Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-24 / 4. szám
Melléklet a Losonczi Újság 4. számához. (1907.) ezirányú törekvéseknek előbb ki kell forrniok. A sokféle kísérletezés tapasztalatokat fog nyújtani. De a tapasztalatok azt fogják eredményezni, hogy a nők tisztán csak speciális női célok megvalósítására fognak törekedni. Nem értem itt a nőemancipációt, bár ez is jogos mindaddig, amíg a nő nőiességét levetni nem kénytelen. (Vége köv.) Január 19. Hetek óta tartotta lázas izgatottságban a közönséget a jogászok estélye. Az a titokzatosság, mellyel a rendező-bizottság a műsor összeállítása körül eljárt, fokozta a kíváncsiságot s előkészítette azt az óriási érdeklődést, melyhez foghatót Losoncznak mulatságairól szóló annalesei nem igen mutathatnak fel. Örömmel mondhatjuk el, hogy a derék rendezőség tökéletesen megfelelt a várakozásnak, hogy a műsorra tett számoknak úgy megválasztása, mint előadása a legfejlettebb műérzékűeknek is kellemes élvezetet nyújtottak. S e szép sikerről midőn megemlékezünk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy jogász-ifiuságunk eme eredményteljes mulatságát ezentúl esztendőnként meg fogja ismételni. Az estély műsorának lefolyását a következőkben foglalhatjuk össze: Az első számban Schwarcz Ilka jeleskedett egy humoros prologot adva elő, melynek egy-két helyi aktualitást érintő része is volt. Kellemes organumu, kedves és élénk előadását zajos tapsokkal jutalmazták. Ezt Kristóff Sándornak «Jogászálom» című bohózat töredéke követte, főszerepben a szerzővel, ki híven tolmácsolta azt az általános jogászi óhajt, miként is lehetne tanulás nélkül diplomához jutni. Az «Ideál* szerepét Kohlener Edith adta a szerelmes kis leányt jellemző természetes egyszerűséggel és bájával mutatva be. Kedves jelenség voltak Rachler Etus és Hammerszky Gizi az angyalok szerepében, kik értelmesen és bátran mondották el humoros mondókájukat, mellyel zajos derültséget keltettek. Jók voltak Keczéry István a rendőr, Básthy Sándor és Andrejcsik Rezső a professorok szerepében. Krisstóff Sándort az ügyes szerzeményért is meg kell dicsérnünk. A következő szám a klasszikus zenének volt szentelve. Elsőnek Mendelssohn lágy dallamosságé mély érzésű és szinpompás képzeletekben bővelkedő concertjének «Andanteje» volt kitűzve. A csendes, ábrándos és vonzó kedélyt tanúsító darab előadását már eleve is nagy érdeklődéssel vártuk. Ezt követte Beethoven kemény Es hangsorban irt «Symphonia Eroikájá -nak Fináléja, melyben a lánglelkű zeneköltő Bonaparte Napóleont dicsőíti. Ezen symphonia a költő művészi személyiségének teljes és gazdag termékenységének fejlettsége, melyben dús érzésvilág nyilvánul a tartalom és alak legszebb harmóniájával együttesen. Ezen két számot hegedűn dr. Gergely Ödön adta elő Domber Józsefné kiváló technikára valló, kifogástalan zongorakisérete mellett. Domonkos Ferenc, Szabó Jenő «Még egyszer» cimű költeményének elszavalásával aratott nagy tetszést. A költemény hősének lelkivilágát tüntette elénk megkapóan, közvetlenül s azt a hitet keltve, hogy saját érzelmi állapotából ered a deklamáció. Mély tanulmányozásra vallottak, a helyesen alkalmazott taglejtések s a mimika is, mely előadását kisérte. Heimann Irma magyar dalai következtek ezután, melyeknek előadása valóságos tapsorkánt idézett elő. A kisasszony kellemes csengésű szopránját már többször volt alkalmunk hallani, s örömmel konstatáluk, hogy eddig hallott éneklései között a legsikerültebb a jogász estélyi volt, mit hangja erősbödésének és fejlődésének tudhatunk be. Az est koronája a hatodik számként előadott «Mozgó közigazgatás» cimű egy.elvonásos vígjáték volt. A szereplők legjobb igyekezettel iparkodtak a sikerre, amit a legteljesebb mértékben el is értek. Izák Jánosné a tőle megszokott rutinnal személyesítette a parancsoló és mindenben rendelkező Melaniet, mégis művészetével azt bizonyította, hogy ilyen papucskormány alatt görnyedni bizony nem is olyan rossz dolog. Beszéde tiszta, hangzatos beszéd, játéka nyugodt, mentesítve minden fölösleges emotiótól, s mindig eltalálva azt a gesztust, mely a személyesíteni kívánt bárónő jellemfestéséhez szükséges volt. A másik női szerepet Kohlener Edith töltötte be Irma szelepében. A férjhez menni akaró bakfis egész lelkivilágát szemléltük igazán ügyes játékában. A színészi alkotás szabályait, az egyénitést és természetességet mindenütt bravúrosan oldotta meg, minek folytán a tetszés és a nagy hatás elkövetkezése kimarad hatatlan volt. A «kellemes» érzete volt az kiválóképpen, mely játékának élvezésénél figyelmünket lekötötte, azé a «kellemesé», mely mindnyájunkban a szeretet (s bizony sokakban a szerelem) érzését keltette fel. Eddigi szereplései után ítélve őt tartjuk a legifjabb műkedvelők között a legtehetségesebbnek. Hja, jó mestere van. Dr. Gergely Ödön kitűnő volt mint István. Szerepének komikumát teljesen átértette s rutinozott játékkal juttatta kifejezésre, sok derültséget keltve. Ugyancsak kitűnő volt Kristóff Sándor «Hip» szerepében, kinek Irmával való jelenete volt különösen sikeres és hatásos. Draskóczy Zoltán Galambosa» valóságos paraszttipus volt, melyen a legkényesebb kritikus sem találhatott hibát. Andrejcsik Rezső a félszeg «dr. Fontos» szerepében jeleskedett, mig Keczéry István mint a benfentes «Zsiga» inas oldotta meg humorosan feladatát. Az előadást tánc követte, melyen hangos jókedvvel jártak fiatalok, öregek egyaránt. Az első négyest 82 pár táncolta. A derengő hajnal vetett csak véget a sikerült mulatságnak. Értesülésünk szerint az elért erkölcsi sikerrel teljes összhangban van az anyagi siker is, mely utóbbi hivatva lesz egyrészt a hazafias kegyelet ápolására alkalmas célt szolgálni, másrészről valamely jótékonysági intézményt istápolni. (rr). HÍREK. Mulatságok naptára. Január 26. A Sternlicht S. és Társai munkásainak táncestélye. Február 2. A gimnáziumi segély-egylet tárgysorsjátékos bálja. Az első losonczi mezőgazdasági gépgyár iparos személyzetének táncestélye. 10. A r. kath. legényegylet estélye. 12. Tiszti jelmez-estély. Nagy Mihály, vármegyénk alispánja, közszolgálatának 25 éves évfordulóját február havában nép-ünnepély keretében fogják megünnepelni. Az ünnepély részleteit február hó 1-éig már meg is állapítják, amelyen — azt hisszük — nemcsak a törvényhatósági bizottság, de a vármegye községei is képviseltetni fogjak magukat. Dr. Bogya János a m. kir. kereskedelmi muzeum brazíliai levelezője f. hó 19-én utazott el Losonczról állomás helyére. Ez alkalomból a barátok és rokonok nagy száma jelent meg az állomáson, hogy búcsút vegyenek a merész vállalkozásé ifjútól. Állandó lakhelye egyenlőre Santo Paulo do Sul (Brazília) lesz. Sok szerencse kisérje vállalkozását. Eljegyzés. Kdjei Endre, losonczi ev. ref. másodlelkész, szombaton eljegyezte Odisztrob Erzsikét. Amikor azt az örvendetes hirt közreadjuk, szivünk egész melegével teljes boldogságot kívánunk a fiatal jegyespárnak. Adomány. Boros János polgártársunk, a városi muzeum részére leendő átadás végett a következő tárgyakat adta át szerkesztőségünknek: egy darab 10 írtos Kossuth bankót, egy adrab 1772-ik évből származó kötelezvényt, egy darab ezüst 20 krajezárt, egy drb., a pécsi dalegyleti ünnepély emlékére vert érmet, egy darab Maria 7 erézia korából származó polturát, három darab angyalos krajcárt, illetve 4 krajcárost és egy drb. osztrák rézgarasost. A fenti tárgyakat elhelyezés végett a polgármesteri hivatalhoz juttattunk. Hangverseny Salgótarjánban. Folyó hó 19-én a salgótarjáni József-asztaltársaság a Vadász szállóban szegény gyermekek felruházására estélyt rendezett, melyen a Sacher Gyula, Zadubán Gyula, Thaisz Lajos és Mocsáry István urakból álló losonczi vonósnégyes társaság 2 számot töltött be. A hangverseny lefolyását a következőkben adjuk: A műsor Beethoven B. dús (op. 18.) vonós négyesével nyílt meg. Vonós négyes társaságunk ezen művet tökéletes összjátekkal adta elő. A dallamos részek interpretálásánál egy kitünően betanult ének quartett benyomását keltette; az Adagio rész előadása pedig áliitatra ragadta a hallgatóságot. A közönség percekig tartó tapssal jutalmazta az előadókat, akik az ovációt Haydu 78. sz. quartettje első tételének előadásával köszönték meg. Azután Gleidura Géza apát-plébános humoros fordulatokban bővelkedő alkalmi beszédet tartott, mely mindvégig állandó derültségben tartotta a hallgatóságot. A hangverseny 3. száma Gabriel Feri, Hubay mester tehetséges tanítványának hegedű szólója volt. A zongora kíséretet nővére Gabriel Lucia k. a. alkalmazkodóan látta el. A fiatal művész, Sarasaié »Cigányosan« cimű, elsőrangú művészeknek is kedvelt repertoár darabját játszotta meleg érzéssel, zamatos magyarsággal, a csárdás tételt pedig tűzzel és művészi bravúrral. Tapsvihar zúgott fel, melyet a fiatal művész Wieniawszky Kuiawiak hangverseny-mazurkájának elegáns előadásával köszönt meg. A 4. számot Nemes Sárika zongorajátéka töltötte be, ki Liszt XVI. rapszódiáját, ezen nagy tudást igénylő darabot, teljes sikerrel és a technikai nehézségek játszi könnyedséggel való legyőzésével adta elő. Utána Kalmár Illés, — Fráter Loránd »Száz szál gyertyát és száz itce bort« c. divatos betyár nótáját énekelte gyönyörű nagyterjedelmű baritonján, Hajek Alajos diserét zongora-kisérete mellett zajos tetszés mellett. Befejezésül vonós négyes társaságunk Dvoráknak általuk egy Ízben már Losonczon is előadott vonós négyesét (op. 97.) játszotta. Ezen mélabús hangulatú és befejező tétel tipikus szláv ritmusú darabját vonósnégyes társaságunk a mű szépségének teljes érvényre juttatásával és szabatos összjátékkal adta elő. A hangversenyt tánc követte, mely kitűnő hangulatban csak a reggeli órákban ért véget. Az estély anyagilag is fényesen sikerűit. Huszonöt éves jubileum és ezüst laxadalom. E hó 12-én este a Schwáb-féle vendéglőben igen szép ünnepet üitek a vasutasok. Ondrejkovics Bódog vizsgáló fókalauz 25 éves szolgálata, melyben becsületes iparkodás, szorgalmas munkásság volt állandóan a követett jelszó, e napon telt le s ugyané napra esik házasságának 25 éves fordulója is. Kollmann Károly forgalmi főnök szép szavakban fejezte ki elismerését, megtoldván jókívánságaival. Valihora János apát «a vasúti pap» felmutatta szabadjegyét, s igen sikerült beszédben üdvözölte a juüuanst, a vasutasok táborának pedig a Jóbei kürtjének megszólalását. Salamon K. Zo.tán iroda altiszt kartársai nevében üdvözölte a jubiláns-párt, egyben átadta a rokonszenv, barátság és elismerés jeléül az ünnepeknek az emlékeztető ajándékot: egy igen szép aranyórát láncostól. A magyar asztaltarsaság nevében Bogdány Ferenc aleinök üdvözölte s köszönte meg valóban elismerésreméltó önzetlen működését. Ondrejkovics Bódog az ünneplést könyezve köszönte meg. Ezután még igen sok felköszöntő hangzott el s a helybeli, túleki, zólyomi, lónyabányai, miskolci, bgyarmati, rimaszombati és bpesti vasutasok amúgy magyarosan mulattak, mig csak a hazamenetelre nem hallatszott a most már komoly jelzés. Pótlás. Az ág. hitv. ev. egyh. nőegyesületi hangversenyről szóló múlt heti referádankból kimaradt az, hogy a hölgyek karában még a következők is szerepeltek: Hammerszky Gizi, Csonka Anna, Kaszner Olga, Maróthy Margit és Zacher Hermin, amit most készséggel pótlunk. Továbbá Spitz Józsika, elemi iskoiaba járó kis leányka, a saját megtakarított pénzéből a szegény gyermekek ebédköltségéhez utólagosan 0 koronát küldött, három adakozó pedig 3 korona 80 fillért, úgy hogy a hangverseny tiszta jövedelme 200 kor. Fogadjak mindannyian ezúton is az ev. nőegylet hátas köszönetét. A gimn. segélyző-egylet február 2-án tartandó tarsgysorsjaiékkal egyoekötött jótékonycélú báljára eddig a következő tárgyak érkeztek: Háger Lajosné (2 díszes hamutatrto), Vajda Ilona és Lea (2 díszes tűpárna), Kármán Zsigmond (4 doboz levélpapír), Prónay Mihályné és Juszth Ferencné Öméltóságáik (1 tényképráma, 3 virágtartó, 1 névjegytartó, 2 szoborallvany, 1 tintatartó, 1 virágtartó, 1 tűpárna, 4 pénztárca, 2 hímzett selyem zsebkendő, 1 asztalközép), dr. Schneller Ignác (2 díszes virágváza), Klein Pálné (3 majolika tányér, 6 gyümölcs kés), Krausz Mór (1 citromsajtoló, 1 hamutartó), özv. Sacher Henrikné (1 üveg cognac), Badinszky Pál tanuló (1 kötet könyv), Hrk János (2 befőttestál, 3 hímzett tálcakendő), György Lajosné (1 névjegytartó, 1 virágváza), Streisinger Sománé (1 porcellánszobor, 1 levéinyomó), a tanítóképezdei ifjúság (1 olaj- és ecettartó, 2 darb tűpárna, 1 arcképkeret, 1 törülközőtartó), Dubinnay Kálmán tanuló (1 hamutartó), Blau Adolfné (3 boros pohár), Aiexy Nándor (10 kor.), Kalmár Ferenc (5 kor.), Borsódy Aranka (cognacos készlet, 1 öntöttvas hamu- és gyújtótartó), Szmútny Vencel (1 zománcozott kávé- és cukortartó), Baán Béláné (3 virágváza, 2 hamutartó, 1 hímzett tálcakendő), Nógrádi János építész (Kossuth Ferenc mellszobra), Wagner Sandoiné (2 kötet könyv, 1 asztaldísz, 2 hamutartó), Beniczky Káimánné (Feszty-körkép album, aranyozott sótartó, üveghamutartó, majolika fogpiszkaló, fonott kosár csemegével, bonboniér cukorkákkal), Mészáros Adámné (2 díszes söröspohár), dr. Molnár Jánosné (2 virágváza), Pekelmann Miksa (4 doboz növényfogpor) Borbás Géza Vilke (4 kor.),
