Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-11 / 42. szám

Melléklet a Losonczi Újság 42. számi

mint pártvezér is. Adja az Isten, hogy azon a téren oly eredményeket érhessek el, mint aminőket elértem itt és akkor azt hiszem, hogy nagy lesz, dicső lesz az ország.«

A miniszter szavait percekig tartó zajos éljenzés és taps követte, amely után Wohl R. Adolf, Szterényi József államtitkárra ürítette poharát; ünnepelte őt, mint az ipar és kereskedelem fejlesztésének s ezzel hazánk felvirágoztatásának lelkes harcosát.

Szterényi József államtitkár megköszönve azt a kedves figyelmet, hogy akkor, amidőn egy karakterisztikus ipari város Kossuth Lajosnak, a magyar ipar megalkotójának fiát ünnepli: őt is, az ipar és kereskedelemnek egyik szerény munkását, e szép ünnepélyre meghívásukkal kitüntetni szívesek voltak. Megemlékezik arról, hogy Losoncz város gazdag polgári társadalmának alapja: ipara és kereskedelme. A kormánynál a legtisztább intenciókat fogják látni mindenkor, amidőn arról lesz szó, hogy az ország iparát és kereskedelmét fejleszteni és függetleníteni óhajtják. De meddő lenne a kormánynak minden törekvése, hogy ha ebbeli munkásságában nem támaszkodhatik egy olyan társadalomra, mely őt törekvésében hathatósan támogatja és elősegíti. Losoncz városa megmutatta, miként kell előljárni jó példával, társadalma megmutatta, hogy Losonczot speciális ipari központtá tudta emelni. És ha a többi városok is követni fogják példáját, úgy bizonyára nemsokára el fogjuk érni kitűzött célunkat. Poharát Losoncz város iparára, annak fejlődésére és kereskedelmére üríti, mely városnak — úgymond — legszebb díszei a füstölgő kémények, s az a munkás-sereg, mely a város lakosságának 25%-át teszi.

Az államtitkár beszédét lelkes éljenzés követte, .mely után dr. Keszler Lipót szólalt fel. Mély gondolatokkal telt beszéde általános érdeklődést keltett. Kiemelte, mily igaz hazafiságra vall az a törekvés, amely az állam nagysága és boldogságának megvalósulását tűzi ki a legfőbb törekvésnek, s mily nemes lelkületet árul el az a tulajdonság, mely e törekvésben nem ismer társadalmi, faji és valláskülönbségeket. Molnár Albert — úgymond teljesen ismeretlenül jött el Losonczra, de a Kossuth ajánlása a kerület nagy részének, túlnyomó többségének egyszeriben szeretetébe juttatta. Talán az első izbeni választásnál használt a dicső név örökösének ajánlása, de a második választásnál erre már nem volt szükség. Az egész kerület megismerte szeretett képviselőjében a kiváló szellemi kvalitásokat, a tántorifhatlan elvhűséget, s hogy ezt méltányolta is, bizonyítja a legutóbbi egyhangú választás. S midőn szóló, ki az ellenpárt soraiban küzdött ezelőtt, örömmel konstatálja az egyhangú választás tényét, poharát városunk közszeretetben álló képviselőjére, az igazi népképviselőre üríti.

Ezután Kujnis Gyula szólalt fel s poetikus fordulatokban gazdag beszédében felemlíti, hogy a jól végzett munka és a szivbeli öröm demonstrálására eleink áldomást ültek. Mi is ezt teszszük most — úgymond — hogy Losoncz város közönségének megbízását, a díszpolgári oklevelet átadtuk. Ezután lendületes szavakban emlékezik meg a 48-as és függetlenségi párt elnökéről, s rámutatva arra, hogy e párt eszméi mily óriási hódítást tettek e hazában, dicsőíti Kossuthot, mint ez eszmék hűséges és igaz bajnokát, s mint a függetlenségi párt vezérét. De valamint a legjobb vezér sem képes eredményeket felmutatni lelkes és önfeláldozó sereg nélkül, úgy Kossuth akciójá sem érte volna el a jelenlegi örvendetes sikert oly kiváló katonák nélkül, mint a 48-as párthoz tartozó, országos képviselők. A vezérnek és nekik köszönheti a losonczi kerület, hogy Cegléd derék fia képviseli, s az ország, hogy a parlament leghatalmasabb pártja a függetlenségi és 48-as párt. Hálatelt szívvel a függetlenségi képviselők, s különösen a jelenlevők egészségére üriti poharát.

Dr. Molnár Albert felköszöntőjében hangsúlyozta, hogy amilyen büszke arra, hogy Cegléd város szülötte és Kossuth Ferencnek a választója, épp olyan büszke arra, hogy egy ilyen városnak, mint Losoncz, a követe. Megemlíti Losoncz város közönségét, mely a polgárosult és hazafias közönségnek igazi példányképe, melynek missziója van a felvidéken, s a melyet a közönség és egyesek igyekezete a felvidék messze kiterjedő körű középpontjává tettek. Nem mint e kerület képviselője, de mint a haza üdvét látni és tudni óhajtó állampolgár ajánlja a várost a miniszter és államtitkár figyelmébe, mely — úgymond — a kormány kivételes jóakaratára és támogatására tette magát érdemessé a becsületes

ioz. (1906.)

és szorgalmas munka és törhetetlen magyar hazafiságával.

Dr. Valihora János Kossuth Ferencet éltette, Kálosi József orsz. képviselő Losoncz város közönségére ürítette poharát, örömének adva kifejezést, hogy most a függetlenségi eszmék táborában látja azokat is, akik azelőtt — talán nyomasztó hatás alatt — az ellentáborban voltak.

Kujnis Gyula reflektál Kálosi beszédére, s kijelenti, hogy nem a kényszer volt az oka a losonczi függetlenségi párt eddigi vereségeinek. Mi — úgymond — nem féltünk soha sem az akkori főispántól, sem a polgármestertől. Azok bennünket terrorizálni nerp voltak sohasem képesek. A fejlődés és erősödés már Székely Béla választásánál mutatkozott, pedig akkor igazán működött a hivatalos presszió.

Ugyancsak Szabó Pál is reflektálva Kálosi szavaira, kijelentette, hogy ő bár a másik párthoz tartozott, de mindig tisztelte az ellenpárt nézeteit, s tiltakozik az ellen, hogy akár ő, akár társai gúnyt űztek volna a 48-asokból. A függetlenségi eszme és a 48-as párt tökéletes győzelmét kívánja.

Most Kossuth Ferenc állott fel ismét szólásra és általános feszült érdeklődés és figyelem között a következő érdekes beszédet mondotta:

»Sokszor hallottam vitatkozást a felett, hogy ki régibb és ki az újabb tagja a függetlenségi pártnak. Hát én, mint e párt elnöke, kötelességemnek tartom, hogy erről néhány szót szóljak. Ha a függetlenségi eszmék nem bírtak volna azzal a nagy varázserővel, amely minden magyar embernek szivét, lelkét eltölti, nem hódítottak volna. . Egy párt fejlődésének alkotmányos utón két módja van. Az egyik mód, hogy a párt szaporodjék, az, ha megvárjuk, hogy a fiatalság, melynek leikébe az eszme átplántálódott, felnőjjön, ez azonban nagyon is hosszú dolog. A másik módja pedig, hogy átültetjük ami érzelmeinket a többi polgártársaink szivébe-lelkébe. Ez utóbbi mód szerint növekedett, fejlődött hatalmassá a mi pártunk. És éppen azért én nem ismerek se régi, se uj függetlenségit, nekem minden igaz érzelmi függetlenségi férfiú egyfo.ma, én csak azt kivánom tőlük, hogy legyenek igazi, őszinte, becsületes magyarok és hívei a mi pártunknak«.

A miniszter beszédét zajosan megéljenezték és megtapsolták, mely után asztalt bontottak és Kossuth Ferenc Szterényi József államtitkárral a jelen voltak lelkes éljenzése közepette eltávozott a lakomáról. A társaság még sokáig maradt a lakoma színhelyén lelkes hangulatban. (rr)

A díszpolgári oklevél szövege a következő: »Díszpolgári oklevél. Losoncz rendezett tanácsú város közönsége nevében ezennel tudtul adjuk és kihirdetjük, hogy közügyeink elintézése céljából mai napra egybehívott képviselő testületi közgyűlésünk udvardi és kossuthfalvi Kossuth Ferenc úr ő nagyméltóságát az ország alkotmányát oly nagy veszéllyel fenyegetett válságnak király és nemzet közötti szerencsés megoldása és a múltban szerzett kiváló érdemei elismeréséül hazafias élénk lelkesedéssel hozott Föl/906 közgy. számú véghatározatával a város díszpolgárának egyhangúlag megválasztotta. Minek hiteléül a város pecsétjével ellátott ezen oklevelet örök emlékezetül kiadtuk és aláírásainkkal megerősítettük. Kelt Losonczon, a város képviselő-testületének 1906. évi április hó 11-én tartott közgyűléséből. Wagner Sándor kir. tan. polgármester. Draskóczy Ede s. k. főjegyző. .

HÍREK.

Heti krónika.

Felujult a héten Az a régi seb,

Melynél fájóbb nincsen, S nincsen élesebb.

Felujult a héten Az a komor gyász, Melynél mélyebb nincsen, S nincs, mely úgy aláz,

Felujult a héten Az az ősi tűz,

Amely vért korbácsol, Amely egybefűz!

Felujult a héten Az a szittya láng, Amely harcra késztet S martirságba ránt!

Felujult a héten Az a kuruc dac,

Amely just nem enged, Bár lesújt a harc.

S felujult e seb-, gyász-, Tűz-, láng- és dacban Minden, mi szent, becses Az ősmagyarban.

S mindez ott állt, térdelt A szent Golgotán; Magyar Nagypénteken Sírván, zokogván

Előfizetőink és olvasóink figyelmébe. Lapunk első évfolyamának utolsó negyedébe lépett, ez okból kérjük olvasó közönségünket, amely jóindulattal volt eddig mindig irányunkban, hogy lapunkat tovább is jóakaratu támogatásban részesítse; egyszersmind megkeressük azon t. előfizetőinket, akik a fizetéssel hátrálékban vannak, hogy a hátrálékos összeget beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal.

Eljegyzés. Dr. Adorján József, királyi vegyész eljegyezte Lőwy Károly H. és neje leányát Élzát.

Kinevezés. A vall. és közokt. miniszter a ref. egyház által főgimnáziumi tanárrá választott Bodor Aladárt végleges rendes tanárrá nevezte ki. Gratulálunk!

Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Vértessy Dezső losonczi áll. főgimn. tanárt a budapesti III. kér. áll. főgimnáziumhoz helyezte át. Ezzel ismét elveszített főgimnáziumunk nemcsak egy kötelességét tudó, derék és lelkiismeretes tanárt, de benne egy avatott és geniális tudós férfiút is, ami bizony főgimnáziumunk kárául róvható fel. Egyébként dr. Vértessy Dezső tanár urnák az uj működési téren sok szerencsét kívánunk! — Dr. Vértessy Dezső helyébe dr. Kéki Lajos budapesti 111. kér. helyettes tanárt küldték, egyúttal őt rendes tanárrá kinevezve a IX. fizetési osztály II. fokozatába.

Dr. Bogya János kereskedelmi múzeumi levelező abból az alkalomból, hogy a losonczi küldöttség Kossuth Ferencnél tisztelgett köszönetét mondott a miniszternek kineveztetéseért. Kossuth igen kegyesen fogadta dr. Bogya nyilatkozatát s kijelentette, hogy szívesen nevezte őt ki, mert értesült szorgalmáról és megbízhatóságáról. Megjegyezte, hogy messze megy küldetését gyakorolni, s azt a reményét fejezte ki, hogy kellő eréllyel fogja a messze idegenben a magyar érdekeket védeni és szolgálni. Ezután kézfogással búcsúzott el a miniszter.

Uj tanár. A közoktatásügyi miniszter a bgyarmati párhuzamos első osztály tanítására dr. Mixich Lajos h. tanárt Pozsonyból a balassagyarmati főgimnáziumba helyezte át.

A losonczi ref. egyház okt. 12-én újítja fel elhalt két lelkészének emlékezetét. Ez alkalommal d. u. 3 órakor istentisztelet után Ambrus Mór tart felolvasást Illyés Lajosról, György Lajos pedig Illyefalvi Vitéz Lajosról. Közben az egyházi énekkar énekel. A temetőben a két uj lelkész beszél az elhunytak sírjánál.

Dénes napja. Kedden tartotta Zayzon Dénes nyug. tanítóképzői igazgató nevenapját, amely alkalomból tisztelői és barátai számos jókívánsággal halmosták el. Ugyanezen a napon kereste őt fel az áll. főgimn. tanári kara Beniczky Kálmán, igazgató vezetése mellett, hogy testületileg üdvözöljék a nyugalomba vonulása és a neve napja alkalmából. Úgy az üdvözlő beszéd, mint a válasz élénk tanúbizonyságát adta annak, hogy mennyire tisztelik és becsülik meg egymást a két középtanintézet tanárai, a minek hatása a nevelésre csak is jó lehet. Zayzon Dénes urnák mi is sok boldog Dénes napot kívánunk!

Szociális tanszék. A rozsnyói egyházmegye fenkölt lelkületű főpásztora, Sipeki Balás Lajos, körlevelében közzétett és elméletileg szépen kifejtett eszméit a szocializmusról most gyakorlatilag is érvényre óhajtja emelni és e nagy és nemes cél elérésére a rozsnyói püspöki szemináriumban legközelebb a szociális tanoknak rendes tanszéket állít s ez által ő lesz az első hazánkban, aki ilyen tanszéket állit.

Rákóczy hamvai. A nagyságos fejedelem évszázadok múltán visszatér hazájába, melynek szabadságáéi, függetlenségéért annyit küzdött és. annyit szenvedett. Nagy Törökországból, messzi idegenből hazajönnek a porladozó csőn-