Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-20 / 39. szám

sunkban, sem a környéken ez iránt az érzék nincs meg, noha az ilyfajta gazdálkodás is egyik módja lenne a nagymérvű kivándorlás megakadályoztatására. Hiszen fontos élelmi cikk a gyümölcs, azért ültessünk mindenféle gyümölcsfákat vagy más alkalmas haszonfát. Városunkban pedig ne maradjon egy utca, egy tér se fa nélkül. Felhívjuk e fontos kérdés megvalósítására a polgármester urat, aki bizonyára oda fog igyekezni, hogy városunkban minél több fa díszítse úgy az egyes utcákat, mint tereket és utakat.

beiratkozás. A helybeli polgári leányiskolában beiratkozott 152 rendes- és 6 magán-tanuló és pedig osztályonként ekkép: I. o.: 47; II. o.: 45 ; III. o.; 31 ; és IV. o.: 29 tanuló.

Miákits Alajos ezredutász tiszt, háziezredünk kiváló tehetségű ifjú hadnagya, a »Hadsereg« cimü képes katonai havi folyóirat legutóbbi számában, egy minden tekintetben figyelemre méltó, érdekes cikket irt a gyalogság műszaki kiképzéséről. Ezen cikkében nem csupán széleskörű szakismeretet árul el, hanem az ujjabbkori harcászati ismeretekben való teljes jártasságáról is tanúságot tesz. Rámutat arra, hogy a stratégiában a korral való haladásnak szintén érvényesülnie kell -s a modern harci technika vivmányainak életbeléptetésével hadseregünket Európa többi államainak hadseregével egy színvonalra kell emelni. Az ezen célra irányuló törekvések közül éppen a gyalogságnak, mint főcsapatnemnek műszaki kiképzése az, amely hatalmas lépéssel vinné előre hadseregünket a modern irányban való haladásban. Példákat hoz fel a közelmúltban lefolyt orosz-japán háborúból s bebizonyítja, hogy a japán gyalogságnak műszaki felszerelése és célirányos kiképzettsége hozta legtöbbször a győzelem babérait. Az egész essay elejétől végig életrevaló és igazán hiánypótló eszméket tárgyal s őszintén kívánjuk, hogy a derék hadnagy — kit egyébként katonai-akadémiai tanárrá nevezett ki a hadügyminiszter — mielőbb velünk együtt örvendhessen felvetett eszméinek megvalósulásában.

A hús drágaságánál takarékoskodhatik a háziasszony, ha kevesebb húst vesz és a gyenge leves izét Maggi-féle Ízesítővel javítja. Az izesitő nem főzendő a levessel, hanem a tálalásnál adandó csak a levesbe.

A törvényhatóság f. év október havában megtartandó őszi közgyűlésén az üresedésben lévő következő állások lesznek választás utján betöltendők. Az alispán oldala mellett lévő egyik első osztályú aljegyzői állás, melyre tudomásunk szerint Pongrácz György, a lemondás folytán megüresedett tiszti alügyészi állás, melyre dr. Koltai Ernő, és két aljegyzői illitve szolgabirói állás, melyek egyikére Moyzes Emil Gyula pályázik. Mind a három pályázó előttünk mint törekvő és ügybuzgó férfiú ismeretes, s bizonyára, nyeresége lesz vármegyénknek, ha azok pályázata eredményes leszen.

A Nógrádmegyei Nemzeti Intézet«

a magyar nyelv tanítása és terjesztése körül érdemeket szerzett tanítók, tanítónők és óvónők megjutaimazására a folyó tanévre összesen 1200 korona jutalomdijat szavazott meg. Ezen összeg a Nemzeti Intézetnek a f. tanév végén tartandó közgyűlésén az ott meghatározandó rész összegekben fog kiosztatni. A jutalmak megszavazásánál a következő irányelvek fognak szolgálni.

1. Jutalomban csak azok részesülnek, kikidegenaiku és magyarul nem tudó lakosok lakta községekben működnek. 2. Azon tanerők, kik a megelőző két évben a Nemzeti Intézettől, valamint a kik a megelőző évben más hason intézettől, alapítványból, vagy államtól magyarnyelvű jutalmat nyertek, csak különösen méltánylást érdemlő esetekben részesülnek jutalmazásban. 3. A jutalmakra ezen általános pályázaton kívül más pályázat nem iratik ki s igy a jutalmazásnál a beszerzendő hivatalos adatok szolgálnak alapul, megengedtetik azonban, hogy az érdemes tanerők jutalmazására az iskolai helyi hatóságok tegyenek javaslatokat, esetleg az érdekelt tanerők magok is jelentkezzenek a jutalomdijakra. Az ez iránti javaslatok a Nemzeti Intézet elnökségéhez legkésőbb 1907. évi február hó 1-ig beterjesztendők A jelentkezések szintén csak ez ideig fogadtatnak el.

Párisi asztal — a legújabb reklámeszköz. A francia leleményesség a kereskedők, iparosok és vállalkozók világát a reklámnak új, csodaszérűén meglepő módjával ajándékozta meg. A párisi asztal csaknem olyan asztal, mint egy kávéházi asztal azzal a különbséggel, hogy itt a márvány helyett fénylő üveglap van. Az üveglap alatt pedig a cégek hirdetései olvashatók színes képek keretében. Mindenesetre érdekes leleményre vall, noha az ilyenfajtájú hirdetés is inkább a

külföldi áruknak fog vevőket verbuválni, mert a magyar iparos, kereskedő, vállalkoaó — úgy látszik — még nem ismeri eléggé a reklám jelentőségét, mert akkor a párisi asztalra sem volna szükségünk. Itt vannak a heti lapok és más újságok. Ha ezekben minden hónapban egyszer-egyszer megjelenik az eladó, vállalkozó kisebb-nagyobb hirdetése, a vevő közönség emlékezetében meg fog maradni a név s amikor valamit vásárolni kiván, csak előveszi lapját s az könnyen útba fogja igazitani. Azért — nem önző szempontból — ellenségei vagyunk az importált »párisi asztalinak, amely csak uj cim arra, hogy az »idegen« pénzünket elvihesse. Ha reklám kell, tessék a helyi és esetleg a fővárosi napilapokat felhasználni hirdetési célokra. Ez olcsóbb is, a hazai ipart is pártolja s az erre szánt pénzünket meg nem viszi el francia nagy vállalkozó cég, amely asztalát a világ minden államában szabadalmaztatta. Tehát ne importáljuk a »párisi asztal«-t, amikor a hirdetés, a reklám száz más módja áll rendelkezésünkre. '

Egyházi hírek. A rozsnyói püspök, mint múlt számunkban jeleztük, múlt vasárnap Nyustyán volt, Gömörmegyében, hol a renovált és kibővített templomot, melyet Komora János odavaló plébános saját költségén restaurált, megáldotta. Gömörmegye nevében a rimabányai vasúti állomáson Molitoris főszolgabíró, a nyustyai állomáson Fáy Gyula főispán, a plébánia melletti diadalkapunál Bothár főmérnök, egyházi gondnok üdvözölte. Az istentisztelet utáni diszebéden frappáns örömet okozott a püspök úgy a plébánosnak mint híveinek, midőn felköszöntőjében kinevezte a plébánost szentszéki ülnökké és a tisztséggel járó vörös övét ajándékképen azonnal át is adta. A püspöki körlevél közli, hogy Grantner Antal kazári plébános is ugyanoly kitüntetésben részesült.

Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Áruháznak (Budapest, Rottenbiller-utca 100 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfiruha szövetet egy csődbejutott posztógyárostól potom áron megvenni. Ez okból szétküld vidékre utánvéttel csak 6 koronáért egy teljes férfiöltönyre elegendő 3 méter nagyon jó, tartós, remek mintázatú, szürke, barna és drapp sevio szövetet. Sötétkéket vagy feketét 7 koronáért. A fenti céget b. olvasóink figyelmébe ajánljuk. 13—3

Tisztelt olvasóink! Bizonyára szívesen fognak megismerkedni a »Scott-féle Emulsió«-va\, mely általánosan ismert háziszer, vagyis csukamájolaj, csakhogy az utóbbit teljesen jó izű és igen könnyen emészthető formában nyújtja. Gyermekek különös előszeretettel veszik be a »Scottféle Emulsió'í-t, mert jól Ízlik. Kapható a gyógyszertárakban.

Nemzeti Állam cim alatt rendkívül elevenen szerkesztett társadalmi és közgazdasági hetilap indult meg a fővárosban. A lapnak az az intenciója, hogy társadalmi úton szolgálja a magyar nemzeti állam kiépítését. A Nemzeti Állam első számának vezető cikkét Hock János országgyűlési képviselő irta. Szerkesztősége Kerepesi-út 72. sz. alatt van s előfizetési ára egész évre 12 korona.

Óriási szerencse Gaedickénél. Az imént befejezett IV. osztályú húzás főnyereményét 90,000 koronát ismét Gaedicke bankház (Budapest, Kossuth Lajos-utca 11.) szerencsés vevői nyerték. Ezúttal a 3148. számra. Mint ismeretes, említett szerencsegyüjtőde magában az elmúlt sorsjátékban a 400.000, 60.000, 2 á 30.000, 20.000, 3 á

15.000, 10.000, 5.000 stb. nyereményeket fizetett ki szerencsés vevőinek.

Színház.

Múlt hét szerdáján Fényes Samu eredeti énekes vigjátéka, »A csöppség került színre közepesen telt ház előtt. A darab tökéletes szerkezete, az ügyes és szakavatott rendezés, s a szereplők ambiciózus játéka mind megannyi tényezői valának a szép sikernek. A címszerepben a társulat kitűnő naiváját, Dulich Mariskát láttuk, aki a kicsi, anyátlan s apjától csak gyűlöletben részesülő árvát megható közvetlenséggel személyesítette. Bár szerepének ama része, mely az alakított jellem határozott és ellentmondást nem tűrő parancsolási képességét mutatja be, az előidézendő »kellemes<-t nagyon veszélyeztette, mégis Dulich intelligenciája összhangzásba tudta hozni az erélyt a gyöngédséggel, s úgy szigorú határozotlságú rendelkezése, mint szerepe többi részében nyilvánuló kedves, mozgalmas élénksége és gyöngéd szeretetreméltósága, a bájos »Csöppséget« mutatta, ki szivünkben, lelkűnkben a rokonszenv és szeretet érzését keltette fel maga iránt a legteljesebb mértékben. Átgondolt játékával méltó partnere volt Gózon Béla, aki a dorbézoló, tekintélyt tartani nem tudó Ambrónak komoly, érzőlelkű férfiúvá való átalakulását játszotta meg okozatos következetességgel és bravúros természetességgel. Sziklay »Dengelegije« mosolyt csalt ajkunkra kezdetben, mert hiába, őt eddig, csak mint kitűnő komikust ismertük; de a darab további folyamán láttuk, hogy tud ő számottevő hatást elérni komoly szerepekben is. Szőreghy élősdi, balekot kereső, vén svihák Lencije, élő, húsból-vérből való alak volt. Balázsy kenetteljes, jóságos falusi plébánost mutatott be, őszinte derültséget keltve. Halmay omnipotens gazdasszonya nyelvelésével talán túlzásba csapott, de annál inkább volt kitűnő meghunyászkodó bizalmaskodásában. Jók voltak Csáder mint Mártha, Fodor mint Jutka, Kahler mint béres és Mérey mint Gajdosné. Megemlítjük, hogy a zenekart Irmay kartanitó és másodkarmester vezette, kinek ez volt a »szűz« (első) vezénylése. Nyugodt magatartása és ügyessége mesterét, Martonfalvy karmestert dicsérik.

Csütörtökön Kacsóh Pongrác operetteje, »János vitéz« került színre, Balláné Csik Irénnel a címszerepben. A közönség megjelenésekor szeretetteljes ovációval fogadta, s a tapsvihar miatt az előadás menete is megszakadt. Balláné Csik Irén jeles operett-kvalitásait ismerjük mindannyian, hiszen a múltban volt alkalmunk többször gyönyörködni játékában, s igy csak azt mondjuk, hogy ő ma is az, akinek őt a múltban megismertük. Hidvéghy Margit lluska szerepét játszotta kedves naivitással. Kitűnő volt a gonosz mostoha szerepében Halmay, ki nyílt színen tapsot is kapott. (Zárójel között megjegyezzük, hogy a tapsok megköszönése felvonás végeztével, vagy pl. egy dal eléneklése után jogosult, de egy-egy mondás után, nyílt színen — nézetünk szerint — nem helyén való. Az ilyesmi kizökkenti a publikumot hangulatából.) Torday Erzsi szép francia királylány volt, és szépen is énekelt. Gáthy (Bagó) bensőséges és természetes játékával méltó partnere volt B. Csik Irénnek. A komikus szerepekben Sziklay (francia király), Gere (Bartolo), Balázsy (csősz) jeleskedtek nagy derültséget keltve.

Pénteken zónaelőadásul a már egyszer előadott »Mádi zsidó« bohózat ment. Ezen előadásról véleményünk ugyanaz, mint a múltkoriról. Megjegyezzük mégis, hogy a beteg Hidy Irén helyett Dulich Mariska játszotta Évike szerepét kedves elevenséggel és pajzánsággal, »Blekk« szerepében Sziklayt láttuk az ő zamatos humorával, Szőreghy pedig mint Kubacsek keltett nagy derültséget.

Múlt hét szombatján zsúfolt nézőtér előtt Huszka Jenő nagy sikert aratott operetteje, »Gül baba« adatott. Ez az előadás volt a legjobb azok között, amelyeket a színre került operettek között ez ideig látni alkalmunk volt. Ä szereplők úgy mint a zenekar kitünően megállották helyüket. Első helyen Balláné Csik Irén említendő, ki művészi tökélyű énekével, pompás játékával és stylszerű táncával fényes sikert aratott. Hanghordozása, taglejtései és mimikája harmonikus kifejezői voltak Gábor diák szerelmes jellemének elénk állítva a hősies lelkű ifjút, ki azért, hogy szerelmesét láthassa, életét veti kockára. Lelki világát a szerelem érzése tölti be, s ebben mindig következetes marad. Kitörő öröme, midőn utolsó kívánságának teljesítése elrendeltetik s börtönbeli jelenete ideális fényben állítja élénkbe a szerelmes ifjút, ki rezignáltan bár, de szivében a megelégedés érzetével — minden póz és affectáció nélkül — készül utolsó útjára. Igazán nem tudjuk, mely téren tartsuk nagyobbnak Balláné Csik Irént a játék- vagy az énekművészet terén, mely utóbbi nagyon kevés szubrettnek a sajátsága. Á többi szereplőknek mintha szárnya nőtt volna a bájos Gábor diák mellett, mintha különös ihlet szállotta volna meg őket. Torday Erzsi mint Leila, szép és végtelen kedves volt, s a nála eddig észlelt trémázásnak még a nyoma is elveszett. Megkapó alakítás volt Sziklay »Gül-babá«-ja. A szent rózsák szentéletű atyja újólag tanúságát adta annak, hogy a drámai hatás előidézéséhez is ért. A második felvonásbeli finálét oly drámai erővel játszotta meg Tordayval, hogy bizony alig maradott szem szárazon. Dicséret illeti Heltay Mujkóját, ki szerepének komoly, de egyszersmind nevetséges színezetet tudott adni, a komikumnak oly fajtáját mutatva be, mely mögött komoly érzés rejtőzik. Tánca zajos derültséget keltett. Szőreghy mint Zülfikar, különösen remek táncával keltett feltűnést. Halmay Kornélia viharos derültséget keltett a magát kellető, a szerelem után futkosó Zulejka szerepében, nemkülönben Czakó