Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-11-21 / 47. szám

fajunk, nemzetünk iránt; ha ezt meg nem tesszük. Egy gondolatot teszek én itt szóvá a Losonczi Újság hasábjain. A losonczi vá­lasztókerületet ki kell kerekíteni. Hitein sze­rint ez a kérdés nagy horderővel bir. A losonczi választókerület területi össze­állítása, nemcsak magyar nemzeti, de álta­lános emberi szempontból is nagyon igaz­ságtalan. Szembeötlik ez az első tekintetre. Losoncz várost, délről közvetlen környékező falukat elviszik Fülekre, a negyvenöt kilo­méterre fekvő hegyvidéki községeket pedig Losonczra hozzák. Ha mind magyar lenne az egész vidék, ez a beosztás akkor is sérelmes lenne. De különösen sérti ez a beosztás a magyarság érdekét. Olyan mintha valamikor tervszerüleg akarták volna a magyarságot a győzelemtől leszorítani. Persze akkor más volt a cél, akkor még a nemzetiségek a mindenkori mamelukokat liferálták. Nógrád megyében, a magyarság több­ségben van. A szomszéd füleki-járásban is biztosítva van a többség által a magyarság uralma. A szécsényi kerület meg tiszta magyar. A losonczi kerületnek hegyvidéki községeit esetleg csatolják a szécsényihez. A losonczi kerületnek meg adják oda a Losoncztól délre fekvő magyar községeket. Mert, ha igy marad a losonczi kerület, való­sággal mesterségesen a tótságot a magyar elem kárára majorizálják. Én a losonczi kerület tótságát becsülni és szeretni tanultam meg. Emberi jogokat és vagyoni jólétet kíván, de nem tót or­szágot. Úgy, de ki tudja, mit hoz a jövő? Az ördög nem alszik. (Mutatja dr. Bazovszky kilépése.) Ezért mondom. Legyen ébren a lo­sonczi magyarság. Egy memorandum már ez ügyben ott fekszik Kossuth Ferenc párt­elnöknél, vagy a belügyminisztériumban. Ne hagyják ezt a kérdést elaludni. Ne ve­gyék tőlem rossz néven. Nemzeti létünk jövőjének biztosítására, magyarságunkhoz való ragaszkodás késztetett e kiáltó szóra. Ismételem. Vigyázni kell. A losonczi kerü­letet kerekítsék ki. Az uj cselédtörvényről. Befejező közlemény. A törvény kimerítő felsorolását adja azon eseteknek, midőn felmondás nélkül elbocsájthatja a gazda cselédjét, s a cseléd azonnal ott hagyhatja szolgálat adóját. Ez esetek a következők a gazda részéről: a) ha a cseléd vagy családtagja a gazdának, családtagjának, intézkedésére vagy felügyeletre jogosított megbízottjának, — ide nem értve a jelen törvénybe ütköző kihágásokat, — testi ép­sége, élete vagy vagyona ellen büntetendő cse­lekményt követ el, vagy kísérel meg; b) ha a cseléd a gazdát, családtagját, intéz­kedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottját tettleg bántalmazza, fenyegeti, vagy ellenük izgat, lázit, vagy ha alkalmaztatásának természetével merőben ellenkező, szándékosan sértő magatar­tást tanúsít; c) ha a cseléd vagy családtagja a gazdának, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jo­gosított megbízottjának vagy cselédtársának tulaj­donában szándékosan vagy vétkes gondatlanság­ból jelentékeny kárt okozott; d) ha a cselédet bűntett vagy nyereség­­vágyból eredő vétség miatt elitélték, vagy 8 nap­nál hosszabb időre terjedő szabadságvesztésre elitélték;. é) ha a cseléd kötelességének teljesítését megtagadja, vagy cselédtársait arra ösztönözi, hogy szolgálati szerződésük lejárta előtt köteles­ségeik teljesítését egyszerre vagy egyenként tagad­ják meg; f) ha a cseléd maga vagy családtagja a gazdának családtagjait rosszra csábítja; g) ha a cseléd a gazda nevére, gazdája tudta nélkül, pénzt vagy árút kölcsönöz; h) ha a cseléd vagy családtagja, figyelmez­tetés dacára, égő gyertyával, lámpással, tűzzel vigyázatlanul bánik; i) ha a cseléd ezen törvénybe ütköző s a gazda sérelmére elkövetett kihágásért a szolgá lati viszony tartama alatt, egy éven belől három Ízben jogerősen elítéltetett; j) ha a cseléd a gazda félrevezetésével hamis elbocsátó bizonyítvánnyal vagy hamis cselédkönyvvel állt szolgálatba. 46. §. Felmondás nélkül elhagyhatja a cseléd a szolgálatot, ha a gazda, családtagja, intézke­désre vagy felügyeletre jogosított megbízottja: a) a cselédnek vagy családtagjának testi épsége, élete vagy vagyona ellen, — ide nem értve a jelen törvénybe ütköző kihágásokat, — büntetendő cselekményt követ el vagy kísérel meg : b) a házi fegyelem alatt nem álló cselédet tettleg bántalmazza, vagy bánásmódjával a cse­lédnek vagy a cseléd családtagjának életét, egész­ségét és testi biztonságát veszélyezteti ; c) a cselédnek vagy családtagjának tu'ajdo­­nában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból jelentékeny kárt okozott; szét misztériuma a festői pályára csábította. Művészi tanulmányait Münchenben, Nauen Pál és Wagner Sándor mestereknél végezte. Az akvarell finom színei, kedves motívumai az úgy is gyöngéd érzésű lelkületével leginkább harmonizáltak, s ez a szellem jellemzi az ő egész művészetét, melyben a szenvedély a munka, a munkában az élet. Szórakozása, öröme az ecset, mely már annyi szépet, annyi kedveset teremtett a magyar közön­ség számára. Kiváló akvarellista, s e téren aratta legszebb sikereit, melyeket az illetékes faktorok nem egyszer honoráltak művészi díjakkal. Az élet apró jelenetei, a szerelem derült percei, a finom komikum nyernek életet. A derűs napsugár fényében egy mulató leány, a csobogó patak fölött tűnődő szerelmes pár, rendkívül kedves beállításban, átszürődve a kedélyes lelkületen, — ezek az ő motívumai, melyek őt a magyar társa­dalomban oly népszerűvé tették. Művészetét több alkotása képviseli az országos képtárban és a király do'gozószobájában. A rajztanárképzőhöz a női-osztály szervezésekor az akvarell-festés tanárává nevezték ki, hol jelenleg is kiváló siker­rel működik. Knbányi Lajos az ötödik a kiállítók sorában. Szül. Alsó-Esztergályon, lS55-ben. Gyógyszerészi pályára készült, de művészi hajlamainak engedve, Keleti Gusztáv ösztökélésére Münchenbe ment, hol a festő-akadémián fejlesztette szép teheségét, s magyar tárgyú képei csakhamar a magyar gentn­­világ festőjévé avatták. Az élet humoros jeleneteit s a kedélyes perceket kitűnő scenirozással festi, s tárlataink állandó résztvevője. Kőszegi Brandt Gusztáv a hatodik kiállító. Sopronban, 1862-ben született. Tanulmányait a müncheni akadémián nyerte, majd Budán nyitott művészi iskolát. Az ő nótája cimű képével részt vett a bpesti nemzetközi kiállításon, nagy tetszést aratott a miileniumi kiállításon Lelki visszhang cimű alkotásával. Nevezetesebb arcképei LudwigTi közigazgatási bíró és Lepel baroness képmásai. Képeit a különösen színes hatás és a női báj jellemzik. Zorkóczy Gyula a hetedik kiállító. Született Nagymezén, 1873-ban. Tanulmányait Aggházy, majd Székely Bertalan mesterek vezetése alatt Bpesten végezte. 1906-ban Feszty Árpád műter­mében dolgozott, hol a «Magyarok bejövetele» körképénél segédkezett. Nadler Róbert kíséreté­ben Olaszországban tett tanulmányokat, majd mint rajztanár a művészet népszerűsítésén sokat fáradozott. E célból irta Véső és ecset cimű művét. Több kollektiv kiállítást rendezett, s kivált az akvarell-festészet terén aratott szép sikereket. A kiállítók közt ott lesznek még Szontagh Aranka, Borszéki Frigyes és Kőszegi Fangh Dezső, de ezek életrajzait nem ismervén, kénytelenek vagyunk nevük puszta felemlitésével beérni, noha az utóbbi, mint katona, városunkban lakik és különösen losoncz-vidéki tájképeivel fog feltűnést kelteni. Azt hisszük, ez a kis életrajzi tájékoztató is buzditóul fog s/ulgálni, hogy a vasárnap meg­nyíló művészi képkiállitást mennél többen meg­l<UOgaSS3K. Reporter. d) a cselédnek vagy családtagjának erköl­csét veszélyezteti ; e) a cselédet vagy családtagjait tiltott cse­lekményre hívja fel; /) a cselédet vagy családtagját olyan szol­gáltatás teljesítésére kényszeríti, melynek kikötése ezen törvény értelmében tilos (8., 9., 10. §.); g) a cseléd bérét vagy egyéb járandóságát visszatartja, a nélkül, hogy kárkövetelésének meg­állapítása végett az eljárást a 35. §. értelmében megindítaná ; h) ezen törvénybe ütköző s az illető cseléd sérelmére elkövetett kihágásért a szolgálati vi­szony tartama alatt egy éven belül három Ízben jogerősen elítéltetett; i) a cselédet hatósági intézkedés után is éhezésnek teszi ki az által, hogy rossz ételt vagy kelleténél kevesebbet juttat neki. Ez esetekben azonban mind két fél részé­ről megköveteltetik, hogy elbocsájtási illetve tá­vozási szándékát a másik fél tudomására juttatta. Ha valamelyik fél a felmondást jogtalannak tartja, a hatóságnál panaszt tehet. Ezen esetek kivételével a szerződés csak a meghatározott szolgálati idő leteltével szűnik meg. Az éves szerződés azonban egy évre meghosszabbítottnak tekintendő, ha letelte előtt két hónappal se a gazda, se a cseléd ki nem nyilatkoztatja, hogy a szerződést felbontja. Megszünteti a szolgálati viszonyt a cseléd halála, de a gazdaé nem. Ha az ingatlan végrehajtásilag eladatik, a gazda helyébe a vevő lép. A szerződés jogtalan felbontása esetén a jogos alapon álló fél a vétkes féltől kártérí­tés kövtetel hét, melynek mérvét a törvény esetről­­esetre meghatározza. Bármely okból szűnik meg a szerződés, a cseléd illetve hozzátartozói kötelesek a rábizot­­takról számott adni, a gazda pedig köteles a valósághoz híven a cselédkönyvben bizonyít­ványt kiállítani. Fontos végül a törvény azon intézkedése, hogy a gazda jogos felmondás esetében elbo­­csájtó bizonyítványt köteles adni, valamint a szolgálatból való kilépésig a munkaszüneti na­pokra, az éves cselédnek pedig ezeken felül két munkanapra szabadságot adni, hogy helyet kereshessen. Megemlítjük még, hogy jelen törvény értel­mében a elsőfokú hatóságot a főszolgabíró illetve a rendőrkapitány képezi, a másodfokút az alispán, a harmadfokút a földmivelésügyi miniszter. Látjuk mindezekből, hogy a törvényhozás igen erős mértékben részesítette figyelemben a gazdasági munkások érdekeit, s igy semmikép­pen sincs jogosultsága azon ócsárlásoknak és elkeseredettségnek, mely ezen törvény nyomán támadott. Az bizonyos, hogy a múltban történtek visszaélések a munkaadók részéről, melyek meg­tartására törvényes intézkedés hijján nem volt mód, de jelen törvény útját állja azoknak, de más része hathatós védelmet biztosit mind két félnek egymás túlkapásaival és jogtalan visel­kedésével szemben. És ez igy helyes is, mert a súlyos büntetések bizonyára arra fogják kész­tetni úgy a munkaadót mint a cselédet, hogy kölcsönösen teljesítsék kötelezettségeiket, illetve tiszteletben tartsák egymás jogait. Tornaegyesületek a köz­­művelődés szolgálatában. Említettük már e lap hasábjain, hogy a tornaegyesületek igen alkalmasak a közművelődés terjesztésére. Még talán inkább mint egy kaszinó; mert még ezek szervezete — bármilyen gondol­kodásúak tagjai — arisztokratikus, tehát a köz­élettől elzárkózik s így a közéletre hatástalan marad, addig a tornaegyesület demokratikus alapon magába gyüjtené a társadalom különféle rétegeit, tömörítené a társadalom különféle vezető erőit és igy szélesebb mederben kamatoztatná az értelmi, a testi, az anyagi és erkölcsi tőkét. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy az embernek kaszinóra is, tornaegyesületre is szük­sége van és nálunk ez a kettő még nagyon messze esik egymástól, épen ezért mind a kettő tengődik. Mind a kettőnek az anyagiak miatt sem lehet mindenki tagja. Pedig a kaszinónak kiválóan a fiatalabb tagjai megkívánják a tornaegyesület által nyújtott előnyöket, kellemes szórakozást, a tornaegyesület tagjai szintúgy áhitozzák a társal­gó és olvasó termeket. Biztosan tudom, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom