Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-24 / 22. szám

az abszolutisztikus és alkotmányos uralkodás közti különbséget, de láthatja azt is, hogy mily áldólag hat ez utóbbi s mily rombolólag az előbbi. Adja a magyarok Istene, hogy vész és vihar ne sújtsa többé hazánkat, de virágoztassa fel azt a maga törvényes jogainak és igazságainak diadalra juttatásával. Prónay Mihály főispán úr Öméltóságát ünnepélyes beiktatása alkalmából mi is örömmel üdvözöljük s kivánjuk, hogy vármegyénk boldogitása körül legyen működése áldásos és sokáig tartó. Éljen !

Esküdtbiróság. A júniusi ciklushoz behívandó esküdtek névsorát dr. Kubinyi Lajos kir. törvényszéki elnök elnöklete mellett már kisorsolták. Rendes esküdtek lesznek Losonczról: Kis János fodrász, Tóth Antal gőzmalmi raktáros, Ungár Gyula kereskedő, dr. Gergely Ödön ügyvéd, Wohl Rumi Adolf magánzó, Illés Nándor nyug. erdőtanácsos, Jeszenszky Soma kalapos, Aranyosi Sándor ügyvéd, Belágh Lajos vaskereskedő, Pauncz Antal gabona kereskedő és Kluka János szabó.

Eljegyzés. Lehotai Hercsuth Géza, a Rakottyay György és Tsai zománcozó-gyár főkönyvelője, eljegyezte Bucsinyi Piroskát, a Zorkóczy Jánosné vezetése alatt álló kisdedóvó másodóvónőjét. Gratulálunk!

A gyarmati polg. leányiskola IV. oszt. tanulói f. hó 15-én Losonczon jártak, hogy városunk nevezetességeit megtekintsék. A kirándulókat Winter Anna igazgató és Várady Szidónia tanitóné fogadták és kalauzolták. A kirándulók igen jól érezték magukat városunkban, s az itt szerzett tapasztalatokat nem fogják egyhamar elfeledni.

A lakbérilletmények emelése érdekében. Már évek óta fönnáll városunk állami tisztviselőinek az a jogos panasza, hogy Losonczra nézve a lakkbérosztályzat nem megfelelő s hogy Losonczon minden tisztviselő jelentékeny összeget kénytelen lakbérilletményén felül fizetni. Ennek egyrészt mizerábilis lakás ügyeink, de másrészt az is az oka, hogy Losonczot még mindig a régi viszonyok alapján sorolják a lakbérilletmények osztályozásába. Állami tisztviselőink már két ízben kérvényezték ennek a méltánytalan állapotnak a megszüntetését s illendő lakbérek utalványozását, de mindez ideig eredménytelenül. Még választ sem kaptak! Most, hogy az állami tisztviselők országos egyesületének helyi bizottsága megalakult, dr. Layer Antal elnök és Mazár Sándor titkár újból gyűjtik a lakbére vonatkozó adatokat, hogy egy egybehívandó tisztviselői köri közgyűlésen memorandumot dolgozanak ki s felterjesztés alakjában a pénzügyminiszter úrhoz küldjék. Mi a legjobb sikert kivánjuk; mert mi is belátjuk, hogy mily sérelem az, amikor a többnyire erőtlen hadnagy és főhadnagy uraknak sokkal több a lakbérilletményük, mint a rendesen sok gyermekkel megáldott állami tisztviselőknek. Ha már arányt nem lehet csinálni, hát ne büntessék meg őket a kevesebb lakbérrel azért, mert családot mertek alapítani.

Az óra. Már vagy két hét óta bosszúsan tekint a város apraja-nagyja a kálvinista torony órájára, mely állhatatosan egy és ugyanazon időt mutatja. Az okát ennek a furcsa állapotnak már sokan tudakolták, felvetve azt az aggodalmas kérdést, hogy talán Losonczon az órásokat kipusztitó epidémia ütött ki ? E körülmény megmagyarázná a toronyórának két hét óta tartó nem működését, de örömmel látjuk, hogy órásaink jó egészségben vannak. Hát akkor mi légyen az ok? Csak azért bátorkodunk e kérdést felvetni, mert a toronyóra által mutatott időhöz még hivatalok is alkalmazkodnak és igy közszükséglet volna a torony óra, persze úgy, hamutatja azt, amiért odatették.

A múlt héten nyakunkba zúduló felhőszakadás sok kárt okozott, sok szép reményt szaggatott széjjel. De azért haszon is származik — talán — a dologból. Ugyanis azok között, kiknek házán, illetve házmenyezetén keresztül vígan csörgedezett be a viz, első helyen áll, a losonczi járásbíróság épülete. A birák annyira amenyire megvédték magukat a zápormódra beszivárgó vizcseppektől, amenyiben esernyőt feszítettek ki, s az alá húzódtak. De ezt már nem lehetett tenni a nagy halmaz hivatalos iratokkal, s biz azok bőségesen kaptak a záporból, s még szerencsének mondható, ha azok közül - mit még nem tudunk —egy csomó nem semmisült-e meg. A balassagyarmati törvényszéknek épp az időtájt itt járó elnöke megdöbbenéssel vegyest megbotránkozással szemlélte ezt a lehetetlen, s valóban ázsiai állapotot, s értesüléssünk szerint sürgős előterjesztést intézett az igazságügyi kormányhoz az állapotok megszüntetése iránt. Ideje is már a cselekvésnek, mert bizony teljesen igaz az érdekeltek azon kifakadása, hogy emberi érzésű ember még a barmait se tartja oly helyiségben, mint az állam a losonczi bíróság tagjait.

Mi a helyes? Egy asztaltársaságban e napokban arról folyt a vita, hogy hogyan kell városunk fűszerüzletein elhelyezett zománctáblákon a Maggi nevet helyesen kiejteni. A kiejtésnél a név eredeti lévén az irányadó, voltak akik a német Maggi, a francia Mazszsi, az angol Meggi és a holland Maghi mellett érveltek. Utána járván a dolognak, mondhatjuk, hogy egyik fél sem találta el a helyeset, mert a hires Ízelítő feltalálója sem nem francia, sem nem angol, hollandi vagy német, hanem svájci, akinek elődei a múlt század elején vándoroltak be Olaszországból Svájcba. A Maggit most tehát olaszosan >Madzsi«-nak kell kiejteni. Svájcban van manap is az összes Maggitársaságok központja.

Sok a viz. Amilyen áldásos a gazdaságra a múlt hét sok esője, olyan káros volt az Losoncz város lakóira. Á hirtelen jött zápor vizét hamarosan nem tudták levezetni sem a föld feletti, sem a föld alatti csatornák. Sok helyen meg teljesen megrekedt a viz s bizony alig akadt pince, amely - mint valami vízgyűjtő medence — teljesen meg nem telt volna esővízzel. Jó volna, ha hatóságunk figyelme ilyenre is kiterjednék s gondoskodnék nemcsak a kellő nagyságú csatornákról, de lehetőleg minden utcában — ahol ilyen nincs — megfelelő árkot és átereszt is létesítene, hogy a hirtelen jövő csapadék oly hirtelen el is tudna folyni.

Legyezőgyár. Múlt számunkban említést tettünk ezen uj iparágról, mely úttörőnek mondható, mert e szakmában e gyár az első hazánkban. Cége is ennek megfelelően a következő • »Első Magyarországi Legyezőgyár«. Alkalmunk volt a rózsa-utcái gyárat működésben látni, mely úgy berendezésénél, mint a gyártott cikkek elegáns kivitelénél fogva, bizonyára kedveltté és elterjedtté válik majd rövidesen. A tulipán védjegygyei ellátott legyezők városunk e szakmabeli kereskedőinél már beszerezhetők.

Katonai hir. Úgy értesülünk, hogy a hadügyi kormány dandárparancsnokságot tervez Losonczra helyezni. E tárgyban már a hivatalos tudakozódások megejtettek, s lehetséges, hogy rövid időn belül a terv valósággá válik.

A vasúti indóház szűkvolta miatti panasz tárgytalanná lesz. Ugyanis a kereskedelmi kormányzat képviselőnk közbenjárása folytán, a legközelebbi időkben már intézkedni fog, hogy úgy az állomás és raktárhelyiségek, mint maga a pályatest, városunk forgalmának és szükségletének megfelelően kibővittessék. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt, hogy a tervezett kövezetvám kérdése is legközelebb megoldást fog nyerni.

Megyei függetlenségi párt. Balassagyarmatról értesülünk, hogy f. hó 23-án a főispán! installáló gyűlést megelőzőleg megalakittatott a megyei függetlenségi párt, melynek elnöke Prónay Péter, alelnökei Madách Aladár és iff. Laszkáry Gyula lettek.

A Nógrádvármegyei Tanítóegyesület

losonczi köre élénk érdeklődés mellett tartotta e hó 16-án Lónyabányán tavaszi rendes körgyülését. A gyűlés helyéül az ág. ev. népiskola volt kiszemelve, hova azonban a napsugarak nem igen szoktak betévedni és félő volt, hogy az elnököt, Hábor Sándort nem látják meg a tagok, mely oknál fogva az ev. lelkész szives engedelmével a gyűlést a templomban tartották meg. A gyűlésnek érdekességet kölcsönzött az is, hogy Máthé Géza kir. tanfelügyelő mindvégig résztvett. A gyűlés előtt Galáth Sámuel lónyabányai tanító tartott a tótajkú gyermekekkel magyar nyelvű sikerült tanítást, mely után Hábor Sándor a tőle megszokott magvas beszédben mutatott az iskola feladataira és általános helyeslés kisérte szép megnyitó beszédét. Apróbb egyleti ügyek elintézése után Rehák Ede értekezett mindvégig érdekesen, magas színvonalon »A népiskola a szociális érdekek szolgálatában: c. tétéiről, mig Pedrivaldszky Károly málnapatakai tanító, igen élvezetes, derűs értekezését »A tanítói fizetés pótlékok rendezéséről« Kormos János málnapatakai tanító olvasta fel, mivel betegsége meggátolta abban, hogy aranyos humorának általános hatását maga láthassa. Kormos János a Földes-féle tanítók törvényét ismertette nagy tájékozottsággal, majd megadták a felmentvényt Domber József pénztárnoknak, valamint Bartók Jakab könyvtárnoknak köszönetét szavaztak. A fél napig tartó tartalmas gyűlés után közebéd volt, amely Galáth Sámuel tanító konyháját dicséri, kit igaz köszönet illet azért a gondoskodásért, amellyel a vendégekről kartársi szeretettel gondoskodott. A tanítók áldozatkészségét fényesen igazolja az, hogy a Losonczon létesítendő tanítói internátus javára

összegyűlt 1 filléres árverésből 22 kor. 52 fill., gyűjtésből 10 kor. 64 fill., Máthé Géza kir. tanfelügyelő és Thaisz L. adományai egyenként 2 kor. 40 f. Összesen 37 kor. 96 fill.

A váltóóvási eljárás körülményes és költséges volta már régebbi idők óta a reformálás eszméjével foglalkoztatta az irányadó köröket. Főleg két ok az, amely miatt nemcsak az üzleti körök, hanem neves jogtudósok is az eddigi rendszer megszüntetése mellett szállnak síkra. Ez okok egyike az, hogy az óvási okiratok tartama az óvás célja által kívánt mértéket jóval túllépik s emellett veszélyeztetik az érdekeltek anyagi jogait, a másik ok pedig az óvási eljárás fölöttébb költséges volta, mely költségek különösen kis összegekről kiállított váltókra súlyosodnak aránytalanul. A reform javaslatok különösen az óvási okirat alakjára és tartalmára, az óvás felvételének jogosultságára és az óvási idő uj szabályozására vonatkoznak. Most bővebben nem foglalkozunk a dologgal, de alkalomadtán ismertetni fogjuk a kérdést. Csak azt az érdekes tervet említjük meg, hogy az óvás felvételére jogosult közegéül a közjegyző kelyett a postahivatalokat akarja tenni a reform javaslat.

Gazdasági kiállítás. A Gömörmegyei Gazdasági Egyesület — mint értesülünk — ez év folyamán vásárral egybekötött szőlő-, bor-, és gyümölcs kiállítást rendez.

Egy kis statisztika. A mostani küzdelemben kislelkűek és rosszakarók szájáról gyakran elhangzik, hogy nincs is magyar ipar. Hogy honi iparunk nincs, az hamis és téves állítás, de hogy mellőzzük, saját kárunkra és a külföld gazdagítására, sajnos való. Tudva azt, hogy a magyar liszt ki van tiltva Csehországból s a kassai sódar minden tekintetben megállja helyét a prágaival szemben, mégis 1904-ben sódarért 2.940,658 korona ment ki tőlünk Ausztriába, [mig a magyar sonkáért csak 80,100 korona folyt be tőle. Az összes sonka-behozatal pedig 2.944,109 korona volt, mig kivitelünk 88,288 koronát tett ki. Szivarkahüvelyért 1.057,140 korona vándorolt ki tőlünk, mig bevételünk 81,900 korona volt. Levélpapirosért ,2.944,300 koronát adtunk külföldre, mig bevételünk 597,900 korona volt. Irótollért 261,270 koronát adtunk ki, 36,540 koronát pedig bevettünk. Nyakravalókért kiment 3.077,500 korona, bejött pedig 62,700 korona, férfikalapokért kiment 3.884,060 korona, bejött 424,560 korona, nőikalapokért 2.108,600 korona kiment, bejött 72,800 korona. No, de elég legyen ! Még csak a gyufakivitelünket tüntessük fel, amely 1.040,866 korona volt, a behozatal pedig 690,288 koronát tett ki, ugyancsak 1904-ben. E rideg számok a magyar hazafiság hőmérői. A mi lelkesedésünk, honszerelmünk forrponton van bár, de tetterőnk, mint a fentebbi statisztikai adatokból is láthatjut, erősen a fagypont alatt van. Ausztriát évente több mint 800 millió koronával gazdagítjuk; csoda-e hát, hogy a bécsi gyárosok hivalkodnak, hogy nekik a mi politikai válságunk nem árt, mert a »jó magyarok« éppen csak oly buzgósággal veszik cikkeiket, mint ezelőtt.

Az a rengeteg sétabot, amit Magyarország fogyaszt, mind a mi erdeink és berkeink Iáiból készül — Ausztriában, Angolországban, sőt Amerikában. A zay-ugróci botgyár pedig teng-leng. Hát még a bot sem jó, ha itthon csinálják? Mióta üt az osztrák bot jobban, mint a magyar?

Drága lesz a szőlő. Az a rendkívül zivataros időjárás, mely már idestova két hete tart s mely vidékünkre is hozott egy pár jégverést, oly erővel tombolt végig az ország egyes részein, hogy milliókra megy a pusztulás, amit a fejlődő terményekben okozott. Sokat ártott a jégverés a szőllőnek s Gyöngyös vidékén, a honnan városunk piacát szokták legnagyobbrészt ellátni szőllővei, három határt a múlt héten úgy elvert a jég, hogy nemcsak a szőllőtőkék, de még a szőllőkarók is pozdorjává zúzódtak.

Elszámolás a f. hó 12-én a Vigadó termében tartott jótékonycélú hangverseny jövedelméről. Összes bevétel volt 200 korona. Felülfizettek: Wagner Sándor 10, Lázár Benő 5, dr. Vécsey Mátyás, dr. Gömöry Elek és Weisz Samu 4 - 4, özv. Szigyártó Sománé, Rittinger Pál, özv. Rachler Ferencné 3 3, Draskóczy Ede, Steinhőbel Lajos, dr. Fischer József, Doucha Zdenka, Schein Klára és dr. illyefalvi Aladár 2—2, N. N., Lőwy Károly Henrik, Jeszenák Ráfaal, özv. Sneff Jánosné, Mihalovics Gyula, Stollman Ágost, Beniczky Kálmán és Kájel Endre 1 — 1 koronát. Kiadások : nyomtatványokért 9 kor. 48 f., jegyszedőnek 2 kor., hatósági engedély 2 kor., zongoraszállitás 10 kor., zongorahangolás 6 kor., j szinpadvilágitás 3 kor. Összesen 32 kor. 48 fill.