárakban. Nagyon nehéz, sőt majdnem teljesen lehetetlen oly szert találni, mely gyermekek részére épp oly megbízható és eredményes hatású, mint a gyógycsukamájolajból alphosphorsavas mész és nátron hozzáadásával készülő Scott-féle Emui sió; mert a Scott­­féle Emuisio a fiatal szervezetbe uj erőt vezet és átsegíti a fejlődéssel kapcsolatos nehézsége­ken. A Scott-féle Emuisio egyúttal jó izű, könnyen emészthető és oly tiszta szer, hogy a legcsekélyebb zavarokat sem okozza és állandóan csak a legjobb sikerrel használható. A Scott­­féle Emuisio sokkal jobb, mint a közönséges csukamájolaj. A Scott-féle Emuisio valódi­ságának jele a »hátán nagy csukahalat vivő halász« védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér levélbélyeg beküldése ellené­ben mintával bérmentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL Városi gyógyszertára BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCA 34 50. Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 f. Kapható minden gyógyszertárban. Népesedési mozgalom. Születések. Horváth Erzsébet r. k., Mieska Margit Olga ev. ref., Kluka Jolán Margit ág. ev., Rapa Ferenc r. k., Sporka Zoltán Imre ág. ev., Klement Julianna r. k., Kovácsik Alik r. k., Gyur­­kovics Béla r. k. és Csömör Anna r. k. Halá­lozások. Özv. Huszár Károlyné szül. Sztranyav­­szky Katalin 58 éves, gör. k., aggaszály. Gyur­­kovics Jolán 11 hónapos, r. k., tüdővizenyő. Gonda Jánosné szül. Matuska Anna 47 éves, r. k., tüdővizenyő. Schleicher Pál 40 éves, r. k., agyrázkódás. Özv. Lami Jánosné szül. Farkas Mária 78 éves, r. k., rák. Gál István 14 napos, r. k. szivhüdés. Özv. Polroncz Jánosné szül. Hasko Anna 46 éves, r. k., tüdővizenyő. Gyur­­kovics Béla 1 órás, r. k., születési gyengeség. Házasság. Klein Géza izr. és Hammermüller Iza izr. Kihirdetés. Wagner Adolf Gyula r. k. és özv. Vodroska Jánosné szül. Nuóta Katalin r. k., Himler Géza izr. és Weisz Olga izr. Basch Miksa izr. és Keszler Margit izr. Balogh István ev. ref. és Batka Julia ev. ref. Klein Herman izr. és Wein­berger Amália izr. Turcsan János ág. ev. és Ku­­backo Katalin r. k. Ingatlan-forgalmi kimutatás. Eladó 1907 február 26-tól március 4-ig. Vevő Község Králik Mihály és neje Krudeznay János Érujfalu Rákos István Rákos Miklós Tőrincs Szopuch Györgyné Szopuch János és tsa Csehberek A losonczi függetlenségi és 48-as párt lapbizottságának képviselője: Madách Aladár. Főszerkesztő: Dr. Molnár Albert. Felelős szerkesztő: Dr. Sacher Aladár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom