Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-06-06 / 23. szám
Melléklet a Losonczi Újság 23. számához. (1907.) megtudhatja azt, hogy vájjon adnak-e 50 éves amortizációra 5'5%-os pénzt; egy feltételes kiírás esetén meggyőződést szerezhet, hogy vájjon a házak építése mennyibe kerül és végül a lakások bérbeadására vonatkozólag előzetesen feltételes szerződéseket köthet, így tehát minden veszély nélkül állást foglalhat e kérdésben. A Tugári-téren tervezett 20 ház korántsem volna elegendő, mert már az eddigi jelentkezés szerint is legalább 40 ház építésére volna szükség. Minthogy azonban sokan esetleg a volt pakfongyári telket sokkal nagyobb értékűnek tartanák, semhogy az munkáslakások céljaira szolgáljon, beterjesztettem második javaslatom a Tugári-tér felosztására vonatkozólag. Ezt úgy tekintem azonban, hogy az ott építendő 20 lakás csak kezdete volna a munkáslakások építésének és folytatását találná a Gácsi-uton fekvő volt Martinovics, jelenleg a város tulajdonát képező telken, amely telek a jelzett célra úgy olcsóságánál, mint fekvésénél fogva igen alkalmas lenne. Különben sem szükséges, hogy a városban levő munkáslakások mind egy helyre legyenek összpontosítva, sőt bizonyos tekintetben előnyös a decentralizáció ; a tűzoltóknak és rendőröknek azonban feltétlenül egy helyütt kellene lenniük, hogy tűz vagy egyéb baj esetén kéznél legyenek. A szükséges lakások a következők: 1. Városi alkalmazottak részére 20 lakás. 2. Rakottyay gyár részére .. ..40 » 3. Sternlicht gyár részére 40 egy-és 20 kétszobás ................... 60 4. Gépgyár részére ............ 20 5. Egyéb vállalatok részére 10 » Ezen lakásokért munkaadók a bérösszeget biztosítják, de kikötik, hogy azokat munkásaik számára albérletbe adhatják, de semmi esetre sem drágábban, mint ahogy azt a munkaadók a várostól kapják. Tiszteletteljesen javasolom jelen előterjesztésem tárgyalására a munkaadó cégeket, iparfelügyelő, rendőrkapitány, tiszti-orvos urakat, mérnöki hivatalt, építésfelügyelő — és amennyiben szükségét látnák, — esetleg a jogügyi és pénzügyi bizottságot is meghívni szíveskedjék. Adórendszerünk hiányairól. Progresszív adó. A legideálisabb állapot az volna, ha adót egyáltalában nem kellene fizetnünk. Ha t. i. az államnak annyi ingatlan vagyona volna, hogy a jövedelmeiből háztartásával járó kiadásait fedezni tudná. Ugye polgártársaim, szinte örül az ember lelke a puszta gondolatra is. Nem lennének adószedő hivatalok, végrehajtók és dobosok! Sőt akkor nem lennének pénzügyigazgatóságok sem, szóval nem lennének — fináncok! Tiszta, egészséges levegőben élnénk. Nem zaklatnának adótárgy összeírásokkal s az adó kivethetése kedvéért nem érdeklődhetnének anyagi és családi viszonyaink felől sem . . . Ez azonban csak álom, egy hiú ábránd, mert ami egy ember vagy egy község háztartásában e tekintetben keresztül vihető, azt az államnál, ennél a hatalmas testületnél nem lehet keresztül vinni, még az esetben sem, ha az állam bármilyen államformát követ is. Elegendő s jól jövedelmező ingatlan-vagyon hiányában az állam kiadásait leginkább az adókból kénytelen fedezni. A hatalmában álló természetes és jogi személyeket kötelezi ugyanis, hogy jövedelmeiknek vagy vagyonuknak egy részét engedjék át az az állam szükségleteinek fedezése céljából. Ezek az átengedett jövedelem- vagy vagyon-részek az adók. Ha az adó igazságos és amellett elviselhető is volna, még csak szívesen tennénk eleget az adófizetésből folyó «legszebb polgári kötelezettségeinknek >, annyival is inkább, mert hiszen az állam nem különálló idegen lény, hanem hozzátartozói, polgárainak egyeteme, s így az adók címén befolyt jövedelem sem idegen zsebbe kerül, hanem az állam hozzátartozóinak érdekeire fordittatik. Ha p. u. két család összeáll közös gazdálkodás folytatására, oda pénz kell a gazdálkodásból folyó kiadások fedezésére. S ha a költségek igazságosan osztatnak szét, akkor rendén megy a dolog, mert mind a két fél boldogul. De ha a három tagból álló család ép annyival járul hozzá a közös kiadások fedezéséhez, mint az, aki csak két tagot számlál, akkor az aránytalanságból kifolyólag az utóbbi okvetlenül a tönk szélére jut. Ez az eset áll fenn a mi adóztatási rendszerünknél is. Ily aránytalanságok mellett az állam egyes rétegeinek, egyes osztályainak okvetlenül tönkre kell menni. íme, tessék állításaimról meggyőződést szerezni. Nálunk jelenleg érvényben van a «fejadó», ez a legigazságtalanabb adó, melyet minden adófizető, legyen az dúsgazdag vagy szerény anyagi viszonyok között levő .iparos, egyenlő összegben fizet. De aránytalan és igazságtalan, amellett hogy rendkívül bonyolult, általában véve az egész adóztatási rendszerünk, mert nálunk az adótárgyra, bármily nagy legyen is az, ugyanazt a kulcsot használják. Sőt tovább megyek, mert p. u. az I. vagy II. oszt. kereseti adónál annál több adót fizet valaki, minél több 16 évesnél idősebb családtagja, tehát minél több gyermeke van. Nem nevetséges-e az, hogy mondjuk egy szegény csizmadia-mester, kinek tegyük fel hat megöregedett, vén lánya van, hatszor annyi adót fizet, mint egy másik hasonló életfoglalkozású polgártársunk, kinek gyermeke nem lévén, fütyülve veri a kaptafát! ? Ezen a veszélyes bajon segíteni kell. Csak lelkiismeretes, jó orvosra van szükség, az orvosságot már feltalálták! Teljesen igazságos és minden tekintetben arányos adórendszert felállítani majdnem lehetetlen. De igenis lehetséges az igazságot némileg megközelíteni. Erre kell törekednünk, hogy megélhetésünket, anyagi existenciánkat biztosítsuk. A mi adórendszerünkben a legtökéletesebb egyenes adónak még az általános jövedelmi adó, mely az egyén összjövedelme, és az általános vagyon-adó mondható, mely az egyén összvagyona után vettetik ki. Ennek meghagyása mellett elsősorban teljes mértékben érvényesíteni kell a létminimum adómentességét, ami azt jelenti, hogy az, aki éppen csak annyi jövedelemmel bir, hogy legfontosabb életfentartási szükségleteit elégítheti ki: adót ne fizessen. Természetesen ez esetben a fogyasztási adók egy részét is el kell törülni. Mert azt még csak megértem (habár e tekintetben is sokan nem osztják nézetemet), hogy a bor vagy pálinka adó alá esik, de hogy a hús megadóztassék, ami az embernek életfentartási szükségletét képezi, már ez igazán abszurdum. A létminimum adómentességét nálunk csakugyan a minimumra redukálták. T. i. nem fizetnek adót, egyenes adót a 80 kr. vagy 1 írtnál kevesebb napi bért élvező napszámosok ! Ez a bölcs törvényhozói intézkedés kigúnyoija magát az eszmét, a létminimum eszméjét. Mintha a szegény iparos, vagy p. u. a kishivatalnoknak több jövedelme lenne, mint amennyi legfontosabb életfentartási szükségleteinek fedezésére elég. A létminimum adómentességével azonos alapon áll egy napjainkban mindnagyobb elterjedésnek örvendő s a koalíció programmjában is bent foglaltató követelés, a progresszív adóztatási rendszer. Progresszív lesz az adó, ha az adótárgy nagyságával emeljük az adó kulcsát. De dacára, hogy a nagyobb jövedelmek aránylag nagyobb terheket bírnak el mint a kisebbek, az adó kulcsának emelkedésében bizonyos határt kellene szabni, mert különben előállhatna az az eset, hogy az adó az egész jövedelmet felemésztené, ami a gazdasági fejlődésre szintén bénitólag hatna. Ezeken kívül különbséget kellene tenni a gyökösitett (fundált) és nem gyökösitett jövedelmek között is, mert bizonyításra sem szorul, hogy a vagyonból eredő jövedelem sokkal biztosabb, mint az, amit az ember véres verejtékével szerez, vagyis amely személyes kereseten alapszik. Nem hiszem, hogy az elmondottak szemmeltartásával (melyet koránt sem én fedeztem fel) ne lehetne egy helyesebb adóztatási rendszert életbe léptetni, amely amellett, hogy igazságosabb és elviselhetőbb lenne, egyszerűbb kezelést igényelne és könnyebb áttekintést biztosítana. Szabó Lajos. HÍREK. Úrnapja. Az oltári szentség ünnepét a hagyományos szertartások közt kegyelettel ünnepelte meg a róm. kath. egyház. Az istentisztelet és körmenet nagy dísszel ment végbe. A menetet dr. Valihora János apátplébános vezette. Tízéves találkozó. Dr. Kirchner Sándor gyógyszerész összehívása folytán f. hó 12-én tízéves találkozóra jönnek össze áll. főgimnáziumunk 1897-ben érettségit tett növendékei. Osztályfőnökük Burián János, jelenleg aradi főgimn. igazgató, volt. A nevezett napon a déli órákban fognak a találkozók volt tanáraiknál tisztelegni. Tanácsos választás. Néhai Illés Nándor halála folytán megüresedett városi tanácsosi állás a f. hó 25-én tartandó közgyűlésen fog választás utján betöltetni. Értesülésünk szerint ez állásra Győry János polgártársunk fog pályázni, polgártársainak rábeszélése folytán. Pályázását örömmel üdvözöljük, s reméljük, hogy az érdemet, a városi ügyek iránti élénk érdeklődést jutalmazva, szavazatával minden egyes városi képviselő őt fogja támogatni. Az uj járásbíróság. Serényen és fennakadás nélkül folynak a munkák az Erzsébet-úti uj járásbíróság építése körül. Múlt hó 30-án az igazságügyi minisztérium kiküldötte dr. Imling Konrád igazságügyi államtitkár váratlanul városunkba érkezeit, s egyenesen az építkezés színhelyére hajtatott, s miután alapos vizsgálat alá vette az eddigi munkálatokat, teljes megelégedését nyilvánította úgy az építést ellenőrző mérnöknek, mint a vállalkozó Fekete István építőmesternek. Képvíseló'-jelöltünk körútja. Beniczky Árpád, több elvbarátunk kíséretében a tót anyanyelvű falvakat járja be mostanában. Nézeteit a mostani politikai helyzetről, valamint politikai hitvallását a választók osztatlan lelkesedéssel veszik mindenütt tudomásul, és mindenütt a szeretet és tisztelet jelei nyilvánulnak meg személye iránt. Itt említjük meg, hogynéhány losonczi választó,nem annyira politikai meggyőződésből; mint inkább azon elvből kiindulva, hogy a zavarosban eredményesen halászgatni is lehet, ellenjelöltet kíván állítani. Bizton reméljük, hogy ezen «jó» emberek agitálásainak senki sem fog felülni. Járvány Salgótarjánban. A vörheny, ez a veszedelmes kór, Salgótarjánban járványszerüleg lépett fel, amely körülmény miatt az ottani iskolákat hatóságilag bezárták. Eddig 4 gyermek halt meg. A vármegyei gazdasági egyesület május 27-én Rappon rendezett tenyészállat kiállításon a következők nyertek díjat: I. államdíj 80 korona, odaitéltetett Sédi Petik János rappi lakos tehenére. II. államdíjat (50 kor.) kapta Nagy Ignác kalondai lakos Hermina nevű tehenére. III. államdíjat (40 kor.) kapta Juhász János kalondai lakos Viola nevű tehenére. IV. államdíjat (30 kor.) kapta Ferencz.István bolyki lakos Contesse nevű tehenére. Csoportos kiállításért elismerő díszoklevelet kaptak első sorban Koós Károly, Coburg uradalmi intéző 3 kiváló _ szép tehenéből s egy bikából álló csoportjára, Árvay Miklós rappi lakos és Vágó János losonczi lakos szép teheneikre, illetve üszőikre. — Az I. egyesületi díjat (80 kor.) Vágó János losonczi lakos kapta Gyöngyi nevű 2 éves üszőjére. A II. egyes, díjat (50 kor.) kapta Rubint Pál kalondai lakos Citrom nevű 2 éves üszőjére. A III. egyes, díjat (40 kor.) kapta Benedek István vilkei lakos Sáfrány nevű 1 éves üszőjére. A IV. egyes, díjat (30 kor.) kapta Tóth Miklós kalondai lakos Ibolya nevű 3 éves üszőjére. Egy elismerő díszoklevél odaitéltetett Rubint Koczka János kalondai lakosnak Rózsa nevű 2 éves üszőjére. A balassagyarmati ügyvédi kamara országos mozgalmat indít Balás Ferenc elnök indítványára három nagyfontosságú kérdés megoldása érdekében. A mozgalom a következőket kéri az igazságügyminisztertől sürgős és törvényhozás utján leendő megoldás céljából: 1. A telekkönyvi rendtartás reformálását az ügyvédi és körjegyzői kényszer elvének kimondása mellett annak a törvénytervezetnek megfelelően, melyet még Polónyi, volt igazságügyi miniszter dolgozott ki. 2. Áz ügyvédjelöltek képviseleti jogosultságának és gyakorlati idejének szabályozását, és 3. a fegyelmi vétségek körének kiterjesztését a magyar nemzeti eszmét veszélyeztető nemzetiségi tevékenységgel szemben. Az Erzsébet-ligetből. Több oldalról kapjuk ismételten a panaszt, hogy az Erzséoet-Iiget és az erdő utai gondozatlanok, a padok pedig vagy teljesen hiányoznak, vagy pedig rozoga állapotban vannak. E hiányok miatt mi is felszólaltunk már. Most ismételten irányítjuk az illetékes tényezőknek figyelmét ezen állapotokra, azon reményben, hogy a szükséges pótlásokat és javításokat most már rövidesen eszközölni fogják. Nyári táncmulatság. Á Losonczi Magyar Bádog- és Vasedény-Zománcozó-Gyár Rakottyay György és Társai iparos személyzete ezidei nyári táncmulatságát július hó 21-én, kedvezőtlen idő esetén pedig július hó 28-án fogja megtartani. Kossuth-szobrok. Még alig múlt el május 26-ika, amikor gyönyörű ünnepségek közt leplezték le Rozsnyón a Felvidék első Kossuth-szobrát, máris arról értesülünk, hogy f. hó 16-án fogják Dobsinán a Felvidék második Kossuth-szobrát nagy ünnepségek között leleplezni. Helyesen!