Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-09-19 / 37. szám

VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 37 Szám LORAIN, OHIO egyes SZÁM ÁRA 10c 1958 SZEPTEMBER 19 Hármas ikrei születtek Ed­win A. Jones magyarszárma­­zásu feleségének (Németh Erzsébet) — szeptember 12.­­én — a Szt. József Kórház­ban. A három leánygyermek kö­zül az első reggel 8:13-kor, a harmadik pedig tiz perccel később jött a világra. Orvo­sok szerint általában mintegy 8,-000 szülés közül egy esetben jön hármas iker a világra. A Jones-család létszáma egyik napról a másikra há­rommal szaporodott meg; ed­dig két kisleányuk és egy fiú gyermekük volt. A papának most ugyancsak szorgoskod­nia kell, hogy előteremtse a hat gyermek számára a leg­szükségesebbet. Úgy véljük, hogy még a nagypapának és. nagymamának — Németh La­jos és neje (2141 E. 31st St.) — segítségére is szükség lesz a kicsik nevelésében. Gratulálunk a bőséges isten-áldáshoz! * * * Kettős halálos gépkocsisze­rencsétlenség történt Oberlin közelében, a 20-as utón. Mrs. Dorothy Steward (Wakeman) elvesztette autója felett a?y uralmat, s nekirohant vele egy szembejövő teherautónak. Mrs. Steward és a teher­gépkocsi vezetője, — Roger Lenegar (Ind.) — életét vesz­tette. * ’ • * Lorain városa is kiveszi ré­szét a Szent Lőrinc csatorna kiépítésével szükségessé vált hatalmas kikötőjavitási mun­kálatokból. Ingyen adja a szükséges területet, elvégzi a szükséges t -dó; > f és kikö­­tőjavitásokat s a közmüvek építése és szerelése terén is együttműködik a szövetségi hatóságokkal. Ha városunknak ezt az a­­jánlatát elfogadják, akkor a szövetségi kormány többmillió dolláros befektetéssel, valósá­gos tengeri kikötővárossá vál­toztatja Loraint. * * * Egy millió dollárt jövedel­mező szemcse játékot leplezett le Lorain rendőrsége. A letar­tóztatott “gamblerek” — a Puerto Rico-ban engedélyezett állami sorsjáték mintájára — sorsjegyeket árusítottak nem csak városunkban, hanem tá­volabbi pontokon is. A HÉT ESEMÉNYEI SZAVAZÓKNAK SZEPTEMBER 24-IG LEHET REGISZTRÁLNI Mindazoknak az uj szava­zóknak, akik a novemberi fon­tos választásokon szavazni a­­karnak, regisztrálniok kell. A regisztrálást személyes meg­jelenéshez kötik. Az uj szava­zóknak személyesen kell el­menni a Board of Elections (1205 Broadway) székházába, vagy pedig a regisztrálás u­­tolsó napjaiban felállításra kerülő regisztrálási irodákba. Mindenkinek a lakhelyéhez legközelebb eső regisztrálási irodát kell felkeresnie, a napi­lapok későbbi híradásai alap­ján. Tanácsra szorulóknak te­lefonon szívesen adunk mi is felvilágosítást. Azoknak kell regisztrálniok, akik állampolgárságuk meg­szerzése óta nem szavaztak, lakhelyet változtattak, vagy az elmúlt két évben nem sza­vaztak. A regisztrálás gyor­san történik, s nincs hosszabb formaságokhoz kötve. Termé­szetesen csak amerikai állam­polgárok regisztrálhatnak és szavazhatnak. A regisztrálással veszik fel az arra jogosultakat, a szava­zók jegyzékébe. ELNÖKÜNK rádióbeszédé­ben az ország- népéhez fordult 'és hangsúlyozta a távolkeleti helyzet komolyságát. Kijelen­tette, hogy Formoza szigetét — esetleges támadás ellen — megvédj ük s ha szükségesnek látszik, megvédjük a kínai part mentén lévő apróbb kí­nai szigeteket is. Ezek a kis szigetek, melyek a kínai vörös “paradicsom­tól” csak három-négy mér­­földnyire vannak, évek óta elzárják a kínai vörösök több fontos kikötőjét és a szigete­ken lévő erős nemzeti kínai helyőrségek emlékeztetik a vörösöket, hogy a nemzeti kí­naiak nem adták fel a re­ményt Kina visszafoglalásá­ra. Eisenhower beszédét vegyes érzelmekkel fogadták. Egy­részt’ — a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az apró szigaykért világháború koc­­ka vállalni nem érdemes < ;un veszedelmes \ ál-Abc n -mindig engedni, ha Á 'f-^> .aisták zsarolni pró­bauíi: Beszédénea az a része ál­talános tetszést váltott ki, — kivéve a nemzeti kínai tábor­ban, — hogy tárgyalások in­dultak a vörös Kína és Ame­rika között, a két nagyhata­lom varsói nagykövetei utján. Szakértők úgy látják, hogy mig a vörös Kina csaknem a végletekig elmegy a szigetek birtklása és tekintélye növe­lése érdekében, v'- 'ysem haj­landó világháborút kockáztat­ni. A vörös kínai polgárőrséget gyakorlatokra hívták be és több milliós tartalékhadsereg vonult be a zászlók alá egész Kínában. Amerika' viszont a legmodernebb repülőgépeket, harcieszközöket és bombákat szállította Formozára. A 7.-ik amerikai flotta pedig harci­­készültségben cirkál Formoza partjai mellett. Az elmúlt héten a legna­gyobb nehézség a nemzetiek 90,000 főnyi helyőrségének ellátása volt, Quemoy szige­tén, mert a vörösök olyan erős ágyutüz alatt tartják, hogy a nemzetiek alig tudtak valami csekély élelmiszert és hadianyagot Quemoy szigeté­re szállítani. Az amerikai hajóhad segí­tett ugyan a nemzetiek szálli­­tóhaj óinak, mert elkísérte a kínai prtoktól 3 mérföld tá­volságig azokat. Ennél köze­lebb azonban az amerikai ha­jók nem mentek, mert nem akarták vörös Kina felségjo­gait, — a kínai vizeken, — fegyveresen megsérteni. Ha Amerika nem szánja el magát más lépésre, s a varsói tárgyalások sem vezetnek e­­redményre, akkor vörös Kina — folytonos ágyúzásával — kiéheztetheti és megadásra késztetheti Quemoy helyőrsé­gét. Ezért mondják a szak­értők, hogy Amerikának sür­gősen döntenie kell. ❖ AZ EGYESÜLT NEMZE­TEK közgyűlése New York­ban összeült. A közgyűlés el­ső tárgysorozata — az alap­okmány szerint — megválasz­tani az elnököt az uj termi­nusra. Malik libanoni külügymi­niszter elnöki jelöltségét az arab országok egy része és a szovjet tömb is ellenezte. En­nek ellenére Malik már egy héttel a választás előtt közöl­te, hogy elég állam pártolja jelöltségét s megválasztását biztosra veszi. Malik jóslata valóra is vált, mert a kedden lezajlott vá­lasztásokon — 45:31 arányú szavazattal — meg is válasz­tották. Az uj elnököt nyugat­­barát érzelműnek ismerik. Az ejnök megválasztása u­­tán igen sok fontos kérdésről kell ennek a közgyűlésnek tárgyalnia. A Szovjetunión és csatlósain kívül több más ál­lam is szorgalmazza vörös Ki­na felvételét a világszövetség­be és nemzeti Kina kiebruda­­lását. Amerika változatlanul ellene van ennek a kísérlet­nek. A Szovjet ezenkívül sze­retné Amerikát támadónak minősittetni, mert a nemzeti­ek oldalán fegyveres segítsé­get ígért a vörösök ellen, —­­holott Moszkva szerint ez bel­­háboru és kínai belügy, s külső államoknak nem lehet beleszólása a kínaiak testvér­harcába. Amerika az ESgyesült Nem­zetekben — minden külpoliti­kai kudarcsorozata mellett is — számíthat a szavazatok többségére és igy valószínű, hogy ezen a közgyűlésen sem sikerül a Szovjetnek az ame­­rikaellenes határozatok ke­resztülvitele. ❖ A KÖZELKELET ÜGYÉ­BEN az UN. főtitkára, — Dag Hammerskjold — ter­jeszti elő tárgyalásai eredmé­nyét. A Főtitkár, — a közelmúlt­ban tartott rendkívüli köz­gyűlés határozata értelmében — a Közelkeleten járt s tár­gyalt az egyes arab országok fővárosaiban és Izraelben is. Tárgyalásai nem hoztak szen­zációs eredményeket, de — úgy látszik — hozzájárultak a robbanó hangulat enyhité­­séhiez. Amerika kivonta tengerész­­katonái nagyrészét Libanon­ból, de még mindig 10,000 kö­rül van az amerikai hadsereg és haditengerészet megszálló katonáinak száma Libanon­ban. A megszállás nagyobb zavar nélkül biztosította ed­dig a nyugalmat a Közelkele­ten. ❖ FRANCIAORSZÁG ÉS NÉ­METORSZÁG kormányfői — De Gaulle miniszterelnök és Adenauer kancellár — hosz­­szas személyes megbeszélést folytatott Franciaországban. A megbeszélések komoly je­lentőségnek, mert a tárgyalá­sok után megállapitották azt, hogy a két országnak közösek az érdekeik és a jövőben e­­gyik fél sem fog fegyvert a másik ellen, sőt a legszoro­sabb együttműködést építik ki. Ha De Gaullenak sikerül a francia kommunistáktól — az uj alkotmány értelmében — megszabadulnia, s állandóbb kormányt tud az ország veze­téséhez állítani, akkor kétség­telen, hogy a francia-német összefogás világhatalmi pozí­ciót biztosit a két országnak s gazdasági téren is döntő fontosságú tényezővé válik a nyugateurópai egység. A francia—német közeledés azért is nagyjelentőségű le­het, mert a nyugateurópai egyesült államok, — de leg­alább is a nyugateurópai egy­ség gondolatának meggvalósi­­tásához a legj elentősebb lé­pés. Európai politikusok világra­szóló jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy a szemben­álló Amerika és Szovjetunió között Európában kialakulna egy olyan komoly, — önálló — nagyhatalom, amely kül­politikailag független lenne, (Folytatása a 2-ik oldalon) Amerikának, az egész világnak ÜZEN SZÉCHENYI, A “LEGNAGYOBB MAGYAR” Szent István koronája, angyalos címer, a kárpátok hegygerince hirdeti népünk felszabaditásába vetett hitünket a washingtoni Kossuth emlékbélyeg ünnepségen Maga Kossuth Lajos állapította meg az országépitő Széchenyi Istvánról: “íme, a legnagyobb magyar . . .” Illő tehát, hogy az Egyesült Államok székesfővárosának eleddig legjelentősebb magyar vonatkozású ünnepségén, az ameri­kai Kossuth szabadság-bélyegek kibocsátásakor Széchenyi fohászát, imádságnak is beillő jelmondatát idézzük: “MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ!” Az Amerikai Magyar Szövetség titkára közkivánatra kieszközölte a Postaügyi Minisztérium engedélyét, hogy ilven körfeliratu disznecséttel Szépen sikerült a Ref. Bs. Egylet ötvenöt éves jubileumi ünnepsége is elláthassák az ünnepség színhelyén beszerzett emlék­­borítékokat a bélyeggyűjtők. A valamennyiünk szivéhez szóló jelmondat közé Koszo­rús Gabriella festőmüvésznő nagy gonddal rajzolta be az angyalos címert — úgy, ahogyan arra a kivándorolt magyarság óriási többsége visszaemlékezik. A hagyomá­nyos címert tartó két angyal a történelmi Magyarország déli határán áll, a Kárpátok vonala pedig szivárványként dicsfényt, glóriát fon a fe­jük felett . . . Kossuth Apánk bizonyára boldogan tekint le az Ég­ből, születésének 156.-ik ünnepén. A tiszteletére 160 millió példányban kibocsátott amerikai emlékbélyeg ugyanis an­nak a közjogi ereklyének, a Koronának a képével indul út­jára, — amit inkább elásott, csakhogy a magyar nép el­nyomójának a fejére ne kerülhessen! Bizonyára boldogan látja, hogy a történelmi Óhaza szimbólumát annak az ősi rögnek körvonalai övezik, amelyért oly’ sokat küzdött, de amit sohasem láthatott viszont, miután örökre búcsút vett idegen túlerőtől összeroppant szülőföldjétől. Széchenyi, a “legnagyobb magyar” és Kossuth, min­den idők legkimagaslóbb “bujdosó” kivándoroltja ily’ -mó­don Washingtonban fogtak egymással kezet, az amerikai Belügyminisztérium dísztermében, most pénteken. Nem ha­zafi és nem magyar az, aki ne örvendeznék ennek a je­lentőségteljes kézfogásnak. Különösen, ha meggondoljuk, hogy Magyarországon börtön és bitó jár manapság az ilyen szentkoronás címerért, amely a magyar nép emberi jogait, az ország évezredes függetlenségi küzdelmét és csonkithatatlanságát idézi vissza. Szüreti bálra készülnek a Szt. László Egyház egyletei Mint már multheti lapszá­munkban jelentettük, a Szt. László Egyház egyletei ez év-' ben is megrendezik — szep­tember 28.-án — hagyomá­nyos és évről-évre nagy si­kerrel záruló, magyaros szü­reti mulatságukat.- A kiváló alkalmat ne hagyjuk kihasz­nálatlanul, mert gondos ren­dezés, kitűnő hangulat, remek műsor, finom,- magyaros éte­lek és italok várják a szóra­kozni vágyó közönséget. Meglepetésről is gondosko­dik a rendezőség; azonban, hogy milyen meglepetések ké­szülnek, azt nem áruljuk el, hogy valódi meglepetés le­gyen. Az viszont nem megle­petés, hogy a Szt. László Eigyház egyleteinek szüreti bálján a "résztvevő vendégek találkozhatnak Göre Gábor­ral, Durbints sógorral és Ká­sa cigánnyal is. Akik pedig a szüreti felvonuláson is részt­­vesznek, magyarruhás leányo­kat és csőszöket is láthatnak — még hozzá nem is akár­milyeneket! (Aki nem hiszi, próbáljon majd szőllőt lopni. Majd hisz azután nekünk, ha már zsebe bánja!) A szüreti ibál mindig, vi­dám, mulatságos dolog. A Szt. László egyletek szüreti báljai pedig igen szórakoztatók és sikeresek is szoktak lenni. Ott senki nem búsulhat, mert aki megpróbálná, annak Szil­­vássy Gábor és zenekara “el­húzza a nótáját,” — ha öreg, ha fiatal. A rendező bizottság Helli Mihály vezetésével úgy ren­dezi a mulatság — és a mu­­latnivágyók dolgát, — hogy senki emberfia pihenten haza ne menjen. iS hogy legyen kedv s erő is a tánchoz és szórakozáshoz, azt a Szt. László Egyház egy­leteinek asszonyai biztosítják kitűnő magyaros főztjükkel, kedves hangulatukkal és vi­dám jó kedvükkel. Legyünk ott mindannyian! * Lápunk jövő heti számá­ban még további részleteket közlünk a Szt. László Egy­ház egyleteinek vidám, ma­gyaros “Szüreti Bál”-járól. A Református Betegsegély­­ző Egylet múlt vasárnap rit­kán látott népes közönség je­lenlétében ünnepelte istentisz­telet és bankett keretében, fennállása 55.-ik évfordulóját. A jubileumi ünnepség dél­után négy órakor kezdődött ünnepi istentisztelettel. - Az Egylet tagjai zászlóik alatt, a Nőegylet pedig egyenruhá­ban vonult a templomba, hogy hálát adjanak az Egek Urá­nak segítő kegyelméért. Az ünnepi istentiszteletet az egy­ház lelkésze végezte, Balogh István szólót énekelt. Kovács Béláné orgonázott. Az esti jubileumi banketten a közönség megtöltötte az egyház nagytermét. Dohányos István elnök köszöntötte a szépszámú közönséget, amely­nek soraiban ott láttuk váro­sunk és megyénk közéletének több vezetőjét, valamint a Toraim magyar egyletek dele­gációit — felekezeti különb­ség nélkül, — úgyszintén egy népes küldöttséget az elyriai testvéregyháztól. A himnuszokat Kalassay Roberta vezetésével énekelte a közönség, majd Tóth Gábor áldomásmester mutatta be az egylet jelenlévő alapi tótagját, Pandy Istvánt, aki néhány szóval köszönte meg az Egy­letnek iránta mutatott tiszte­letét. Ezután Kosztrub Ist­ván volt elnököt mutatták be, aki hosszú éves betegsége el­lenére is eljött szeretett egy­lete jubileumára. Az egylet tisztikarát: Do­hányos István elnököt, Kish Sándor alelnököt, Szőnyi Fe­renc titkárt s Beregszászy József pénztárnokot, valamint a volt elnököket: Horkay La­jost, Csonka Istvánt, id. Kor­­ka Andrást, id. iSzanyi Lajost, Albert Antalt és Kovács Bé­lát mutatta be Tóth Gábor, aki maga is hosszabb ideig volt elnöke az egyletnek. A város üdvözletét John C. Jaworski polgármester, a lo­raini Magyar Ref. Egyházét Nt. Tóth Bálint és Pongrácz Antal főgondnok tolmácsolta, a