Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-30 / 1. szám

kultiválják. Nép- és közkönyvtárakat állít föl a magyar-tót nyelvhátáén. Szemmel tartja a nem­zetiségi izgatókat és törekvéseiket a magyar kul­túra erejével ellensúlyozza. Vagyona mintegy másfélszázezer korona, évi szükséglete ellenben meghaladja a negyvenezer koronát. Nagyon rá van utalva tehát a magyar társadalom anyagi támogatására. A F. M. K. E. hivatása: egy má­sodik honalapitás Magyarország felső megyéiben az elszegényedett, vagyontalan, nyomorral küzdő tót lakosság között. Ez a szerencsétlen, megté­vesztett, de becsületes és erkölcsi alapjaiban megbízható nép nincs még elveszve a magyar­ságra nézve, ha rhegmentésében a magyar társa­dalom segítségére siet a F. M. K. E.-nek. Műkedvelői előadás. Szép sikerről szá­molunk be, midőn a folyó hó 26-án a Losonczi Kath. Legényegylet által rendezett jótékonycélú műkedvelői előadásról megemlékezünk. Első sor­ban a Kath. Legényegylet tagjai érdemelnek di­cséretet azon önzetlen ügybuzgalomért, mellyel az előadás sikerét biztosították s Losoncz város közönségének egy minden tekintetben élvezetes, kellemes estét nyújtottak. Hozzájárult az est sike­réhez a darab megválasztása, a kiválóan helyes szereposztás valamint a páratlan ügyes rendezés. Az előadást különben az alábbiakban részletezzük. Bevezetésül Zichy Mihálynak egy illusztrátióját mutatták be festőies, fenséges életképben. Angyal­seregtől körülvéve ült az Úr mennyei trónusán, mig véle szemben Lucifer dacos alakja tűnt fel. Rusznák Gyula jeles festőművész növendéket illeti az érdem az élőkép hű és festőies rendezéséért. Ezt követte a »Cselre cselt« című 3 folvonásos vígjáték. A kacagtató jelenetek, mulatságos félre­értések egész sorozata vonult végig az inkább bohózatnak, mint vígjátéknak nevezhető darabban. Jól játszotta kettős szerepét Kis Jánosné, ki mű­vészi játékával már többször elragadtatta városunk közönségét. Kellemes beszédmodora, vonzó egyé­nisége s szerepének mindvégig helyes felfogása párosulva rutinirozott mozdulataival viharos tap­solásra serkentették a közönséget. Méltó partnere volt Potocsák M. Endre az öreg földbirtokos sze­repében. Kitűnő alakítás, a főúri mozdulatoknak ügyes utánzása teljes összhangzásban voltak jól átgondolt szerepének eljátszásával. Bájos jelenség volt Szemere Ida, ki kedvesen oldotta meg nehéz szerepét Margit személyében, mig Zakutnik Emilia igazi művészettel helyesen fogta fel a naiv szoba­­cicus rendkívül kedves szerepét. Nemes Gyula ismét csillogtatta régebben ismert kitűnő színészi tehetségét. Ugyancsak jól játszottak Vágó Sándor, Ernő szerepében, Gazzy János, mint nyug. ezredes, Ulrich János a süket kertész szerepében és Müller János, Bódi szerepében. E két utóbbi szereplő bohó játéka állandó derültséget és nyílt színen való tapsvihart keltett. Az előadást tánc követte, amely csak a reggeli órákban ért véget. Baleset. F. hó 24-én a délelőtti órákban sajnálatos baletet érte Egger Emmát, Goldberger Dávid, helybeli szállító sógornőjét. Az idős úrnő a Gácsi-utca síkos járdáján megczúszott, elesett és jobb lábán comb-nyaktörést szenvedett. Tudo­másunk szerint van városunknak olyan szabály­rendelete, mely a sikos járdának fűrészporral való beszórás, vagy más megfelelő eljárás útjáni való veszélytelenitését a háztulajdonosok kötelességévé teszi. A szomorú eset mutatja, hogy a statútum pon­tos betartása szükséges. A vidéki városok ily tárgyú szabályrendelete, a veszélytelenités elmulasztását kihágásként bünteti, s az elő forduló balesetet pedig a büntetőtörvénykönyv súlya alá utalja mint gondatlanságból okozott testi sértést; ezen­felül a háztulajdonos kártérítési felelősségét is megállapítja. Felhívjuk tehát a rendőrkapitány úr figyelmét az emlitettt tárgyú statútum szigorú végrehaltására. A testi épség védelme szempont­jából ilyen kiváló fontosságú statútum ne legyen csak írott malaszt. Öngyilkos kályhafűtő. A Klamarik-féle vendéglő kályhafűtője, Szlébovszki György, folyó hó 28-án este 9 és 10 óra között a temető alatt forgópisztollyal szivén lőtte magát. Az előhívott orvos már csak a beállott halált konstatálta. Pár nappal ezelőtt szolgálatát odahagyta és ismeret­len helyen tartózkodott, a miért gazdája a rend­őrségnél feljelentette s egyúttal elővezetését kérte. Valószínű, hogy szerelmi bánatában lett öngyil­kossá, mert barátai előtt már régebben említést tett, hogy egy leányt szeret, s ezért megunta életét. Fizetésképtelenség. A bécsi hitelezők védegylete a következő fizetésképtelenségeket közli: Krausz Samu Zólyom, Verderber Józsefné Rózsahegy, Büchler Béla Nagyrőcze, Groszman Sámuel Mezőkövesd. Az osztrák ipar bojkottja. A maros­vásárhelyi függetlenségi párt legutóbbi népgyülé­­sén Bedőházy János, Sebess Dénes országgyűlési képviselők és Petry Zsigmond pártelnök mond­tak beszédet. A népgyülés elfogadott egy hatá­rozati javaslatot, amely kimondja az osztrák ipar­cikkek bojkottját. Egyúttal elhatározták, hogy nagy mozgalmat indítanak a hazai ipar fejlesztésére és támogatására. Kívánatos lenne nálunk is ily moz­galom megindítása. Az érettségi megkönnyítése. A közokta­tásügyi miniszter az érettségi vizsgálatok dolgá­ban uj és igen fontos rendelkezéseket tett. A mi­nisztérium most küldötte szét a vizsgálati utasí­tást, mely részletesen tárgyalja a reformot, amely már az idei iskolaévben érvénybe lép. Az utasí­tás felszabadítja az érettségire jelentkezőket a vizsgálati tárgyak sokaságában rejlő felesleges te­hertől. Az írásbeli érettségi tárgyainak számát a a gimnáziumban ötről háromra, a reálban négy­ről háromra szállítja le. Eltörli a gimnáziumban a latin és német, s reálban a francia írásbelit. Ugyancsak egyszerűbb lett a szóbeli vizsgálat is, amely legtöbbször eléggé meg nem okolható mó­don terhelte meg az ifjúságot és a vizsgáló-bizott­ságot is. Az utasítás törli a szóbeli vizsgánál is a gimnáziumban a görög és német, a reálban a francia nyelvet, úgy, hogy mindkét iskolában öt tantárgy marad szóbelire. A szóbeli vizsgálat azzal is könnyebbé válik, hogy ezentúl a kérdé­sek oly módon teendők fel, hogy az adott fele­letekből azt lehessen megítélni, vájjon a tanuló az anyag fontosabb részeit ismeri-e? Ellenben kirekeszendők az aprólékos részletek és a sem­mitmondó adatok, évszámok és tudományos bo­garak. Igen jelentős az újításnak az a része, amely szerint az Írásbeli vizsgálaton csak akkor vetik vissza egy évre a tanulót, ha két dolgozata elég­telen. De a tárgyak számának apasztása és a vizsgálat könnyítése ellenére is a reál és gimná­zium érettségijének kétféle hatálya ezentúl is fenáll, vagyis a reáliskolából csak akkor mehet az érettségizett ifjú a tudományegyetem jogi karára, ha előbb latinból és görögből érettségit tett. — Ezeket az üdvös intézkedéseket mindenki öröm­mel fogadja, aki tudja, mennyire felesleges volt az a faggatás, nyaggatás, melynek az érettségiző ifjúság ki volt téve. A reformoknak ez csak kez­detét jelentheti, mert az érettségi vizsgálaton még sok a javítani való, de kezdetnek ez is eléggé dicséretes. A Magán tisztviselők Országos Szö­vetsége« legutóbbi tanácsülésének határozatából, megkeresi a főnöki testületeket, hogy méltányolva a drágaság okozta nyomasztó viszonyokat, hassa­nak oda, hogy akár drágasági pótlék, akár soron­­kivüli fizetés-emelés vagy egyéb számbavehető előnyök nyújtása által segítségére legyenek a tisztviselőknek. Óhajtandó, hogy e felhívás ered­ménnyel járjon. Pénzintézetek, részvénytársaságok és más nagyobb kereskedőcégek bizonyára jó példával fognak előljárni. 20.000 korona. Ennyibe kerül egy darab hazai takarékpénztári részvény. Csak a külföldön láthatunk analog esetet, hogy egy részvénynek ilyen magas az ára. Hiába jó részvénynek nem árt semmiféle forradalom, legyen az bárhol, mert az abszolút jó, még akkor is értékes, ha az egész világ forrong. Magyar fiúk a francia légióban. Több magyar fiú aláírásával, aki az afrikai francia ide­gen légióban szolgál, levelet intézett egy fővárosi lap szerkesztőségéhez, melyben könyvet kérnek a magyar közönségtől. A levél alatt ezek a nevek olvashatók: Nagy Ferenc, Lyka Zoltán, Sántha István, Jóbi Ferenc, Krausz Manó, Nagy Jenő, Mihályi Béla, Keszeg János, Révész Gyula, Mihály András és Schleuher Gyula. Az idegen légiónak van könyvtára, de csak francia. Más nemzetbeliek — mint például a lengyelek — azon az úton jutottak lengyel olvasmányhoz, amelyre most a magyar fiúk térnek. Fölkérjük mindazokat, kik e sorokat olvassák, csomagolják össze nélkülöz­hető könyveiket s adják fel szegény honfitársaink számára a következő címen: Colonel Comman­dant le 1-er Regiment Etranger á Sidi Bel-Abbes Agérie. Az uj kártyabélyegzés. A pénzügymi­niszter rendeletet adott ki, mely szerint 1906. évi január 1-től kezdve koronaértéket feltüntető uj kártyabélyegzők használatba vétele rendeltetett el. A játékkártya bélyegzése két színnyomással és háromféle, úgymint 30 filléres, 60 filléres és 1 korona 20 filléres értékjelzéssel történik. Az 1905. december 31-ig, a régi osztrák értékjelzéssel el­látott bélyegjelzőkkel tényleg lebélyegezett játék­kártyák azonban továbbra is akadálytalanul for­galomba hozhatók, 1906. január hó 1-étől kezdve a játékkártyák lebélyegzése kizárólag csakis az uj bélyegjelzőkkel történhetik. írás a bankjegyeken. Egyre szaporodik ama visszaélések száma, amelyekben kézírással vagy bélyegzővel neveket vagy más szókat írnak a bankjegyekre, ami az általános pénztári forga­lom gyors lebonyolítását nehezíti. E körülményre való tekintettel az osztrák-magyar bank figyel­mezteti a közönséget arra az elvi határozmányra, hogy minden idegen hozzátétellel ellátott, keresz­tülirt, nyomtatott, festett, bélyegzett, perforirozott vagy más módon megváltoztatott bankjegyet a bankintézetek csakis a darabonkinti 10 fillér, ille­tőleg ezerkoronásoknál 30 fillér előállítási, illető­leg kezelési költség megtérítése ellenében fogad­nak el fizetés gyanánt. Megerősített alapszabályok. A mező­kovácsházi függetlenségi és 48-as olvasókör, to­vábbá az adai függetlenségi kör alapszabályait a belügyminister láttamozta. A »Berger« még csak rövid ideje áll fen, s e szó máris fogalommá vált városunk szóra­kozást kereső közönségénél. Rá is szolgál e ká­véház tulajdonosa az elismerésre, mert minden ténykedése elárulja a hivatott, s a közönség legfokozottabb igényeit kielégíteni akaró és tudó szakembert. E hó 31-én Sylvester-estélyt rendez, amikorra meglepetést tartogat vendégeinek, mely körülményre külön is felhívjuk az olvasók figyel­mét. (Lásd hirdetést.) Irodalom és zene. Kossuth Ferenc életrajza. Nemcsak po­litikai, de irodalmi aktuálitás értékével bir az a dísz­munka, mely a fenti cimmel jelenik meg Kunossi, Szilágyi és Társa kiadásában. Kossuth Ferencnek, az immár európai politikusnak, életrajzát olyan biztos itéletü történésszel mint, Hentaller Lajos, Íratja meg a kiadócég s ez életrajzhoz csatolja a kiváló parlamenti debatter jelentősebb beszédeit is. Számos illusztrációval, Kossuth Lajos Irataim az emigrációról cimü munka alakjában jelenik meg Hentaller munkája, s igy annak megszerzése az Iratok tulajdonosainak különösen ajánlható. Gáspár János kántortól most jelent meg két erepeti, érdekes magyar nóta énekhangra és könnyű modorban a zongoraki séret. A két jó ma­gyaros ízű dal postautalványon 90 fillérért ren­delhető meg a szerzőnél Rimaszécsen (Gömör­­megye). Dalkedvelőinknek szívesen ajánljuk figyel­mébe a dalokat. Megrendelhető kiadóhivatalunk útján is. Az »Unió« zólyomi lemezgyár vendéglő­jének nagytermében folyó hó 12-én tánccal egy­bekötött hangverseny volt a gyári zeneegyesület alapja javára. A hangverseny legnagyobb érdekes­sége volt az újonnan alakult férfidalárda bemu­tatkozása, nem azért mintha ezen dalárda már művészi színvonalon állana, hanem azért, hogy létezik. Zólyomban évek óta fáradoznak egy dalárda szervezése érdekében és a mi nem sikerült a jó, magyar érzelmű, művelt városi közönségnek, im azt megoldotta, majdnem varázsütésre, két lelkes férfiú olyan anyag felhasználásával, melynek legtöbb tagja csak alig-alig bírja édes magyar nyelvünket. E két férfiú: Terény Lajos, a gyár igazgatója és Máderspach Livius nyugalmazott bányatanácsos, a gyár pénztárosa. Mindkét férfiút a magyar nyelv és magyar eszme terjesztésének nagy célja ösztönözte a dalárda szervezésére s mig az igazgató nagy tekintélyével segítette elő a célt, addig a lelkes pénztáros fáradságot nem ismerő szorgalommal tanította, gyakorolta a kis gárdát és pedig oly szép eredménnyel, hogy örömköny csillogott mindenki szemében, midőn ezen idegenajkú, de már lelkes daloscsoport reá kezdett a »Szózat«-ra, melyet a közönség állva hallgatott végig. A műsor különben Liszt, Egressi, Coppé, Lányi, Farkas, Körössy műveiből volt összeállítva és minden pontja fényesen sikerült. Közgazdaság. A kereskedelmi miniszter a keresk. mú­zeum »Konsuli közlemények« és a minisztérium kiadásában megjelent »Központi Értesítő« nem hivatalos részének, megszüntetésével, »Közgazda­­sági Értesítő« cim alatt 1906. év január hó 1-től kezdve új hivatalos lapot alapított. Már megjelent e lapnak első, 100 nyomtatott oldalra terjedő mutatványszáma, mely szerint a »Közgazdasági Értesítő« közölni fogja a ministerium ipari, bel és külkereskedelmi, közúti, posta- és távirdai, táv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom