Lorain és Vidéke, 1961 (48. évfolyam, 3-52. szám)

1961-05-19 / 20. szám

Munkásokat hívtak vissza a National Tube Co.-hoz és erőteljesen tartja magát az a hír, hogy az acélgyár na­gyobb rendeléseket kapott és rövidesen fokozott iramban dolgozik. A hírnek hivatalos helyről való megerősítését várják rövid időn belül. * * * A Ford-gyár erőltetett ira­mú termelésének okait kutat­ják az érdekeltek. Mivel a gyár munkásai heti hat na­pon át napi 10 órát dolgoz­nak, felmerült az a találga­tás, hogy nincs-e a fokozott ütemü munka szoros kapcso­latban az augusztus végén lejáró munkaszerződésekkel. Ugyanis ekkor ülnek össze a gyár és a szakszervezet megbízottai a munkaszerző­dés megújítása érdekében. Amennyiben a szakszervezet súlyosabb követelésekkel áll­na elő, a gyár vezetősége nem hárítaná el a sztrájkot, mert a jelenlegi termelési iram mellett elegendő gépkocsija lenne raktáron ahhoz, hogy hosszabb időre is kitartson a, szakszervezeti követelések visszautasításával. • * • Elyriában, egy ócskás tele­pén találták meg Timothy Williamson, 8 éves kisfiút, aki Bay Village-ből szökött el egy 28 éves férfivel — nyil­ván kalandvágyból. A kisfiút Elmer Newman csalta el otthonából. Elvitte Elyriába 'és ott lakott vele egy fészerben, az ócskás tele­pen. Amikor a telep tulajdo­nosa olvasott a kisfiú elrab­lásáról, értesítette-a rendőr­séget, akik elfogták New­­mant, s a kisfiút hazavitték szüleihez. Elmer Newman vagy vált­ságdíjat akarhatott, vagy er­kölcstelen szándékai voltak a 'gyerekkel. Letartóztatták. * /* « A Hosford nevű — 512 láb hosszú, — vasérc szállító ha­jó a világi tótorony rakodó­partjának ütközött. Az ösz­­szeütközés következtében sé­rült hajót szárazdokkba kel­lett vontatni. • • • Az AFL-CIO Lorain me­gyei tagozatai is egyesültek, így a két munkásszakszerve­zet országos egyesülése helyi vonatkozásban is végre van hajtva. Az uj munkástanács elnöke Joseph J. Pavlich, is­mert iloraini munkásvezető lett, ki a vasmunkások szak­­szervezetének volt hosszú ide­je egyik vezető tagja és. tiszt-[ viselője. Az egyesülés következtében automatikusan feloszlott a Lorain megyei CIO és AFL tanács. Kennedy elnök Canadában John F. Kennedy elnök és felsége a beiktatás óta elő­ször hagyta el az Egyesült Államok területét s Canadá­­iba utazott. Canadában Ken­nedy elnök beszédet mondott a canadai parlament előtt és kérte, hogy Canada segítse áz Egyesült Államokat a nyuga­ti félteke elmaradt országai­nak gazdasági talpraállitásá­­ban. Az Elnök beszédét a par­lament udvarias tapssal fo­gadta, de a megfigyelők sze­rint Canada nem lesz hajlan­dó nagyobb gazdasági áldo­zatokra. Elnökünk és Diefenbacher canadai miniszterelnök hosz­­szasan tárgyalt közös kérdé­sekről. _ VOLUME 48 ÉVFOLYAM —No. 20 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1961. MÁJUS 19. A HÉT ESEMÉNYEI * A TÁVOLKELETI HELY­ZETRŐL tesz fontos jelentést az Elnöknek és a kormány­nak Lyndon Johnson alelnök. Johnson alelnök Kennedy el­nök megbízásából a Távolke­leten járt és itt három or­szágot keresett fel. Vietnam­ban hosszas megbeszéléseket folytatott a kommunizmustól fenyegetett ország kormá­nyával. Hangsúlyozta, hogy Amerika kész a segítségre s nem egyezik bele abba, hogy e fontos ázsiai ország a vas­függöny mögé kerüljön. A Fülöp-szigeteken meg­erősítette a szigetország és Amerika hagyományos barát­ságát és szövetségét s közöl­te, hogy az Egyesült Álla­mok minden eshetőségre ké­szen siet minden fenyegetett barátja védelmére. Formoza szigetén Johnson alelnököt óriási ünneplő tö­megek fogadták. Chiang-Kai­­sek elnökkel behatóan tár­gyalt az amerikai segítségről s itt is elkötelezte kormá­nyunkat a szigetország meg­védésére. A sajtó közlemények nem tesznek említést arról, hogy milyen eredménnyel végződ­tek a formozai tárgyalások a Vörös Kína partja mentén nemzeti kézen lévő szigetek ügyében. Mint ismeretes, a nemzeti kínaiak több Ízben sikrrel védték meg e szige­teket a vörösök ellen. Kenne­dy elnökünk azonban válasz­tási beszédei során többször közölte, hogy Amerika nem léphetne háborúba ezekért a kis szigetekért. Akkor — e kijelentése miatt, — Nemze­ti Kína erősen reménykedett abban, hogy Kennedy helyett a szigetek megvédését fon­tosnak tartó Nixon, volt ál­elnök lesz az Egyesült Álla­mok uj elnöke. ❖ LAOS ÜGYÉBEN összeül­tek az ’ é r d e k e 11 hatalmak delegációi. Megérkezett há­rom laosi küldöttség is. Az egyik a kormányt, a második a kommunistabarát semleges erőket képviselte, mig a har­madik a győztes kommunista delegáció volt. Napokon ke­resztül folyt a vita, hogy me­lyik küldöttséget ismerjék el a nagyhatalmak. A nyuga­tiak mind a három delegációt el akarták ismerni tanács­adói és megfigyelői minőség­ben. -> A nyugatbarát kormány küldöttsége ezt’ ellenezte és várta a küldöttség fejének megérkezését. A kommunisták — mint győztesek — azt követelték, hogy ők a béketárgyalások teljesjogu tagjai legyenek. Már múlt hétfőn meg kel­lett volna a tárgyalásoknak kezdődniük, de ezek az aka­dályok késleltették a konfe­rencia megnyitását. A fontosabb államférfiak közül Genfben vannak: And­rej Gromyko, szovjet külügy­miniszter, Dean Rusk, ame­rikai külügyminiszter, az an­gol és a vörös kínai külügy­miniszter. Közben Laoszban az indiai, canadai lengyel megbízottakból álló fegyver-: szüneti bizottság próbálja ki­vizsgálni a panaszokat és a kommunisták sorozatos fegy­verszüneti kihágásait. , ❖ v DE GAULLE, francia ál­lamelnök és az algériai fel­kelők küldöttségei összeül­nek semleges területen, hogy megtárgyalják Algéria teljes függetlenségének kérdéseit. A De Gaulle elnök világ­szerte csodált rátermettsége miatt napok alatt összeom­lott algériai jobboldali felke­lés hívei még mindig nem nyugodtak bele, hogy Fran­ciaország függetlenséget ad­jon Algériának. Mivel Algé­riában jelentős számú francia telepes él nemzedékek óta, a francia telepesek és a fran­ciaországi jobboldaliak attól tartanak, hogy a független Algéria arab többsége a fran­cia lakosságot tönkreteszi. Emellett De Gaulle-t a fran­cia birodalom felszámolásával is vádolják. De Gaulle tábornok tisztá­ban van az algériai függet­lenséggel járó veszélyekkel, de azt is világosan látja, hogy nincs más'ut a kibon­takozásra és ezért reméli, hogy a független Algéria sok­kal jobb megoldás lesz, mint a reménytelen háború és im­már hat éve, folyó földalatti harc. ❖ AMERIKA ÉS FRANCIA­­ORSZÁG kapcsolatain túlme­nő nagy jelentősége lesz Ken­nedy elnökünk május végére tervezett franciaországi utjá­nak. De . Gaulle, francia ál­lamelnök és Kennedy elnö­künk megbeszélésein sor ke­rül a NATO szövetség újra­értékelésére. Eddig a NATO felépítése ez volt: Amerika — az atom­fegyverek birtokában, — a NATO vezetője volt. Azt i­­gérte szövetségeseinek, hogy minden szovjet támadást atomfegyverekkel torol meg. így atomfegyvereket tartott a legtöbb NATO államban. Ezzel szemben a NATO álla­mok gondoskodtak a sorka­tonaság nagy részéről. Ké­sőbb — mikor a Szovjetunió­nak is lettek atomfegyverei, — a megegyezés úgy módo­sult, hogy Amerika rendel­kezett ugyan európai atom­fegyverei fölött, de nem használhatta azokat az illető európai ország előzetes hoz­zájárulása nélkül. Ennek a megegyezésnek a szellemében az atomfegyverek kilövéséhez szükséges rakétákat az euró­pai országok ellenőrizték. De Gaulle ezt a megegyezést nyíltan időszerűtlennek, sőt egyenesen idejét múltnak te­kinti. De Gaulle elmélete sze­rint a szovjet atomfegyverei ma már teljesen el tudnák pusztítani Amerikát. így A- merika nem engedheti meg az atomfegyverek használatát, ha a Szovjetunió megtámad­ná valamelyik európai szö­vetségesünket, mert kétség­telen, hogy az amerikai /el­nök nem áldozhatja fel Ró­ma, vagy Páris védelméért — csak példának említjük — New York, vagy Chicago la­kosságát. Ezért hát minden európai országnak magának kellene az atomfegyverekkel korlát­lanul rendelkeznie. Ha terü­letét szovjet támadás érné, akkor a saját kormánya dön­tene az atomfegyverek hasz­nálatáról, — nem pedig a la­kosságát és területét féltő Amerika. Ezért De Gaulle — a vendéglátó francia elnök, — nyíltan közölni szándékozik Kennedy elnökkel, hogy ő nem az amerikai, hanem a francia atomfegyverekben bí­zik. Ezért mindent elkövet, hogy atombombáit továbbra is kipróbálhassa és tökélete­síthesse. A fentiek alapján nem len­ne meglepő, ha Franciaország ismét kivonná csapatait a NATO kötelékéből és olyan JÁGER JÁNOS ÉS FELESÉGE ARANYLAKODALMA KENNEDY - KHRUSHCHEV TALÁLKOZÓ KÉSZÜL J á g e r János — a loraini magyarság egyik legismer­tebb egyleti és egyházi mun­kása s vezetője, — és fele­sége kedden este családi kör­ben ünnepelte boldog házas­ságuk 50-ik évfordulóját. A Jáger János és felesége Lorain-i Magyar Ref. Egyház templomában esküdtek egy­másnak hűséget 1911. május 16.-án. Az esketést Nt. Virág István, az akkori loraini ref. lelkész végezte. Jáger János Bacska község­ben született és fiatal korá­ban jött ki Amerikába. Itt a National Tube Co. alkalma­zottja volt és több, mint tiz évvel ezelőtt itent nyugdíjba. Felesége — született Csorba Hona — is egészen fiatalon érkezett uj hazájába. Jáger Jáno^ a Lorain-i Ma­gyar Ref. Egyházközség e­­gyik alapitó tagja és egyik legismertebb pezetője. Évti­zedeken keresetül volt prezs­­foiter, egyházi tisztviselő és főgondnok is.! Később a ma­gyar gyülekezetét vezette — gondnoki minőségben. Az ötvenes évek közepén súlyos betegségen vMjnt keresztül. Csaknem cse®/al határos, 1 í } 1 j o 52 ~f r>1Ár> 1 i1 ^ °oí’rl - " za a legna^gB) kitüntetés­ben részesite pe; megválasz­totta- tiszteiéi beli főgondno­kának. Jáger János az Ifjúsági Bs. Egyletnek is egyik alapítója és ismert munkása. A Refor­mátus Bs. E gyíet alapítása körül is érdemeket szerzett s itt is több ízben töltött be fontos tisztségeket. Jáger Jánosné is több ma­gyar egyletnek tagja, a Ref. Nőegyletnek pedig tisztvise­lője volt, s ma is hűséges és dolgos tagja és munkása. Boldog és példás házassá­gukból két leány és egy fiú született. Fiuk — ifj. Jáger János, — Avonban (0.) lakik feleségével s a National Tube Co. alkalmazottja. Irén leá­nyuk Elyriában lakik család­jával, Elvira lányuk pedig Clevelandban, ahol a városi Welfare Department egyik vezető 'tisztviselőnője. Anyák Napján — a refor­mátus templomban, — az ün­neplő házaspár lelkésze, Nt. Tóth Bálint emlékezett meg meleg szavakkal Jáger Jáno­­sék életének erről a nagy e­­seményéről. Istentisztelet u­­tán a közel 500 főnyi temp­lomi gyülekezet minden tagja kézfogással gratulált az ér­demes házaspárnak. A loraini ■ magyarság nevé­ben mi is szívből kívánunk erőt, egészséget s boldogsá­got a magyar közügyekért oly sokat fáradozó idős há­zaspár további életére. “Játékvizsgáló Bizottság” Mert ilyen is van Magyar­­országon. A Népszabadság nevű óhazai sajtótermék e­­gyifc cikkéből kitűnik, hogy külön bizottsága, titkára, stb. van annak az intézménynek, mely a “hazai játékipar elvi irányításáról” gondoskodik. A bizottság 9 éve működik s ma már csak a bizottság jó­váhagyásával lehet játékokat forgalomba hozni. A Szent vasárn Név Társaság bankettje ap este a Szt. László teremben A Szent Név Társaság va­sárnap — májjus 21.-én, — este 5:30 órai kezdettel ren­dezi meg szokásos évi díszva­csoráját, a Szent László is­kola nagytermében. A Helli Mihály elnöklete alatt álló Szent Név Társaság fennállása óta aranybetükkel irta be nevét a Szt. László Egyházközség és a jótékony­­sági munka könyveibe. A ki­tűnő munkát végzett Szent Név Társaság ezúton is sze­retettel hívja meg díszvacso­rájára minden barátját és az összmagyarságot. A vacsorát megelőzően, — délután 3 órai (kezdettel, — a Társaság tagsága tisztvise­lő-választó közgyűlést tart és erre a vezetőség ezúton is meghív és elvár minden ta­got. Az 1961. évi tisztikar név­sora a következő: -Helli Mihály, elnök; Bar­­tish Imre, első alelnök, Né­meth Károly, második alel­nök; Fush István, titkár; Ro­bert Fry és Novák Sándor, Marshal. szövetséget javasolna, ahol nem Amerika mondaná ki a döntőszót atomfegyverekkel nem rendelkező szövetségesei helyett, hanem az atomfegy­verekkel felszerelt szövetsé­gesek égyenrangu partnerei lennének az Egyesült Álla­moknak. ❖ HAITI SZIGETE LESZ a Castro-tipusu diktatúra u­­jabb áldozata? — Ebben a Cubától néhány mérföldre lé­vő n é g e r köztársaságban Francois Duvalier, amerikai nevelésű néger orvos diktá­tor! hatalommal kormányoz. Most alkotmányellenesen u­­jabb terminusra választatta meg magát, — terror-mód­szerekkel. Haitiban a lakosság átla­gos évi jövedelme 75 dollár. Csak terror és kémhálózat tudja az elégedetlen lakossá­got féken tartani. Ilyen kö­rülmények folytán rendelte haza az amerikai kormány Newbigin nevű követét Hai­tiból megbeszélésre, mert az amerikai ' külügyi szakértők attól félnek, hogy a Cubából működő kommunista ügynö­kök máris aláaknázták Haiti politikai rendszerét. Amerika ismét lehetetlen választás előtt áll: tart egy a Castrohoz hasonló, kommu­nista diktátor győzelmétől, de ugyanakkor mélyen meg­veti és elitéli a jelenlegi dik­tátor uralmát is. A kérdés az, mennyit tanultunk a cu­­bai leckéből s lesz-e még mó­dunk hatékony intézkedésre? ❖ CASTRO kémrendszert é­­pitett ki és minden bérház­ban, faluban, iparban és is­kolában elhelyezett kémei rendszeres jelentést tesznek minden politikai megmozdu­lásról, sőt arról is, hogy a la­kásokban, üzemekben mennyi élelmiszer s milyen könyvek vannak. Ugyanakkor bevezet­te az “élmunkás” ■ rendszert s államosította a szakszerve­zeteket. Kennedy elnök és Khrush­chev szovjet diktátor valószí­nűleg találkozni fog Bécsben elnökünk franciaországi láto­gatása után, azaz junius el­ső napjaiban. A találkozót eredetileg az orosz diktátor szorgalmazta. Elnökiünk érintkezésbe lépett szövetségeseinkkel és azok is helyeselték a személyes meg­beszéléseket. Az a íme r i k a i kormány is jónak látná, ha a megbeszélés létrejönne, bár azt bizonyos feltételekhez kö­ti. Nem szertnők, ha Khrush­chev a találkozót akár pro­pagandára használná, akár pedig csúcstalálkozóvá akar­ná fejleszteni. Amerikának az az óhajtása, hogy a megbeszélés magán­jellegű legyen és igy adódjék arra alkalom, hogy Kennedy és Khrushchev megismerje egymás álláspontját a lesze­relés, nemzetközi együttmű­ködés, atomellenőrzés és e­­gyéb fontos problémák tekin­tetében. Egyesek szerint Kennedy a találkozás előtt szeretné meg­oldottnak látni a laosi kérdést és szeretné, ha az atomelle­nőrzésről hónapok óta kon­­ferenciázó nyugati és kom­munista szakértők tárgyalá­sai némi eredményt hozná­nak. Katonai puccs Dél-Koreában Dél-Koreában a _ hadsereg tábornokai váratlan és sike­res államcsinnyel magukhoz ragadták a hatalmat. A meg­buktatott kormányt azzal vá­dolják, hogy korrupciót te­remtett és igy gyengítette az ország ellenállását a kommu­nizmussal szemben. A katonai kormány véron­tás nélkül vette át a hatal­mat a nagyobb városokban. Vidéken a helyzet zavaros. Az amerikai kormány fel­szólította a katonai felkelés vehetőit, hogy engedjék át a hatalom gyakorlását az or­szág törvényesen megválasz­tott vezetőinek. A felhívás nem járt eredménnyel. A 'tá­bornokok kijelentették, hogy a kormányt formálisan is le­mondatják s a vezetésük alatt álló Dél-Korea a jövőben is Amerika-barát s élesen kom­munista-ellenes politikát foly­tat. A Dél—Koreáiban állomáso­zó huszonháromezer amerikai katona nem avatkozott bele az események folyásába s e­­gyelőre készenlétben áll. A Wm. Penn 75 éves fennállásának jubilepmi ünnepségei A William Penn Fraterná­­lis Egyesület fennállása 75-ik évfordulójának küszöbén, ez évben Pittsburgh-ban (Pa.) rendezi meg szokásos testvé­­riségi napjait, országos kug­liversenyét és záró bankett­jét. A Wm. Penn Napok-ra az egész országból össze szok­tak jönni a kuglizó csapatok és érdeklődő tagok. Úgy tud­juk, hogy városunkból is vesznek részt kuglizó egyleti tagok ezen a hagyományos és sikerese összejövetelen. A díszvacsora a Penn-Sheraton szálló báltermében lesz május 28-án,- este 6 órai kezdettel. A jubileumi ünnepségeken első alkalma lesz az országos nagy egyesületünk tagjainak személyesen is megismerked­ni Macker Gyula, központi el­nökkel. PÁPAI ENCYKLIKA TÁRSADALMI KÉRDÉSEKRŐL szerű kérdésekben. XXllI. János pápa közölte egy százezer olasz munkásból álló nagy gyűléssel, hogy rö­videsen pápai encyklikát bo­csát ki és éhben közzé teszi a római katolikus egyház ál­láspontját a modern világban oly nagy fontosságú társa­dalmi, munkás és egyéb idő-Orgonanyiláskor Május menyasszony elterítette csodaszép fátylát; szüzleányságát rásirta erdőkre és berkekre. Zengő nótával ráakasztotta fákra, cserjékre és apró bokrokra száz gyémántját. Menyasszonyi táncát úgy járja, hogy minden felkacag itt rája. Nézd: nyílnak az orgonavirágok; illatuk árad és táncot járnak bennem a régmúlt oltárán lángok. Szeretném, ha szivem ott táncolna, hol a bokrok terhűktől hajolva: csókokra várnak. És visszakacag sok, drága emlék; a mi orgonánkra emlékszel még? Orgona sokszor nyílt azóta s minden nyíláskor a szivem táncol; felcsendül benne régi nóta. Illatok szállnak, emlékek élnek; csupa illat lesz újból az Élet. Az orgonánkról szakítsunk, Édes, újabb virágot s igy minden emlék újból virágzott. Kemény György

Next

/
Oldalképek
Tartalom