Nagybizottság nevében pe­dig annak elnöke, Grunda Jó­zsef szólt. A bemutatott dele­gációk köszöntésük mellett a­­j ándékaikat is átadták az egy­letnek. A Ref. Nőegylet és Káló Ferenc kertész által ajándé­kozott virágkosarakkal díszí­tett színpadról nagysikerű ze­nei kettőst adott elő Csonka Gerry és Dave,* majd Kovács Béláné kíséretével Kalassay Roberta adott elő fergeteges tapssal jutalmazott énekszá­mokat. A kitűnő csigalevesből, sült­csirkéből és házi sütemények­ből álló pompás vacsorát Bo­rai Andrásné és Kish Sándor­­né vezetésével késziteték és szolgálták fel az egylet nőtag­jai. A sikeres bankett alatt Szil­­vássy Gábor -és zenekara mu­zsikált s műsor után a zene­kar hangjai mellett éjfélig tánc volt. IFJ. GRUNDA JÓZSEF ÜGYVÉDI IRODÁT NYITOTT Ifj. Grunda József, — aki Grunda Józsefnek, a Nagybi­zottság -elnökének és nejének fia — nemrégen szerzett ügy­védi diplomát a Marshall jo­gi főiskolán, s megnyitotta ügyvédi irodáját a Pearl Ave. 2815 szám alatt. A fiatal ma­gyar ügyvéd a City Bank épü­letével szemben, — a Pearl Ave, és a 28.-ik utca sarkán lévő épület emeletén rendezte be irodáját és itt készséggel áll bármiféle jogi tanáccsal, vagy ügyvédi szolgálattal, a hozzáfordulók rendelkezésére. Irodai telefonja: BR. 7-4180, lakásának hívószáma: BR. 7-4603. A fiatal, magyar származá­sú ügyvéd nem idegen a lo­raini magyarok előtt. Édes­apja minden magyar ügyben elölj ár városunkban s fiának is sok barátja, jó ismerőse van a magyarok között. Biz­tosra vesszük, hogy a jóhang­­zásu Grunda névnek fiatal ügyvéd-barátunk is tisztessé­get szerez, s a magyarságnak minden jogi ügyben értékes szolgálatára lesz. Szeretettel gratulálunk leg­újabb loraini magyar ügyvé­dünknek. Sok szerencsét és sikert kívánunk neki. JOHN GABOR lesz a United Appeals egyik elnöke Gábor János, — az O’Neil üzletház népszerű vezetője — lett a loraini United Appeals­­nek, a nagy cégek között végzendő gyűjtést irányitó osztálynak az elnöke. Gábor János öt -éve vezeti a sheffieldi O’Neil áruházát és ez alatt nemcsak sok bará­tot és tisztelőt szerzett magá­nak városunkban, hanem az “O’Neil Áruház” nevét köz­ismertté tette s az uj üzlet­­házat várakozáson felül fel­virágoztatta. Kinevezéséhez jogos remé­nyeket fűz az United Appeals vezetősége. A Református Egyházkerület kedden Lorainban gyülésezik Az Evangéliumi és Refor­mátus Egyház ohioi egyház­­kerülete, — amelyhez a lo­raini és elyriai magyar ref. egyházak is tratoznak, kedden, szeptember 23.-án tartja őszi egyházkerületi gyűlését a loraini Magyar Re­formátus Egyház templomá­ban. A gyűlésen dr. Elam Wiest (Cleveland), egyházkerületi elnö-k tesz jelentést a mintegy hetven ohioi városból össze­­sereglő többszázfőnyi delegá­tusnak. A gyűlés reggel 8:30 órakor kezdődik. A délelőtt folyamán Nt. Tóth Bálint lo­raini lelkész, — mint az egy­házkerület egyik legfontosabb bizottságának elnöke, — köz­li az egyházkerületi tagokkal, hogy anyagi téren milyen kö­telességek hárulnak rájuk az 1959-es évben — a misszió és a közintézmények fenntartása érdekében. Balogh István presbiter, — a loraini egyház delegátusa, — is rövid beszámolót tart a misszió fontosságáról, majd a déli ebédnél a vendéglátó egyház nevében üdvözli az egyházkerület megjelent dele­gátusait. A kitűnő, magyaros csirke­­paprikás ebédet az egyház asszonyai főzik Kish Sándor­­né vezetésével. Reggel a ref. asszonyok kávét és fánkot szolgálnak fel a közel s távol­ról érkezett delegátusoknak. A közegyház kiküldöttei“ éj­szakára loraini református családoknál lesznek elszállá­solva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom