Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-05-02 / 18. szám
Melléklet a Losonczi Újság 18. számához. (1907.) is vagyunk kötelezve. Ugyanis büszkék vagyunk arra, hogy Nógrádvánnegyének egyetlen városa Losoncz. E büszkeségünket növeljük az által, hogy adakozzunk minél többen a Petényi-szobor alap javára. (Minden csekélyke adományt szívesen fogad a magyar ornithologiai központ; de lapunk szerkesztősége is készséggel közvetít.) Ezenkívül nagyon helyesen járna el városunk vezetősége, ha egy utcát nevezne el Petényi János nevéről, arról a Petényiről, aki nemcsak vármegyénk szülötte, de aki gyermekéveit itt töltötte el Losonczon, s aki hazánkban elsőként sürgette az állatvédelmet és elsőként mutatott rá egyes madarak óriási nagy gazdasági jelentőségére és hasznára, és aki madártani kutatásaival összeköttetésbe hozta hazánkat a művelt nyugattal, és többet használt ezzel, mint sok kormányunk külföldi sajtótudósitásaival. Azért igen helyesen mondja Herman Ottó felhívásában: Miért tagadnánk meg tehát egy emléket Petényi J. S.-tól, a legszerényebb kutatótól, aki miként kortársai, a Naumanok, Temmickek, Brehmek és számos más kutató, nem a hír és dicsőség vágyától hajtva, hanem a tudomány iránti szeretettől vezérelve teljesítettek oly nagy szolgálatot a természettudománynak ? És végtére is, vájjon csak a véres hősiesség és hadi dicsőség juttathasson-e férfiúnak oly emléket, amely hivatva van az utódokat méltó követésre buzdítani?» Petényi sokat tett nekünk! Élvezetet bennünket az anyatermészet megismeréséhez, azért adjunk nehány fillért tervbe vett szobrára, és Losoncz városa pedig külön nevezzen el egy utcát Petényi nevéről. Ezt megérdemli a magyar tudományos ornithologiának megalapítója és vármegyénk nagy készültségü tudósa. (~r-s.) Gazdasági háziipar. A gazdasági háziiparral való foglalkozás fejlesztése céljából 1899. évben kezdette meg a földmivelésügyi miniszter a gazdatársadalom bevonásával nagyobb arányú akcióját. A munkásoknak a gazdasági háziipar egyes ágaiban való begyakorlása céljából ezidőszerint évenkint téli időben, amidőn a külső gazdasági munka szünetel az egész ország területén, 150—200 községben hat héttel hat hónapig tartó tanfolyamokat rendez, melyeken a munkások díjmentesen vehetnek részt. Földmives iskolában, hol a földmivelő nép gyermekei részesülnek 14 éves kortól oktatásban, a gazdasági haziipar gyakorlati tanítását elrendelte s az iskolákat a tanításhoz szükséges eszközökkel felszerelte. 1899 év óta ezideig közel 2000 gazdasági háziipari tanfolyam tartatott, melyen mintegy 30,000 mezőgazdasági munkás vett részt és sajátította el a gazdasági háziipar egyik vagy másik ágának üzését. Hogy a tanfolyamot végzett munkások eredményesen dolgozhassanak s így téli keresetre tegyenek szert, az e célból alakuló gazdasági háziipari munkások termelő és értékesítő szövetkezeteit is támogatásban részesíti. Ezidőszerint a földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére részben már működésben, részben szervezés alatt áll több mint 150 ilyen szövetkezet. Ezen szövetkezetek a gazdasági háziipari foglalkozásnak a nép minél szélesebb rétegeiben való terjesztése céljából tanfolyamok rendezésével is meg lesznek bízva. Ezen tanfolyamokon kiképzett munkások tagokul a szövetkezetbe beléphetnek. Ahol a szövetkezés alapfeltételei hiányoznak, ott a minisztérium által kirendelt szakközeg vagy a községek által támogatott közműhelyekben téli foglalkozást találnak a kiképzett munkások. Ezidőszerint mintegy 10 ilyen munkatelep működik. A hegyvidéki és székelyföldi kirendeltség utján, hol megfelelő szakegyének állanak rendelkezésre, ezek vezetése mellett nagyarányú megrendeléseket vállaltak a gazdasági háziiparral foglalkozó munkások. A hegyvidéki kirendeltség Bereg vármegyében a tél folyamán 155 kosárfonó háziiparost foglalkoztatott, kiknek munkáját, mintegy 27,000 darab kosarat, a beregszász-hegyvidéki csemegeszőlő értékesítő szövetkezet vette meg; ugyancsak a kirendeltség vezetése mellett 432 család fafaragással foglalkozott, kiktől közel 30,000 K értékű tárgy váltatott meg. Egy-egy háziiparos munkás család 55 60 koronát keresett a téli hónapokban. Máramaros és Ugocsa vármegyében az ottani iparlejlesztő bizottságok buzgó közreműködése folytán most már közel fél millió kosarat termelnek a háziiparosok, ez pedig 200,000 K munkabérnek felel meg. Biharmegyében 1900-ban indult meg a háziipar terén a mozgalom, Pekanovits Imre, a Sebes- Kőrös ármentesítő társulat érdemes igazgató főmérnöke, elfogadva a földmivelésügyi minisztérium megbízatását, kezdte meg az úttörő munkát, hogy az mennyi nehézséggel járt, legjobban az mutatja, hogy a főmérnök már második évben abbanliagyta a tapasztalt akadályok folytán, melyek közt a munkások indolenciája nem kis szerepet játszott s beszüntetett minden munkát. 1903-ban azonban a földmivelésügyi minisztérium kérelmére ismét felvette a munka fonalát és értékesítve a múltban nyert tapasztalatokat, oly eredményt sikerült elérni, mely világosan mutatja, hogy most már helyes utón járunk. Az elmúlt tél munkájának eredményét fogom ismertetni. E célból a főmérnök jelentésének egy részét fogom előadni. «Amidőn arra vállalkoztam, hogy a fűzvessző feldolgozási ipart a Sebes-Kőrös menti községekben meghonosítom, nemcsak az lebegett szemem élőit, hogy a szegényebb sorsú lakosságnak kereseti forrást nyissak, hanem az is, hogy az uj munka és uj kereset mellett a szegényebb osztályt a terjedő szocializmus ferde kinövéseitől megóvjam és hogy erkölcsi tekintetben is segítségére legyek. Tudjuk azt, hogy a szocializmusnak ferde, helytelen, bűnös kinövései leginkább a teljesen szegény emberek szivében sarjadzanak legszívesebben, mert a nép amellett, hogy szegény munkát sem talál, hogy mindennapi kenyerét megkereshesse, téli idejét tétlenségben tölti, elégedetlenkedik, elkeseredik és nem tud magán segíteni, tétlenségeken — fájdalom — a pálinkás boltban keres menedéket, megnyugvást és feledést, ott pedig ezek egyikét sem leli fel, hanem megtalálja az utat az erkölcsi sülyedés és züllés felé és a családfővel együtt elzüllik a család is. Nagy lelki megnyugvásomra szolgál, hogy ezen a téren örvendetes jelenségeket észleltem azon községekben, ahol a mi háziiparunk gyökeret kezd verni. Az egyik községben az újonnan megválasztott, szocialista elveket valló elöljáróság ezen magyar emberhez nem illő dísztelen háziipart be sem akarta bocsájtani községébe, és megbélyegezve érezte magát az az egynéhány szegény munkás, akit szegénysége, kétségbeesése a bujtogatások dacára is a kosárfonási tanműhelybe kényszerűéit. Már-már arra az elhatározásra jutottam, hogy ezen községben résztvevők hiányában két-három heti kísérletezés után bezárom a tanítási munkahelyet. Egy újabb kísérlet azonban felbátorította az erősebb lelkűeket, egyenkint szállingóztak a műhelybe, ezek példáján mások is nekibátorodtak és 2 — 3 újabb hét után már 70—80 munkás keze szorgoskodott a munkában. Tehát rövid 5—6 hét lefolyása után nem volt már szégyen és meggyalázo a kosárfonás, hanem büszkeségnek, becsületnek tartották, sőt már versengtek, hogy ki készített több, jobb kosarat és ki keresett többet a másiknál. A községnek kötelessége a keresetképtelen szegényeket segélyezni. Ezen községnek ez évnek telén nem volt szegénye, mert aki segítségért jött, azt a kosárgyárba küldték, ott kereshet. Elment és keresett is és nem koldult. A beteges ember,.aki sok más munkára nem alkalmas, a kosárfonási házi iparban részt vehet, ha sokat nem is, annyit mégis megkereshet, hogy nem kénytelen éhezni és koldulni. Ez évben 7 községben 5 600 szegény ember reggel 5 órától esti 9 —10 óráig dolgozott, el volt foglalva, nem sokat beszéltek másról, mint a vesszőről, annak tulajdonságairól, kosarakról és egymás szorgalmáról, versenyről, hogy ki fog többet dolgozni. Már maga ezen körülmény nemzetgazdaságilag és erkölcsileg is nagy nyereség. Felemlítésre méltónak találom azt, hogy egyesek a kosárfonást intézkedésem folytán otthon gyakorolták. Ezek otthon levő családtagjaikat is belevonták a munkába. Az egyik családtag hasogatta állandóan a vesszőt, a másik állandóan a kosár tetejét készíti, a harmadik a kosár fenekét, míg maga a családfő a kosárfonás legnehezebb részét végezte. Eszerint képződik minden egyes családban a természetes munkabeosztás. Nehány év alatt a családok mind otthon fogják űzni a házi ipart és akkor lesz a kosárfonás valódi háziiparrá. Egyes családok téli keresete 98 koronát elérte. Valószínűnek tartom, hogy legerősebb községekben kisérletképen szervezni fogom a szövetkezést abból a célból, hogy a munkások lássák, hogy minden fillér, amit keresnek, tényleg az övéké. Ehhez hasonló eredmények érettek el mindenütt az országban, hol helyes alapokon indult meg az akció s megfelelő lelkes egyének vették kezükbe a vezetést. Bács-Bodrog vármegyében pl. az orsz. központi szövetkezet a folyó évben 10 gazd. házi ipari termelő szövetkezetei alakított meg. A 10 szövetkezetnek közel 1000 mezőgazdasági munkás tagja van, kik egy-két évvel ezelőtt a gazdasági háziiparnak hírét sem hallották. Tápén a gyékényfonók háziipari szövetkezete 50.000 korona üzletrészszel alakult meg. Mindezen adatok azt bizonyítják, hogy helyes úton járunk, amidőn a gazdasági háziipar meghonosításával, fejlesztésével iparkodunk a munkaalkalmakat szaporítani. HÍREK. Április 30-ika. Egy éve, hogy választókerületünk egyhangúan adta a hazafiság és tiszta erkölcs lobogóját annak a férfiúnak kezébe, akinek becsületességéről, megbízhatóságáról, munkaszeretetéről és demokratikus érzelmeiről azelőtt és azóta oly sokszor volt alkalmunk meggyőződést szereznünk, aki mint kerületünk országgyűlési képviselője többet tett kerületének és városunknak, mint egy képviselője sem előtte. Az évforduló alkalmából örömmel és szeretettel üdvözöljük kerületünk országos képviselőjét, dr. Molnár Albertet s igazán szerencsések volnánk, ha még számos éven át ő lenne a mi bizodalmunk, paizsunk és vezetőnk. Az egyhangú választás évfordulója alkalmából egy szívvel, egy lélekkel kiáltjuk: dr. Molnár Albert orsz. képviselőnk éljen soká ! Zsigmond-nap. Mivel a kalendárium ma Zsigmondot hirdet, mi valamennyi Zsigának, különösen Draskóczy és Csonka Zsigának e helyről is -sok boldog névnapot kívánunk ----Május elseje. Más esztendőben öröm volt a május elseje. Zöld volt minden és a tavasz élesztő lehellete vígságot és örömöt öntött a telkekbe; de az idei hosszú és keserves tél után elmaradt minden a természetben s hozzá igen sovány terméskilátások rettentenek. Mindazáltal a tanuló-ifjuság, szokásához mérten, az idén is szert (tett zöld lombodra és virágra, amellyel osztályaikat feldíszítették. Szociálistáink a munkaszünteté> sével finnuppltpl- j — ■ — Közgyűlés. A losonczi temetkezési egyesület f. hó 5-én délelőtt 11 órakor a városháza kis tanácstermében, tekintet nélkül a megjelent tagok létszámára, tartja meg rendes évi közgyűlését. Hangverseny. A losonczi állami tanítóképző intézet ifjúsága f. hó 5-én kirándulási alapja javára az intézet tornatermébeji hangversenyt rendez. Kezdete délután 4 órakor. Belépő-dij : személyenként 1 K, tanulójegy 40 f. A hangverseny műsora a következő: 1. Zongoranégyes Brahmstól. Andante. Előadják: Wolf Vencel (hegedű), Thaisz Lajos (mély hegedű), Mocsáry István (violoncello) és Izák János (zongora). 2. Bordal Bartalustól, két változatban. Énekli az intézeti énekkar. 3. A szökevény Temérdektől. Szavalja Farkas Gyula intézeti növendék. 4. Finale D’Amanttól. (Költemény Reviczky Gyulától). Csak magyarok legyünk Pogátschniggtól. (Költemény Dalmady Győzőtől). Énekli Besse Vilma úrhölgy, zongorán kiséri Izák János. 5. Tihanyi-echo Szügyitől. Énekli az intézeti énekkar. 6. Vonós-négyes Schuberttól. Allegro, andante és presto. Előadják Wolf Vencel (hegedű), Zadubán Gyula (hegedű), Thaisz Lajos (mély hegedű) és Mocsáry István (violoncello). 7. Magyar dalok. Énekli az intézeti énekkar. 8. Magyar ábránd Greizingertől. Előadja az intézeti zenekar. Iparosok nyugdíjbiztosítása. Az Ipartestületek Országos Szövetsége legutóbbi ülésén egy nyugdíj-alap létesítésével foglalkozott. A részletek megvitatását egy szűkebb körű bizottságra bízta. A nyugdíjalap célja az iparosoknak rokkantság és aggkor esetére nyújtani segélyt. Az alapot az iparigazolványok kiadásakor szedendő díjak feléből, állami hozzájárulásból, iparkihágási bírságpénzekből és az iparosok nyugdíj-járulékaiból létesülne. A terv életrevaló, bár testet is öltene! Jön a végrehajtó! Az elmúlt héten a városi számvevőség egy egész csomó adóintést küldött szét egy városi hajdúval ily tartalommal: < Az 1907. évi köztisztasági főkönyvben t. Címed ..............kor. .......fillérrel van hátralékban. Felkéretik ennélfogva, hogy a fent kimutatott össze-
