Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-08-29 / 34. szám

HALÁLOZÁS Klátyik Sámuel (1934 E. 30.-ik utca) 72 éves korában — egy -hónapi betegség után, augusztus 20.­­án, — a Szt. József Kórház­ban -meghalt. A Felvidéken született és 1921 óta lakott Lorainban. Amerikában rokonai nem vol­tak. * A Dovala-intézetből temet­ték Rév. Rolik Andrew, luthe­ránus lelkész gyászszertartá­sával. VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 34 Szánt LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1958 AUGUSZTUS 29 A HÉT ESEMÉNYEI Mészáros Albert (237 W. River St., Elyria) augusztus 27.-én reggel, 75 éves korában meghalt az ely­­riai Memorial Kórháziban. Magyarországon született 1883-ban. A Republic Steel Corp. and Tubes Division nyugalmazott munkása volt, Alapitótagja, szervezője és el­ső gondnoka az elyriai Ma gyár Ref. Egyháznak, tagja az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesületnek. Gyászolja özvegye; három fia; három leánya; tizenhat unokája és egy nővére. Há­rom fivére él Magyarorszá­gon. Temetése a Harold Dicken Temetkezési Intézet rendezé­sében lesz szombaton délelőtt 10 órakor — Nt. Bacsó Béla gyászszertartásával, — az ely­riai Magyar Ref. Egyház templomából. A Brookdale te­metőiben fogják temetni. Pénteken este 8 órakor gyászáhitatot tartanak egy­háza templomában. AMERIKA MEGVÉDI FORMOZÁT Eisenhower elnök bejelen­tette, hogy Amerika Formo­­zát és a Pescadore szigeteket megvédi, ha a nemzeti Kina e bástyáit kívülről bármilyen támadás érné. Elnökünk u­­gyanakkor kitért a válasz elől, hogy mikor és milyen körül­mények között védené meg Amerika a nemzeti kínaiak kezén lévő kínai partmenti szigeteket. Az Elnök azért szögezte le e kérdésekben Amerika jelen­legi álláspontját, mert — mint a Hét Eseményei-ben megírtuk, — a kínai vörösök támadják a nemzetiek part­menti szigeteit, s Formoza közelében összpontosították katonai erejük egyharmadát. ALASZKA KIMONDTA: 49-IK ÁLLAM KÍVÁN LENNI Alaszkában megtartották a népszavazást és a lakosság minden várakozást meghaladó többséggel nyilvánította ki akaratát a szavazáson, hogy elfogadja az amerikai kon­gresszus ajánlatát s az Egye­sült Államok 49.-ik állama kí­ván lenni. Ugyanakkor meg­szavazta azt is, hogy a jelen­legi határai lesznek az uj ál lám határai s a köztulajdon­ban lévő területekből több mint 103 millió aker föld fe­lett ezentúl Amerika elnöke rendelkezik. A népszavazás után már csak Eisenhower elnök alá­írására van szükség, hogy Alaszka hivatalosan is 49.-ik állama legyen az Egyesült Államoknak. Hazánk zászlójára a 49.-ik csillagot rövidesen felvarrhat juk. A HÁBORÚS VESZÉLY a Távolkeletre tolódott át a Kö­­zelkeletről, s — mint várni lehetett, — a kínai vörösök állandóan támadják a kínai partoktól nem messze, nem­zeti kínai kézen lévő sziget két. A kínai kommunisták, — Amerika külpolitikájának ta­lán legsúlyosabb kudarca kö­vetkeztében, — hosszú évek­kel ezelőtt átvették az ural­mat a világ legnépesebb or­szágában, az 500 millió la­kosú Kínában. A nemzeti kor­mánynak menekülnie kellett. Csang-Kaj-Sek vezetésével a kormány Formoza szigetén ü­­töltte fel székhelyét és ott rendezkedett be. Eleinte a kí­nai neinzeti kormány abban reménykedett, hogy Formozá­­ról visszafoglalja Kínát a vö­rösöktől, de ma már senki sem veszi komolyan a nem­zetiek kardcsörtetését. A nemzeti kínaiak Formoza mellett megtartottak több szi­getet, — nem messze a kínai partoktól. A kínai kommunis­ta kormányzat megszilárdulá­sával a vörösök egyre jobban követelték a nemzetiek eltá­volítását Formozáról és a par­ti szigetekről. Amikor ezeket a követeléseket Mao kínai kommunista vezér követelé­sekkel próbálta alátámasztani, Amerika bej elentette, hogy Formoza szigetét megvédi minden támadás ellen. Ennek alátámasztására Formoza vé­delmére rendeltük a 7.-ik ha­jóhadat. Amerika nem volt azonban hajlandó, hogy ilyen erélye­sen sikraszálljon a nemzetiek kezén lévő parti szigetekért, de mivel álláspontját nem tisztázta, a vörösök nem men­tek tovább ágyúzásoknál és légitámadásoknál, mert attól tartottak, hogy Amerika mé­gis beleavatkozna §gy esetle­ges testvérháboruba, a nem­zetiek oldalán. A KÖZELKELETI VÁL­SÁG azonban kapórajött az azóta — különösen katonailag megerősödött vörösöknek. Khruschev és Mao a közelke­­leti krízis tetőpontján szemé­lyes eszmecserét folytatott Pekingben s úgy látszik, itt határozták el, hogy a Közel­­keleten elfoglalt Amerikát most sarokba szorítják a tá­voli Csendes Óceánon. Ezért a vörös Kina erélyes hadmű­veletekbe kezdett a parti szi­getek birtokáért. Óvatosság­ból a szigetek ellen indított légi és tengeri támadásokkal egyidőben kijelentette ugyan, hogy hadmozdulatainak csu­pán védekezés az oka, mert e szigetek állandó veszélyt je lentenek a közeli szárazföldi tartományokra, azonban a vörösök hadmozdulatai még sem maradtak hatástalanok Amerikára. A 7.-ik hajóhadat riadó állapotba helyeztük és hatalmas hajóink a nemzeti kínai, szigetek közelében cir­kálnak. Bár a közelkeleti vál­ság közelről sem ért véget, a nyugati világ újabb súlyos krízis előtt áll, — ezúttal a Távolkeleten. ❖ BETILTJÁK-E az atomki­­sérleteket? — ez a kérdés minden más politikai, vagy diplomáciai kérdésnél fonto­sabb, sőt egyenesen döntő je­lentőségű az emberiség- jövő­je szempontjából. Amerika közölte, hogy be fejezte kísérleteit a Csendes- Óceán szigetein s a további kísérleteket mindaddig meg­szünteti, amig azok _ folytatá­sára nyomós oka nem lesz. Vagyis addig, mig a Szovjet­unió is betartja azt a korábbi ígéretét, hogy , újabb atom­bombát nem robbant fel. Mint ismeretes a keleti és nyugati tudósok tisztán tudományos szempontból közös konferen­ciát tartottak, amelyen azt tárgyalták, hogyan lehetne el­lenőrizni azt, hogy a világ bármelyik pontján történő atomrobbantást felfedezzék. A tudósok megállapodtak abban, hogy milyen tudomá­nyos ellenőrzés tenné ezt le­hetővé. E megállapodás nyo­mán tette most Amerika fon­tos bejelentését a kísérletek megszüntetéséről. A harma­dik “atomhatalom” — Anglia szintén csatlakozik ehhez az önkéntes tilalomhoz. Ezzel szemben Franciaország, mely­nek csak -most sikerült meg­oldania az atombomba készi­­tésének titkát, bejelentette, hogy nem szünteti meg ki sérleteit csak abban az eset­ben, ha az atomhatalmak nem gyártanak több atombombát, sőt a már meglévőket is meg­semmisítik. — Franciaország *ugy látja, hogyha megszün­tetné kísérleteit', akkor kima­radna a nagyhatalmiak közül, mint kipróbált atombombával nem rendelkező ország. Nyil­vánvalóan előbb megfelelő számú bombát szeretne ki­­kisérletezni és azután csat­lakozna a kísérleteket meg­szüntető országokhoz. Kérdés azonban, hogy Franciaország magatartása milyen következ­ményekkel jár. Az önkéntes tilalom azon­ban csak vékony jég, amelyen nehéz lesz járni. Először is az ellenőrzésben kellene a nagyhatalmaknak megegyez­niük. Már pedig tudjuk, hogy kölcsönös bizalmatlanság miatt szoktak a nemzetközi egyezmények elmaradni. De, ha el is fogadnák az ellen­őrzési tervet az oroszok és az amerikaiak, ezt csak Kina együttműködésével lehetne megvalósítani. Ha Kina nem engedné területét ellenőrzés­nek alávetni, akkor ott a kom­munisták vígan ki sérletűzhet­nének az atommal, mert nem lehetne felfedezni, — különö­sen a kisebb bombák robban­tásának tényét. Már pedig Amerika nincs diplomáciai viszonyban a vörös Kínával. Még ha a súlyos' horderejű atomkérdés miatt hajlandók is lennénk a vörös Kínát el­ismerni, akkor is valószínű, hogy a kínaiak követelésekkel állanának elő. Elsősorban For­moza és a szigetek átadását szabnád feltételül. ❖ A KÖZELKELETEN cser­ben kell hagynunk szövetsé­geseinket. Mihelyt az ameri­kai csapatok kivonulnak Li­banonból és az angolok Jor­dániából, — gyors, vagy las­sú ütemben, — megkezdődik ottani barátaink likvidálása, s a két országot a iiyugat előbb-utóbb teljesen elveszíti. Előbb nagy kardcsörtetéssel segítségére siettünk a két fe­nyegetett arab álamnak, majd később bejelentettük, hogy az Egyesült Nemzetek kéré­sére onnan kivonulunk. Hogy miért kellett bevonulni a két arab országba, ha annyira kö­vetjük az Egyesült Nemzetek utasításait, azt Dulles nehe­zen magyarázza meg nekünk, amerikaiaknak s egyre fogyó néhány arab barátunknak.. A Szovjetunió rárontott a magyar szabadságharcosokra, vérbefoj tóttá a magyar nép egység-vágyát és akaratát s utána fütyült az egész Egye­sült Nemzetekre. Hiába Ítélte MATYÓ LAKODALOM LESZ ELYRIÁBAN SZEPT. 7-ÉN A Szent Szív — elyriai ma­gyar római kath. — egyház­­község egyletei ez évben szeptember 7.-én rendezik meg szokásos évi sikeres “Ma tyó lakodalom”-jukat. A lakodalomra természete­sen hivatalos minden szóra­kozni szerető, jókedvű ma­gyar. Az egyház termében tartandó lakodalom délután 2 órakor kezdődik. A matyó lakodalmak Ahn­den hagyományos szépsége és vidámsága felelevenedik az ez évi lakodalmas násznép előtt is. A nemesveretü ma­gyar lakodalmi rigmusoktól a menyasszony búcsúztatásáig minden úgy történik ezen a lakodalmi bemutatón, mintha Matyó-országban lennénk. A ruhák is eredetiek lesznek. A vőfélyek és koszorúslányok között vonul majd el a me­net a Palladeum tánctermébe (Oberlin Road, Route 20), ahol kitűnő műsor lesz szebb­­nél-szebb magyar táncokkal A belépőjegy csupán $1.00. A tiszta jövedelem az egyház község céljait szolgálja. A rendező gárda élén Halász Miklós elnök áll s így biz­tosra vehetjük, hogy a szóra­kozni kivánó vendégeknek 'fi­gyelmes kiszolgálásban, ma­gyaros vendéglátásban és ki­tűnő mulatságban lesz részük. A rendezőbizottság lapunk ut­ján is szeretettel hívja meg az összmagyarságot. el a UN, hiába próbált meg­figyelőt küldeni Magyaror­szágra, a Szovjet nyugodtan “nyet”~tel válaszolt mindenre. S mi történt? A felháborodás elült, az oroszoknak nagyobb a tekintélye és több a barát­ja, mint valaha. Ezzel szemben, mi törvé­nyes kormányok kérésére si­ettünk Libanon megsegítésé­re. Mégis szépen kivonulunk onnan, engedve a UN kérésé­nek. Az eredmény: barátaink bizalma adott szavunk erejé­ben meginog, segítségünkre nem mernek számítani. Nas­ser révén Moszkva lenyeli az olajban gazdag arab országo­kat, mi pedig azzal vigasztal­juk magunkat, hogy “jó fiuk” volti’mi'- a xJ4N szelr^1****—— melte a nyugdíjasoknak járó “Social Security” havidijat is. A megszavazott törvény­­javaslatokat elnökünknek még alá kell imia. ❖ LITTLE ROCKBAN (Ark.) újból fellángolt a gyűlölet tüze. Tekintettel arra, hogy bírósági döntés értelmében a Central High Schoolban el­halasztották a néger diákok felvételét, az ügyet most Amerika legfelsőbb bírósága tárgyalja. Amennyiben a négerek ké­rése értelmében a Legfelsőbb Bíróság kimondaná, hogy a néger diákokat már most fel kell venni a középiskolába, AuUü i u&as.Uú'vé»vl-ívzás.si rend-Kár. volt követendő maga­tartásunkat nem tisztázni a megszállás előtt, mert ezzel bebizonyít juk barátnak és el­lenségnek e g y a ránt, hogy terv nélkül, — a távolabbi következményék felismerése nélkül, —- sőt minden távolab­bi külpolitikai cél nélkül cse­lekszünk. A Közelkeletet ak­kor veszítettük el, amikor Angliát, Franciaországot és Izraelt kiparancsoltuk Egyip­tomból, a magyar szabadság­­harc idején. Akkor is “jó fi­uk” akartunk lenni, s akkor is súlyosan ráfizettünk s még erkölcsi tekintélyünk sem nö­vekedett meg. ❖ ÚJABB KUDARC ÉRT ben­nünket a mübolygók terén. A Hadsereg az eddigieknél kissé nagyobb mübolygót lőtt fel a világűrbe. A Redstone Jupiter nevű rakéta minden jel sze­rint kitünően működött s a kilövés után tudósaink biztos­ra vették, hogy a mübolygó kilövése sikerrel járt. A mű­­bolygó rádiójelzése azonban néhány perc múlva elmaradt s azóta sem tudják a kudarc okát megfejteni. ❖ A KONGRESSZUS üléssza­ka végétért. Honatyáink siet­tek haza vagy vakációzni, vagy pedig hozzákezdeni a novemberi választási kam­pányhoz. A januári uj ülésszakon már ott lesznek a november­ben megválasztandó uj kép­viselők és szenátorok s ki­maradnak a vesztes hon­atyák. Bennünket közelről két kongresszusi választás érdekel legjobban. Kerületünk kongresszusi képviselőt vá­laszt újra s Bricker ohioi re­publikánus szenátor is újra­választásra pályázik demokra­ta ellenfelével, — Younggal — szemben. A törvényhozás több fontos javaslatot fogadott el, így a külföldi államoknak nyújtan­dó segélyt szavazta meg és több fontosabb belpolitikai kérdésben is döntött. Fele-A llkTiLUÄiW liirvévn VA' í\y q «.‘A rend­­kívüli mesen próbálná meg­kerülni a bírósági döntést s bezárná a High School kapu­ját a négerek előtt. Eisenhower elnök kijelen­tette, hogy alkotmányos kö­telessége a bírósági ítéletnek érvényt szerezni s ezért, — ha szükségesnek mutatkozna, __ most sem riadna vissza attól, hogy ismét katonaság­gal biztosítsa a néger gyere­kek iskoláztatását. MEGÜNNEPELJÜK AZ OKTÓBERI SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJÁT A Loraini Magyar Egyhá­zak és Egyletek Nagybizott­sága augusztus 26.-án este _Grunda József elnökletével _ ülést tartott, melyen el­határozták, hogy a dicsőséges 1956 évi magyar szabadság­­harc kitörésének második év­fordulóját, — a nagy ügyhöz méltó keretek között — meg­­ünnepli. A Nagybizottság e­­zért máris megkfezdte a mun­kát, hogy minél szélesebb ke letek között és minél na­gyobb tömegek megmozgatá­sával ünnepelje meg a forra­dalom emlékét. Az ünnepélyt október 26.­­án, vasárnap rendezik. A részletes programot' időben nyilvánosságra hozzák. Előre felkérnek mindenkit, hogy er re a napra más tervet ne ké­szítsenek, mert a Nagybizott­ság olyan programmal készül, (amelyen való részvétel min den megjelenő számára óriási élmény lesz. Felkérjük olvasóinkat, fi gyeljék erre vonatkozó híre­inket. A Nagybizottság ugyanezen ülésén határozatilag megsza­vazott a Cerebral Palsey of Lorain, Inc., javára $25.09, a Neighborhood House javára pedig $100.00 admányt. A megszavazott adomá­nyok kifizetéséről intézkedés történt. LABOR DAY-I GONDOLATOK------------------—____________________ JOGUNK VAN-E A MUNKÁHOZ? L A munka és a munkás megbecsülését hirdeti Ameri­­l kában a “Labor Day”, vagyis a “Munka Napja.” Ma, amikor az amerikai munkás, — főként a szak­­■ szervezetek vezetésével, — kivívta helyét a társadalomban, i ez a nap főként a pihenés, a szórakozás, a család ünnepe lett. S tegyük is hozzá gyorsan, hogy mindaddig, amig az amerikai munkás pihenhet, szórakozhat és fizetését élvez­ve üdülhet a “Munka Napján”, nem is lesz u.n. munkás­kérdés Amerikában. Mindig ott a baj, ahol a munkást má­jus 1.-én, vagy más napon tüntetni rendelik ki, vagy tilta­kozásra kényszeríti az élet. Nálunk Amerikában, ha nincs is minden munkásprob­léma megoldva, mégis eljutottunk arra a pontra, ahonnan büszkén nézhetünnk széjjel és elmondhatjuk, hogy nálunk a munkásember szabadságot, jogokat, tisztes munkabére­ket élvez. Ezeket a vívmányokat, — ibár alkotmányunk biztosít­ja az emberi jogokat, — mégis elsősorban szakszervezete­ink, a “union”-ok hacolták ki a munkásoknak. Érthető, hogy a szakszervezetek ereje, tevékenysége és sikeres harcai sok ellenséget szereztek a szervezett mun­kásságnak. Ezeknek a rétegeknek egyik legfontosabb ér­deke a szakszervezetek gyengítése. Kapórajött a szervezett munkások ellenfeleinek az a sajnálatos tény, hogy több amerikai szakszervezetben sú­lyos hiba, önző és korrupt vezetés ütötte fel a fejét. So­kan nem akarják azonban tudomásul venni, hogy ezeket a hibákat a szakszervezeti vezérkarok is ismerik és ere­jüket megfeszítve küzdenek a Szállítómunkás- és más szak­­szervezetek tiszta vezetéséért. És ez az egyetlen helyes ut! Nem lehet a szakszervezeti mozgalmat elítélni, meg­szüntetni olyan hibák miatt, melyeket egyes unionok vezetői követnek el és amelyek ellen maguk a szakszervezeti ta­nácsok küzdenek a leghevesebben. Sem a törvényhozásnak, sem a közvéleménynek nem a szakszervezeti mozgalom elitélése a kötelessége, hanem az a feladata, hogy segítse a legfelsőbb szakszervezeti ta­nácsot a tisztogatás munkájában. Sajnálattal kell meg­­állapitani, hogy a szakszervezeti élet megtisztítását célzó tÖl'vényj aviaaiatot lépőn <«. & i— ~ ^ .. , a kulisszák mögött. Tette ezt azért, mert nem korrupt szakszervezeti vezetők ellen, hanem a szakszervezeti moz­galom ellen irányuló amerikai törvényt szeretne tető alá hozni. A televízión is hetekig vetítették egyes súlyos bűnök­kel vádolt szakszervezeti vezetők kongresszusi kihallgatá­sát. A nagy port felvert tárgyalások lassanként olyan han­gulatot teremtettek, hogy egyes körök elérkezettnek lát­ták az időt bizonyos szakszervezetellenes törvények meg­szavazására. Ohio államot választották ki ilyen erőpróbá­ra. Mint tudjuk, novemberben olyan javaslat kerül álla­munkban a választók elé, amelyet “Right to Work” (a munkához való jog) hangulatos elnevezés alatt szeretné­nek a javaslat szülői megszavaztatni. Ez a javaslat, ha törvényerőre lépne, — amit nem hi­szünk! — kimondaná, hogy minden munkásnak joga len­ne úgy dolgozni, hogy tőle függne: akar-e szakszervezeti tag lenni, vagy nem. Nálunk Lorainiban ez azt jelentené, hogy a National Tube munkásai közül csak azok tartozná­nak a szakszervezethez, akik akarnának. Azok azonban, akik —- akár azért, mert meg akarják takarítani a szak­­szervezeti tagdijat, akár pedig más okból kifolyólag — nem kívánnak szakszervezeti munkások lenni, úgy is dol­gozhatnának, hogy nem lennének tagjai a unionnak. .Első hallásra szépen hangzik a javaslat. Az emberi szabadság tiszteletbentartását jelenthetné, hiszen miért is kénysze­­ritsenek valakit szakszervezeti tagságra?! Mégis például az ohioi egyházak is állást foglaltak a javaslat ellen. Először is azért, mert erkölcstelennek tart­ják, hogy valaki élvezze a szakszervezet által kivívott jo­gokat anélkül, hogy résztvenne a terhek viselésében. Má­sodszor pedig joggal tarthatnánk attól, hogy egyes gyárak­ban főként olyan munkásokat vennének fel, akik előre meg­ígérik bizalmasan, hogy nem lesznek szakszervezeti tagok. Ha kellő számú ilyen munkás lenne valahol, akkor a gyár egyszerűen semmibevenné a szervezett munkásság jogait s lassanként visszaforgatná az idő kerekét. Sztrájkok, .bér­­szerződések, vakációk, nyugdijak, stb., ügyében lassan nem a szakszervezetek harcolnának, hanem a kenyerüket féltő, szervezetlen munkásók mondanának igen-t mindarra, amit a munkaadó javasol. így a “Right to Work” törvényja­vaslata végül is csak arra adna jogot, hogy valaki akkor dolgozzék, amikor a munkaadó akarja s ne legyen semmi más joga csak az, hogy ha kell izzadjon, verejtékezzen látástól-vakulásig, — a munkaadó kénye-kedve szerint. Az amerikai gazdasági életnek két pillére van: a tőke és a munkás. Ha a munkásszervezet erejét aláásnák, gaz­dasági életünk meginogna. Ismét jönne a gyári rendőrség, a könnybombák, a lövöldözés, az éhezés és kaput nyitná­nak az elégedetlen tömegek előtt a -kommunizmusnak. I 'Ezért minden előrelátó amerikai csak egyet tehet: Szavazzunk a “Right to Work” törvényjavaslat ellen és szervezeteinken, választott képviselőinken keresztül köve­teljük, hogy az .amerikai törvényhozás hozzon jövőre olyan munkástörvényt, amely a szakszervezeteket nem gyengíti, hanem megtisztítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom