Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-07-18 / 29. szám

Melléklet a Losonczi Újság 30. szám, nagyobb térre, akkor majd kiegészítik. Hát kérem, ez merő félreértése a város ebbeü kötelességé­nek. Tegyük, hogy a gyermekek nem fogják fel­keresni ezt az új játszóteret s hogy az elhagya­tott marad (amit meglehetős biztossággal előre jósolni is lehet): hát vájjon azt fogja-e bizonyí­tani, hogy nincs szükség játszótérre? vagy nem-e csak azt, hogy ez a hely nem felel meg céljának és másikat, jobbat kell adni? Próbálják csak meg és adják oda a gyermekeknek a liget valamely szép részét: majd meglássák, vájjon nem-e tö­megesen fogják felkeresni? Az a baj, hogy ki­­küzdeni, kierőszakolni kell a játszóteret. Ha a város meg volna áldva a kellő érzékkel, ha fel­adata magaslatán állana, akkor kötelességének ismerné, hogy a közönséget, mind a nagyokat, mind különösen a kicsinyeket, odaédesgesse, oda­szoktassa a ligetbe, arra nevelje, hogy minél több időt töltsön ott a szabad természet ölén, nem­hogy szűkkeblűséggel maga ezt megnehezítené. Miként a vasút építése rendesen megteremti a forgalmat, amelyet szolgálni hivatva van, szintúgy egy igazi gyermek-játszótér létesítése bebizonyí­taná annak szükségességét, odavonzaná a közön­séget. Előbb-utóbb meg kell a népligetnek nyílnia az egész közönség számára. Meg kell érteni végre, hogy a liget egy része ugyan lehet diszkért, de az egész népligetet még sem lehet parádés szo­bának tartogatni csupán csak arra, hogy ünnep­napon büszkélkedjenek vele az idegenek előtt. Előbbre való a felnevelkedő generációk tüdejének egészsége, frissesége, a fiatalság életöröme és természetkedvelése mint akár a szénatermelés akár a hiúság gyönyörködése. A népliget nem lehet cifra külsőség, holt kincs, hanem az életet kell hogy szolgálja. Azért nincs még vége az akciónak, hanem e kettős jelszó alatt folytatni kell: játszóteret a gyermekeknek és a ligetet a népnek ! Dr. Gärtner Henrik. Böngézés iskoláink értesítőiben.* íi. A népiskolák értesítőinek alapján azt mon­dottuk, hogy «a tanítás eredménye teljesen kielé­gítő» s mikor kezünkbe vesszük akár a polgári leányiskola, akár az áll. főgimnázium értesítőjét, szembeötllk különösen az, hogy mindkét iskola első osztályaiban feltűnő nagy a bukás. A polgári leányiskola I-ső osztályában 44 közül elbukott 17 növendék, tehát 38 százalék ; a főgimnázium I. A. osztályában 43 diák közül bukott 12 = 28%; I. B. osztályában pedig 42 diák közül elbukott 10 = 24%. Miért van ez? A főgimnáziumnál még némileg érthető ez a nagy percent, hiszen sok «falusi» iskola növendéke kerül oda, és olyan is, aki nem középiskolába való; de a polgári leány­iskolánál ez szinte érthetetlen. Mert az I-ső osz­tály 38 percentes bukása majdnem azt mondja, hogy a népiskola rossz anyagot szolgáltat, amint az értesítő előszava is sejteti, mondván : «mint­egy fele a növendékeknek sem helyesen Írni, sem helyesen olvasni nem tudott; számtani elő­ismereteik is hiányosak voltak» (5-ik lap). Ezt elhihetjük, de akkor mi a tizhavi tanítás ered­ménye, ha az év végén is majdnem a fele rossz? Lehet, hogy a népiskola rossz anyagot adott; de lehet az is, hogy a polgáriskolai tanítónők egy kissé túlszigorú mértéket alkalmaztak. Jó ezen elmélkedni! De menjünk sorban. Az államilag segélyezett községi polgári leányiskolába beiratkozott 152 tanuló. Hogy kik a kitünőbb tanulók, azt az értesítőből nem lehet tudni, mert egyes osztályzatot nem közöl; noha lehetne a jelesebb tanulók nevét feltűnőbb betű­vel szedetni. A tantestületben változás nem esett, legfeljebb, hogy Zayzon Erzsébet polg. isk. ta­nítónő önként helyettesített 71 órában. Igen ör­vendetes, hogy állami segéllyel a tantestület fize­tése emeltetett, amire az régen rászolgált. Losoncz városa az intézeti felszerelésekre 2500 koronát fordított és itt különösen ki kell emelnünk azt, hogy a kézimunkák eszközeit négy drb új ere­deti Singer-varrógéppel szaporították, ami lehe­tővé teszi, hogy az iskolában minden egyes nö­vendék a gépvarrást is megtanulhassa. Csak az a kár, hogy az iskolaorvosnak oly sok növendé­ket kell felmentenie a kézi-ügyességek alól ! Talán e tünet is egy játszótér szükséges és sürgős voltát igazolja! Tandíjmentességet egész éven át 63 növendék kapott, tehát 41%, ami 1885 koro­* Az állami tanítóképző-intézettől mindeddig nem kaptunk értesítőt, s így azt nincs is módunkban ismertetni. ioz. (1907.) nát tesz ki. Igen szép működést fejt ki áz inté­zeti «Kármán József önképző-kör». A polg. leány­iskolával kapcsolatos kézimunka tanfolyamot 7 tanuló látogatta. Az állami főgimnáziumba beiratkozott 429 tanuló, vizsgálatot tett 404. Minden tárgyból jeles : Kármán László 1. A., Badinszky Pál, Szentpétery József I. B., Hrianka Sándor II. B., Tisler István HL, Piszárszky József IV., Darvas János V., Mikus József VI., Sacher Imre VII., Gádor Fülöp, Gellért Ármin és Vida Béla Vili. oszt. tanulók. Áz egész intézetben elbukott 88 tanuló, vagyis 21%- Hely­beli volt 204. A testgyakorlás alól felmentve 21 tanuló, ami szintén sokkal kisebb percent, mint a polg. leányiskolában. A tanári karban változás annyiban történt, hogy dr. Vértessy Dezső he­lyébe Molnár Gyula tanár jött Szamosujvárról. Áz intézet minden tekintetben megfelel hivatásá­nak, ami mellett különösen az beszél, hogy a magas kormány két tanárjelöltet küldött ide a gyakorlati tanítás módozatainak megismerésére. Súlyosabb betegség nem bántotta a növendéke­ket ; halálozás is csak 1 volt. Az intézet részt vett az eperjesi tornaversenyen szép eredmény­nyel ; ott volt a Rákóczi és Thököly temetésén; továbbá több tanulságos kirándulást tett. Ezen­kívül van az intézetnek kitűnő dal- és zeneköre, Kármán József önképző-köre, hatalmas segéiyző­­egyesülete. Ez utóbbinak vagyona 49111 K 75 f. Az értesítőben bevezető értekezést irt dr. Bodor Aladár «A szociálizmus nevelési irányeszméi»-ről; Malesevics Emil pedig közli Losonczon az 1906 évben megejtett «meteorologiai megfigyeléseit» Iskola-barát. HÍREK. Eljegyzés. Biró Gusztáv helybeli polgár­társunk f. hó 21-én jegyezte el Petráss Margitka kisasszonyt. Papi jubileum. Marsó Géza, rozsnyói apát-kanonok, aki lelkészi működését városunk­ban kezdte meg, f. hó 23-án ülte meg pappá szenteltetésének félszázados ünnepét. A szerény főpap kitérve az ünnepeltetés elől, a mátravere­­bélyi szentkúti búcsújáró helyen mutatta be arany­miséjét. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Magyar Asztaltársaság céljaira legutóbb a követ­kező kegyes adományok folytak be az elnökség kezéhez: Mészáros Ádám asztaltársasági ellenőr­től 4 K, Müller Károly, Ferenczi Sámuel tamási-i ev. lelkésztől 2 — 2 K, Schneider Pétertől 1 K készpénz. Az Asztaltársaság elnöksége ez úton is újólag kifejezést ad elismerésének, köszöneté­nek és hálájának a nevezett, jótékonyságra kész adakozókkal szemben. Jogos védelem. Ifj. Kozák Antal reáliskolai tanuló, pálfalvai lakos, atyját, Kozák Antal bánya­társulati felügyelőt f. hó 22-én agyonlőtte. Az elhaltat mindenki durva, erőszakos embernek ismerte, ki családjával mit sem törődött, s csa­ládjához tartozókat - különösen ha ittas volt — súlyosan bántalmazta. Jelen sajnálatos eset alkal­mával is ittas volt, s feleségét és gyermekeit fojtogatta, s e durvaságok megakadályozása cél­jából emelte a gyilkoló fegyvert a fiú apjára. A tett elkövetése után ifj. Kozák Antal a salgótarjáni csendőrségnél önként jelentkezett. Hadmentességi díj«pótlék.». Több oldal­ról hallottuk a panaszt, hogy a hadmentességi dijat fizetni köteles egyénektől a városi hatóság jelentkezésök alkalmával 40 fillér dijat szed be, a személyi adatok felvételének címén. Tudomá­sunk szerint ez a dij szedése nen. volt ezelőtt szokásos, sem pedig újabban miniszteri rendelet, törvény vagy statútum annak szedését nem ren­deli el. Azt is furcsának találjuk, hogy ezen ösz­­szegekről elismervényt az átvevők nem adnak. Kiváncsiak vagyunk, miféle célra szolgálnak ezen 40 fillérek, s reméljük, hogy polgármesterünk is kiváncsi lesz erre. S ha visszaélés forogna fenn, erélyes megtorlást kérünk. Kályha-gyár. (Honi ipar.) Még legádázabb ellenségünk sem vitathatja el tőlünk azon tényt, hogy városunk az utolsó két évtizedben óriási lépéseket, tett előre az iparfejlesztés göröngyös pályáján. Nem a nagyzási hóbort avagy a szovi­­nizmus szói belőlem, hanem az elvitázhatatlan tény, midőn azt mondom, hogy maholnap Felső- Magyarországon Losoncz lesz az első gyárváros ! Specifikálnom szükségtelen, hogy már eddig is mennyi és milyen gyáraink felhőkaparó kéményei füstölögnek a magasba, csak arra az egyre akarok rámutatni, hogy városunk polgárainak élelmességét s vállalkozó szellemét bizonyítja Pólyák Károly építőmester, polgártársunk legújabb vállalata is akkor, midőn ebben a mai piramidális konkuren­ciát produkáló korban bele mer vágni egy ujabbi gyár létesítésébe. Arról van ugyanis szó, hogy Pólyák Károly Losonczon a tüzérlaktanyával szem­ben fekvő telkén modern tehnikai berendezéssel egy cserépkályha-gyárat épit. Ilyen gyár a közeli vidéken egyáltalában nincs ; célja pedig az, hogy — különösen tekintettel a környékünkön évről­­évre nagyobb mérvben folyó építkezésekre, — a külföldről importált efajta gyártmányokat kiszo­rítsa. Pólyák Károly vállalkozásához sok szeren­csét kívánunk, azoknak pedig, akiknek gyártmá­nyaira szükségük van, vagy leend, csak azt mondjuk, hogy ne csak szóval, nagy garral és egeket rázó hanggal, hanem tényleges tettel is pártolják a honi ipart! Felhívás. Á Magyar Asztaltársaság céljaira f. hó 7-én eszközölt tárgysorsjáték egyik nyereménye az általunk díjtalanul felajánlott, a nyerő életnagy­ságú, olajba festett, díszes keretbe foglalt arcképét tárgyazó festmény volt. Ez a nyeremény a 758. sz. sorsjegyre esett. Fölkérjük e sorsjegy tulaj­donosát, hogy minket az Erzsébet-utcai műter­münkben fölkeresni szives legyen, ügy vele, mint az Asztaltársasággal szemben elvállalt s immár tartozó kötelezettségünknek minél előbb meg­felelni ^óhajtunk. Posner és Hegedűs. Életuntság. Lakatos Mária 21 éves, szol­noki illetőségű magánzónő f. hó 14-én fosfor­­oldattal megmérgezte magát. Dacára a gondos orvosi kezelésnek, nem sikerült megmenteni, s f. hó 21-én kinos szenvedés után meghalt. Tete­mét Szolnokra szállították. A vízvezeték megvalósításához ismét egy lépéssel közelebb jutunk. Ugyanis egy budapesti vízvezeték-berendező társulat megbízottja kísére­tében polgármesterünk és a városi mérnökből álló bizottság Kotmány és Dabar községek hatá­rában levő hegyipatakot fogják az irányban vizs­gálni, hogy a városi szükségletet kielégítő víz­mennyiséget képes lesz e szolgáltatni. A kérdéses patak 35 km. távolságra esik városunktól. Néze­tünk szerint a vizsgálat alapja az a fikció legyen, hogy a város lakossága 20,000 főnyi, s minden egyes ember naponta 200 liter vizet fogyaszt. Kétségtelen, hogy a vízvezeték létesítése újabb terhelést jelent a város lakosságára, de az is kell, hogy vitán felül áljon, hogy a közegészségügy érdekéjaen minden áldozat meghozandó. Állat-emberek. Salgótarjánból vésszük ezen izgalmas hirt. Özv. Szalma Pálnét f. hó 22-én este, amint hazafelé igyekezett, hat elvetemült gonosz­tevő a Vichovszky-kert közelében megragadta s állatias kéjgyilkosság áldozatává tette a 42 éves özvegyasszonyt. A minden emberi érzésből ki­vetkőzött tettesek közül Feldek Istvánt és Nagy Jánost sikerült elfogni, míg a többit a csendőr­ség nyomozza. Új iparvágány. Kolener Zsxgmoná jópataki üveggyáros egy iparvágány kiépítésére nyert en­gedélyt. Az új iparvágány a losoncz—poltári vonal egyik mellékága lesz, s Zelene állomástól fog a jópataki üveggyári telephez vezetni. Vásár-áthelyezés. A kereskedelmügyi mi­niszter megengedte, hogy Losoncz r. t. városban a f. évi szeptember hó 30. és október hó 1. napjára eső tugári országos vásár ez évben ki­vételesen f. évi október hó 3. és 4. napjain tar­tassák meg. Névmagyarosítás. A belügyminiszter meg­engedte 83,115. számú rendeletével, hogy Hlász­­nik Pál losonczi lakos saját, valamint kiskorú Gyula Ernő nevű fia családi nevöket Halász-ra átváltoztassák. A zöld határok. Minden megindultság nélkül adjuk hírül, hogy a «Csendes figyelő» által az öt zöld batárok városának elnevezett Losoncz rövid idő múlva megfosztatik éktelenitő jelzőjétől. Gondos polgármesterünknek ugyanis sikerült egy vállalkozótól oly ajánlatot beszerezni, melynek értelmében az üzem olyképpen fog megváltozni, hogy a tőzeg hiányával, a kihordással járó kelle­metlenségek és visszásságok meg fognak szűnni. Ezen tárgyban a képviselő-testület elé már a leg­közelebbi ülésen határozott előterjesztés fog tétetni. Részünkről azt jegyezzük meg, hogy e kérdés mindenképpen keli, hogy oly megoldást nyerjen, mely a közegészségügyi követelményeknek meg­felel. Bízunk a képviselő-testület bölcsességében, s abban, hogy holmi kicsinyes anyagi tekintetek nem fogják a határozathozatalnál útját állani a javítást célzó előterjesztéseknek. Zarándok-csapat. A szombathelyi közigaz­gatási tanfolyam húsz végzett hallgatója hazafias tettre határozták el magukat. Gyalog zárándokol­­nak urunk, fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc sírjá­hoz Szombathelytől Kassáig. Szombathely városá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom