Lorain és Vidéke, 1961 (48. évfolyam, 3-52. szám)

1961-09-15 / 37. szám

Az őszi idény beálltával nemcsak a társadalmi élet éb­redezik megyeszerte, hanem lassú mozgolódás észlelhető már a politikai berkekben is. E hét csütörtökjén például a 1 o r a i n i Republikánus Párt tartotta meg ibanikettjót a iSt. John’s teremben. Az esemény érdekessége, hogy a vacsora­­jegy ára $25.00 személyen­ként. (Ezzel a vacsorával kí­vánja a párt vezetősége ösz­­szehozni az őszi választási küzdelemhez szükséges össze­get. Vájjon, hány “kisember” volt képes ezt az összeget megfizetni egy vacsoráéit?!) A demokraták részéről is mozgolódás észlelhető és biz­tosra vehetjük, hogy a követ­kező hetekben teljes erővel megindul a novemberi válasz­tásokat megelőző harc. Az előjelek alapján annyit már most megállapíthatunk, hogy az idei választásokat á legkeményebb küzdelem fogja megelőzni boraimban és Ely­­riában is, ahol a veterán Os­car Dunn-t próbálják nyug­díjba helyezni. Magyarországi Hírek A T VNADAI FÖLDMÜ­­VELÉSÜGYMINISZTER he­lyettese — egy szakemberek­ből álló bizottsággal — négy napig tanulmányozta a ma­gyar mezőgazdaságot. Budapestről Belgrádha u­­t aztak. * ÓRIÁSI TŰZ A HANSÁG­ÉBA N Aug, 10 és ?4-e közöi ’ kigyulladt a hansági főcsa­torna és a iRápca közötti tő­zeg-mező. Néhány napon be­lül 500 hektárnyi területen izzóit, l'üstölt, parázslóit a tő­zeg, fenyegetve az állami er­dészet fiatal égerfa-telepité­­seit. Ennek egyrésze el is pusztult. Csak kétheti éjjel­nappali munkával — a Győr- Sopron megyei tűzoltóság, a környékbeli községek, a kato­naság és határőrség segítsé­gével — lehetett megfékezni a vörös zsarátnokot, * ELSZÖKÖTT A LUKÁCS­­FÜRDŐ VIZE. Kiderült, hogy a kutak vaoscöveinek végénél —a vízzáró agyagré­teg fellazulása következtében — szökött a Dunába a meleg­víz. Cementes folyadék be­fecskendezésével lezárják a mellékutat a viz elől és ismét a kutak csöveibe kényszerí­tik a melegvizet. * ÁTADTÁK TOKAJíIEGY­­AL.IA első szőlőöntöző telepét a hegyaljai állami gazdaság­ban. Egy völgykatlant zár­tak el, mintegy 400 méteres gáttal erre a célra. A Tárcái s több más forrás vizét gyűjtik össze így egy mesterséges tóban és ezzel mintegy száz­ezer köbméter vízmennyisé­get nyertek, ami kb. 650 hold szőlő öntözővíz-szükségletét biztosítja. A viz csöveken jut el a sző­lőkbe. Társadalmi események NAPTÁRA SZEPTEMBER 17. — A Szt. Lász­ló Egyházközség Szűz Mária Egylete alapításának 40. éves iuhileuma. SZEPTEMBER 24. — A Szt. Lász­ló Egyház évi nagy Szüreti Mu­latsága, az iskola nagytermében. OKTÓBER 1. — A Szent Mihály gör. kát. egyházközség évi ba­zárja — a Slovenian Hallban. OKTÓBER 22. — A Lorain-i Ma­gyar Református Egyházközség évi bazárja, — az egyház hali­jában. VOLUME 48 ÉVFOLYAM —No. 37 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c .1961. SZEPTEMBER 15. A HÉT ESEMÉNYEI BÉKEKÜLDÖTTEK jártak a (berlini ügyben Moszkvában és Washingtonban. E nem­hivatalos követeket az u. n. semleges államok kormány­főinek Belgrádban tartott ta­nácskozása után küldték a két nagyhatalom fővárosába. Moszkvába Nehru, indiai miniszterelnök és a ghanai miniszterelnök utazott, mivel a “semlegesek” úgy látták, hogy a szovjet diktátor előtt Nehru szavának súlya van és igy őt bízták meg, hogy a Szovjetuniót felszólítsa a bé­kés tárgyalások megindításá­ra a berlini ügyben. Washingtonban a “semle­gesek” nevében Sokarno, in­donéziai kormányelnök és Ma­li — afrikai uj ország — kor­mányfője tett kísérletet a ki­bontakozás elősegítésére. A kiszivárgott hírek szerint a békemisszió kézzelfogható eredménnyel nem járt. Mosz­kva kijelentette, hogy Kelet- Németországgal békét köt és a Berlinbe vezető utak ügyé­ben a Nyugatnak a keletné­metekhez kell fordulniok. Washingtoniban viszont az elnök azt hangoztatta, hogy a Nyugatnak szerzett jogaik vannak Berlinben és a berlini ügyben nem engednek a kom­munista zsarolásnak, ❖ MIÉRT KELL TÁRGYAL­NI BERLINRŐL, ha mindkét fél annyira merev ? — veti lel a kérdést a szabad világ s-.jtója, Á választ a lapok ab­­■ottti {alják, hogy inog- az eleve kudarcra ítélt tárgyalásoknak is van értelmük, mert addig legalább nem kerül sor a vi­lágháborút elindító első lö­vésre. Eisenhower, volt elnök nyíl­tan kijelentette, hogy berlini jogainkból nem engedhetünk, igy — szerinte — nincs mi­ről tárgyalni az oroszokkal! A Fehér Ház azonban hive a “céltudatos tárgyalások­nak” és kész a csúcskonfe­rencia gondolatát kedvezően mérlegelni, mihelyt erre a Szovjetunió részéről is hiva­talos készség mutatkozik. Khrushchev, a szovjet mi­niszterelnök is úgy nyilaikor zott, hogy hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, ha erre al­kalom kínálkoznék. Amerika moszkvai nagykö­vete utján adta tudomásul nem-hivatalos tapogatózás foimájában tárgyalási kész­ségét, míg Khrushchev külön­böző nyilatkozataiban utalt a Szovjetunió hajlamosságá­ra. Ebben a légkörben való­színű, hogy a “semleges” kor­mányfők igyekszenek majd egyengetni az utat és rövide­sen megvalósítani a tárgyalá­sokat a szembenálló két nagy­hatalom kormányfői között. ❖ A SZOVJETUNIÓ N E M HAJLANDÓ az atomkisérle­­tefcet megszüntetni. Moszkva hivatalos magyarázatát adta az atomkisérletek megkezdé­sének a- szovjet rádióban. A szovjet nyilatkozat szerint, a mai válságos helyzet miatt határozta el Moszkva “vona­kodva” az atomkisérletek el­kezdését. A nyilatkozat óta is több újabb atomrobbantás történt Oroszországban. (Tizennégy napon belül 9 atomrobban­tást végeztek az oroszok.) A sarkvidék közelében felrdb­­bantott egyik legújabb szov­jet atombomba roppant nagy­­erejű volt. Közben Amerika is készül az atomkisérletek megkezdé­sére. Washington megdöbben­ve tapasztalta, hogy a “sem­leges” áramok annyira bíznak a Szovjetunió katonai erejé­ben, hogy nem merték felhá­borodásukat kifejezésre jut­tatni, az orosz atomkisérletek fölött. Khrushchev nyíltan kije­lentette, hogy az atomkisér­­leteket csak akkor szünteti meg, ha sikerül elfogadtatnia lefegyverzési terveit — és a Nyugat elismeri Kelet- N émetországot. A Szovjetunió zsarolásnak is nevezhető kijelentése előtt néhány nappal hivatalosan is feloszlott a genfi atomellen­őrzési konferencia. A konfe­rencia 3 éven át hiába próbál­ta az oroszokkal elfogadtatni az ellenőrzésen alapuló atom­­tilalmat. ❖ FEGYVERES KÉSZÜLŐ­DÉSTŐL HANGOS Európa. A bolgár hadügyminiszter rá­dióbeszédben nyíltan közölte, hogy a Kelet teljesen fölfegy­verezve, harcra készen áll. Törökországban a komnui­­nistaellenes NATO hatalmak próbálják ki a NATO védel­mi erejét és tárgyalnak meg­torló katonai intézkedések­ről is. ❖ BERLINBEN a tiltakozá­sok és válasz jegyzékek hábo­rúja is kitört. A szovjet til­takozott az ellen, hogy a Nyu­gat a Berlinbe vezető légi uta­kat nem-katonai, sőt egyene­sen kém-szállitásokra is fel­használja. A Szovjetunió korlátozást követelő jegyzékét mereven elutasítottuk. A Szovjetunió az ellen is tiltakozott, hogy katonáink a várost kettévágó drótakadá­lyok közelében végzik őrjára­taikat. — Az eredmény azo­nos volt: a jegyzéket vissza­utasítottuk. Amerika ugyanakkor tilta­kozott a város elbarrikádozá­­sa és a külföldi utasforgalom megszigorítása ellen. — A szovjet válasz seni késett: jegyzékünket az oroszok szin­tén kereken visszautasítot­ták. A szovjet nagykövet ugyanakkor közölte válaszá­ban, hogy bizonyos ikérdések­­ben ne Moszkvához, hanem az illetékes keletnémetekhez for­duljunk. Mivel azonban Kelet- N émetországot m é g o 1 y a n formában sem ismerjük el, hogy alantas amerikai köze­gek alantasabb keletberlini közegekkel szóbaálljanak, — a szovjet óhaj falrahányt borsó maradt. Közben a drótakadályok és barrikádok ellenére is érkez­nek szórványosan menekültek Ny.-Beiiinbe. Három Ízben is megtörtént, hogy keletberlini menekülők hatalmas teher­autókkal (hajtottak neki a kommunista barriikádoknak s azokat áttörve értek nyugati területre. ❖ CARLA — a modern idők legvadabb hurricánja —- ször­nyű erővel rontott Texas, Louisiana és más déli államok egyes vidékeinek. A hurricán következtében Galiforniában és másutt is, helyi jellegű forgószelek — tornádók — keletkeztek és a váratlan viharok szintén felbecsülhe­tetlen károkat okoztak. A pusztító hurricán ember­életben aránylag kevés kárt tett, mert az időjárást jelen­tő hivatal figyelmeztetése kö­vetkeztében a veszélyeztetett Övezetekből közel félmillió ember menekült el. Az ottma­­(Folytatás az utolsó oldalon) Vasárnap 40 éves jubileumát ünnepli a Szűz Mária Egylet A loraini magyarság egyik legrégibb egylete díszvacso­rával ünnepli fennállása jubileumát. Délelőtt mise, este 5:30 órakor bankett lesz a Szt. László teremben A Szent Lászlóról elneve­zett, magyar római katolikus egyházközség kebelében mű­ködő Szűz Mária Egylet most vasárnap — szept. 17.-én, — ünnepli meg fennállásának 40 éves évfordulóját. A neves jubileumi ünnepségen az egy­let tagjai délelőtt misét hall­gatnak, este pedig évfordulói díszvacsorát rendeznek a Szent László 'Peremben. A bankett után Szilvássy Gábor zenekarának muzsiká­ja mellett tánc lesz. A jubiláló Szűz Mária Egy­let jubileumi könyvet készí­tett, amely megörökíti énnek az áldásos munkában gazdag egyletnek valóban nemes, ke­resztényi és magyaros jócse­lekedetekben gazdag- történe­tét. A jubileumi könyvből tudjuk meg, hogy az egylet­nek a következő alapi tagjai vannak még életben: özv. Pe­­thő Antalné, özv. Koleszár Péterné, özv. Szabó Józsefre, özv. Varga Józsefné, Büki Jó­zsefre, Trelay Gyuláné, özv. Csuháik Jánosáé, özv. Tóth józsefné, Tóth Andrásné, özv. Bertics János né és Molnár Ádámné. Városunk lelkészi karának egyik legismertebb, rokon­szenves tagja, Rév. Er. Jo­seph P. Conlon — a Stop 7-en lévő St. Vincent De Paul egy­házközség alapitó plébánosa, — ,53 éves korában, szivszél­­hüdésben, tragikus hirtelen­séggel meghalt. Múlt vasárnap misére vár­ták s mikor késett, segédlel­késze érte ment a plébániára. Ott találta meg széihiidéssel, súlyos állapotban. Beszállitot­­ták a Szent József kórházba, s ott szeptember 11.-én, hét­főn meghalt. Temetése csütörtökön volt óriási részvét mellett egyhá­za templomából. A főpapi mi­sét, fényes papi segédlettel John F. Whealon, clevelandi segédpüspök celebrálta. A temetés Clevelandiban volt, a Holy Cross temetőnek a papok nyugvóhelyéül szol­gáló sirkertjében. •b Er. Joseph P. Conlon az vezetése alatt áll, de az el­múlt 40 év történetében kí­vüle megtaláljuk az egylet volt vezetői között a loraini m a g y a r katolikusságnak mindazokat a vezető asszo­nyait, akik egész magyar éle­tünkbe arany betűkkel írták be nevüket. Az elmúlt 40 év alatt az e g y 1 etnek közel 82,000 dollár bevétele volt. Ebből ha­láleseti segélyre 33,099 dol­lárt fizettek ki. így — a je­lenleg pénztárukban lévő 9,000 dollárt leszámítva, — eddig 39,881 dollárt adott a Szűz Mária Egylet a Szent László Egyháznak, vagy más jótékony célra. A jubiláló egylet ezévi tisz­tikarának névsora: özv. Németh Józsefné, tb. elnök; Takács Józsefné, el­nök; Resti Imréné, alelnök; Takács Imréné, titkár; Kol­­bai Imréné, jegyző; Kőmives Imréné, pénztáros; Csillag Péterné, Kónya Ferencné és Kiss Istvánná, a számvizsgá­ló bizottság tagjai. Dojcsák Istyánhé, beteglátogató; Bor­sos Dánielre, zászlóvivő és Leskovics Józsefné, ajtóőr. A Szűz Mária Egylet tisz­tikarának és tagságának — ohioi Ravenna-ban született s első kinevezése a clevelandi St. Margit, magyar egyház­­község segédlelkészi állása volt. Lorainha 1938-ban jött, mint a St. John egyházközség segédlelkésze. A világháború alatt és után a haditengeré­szetnél szolgált, die 1.9484>an ismét Lorainba nevezték ki s 1949-ben átvette a St. Vin­cent de Raul egyházközség ve­zetését. Az apró és megfelelő templom nélkül küzdő egy­házközség az ő munkája kö­vetkeztében egyike lett váro­sunk és a környék legtekin­télyesebb egyházközségeinek. Gyönyörű templomot és isko­laépületeket emelt az 57-es és a 254-es ut sarkán. Hívei kö­zött szép számmal vannak magyarok is. Gyászolja édesanyja, há­rom fivére, három nővére, ki­terjedt rokonsága és egyház­­községének egész tagsága. akik nemcsak a Szent László Egyháznál fejtettek ki hasz­nos és építő munkát, de min­den közös magyar ügyiben is oroszlánrészt vállaltak évtize­deken át, —- lapunk utján e helyen tolmácsoljuk úgy a magunk, mint az összmagyar­­ság elismerését és szerencse­ki vánatait negyvenéves évfor­dulójuk alkalmából. Oláh András tragikus halála Oláh András, 38 éves ma­gyar munkást az elmúlt hét­főn agyonütötte a villany­áram a National Tube Co. te­lepén. A fiatal magyar munkás 1941. óta állott az acélgyár szolgálatában. Hétfőn, szep­tember 11.-én egy villanyosz­lopon dolgozott, amikor nyil­ván megérintette a magas­feszültségű villanyvezetéket s az áram pillanatok alatt meg­ölte. A National Tűibe Co. veze­tősége beható vizsgálatot in­­ditott, mert az acélgyárban — ahol a lehető legjobb volt a védelem munkás balesetek ellen, — egy hónap óta iez a második halálos szerencsét­lenség. A szerencsétlenül járt mun­kásnak három gyermeke volt. Temetése a Garland temet­kezési intézetből s az amihers­­ti St. Joseph római katolikus templomból — amelynek tag­ja volt, — ment végbe csü­törtökön, szeptember 14.-én, Fr. Joseph A. Lembach szer­tartásával. A Calvary temetőben he­lyezték nyugalomra. •b Oláh András Lorainban született és 10 évvel ezelőtt költözött Amherstre. Felesé­gén és három gyermekén ki­­vüi gyászolja mostohaanyja, — özv. Oláh Mihálynié, — nő­vére — Potyok Sándorné (Mi­chigan) ; három moistohanő­­vére: Ábel Sándorné (Lo­rain), Mrs. Robert Zych (Lo­rain) s Juhász Miklósné (Ely­ria) , valamint mositohafivére: Molnár Béla (Lorain). Édesapja — Oláh Mihály, — múlt januárban halt meg. A loraini magyarság köré­ben jól ismert Oláh András tragikus halála a környék és városunk magyarságának so­raiban általános részvétet vál­tott ki. HALÁLOZÁSOK Özv. Heneszi Imréné (1332 W. 29-ik utca) 1961. szeptember 10.-én — kétévi -betegség után, 66 éves korá­ban — meghalt a Szt. József kórházban. Vas megyében született és 1912-ben jött az Egyesült Ál­lamokba. A Lorain-i Magyar Református Egyházközség­nek, a Nőegyletnek, a Refor­mátus Bs. Egyletnek s a Wil­liam Penn Fraternális Egye­sület 63-ik fiókjának volt tag­ja. Gyászolja két leánya: Kosa Károlyné — akinél lakott, .... és Mrs. Lawrence Bonsteel (Westlake); egy unokája és Magyarországon élő nővére. Férje 1956-ban hunyt el. A Bodzásh Temetkezési In­tézet rendezésében temették szerdán, szeptember 13.-án délután 1:30-kor, 2 órakor pe­dig- a Ref. Egyház templomá­ból — Nt. Tóth Bálint lelkész egyházi szertartásával, — az Elmwood temetőben. Mózes Mihály (3792 Lorain Ave.) 1961. szeptember 8.-án — rövid be­tegség után, 52 éves borában — meghalt a Szt. József kór­házban. Az elhunyt Magyarországon született s 39 éve lakott itt. Charlestonból (W. Va.) — a­­hol öt esztendeig lakott — költözött városunkba. A Na­tional Tube Co. alkalmazottja volt, s mint előmunkáis dolgo­zott. A -Szt. László Egyház­­község tagja volt. Gyászolja édesanyja, Mrs. Margaret Mózes; öt nővére: Mózes Irén, Mrs. Mathilda Mo-ir, Mrs. Robert S. Jones —. mindhárman Lorainban, — Mrs. Rose Wolf és Mrs. Floyd Lentz — mindketten Hazel Parkon (Mich.); három fivé­re: Ferenc (Lorain), Lajos (Wellington), János (Cora­­opolis, Pa.). Temetése a Reidy-Scanlan Temetkezési Intézetből 1961. szept. 11.-én de. 8:30nkor, a Szt. László Egyház templo­mából pedig 91 órakor volt, — Főt. Demkó Zoltán egyházi szolgálatával — a Calvary te­metőben. ÚJABB 40,000 KATONÁT rendelt kormányunk Berlin miatt Európába. Ezzel ne­gyedmillióra emelkedett az Európában állomásozó ameri­kai katonák száma. Ugyanak­kor megszüntették a katonák családtagjainak utazását és igy a feleségek október 1. után nem mehetnek a tenge­ren túl szolgáló férjeik után. A Szűz Mária Egylet jelen­leg Takács Jój^fné elnöknő MEGHALT FR.JOSEPH P. A jubiláló Szűz Mária Egylet tisztviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom