Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-10-31 / 44. szám

Melléklet a Losonczi Újság 45. számához. (1907.)

Kalcso Imre bolyki lakos 60 kor.-t Géza nevű csikajára. a II. dijat 50 kor.-t Bartha György panyidaróczi lakos kapta Julcsa nevű csikajára. a III. dijat Kovács István panyidaróczi lakos Kesely nevű csikajára. A 2 éves kanca csikókra tűzött dijak kiadattak: 1. 40 kor. Nagy János nógrádszakali lakosnak Olga nevű csikajára. II. 30 kor. Rácz Károly törincsi lakosnak Virág nevű csikajára. III. 20 kor. Gál János vilkei lakosnak Cica nevű csikajára. Díszoklevelet kapott Bartha György panyidaróczi lakos Békés nevű 2 éves kancájára. A dijakat Buttler báró elnök azonnal buzdító szavak kíséretében a tenyésztőknek kiadta megköszönve a biráló-bizottsági tagok fáradozását. Losoncz, 1907. okt. 24. Nagy Antal, m. k. állatorvos.

A reformáció emlékünnepén október hó 31-én, a helybeli két protestáns egyházban ünnepies istentiszteletet tartottak; a két egyházhoz tartozó tanuló ifjúság e napra vakációt kapott, hogy kellőképen megülhessék a reformáció 390-dik évfordulóját. Az ev. ref. egyházban Sörös Béla lelkész tartott lelkes és vallásosságra indító szép beszédet, mig az ág. hitv. ev. egyház ifjúsági isteni tiszteleten Kaszner Ede hittanár, a délutáni isteni tiszteleten pedig Greifenstein István segédlelkész praedikált. A hívek a nap emlékéhez méltóan az úrvacsorájával éltek, mi több, a ref. egyházban az urvacsoraosztás előtt és után a katonazenekar szép egyházi zenedarabokat adott elő. Az ág. elemi leányiskolában délután fél 4 órakor iskolai ünnepély volt, amelyen a növendékek alkalmi dalokat énekeltek és történeti verseket szavaltak. Egy leányka pedig Reinhardt Julia nőtanitó által ügyesen megirt és a növendékek által könnyen érthető értekezést a nap jelentőségéről olvasott fel igen sok szülő és tanügybarát jelenlétében.

Jubileum. Kedden, november hó 5-én ülte meg a kath. egyház Szent Imre hercegnek, Szent István király fiának, mint a katholikus ifjúság védőszentjének születése 900-ik évfordulóját. Ez alkalommal a helybeli rom. kath. templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyen részt vett az összes tanuló ifjúság: a gimnasium, tanítóképző, polgári leányiskola és az elemi iskolák. Az ünnepélyes misét dr. Valihora apátplebános tartotta a helybeli papság segédletével; evangélium után Laczek Gyula főgim. hittanár buzdította az ifjúságot Védőszentjének erényei követésére. Istentisztelet után a rom. kath. iskolában szavalatok és hazafias énekek kíséretében ülték meg a jubileumot, hol Traum Péter káplán tartott az ifjúsághoz intő beszédet.

Hangverseny Salgótarjánban. Folyó hó 17-én a salgótarjáni acélgyári kaszinóban az ottani ev. ref. egyház javára hangverseny lesz, amelyen Eötvös Károly a magyar zenetörténetéről fog előadást tartani, vonósnégyes társaságunk pedig több klasszikus darabot fog előadni. A tartalmas műsor városunkból is többeket fog az érdekesnek és élvezetesnek Ígérkező hangversenyre csábítani.

Ellenőrzési szemle. A helybeli 25-ös kaszárnyában mozgalmas élet volt folyó hó 4-én. Ekkor folyt le a tartalékos tisztek és a tiszti állományhoz tartozó katonák tiszti főszemléje. Volt baka vadász, huszár, tüzér, az élelmezési, orvosi és lelkészi stb. állományához tartozók, még a íurvézer sem hiányzott. A sorba állott tisztek előtt Franenberg őrnagy olvasta fel a legújabb rendeleteket, s figyelmeztette őket a tartalékban való kötelmeikre s arra, hogy a lakás változtatások pontosan bejelentendők.

Előadások. A helyi Munkás Otthon vezetősége elhatározta, hogy a munkások művelésére a »Munkás Otthoniban (Jókai-utca 4. sz.) tudományos előadásokat és felolvasásokat tart. Az előadások hetenként egyszer és mindenkor hétfőn este 8 órakor fognak megtartatni. Előadás már a múlt hétfőn is volt s ez alkalommal a közönség zsúfolásig megtöltötte az Otthon nagytermét. Az érdekes és tanulságos előadások iránt érdeklődőket a vezetőség szívesen látja.

Betörés. Hubay Jenő pusztaszalatnyai kastélyába múlt hó 30-án ismeretlen tettesek betörtek s onnan sok értékes ágy- és ruhaneműt vittek el. A vakmerő gonosztevők felhasználva a ház urának távóllétét, a cselédség éberségét kijátszva, sikerrel hajtották végre gonosz tervüket. A csendőrség szigorú nyomozást indított a tettesek ellen.

Jegyzői internátus. A jegyzői egyesület egy bizottsága okt. 27-én Pap János elnöklete alatt Szécsényben gyűlést tartott, amelyen Losonczról Hager Lajos jegyző is részt vett mint bizottsági tag. Az értekezlet, amelyen számos vendég is jelen volt, a felállítandó jegyzői internáiigyét vitatta meg és végezetül abban állapodott meg, hogy az internátus megalapításának ügyét még korainak találja és ezért egy segítő egyesület alapítását tartja célszerűnek, az mely elszegényedett vármegyei tisztviselők, Losoncz r. t. város elszegényedett tisztviselői, a szegényebb vagy sok gyermekkel biró nógrádvármegyei községi és körjegyzők arra érdemes gyermekeit középiskolai tanulmányaikban anyagilag segélyezni lesz hivatott. A begyülendő pénzösszeget egy ideig csak felerészben osztaná fel a kedvezményezettek között vagy fordítaná a kedvezményezettek alumneumi ellátására, aminek felét pedig egy a vármegyében bármelyik középiskolával kapcsolatosan felállítandó internátusi alapra gyümölcsöztetné. A bizottság ezen bölcs és körültekintő indítványát az egyesület közgyűlése lesz hivatva végleges határozottá emelni, amely valószínűleg e hó folyamán várható.

A közegészségügy rovására. Most, a midőn az ország minden vidékén félhivások és rendeletek bocsáttatnak ki a fertőző betegségek meggátlása céljából, a közegészségügynek szolgálunk, ha a mihamarabbi orvoslás reményében fölhívjuk az alábbiakra városi elöljáróságunk figyelmét. Ugyanis városunk közvetlen közelében több olyan nyilt árok van, amelyek a szenyviz bűzös lerakodásával, — mely magában véve is kész melegágya a fertőző betegségeknek, — immár elviselhetetlenekké váltak. Ilyen árok a Kisfalusi-utca végén a kisfalusi gyalogút mellett és a Mező-utca folytatásaként a Belágh-tanya felé húzódó árok. Nem lehetne ezeket rendben tartani akként, hogy a közegészségügyet ne veszélyeztessék ?

Tejkartel immár Balassagyarmaton is létesült, nemcsak nálunk; de a balassagyarmati karteliezők megelégesznek egyenlőre 18 fillérrel, mig nekünk 20 fillért kell literenként fizetnünk. Tehát a boldog gyarmatiak nemcsak a villanyt kapják 2 fillérrel olcsóbban és óradijmentesen, de a tejet is. Ugyan mit kapunk mi olcsóbban ?

Felhívás. Számos nyilatkozat után ítélve, a Losonczon létesítendő közös konyha kérdése már annyira megérettnek tekinthető, hogy a szervezkedésre rövid időn belül rákerülhet a sor. Többeknek fölkérése folytán elhatároztuk, hogy az érdeklődőket előleges értekezletre összehívjuk. Mielőtt azonban ez megtörténnék, felkérjük mind azokat, akik közöskonyhában részt óhajtanak venni, hogy ebbeli szándékukat, minden további kötelezettség kizárásával, egy levelező-lapon Zayzon Dénesnél (Jókai-u. 12.) folyó hó 15-ig bejelenteni szíveskedjenek. Ha a lev.-lapokon látni fogjuk, hogy az ügy kellő pártolásban részesül, akkor az előleges értekezletet még november hó folyamán meg fogjuk tartani. Erről az érdeklődők hirlapilag értesittetnek. Zayzon Dénes, Zsivkovics Antal.

Panasz című hírünkre illetékes helyről arról értesítettek bennünket, hogy a szemétkihordásért fizetett dij fejében a város csakis a háziszemetet köteles hihordani, valamint az utcákat, az átjárókat és a közterek utait seperni. A járdák tisztántartása a háztulajdonos, illetve birtokos kötelessége. Midőn ez értés,tést tudomásul vesszük, felkérjük, az illetékes hatóságot, hogy a köztisztaság fentartására rendelt közegeit szigorúan szorítsa kötelessége teljesítésére, mert elmúlnak hetek és hónapok, mig egyszer-egyszer feltűnik a látóhatáron a szemetes kocsi. S bizony — mi tagadás — az utcák, az átjárók és a terek éppen nem szűkölködnek állati hulladék, papír, szalma és egyéb a szemét fogalmát meghatározó dolgokban. Ezeknek eltakarítására szintén gyakrabban kirándulhatnának a szemetes kocsik. A járdák tisztántartása érdekében pedig a szabályrendelet által biztosított szigorral keli eljárni.

Népgyűlés. A losonczi szociáldemokrata párt vezetősége f. hó 3-án a régi Vigadóban népgyülést hivott össze oly célból, hogy a párt tagjait a kiegyezésről s az új fogyasztási adóreformokról tájékoztassa s e tekintetben állást foglaljanak. A népgyűlésen az elenyésző csekély párthiveken kívül igen sokan jelentek meg a város intelligens elemeiből is, mert az a hir terjedt el, hogy dr. Bazovszky Lajos ügyvéd is fel fog szólalni. Azonban Bazovszky elvtárs, minden konszekvenciáivai orthodox marxista ezúttal még nem lépett ki a porondra. Az egyedüli szónok, a Budapestről ezen alkalomra ide invitált Miákits nevű úr volt, aki éles hangon bírálta a kiegyezést s erős kritika alá vette az új fogyasztási adóreformokat. Nem lehet elvitatni, hogy a kiegyezés

ellen intézett támadásainak igen sokszor meg volt a jogosultsága, de a szónok furfangos félremagyarázásokkal mindig úgy iparkodott feltüntetni a dolgokat, hogy a kiegyezésből eredő terhek kizárólág a munkás osztályt sújtják. Számadatai többnyire légbőlkapottak s túlzottak voltak s könnyen észrevehető volt, hogy a hamis adatok ügyes csoportosításával a közgazdasági kérdésekben járatlan elvtársainak a jóhiszeműségére építve, azoknak a megtévesztésére törekedett. Egyébként konstatáljuk, kogy a mostani szónok valósággal szalon zsurfiú volt azokhoz a népbolonditó, véres szájú üvöltérekhez« képest, amilyeneneket ilyes alkalomra a központi ketrecből kiereszteni szoktak. Nem is volt semmi zavar, a gyűlés végeztével a tömeg a legnagyobb csendben oszlott szét.

Önálló magyar nemzeti bank lesz azonnal, ha — mint a czeglédi Udvardy Károly és Takáts József urak — minden felesleges pénzünket egy létesítendő önálló magyar nemzéti bank létesítésére részbetétként felajánljuk. Hazánk válság előtt áll! — mondják a czeglédiek — olyan előtt mint 1848-ban. Most azonban a fegyver veszedelmesebb, mert a fegyver most pénz, pénz, pénz! És függetlenség — önálló pénzügy nélkül, pára és buborék! Bár megvalósulna a derék czeglédiek törekvése, amely a miénk is.

Bazovszky a „Kör“-ben. (Egy ellesett párbeszéd.)

Jani bácsi: (Leteszi az újságot): Ez mégis csak szörnyűség! Mindig csak Bazovszky, folyton csak Bazovszky.

Pista bácsi (Szintén abbahagyja az olvasást): Igazad van! Ennek az embernek disznaja van. Három vármegye újságja zengi a »dicsőségét« és mégse tudnak rásütni semmit.

J. bácsi: Nem-e? Hát nem olvastad a »Zólyom vármegyei Hiriap«-ot? Egy csokorba van ott kötve minden lap nyilatkozata róla. Úgy mondja, pánszláv ő! tót a teste-lelke! A bizony!

P. bácsi: Lehet, lehet. De nézd itt a »Losoncz és Vidéke« szintén egy csomóba hozza azt, amit a »Z. H.« és mégis azt mondja, hogy Bazovszky »hű magyar hazafinak tartja magát és a pánszlávisztikus törekvésekkel, mint olyanokkal nem azonosítja magát». Tehát Bazovszky nem pánszláv, de — mint mondja — »ortodox Marxista materialisztikus elméletü szociál-demokrata«.

J. bácsi: És te ezt elhiszed?

P. bácsi: Nem én, pedig a »L. és V.« mondja.

J. bácsi: Én sem, épen mert az »L. és V.« mondja.

P. bácsi: Pedig az »L. és V.« »állította élére a dolgot, hogy tiszta képet lássunk a zavarosban.«

J. bácsi: Persze, persze! A »Zólyomvármegyei Hírlap« kezdte, a »Nógrádvármegye« meg folytatta és a Losoncz és Vidéke . . .?

P. bácsi: (közbevág) »Tiszta képet« adott és »az igazság érdekében konstatált.«

J. bácsi: Úgy van!

P. bácsi: Hát pánszláv-e ezek után Bazovszky, vagy szocial-demokrata vagy jó magyar, vagy mind a három?

J. bácsi: Kérdezd meg az »L. és V.«-t.

A nemzeti szin és a kőművesek. A nemzetközi szociáldemokrata izgatok bűnös munkáját élénken világítja meg a következő eset. Rakottyay György zománcozó gyárában bizonyos Fírimnyák nevű kőműves edényeket rendelt s azt óhajtotta, hogy az edényeket tulipános dísszel lássák el. Kívánsága teljesült is és pár nap múlva a kőműves vígan ebédelt a tulipános és nemzeti színű szegéllyel ellátott edényekből. Amidőn kőműves társai észrevették a Hrimnyák edényét, felháborodva elkobozták tőle s szigorúan megtiltották neki, hogy a többi még készítés alatt lévő edényeket ilyen díszítéssel látássá el. A megrémített kőműves társai tertorizmusa folytán vissza is rendelte az edényeket s midőn kérdést intéztek hozzá, hogy mi indította ezen elhatározására, azt válaszolta, hogy nekik a tulipánt viselni tiltva vagyon s a nemzeti színhez semmi közük, mert ők szervezett munkások. Voila'

Iskola a pánszlávizmus szolgálatában

cimü hírünkre a következő levelet vettük: »Miután a »Losonczi Újság« legutóbbi számában rólam egy közlemény jelent meg, helyreigazításul szabad legyen a következőket megjegyeznem. A cikk beküldője tudva valótlant (enyhén kifejezve) állít, midőn engem meggyanúsít pánszlávizmussal oly irányban, bár burkoltan és mesterkélve, hogy az állítólag címemre érkezett »Slovensky Tyzdennik« cimü lap egyes számait az iskolás gyermekekkel hordatom szét. Az egyszerű tény-