Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-06-20 / 25. szám

Az acélmunkások automati­kusan kapnak órabéremelést, a munkaszerződés értelmében. Ezt a költségtöbbletet az acél­gyárak most ismét a vásár­lókra hárítják át. Julius 1.-től ezért ismét emelkednek az acélárak. Körülbelül öt dol­lárral lesz drágább egy tonna acél. Bár a várható áremelést az acélipar mérsékeltnek tart­ja, mégis többet tesz ki, mint amennyit béremelkedés címén ki kell fizetnie. A loraini Acélmunkás Szakszervezet uj vezetősége A loraini Acélmunkás Szak­­szervezet 21 éves történeté­ben sohasem volt olyan- meg­lepő ellenzéki győzelem, mint a napokban, mikor titkos sza­vazással megválasztották a helyi 1104 osztály vezetőit. Elnök lett Busich Michael, aki nyíltan állástfoglalt az országos acélunio vezetőségé­nek tagdíj emelési Határozata és ügyvezetése ellen. A Dues Protest Committee, — amelyhez Busich is tar­tozik, — az országos válasz­tásokon is ellene szavazott McDonald országos elnöknek és ellenezte a szakszervezeti dijak felemelését. A hatalmas többséggel megválasztott Bu­sich emberei győztek csaknem az egész vonalon és a 21 szak­­szervezeti tisztség közül 14- et az elnök listáján indulók szereztek meg .. A győzelem annál is meg­lepőbb volt, mert Busich el­lenfele, Steve Caruso — is­mert loraini munkásvezér, — biztosította a maga részére Longwell, ügyvezető alelnök támogatását is, aki vissza­lépve az elnöki jelöltségtől, Caruso listáján indult, csu­pán az alelnökségre pályázva. Longwell is kiesett az alel­­nökségből, mert George Pas­­kevics, — mindössze 8 szava­zattal, — legyőzte. Koscho, — aki szintén Busich embere, — trustee lett, mig Amatot — aki Busich támogatója, eddig pénzügyi titkár, — visszavá­lasztották. Szakács József, — Busich másik hive, — a pénz­tárosi tisztet nyerte el. A ma­­gyarszármazásu pénztárost az acélgyár jelentős számú ma­gyar munkása közül sokan tá­mogatták. VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 25 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1958 JUNIUS 20 A HÉT ESEMÉNYEI HALÁLOZÁS Ids. Vigh Andrásné (1836 E. 34th St.) 1958 junius 18.-án, — két évi be­tegség után, a Szt. József Kórházban, — 76 éves korá­ban meghalt. Battyánban (Zemplén me­gye) született és 1901-ben jött Amerikába. Alapitótagja volt a Szt. László Egyháznak, a Szűz Mária. Egyletnek és a Műkedvelő Egyletnek. Az elhunytat gyászolja fér­je, András; leányai: Ilona (Mrs. Theodore De Vinney), Toledo és Mária (Kónya Bé­­láné), Lorain; két fia: And­rás és Lajos, — mindkettő Toledoban; fivére: Magyar István, Lorain; nővére: Er­zsébet (Mrs. Elizabeth Body), Port Clinton; 11 unokája és 10 dédunoka. Temetése junius 21.-én, szombaton délelőtt 10 órakor lesz Dovala Emil temetkezési intézetéből, li0:30-kor pedig a Szt. László Egyház templo­mából, __ Főt. Demkó Zoltán egyházi szolgálatával, — a Calvary temetőben. LIBANON arab köztársa­ságban az egy hónap óta fo­lyó fegyveres lázadás, a múlt hét végén szokatlan erővel lángolt fel. A nyugatbarát Chamoun köztársasági elnök uj leválasztása és uralma el­len kitört lázadás vezetői so­rozatos terrorcselekményeket hajtottak végre az ország fő­városában, Beiruthban. A mi­niszterelnök életét csak az mentette meg, hogy leánya házába költözött, mielőtt ott­honát a lázadók megrongál­ták és felgyújtották. Eddig összesen 500 halálos áldozata van a lázongásnak. A kor­­mányhü katonaság a hét ele­jén egy kis időre lokalizálta az utcai harcokat s a lázadók egyik vezetőjének fővárosi otthonát szitává lőtték. ❖ AZ amerikaiak távo­zását sürgette a libanoni amerikai nagykövetség. Fel­ajánlotta, hogy az amerikai követségi alkalmazottak csa­ládtagjait ingyen elszállítja 1 Libanonból. Az országban élő, mintegy 5,000 amerikainak : pedig azt tanácsolja nagykő- : vétségünk, hogy ne tartózkod­jék az utcákon s lehetőleg hagyja el az országot, ha csak teheti. A szuezi krízis óta ez a közelkeleten az amerikai ha- ; tóságok legerőteljesebb sür­getése, az amerikai polgárok eltávozása érdekében. A ha- ' sonló sürgetéseket a politikai jósok nemcsak a jelenlegi 1 forrongásoknak tulajdonít­ják, hanem annak a feltevés­nek is, hogy Amerika komo­lyabb zavaroktól tart. Eddig amerikai életben nem esett kár. 1 ❖ AZ UN FŐTITKÁRA Liba­nonba utazott. Elsősorban az a feladata, hogy felvigyázzon arra a kis egységre, amelyet a Biztonsági Tanács küldött Libanonba. Ennek a 27 főből álló csoportnak az a feladata, hogy ellenőrizze és megaka­dályozza a felkelők fegyver­ellátását. Az Egyesült Nemzetek biz­tonsági tanácsa kérte a fő­titkár személyes jelenlétét s remélik, hogy vezetésével a Palesztinái semlegességi bi­zottság Libanonba vezényelt tagjai sikerrel látnak hozzá a megbékités hálátlan és ne­héz feladatához. A felkelők pénzelése, felfegyverzése első­sorban az Arab Unió vezető­jének, Nasszer diktátornak az aknamunkája, — hangoztat­ják változatlanul libanoni kor­mánykörökben. ❖ DE GAULLE' tábornok tel­jes tekintélyét latba veti, hogy rendet teremtsen Fran­ciaországban. Televízión s rá­dión fordult a lakossághoz komoly felhívással, — mely elsősorban a volt kormány ellen Algériában fellázadt po­litikusok és francia táborno­koknak szólt, — hogy tegyék félre az ellentéteket és legye­nek segítségére az ország talpraállitásában. Felhívása pillanatnyilag sikeresnek lát­szik, mert az algériai bizton­sági tanács, — azaz a lázadó tábornokok és politikusok tö­mörülése, mely ott ura a helyzetnek, — sietett még be­széde előtt kijelenteni, hogy De Gaulle terveit támogatja. De csak a jövő mutatja meg, hogy sikerül-e az energikus miniszterelnök-tábornoknak e­­gyesitenie Algériát és Fran­ciaországot és megteremteni a két országot kormányzó központi szervet. De Gaulle belpolitikailag uj alkotmánytervezetet dolgoz A MUNKANÉLKÜLI­­SEGÉLY ÜGYE ki, amely a kormányok hatal­mát megerősíti s alaposan megnyirbálja a parlament le­hetőségeit a hatalmon lévő kormány megbuktatására. ❖ A SZOVJETUNIÓ nyitva tartja az ajtót, az atomrob­bantások tudományos ellenőr­zése, illetve megszüntetése ér­dekében tartandó konferencia előtt. Ha csak meg nem vál­tozik a szeszélyes Moszkva álláspontja, rövidesen össze­ülnek Kelet és Nyugat tudó­sai, hogy eldöntsék, milyen veszélyekkel jár az atomrob­bantás és melyek azok a tudó- : mányos feltételek, amelyeket a robbantások megszüntetése , érdekében teljesíteni kell. Bár Amerika szerint csupán , tudományos konferenciáról ; van szó, mégis sikere lehető- ; séget nyújthat esetleges le- , fegyverzési megegyezés szá­mára. Bár a tudományos kon- j ferencia említésre méltó lépés ] lesz a béke felé, még sikere j esetén sem lehetnek vérmes < reményeink. A béke felé ve- ] zető ut, — sajnos, — váltó- ] zatlanul göröngyös, bizonyta- ] lan és veszélyes. ❖ " J SHERMAN ADAMS, — a ] Fehér Ház* első számú tanács- ] adója, volt kormányzó, — a j legjobb utón van, hogy poli- ] tikai karrierjét befejezze. Az ] önzetlen elnöki tanácsadó sze- : repében tetszelgő politikusról ] olyan hírek járnak, hogy jó­formán csak Eisenhower el­nök tart ki már mellette, de ' bukása igy is befejezett tény. . Kiderült az “elnöki tanács­adódról, hogy Goldfine — dúsgazdag bostoni iparmág- < nás, — gyakorta fizetett he­lyette költséges hotelszámlá­­kat és Adams családjának ér­tékes ajándékokat is küldött. , S tegyük mindjárt hozzá, hogy nem ellenszolgáltatás ( nélkül. Maga Adams is elis­merte, hogy két Ízben is köz­ben járt Goldfine ügyében ál­lami hivatalokban. Adams ta­gadja, hogy meg nem enged­hető szívességeket próbált az iparmágnásnak tenni. A tény azonban tény marad: Adams saját beismerése szerint köz­benjárt Goldfine érdekében, s ugyanakkor anyagi ellen­szolgáltatásokat kapott tőle. Az ügyben nemcsak kon­gresszusi vizsgálat, nem csak várható demokrata támadás indult meg, hanem vezető re­publikánusok is kétségbevon­ják Adams viselkedésének he­lyességét. Különösen a közel­gő választások előtt az eset roppant kellemetlen a repub­likánus pártnak, s ezért veze­tő republikánus szenátorok sem késlekednek Adamsot el­itélni, sőt menesztését is kö­vetelik. ❖ TRUMAN ELNÖKÖT, — mint ismeretes, — elnöksége alatt sokat támadták a re­publikánusok, mert egyes el­nöki tisztviselők ajándékokat fogadtak el. Az Európában vakációzó Trumant újságírók megkérdezték, mi a vélemé­nye az Adams körüli vihar­ról? Truman szóvivője utján udvariasan csak annyit vála­szolt, hogy nincs semmi mon­danivalója az ügyben. ❖ TITO, — jugoszláviai kom­munista diktátor, — újból összerugta a patkót Moszkvá­val. Előbb Moszkva, majd a vörös kínaiak támadták azért, mert gazdasági segélyt kért és fogadott el Amerikától. A vörös kínai lapok egyenesen a kommunizmus Judásának titulálják. ; Tito nyilvános beszédben Ohio állam törvényhozása junius 25.-én rendkívüli ülés­szakra ül össze, hogy megtár­gyalja; milyen módon és mennyi időre hosszabbítsák meg a munkanélküli segélyt. A kormányzó azért hívta ösz­­sze a törvényhozást, mert már sok-sok ezer munkás­nak lejárt a 26 heti segélye és még egyelőre kilátás sincs foglalkoztatásukra. Már előre biztosra vehető, hogy a tör­vényhozás még legalább 13 hétre meghosszabbítja a mun­kanélküli segélyek kifizetését Az acélmunkásoknak szer­ződésileg biztosított kiegészí­tő munkanélküli segélye, az ohioi Legfelsőbb Bíróság előtt van. Az állami kormány vitte az ügyet felsőbb bíróság elé, amikor két alsőbbfoku bíró­ság úgy döntött, hogy a ki­egészítő segélyeket meg kell fizetni. Az acélgyárak bár­mely pillanatban ki is fizet­nék az összeget azoknak a munkásoknak, akik legalább 2 évet dolgoztak üzemeik va­lamelyikében. Az állami kor­mány azonban ebben az eset­ben az acélgyáraktól kapott kiegészítéssel egyenlő össze­get vonna le az állami mun­kanélküli segélyből. Ezért kel­lett az ügyet bíróság elé vin­ni, hogy az állam tekintet nél­kül arra, hogy kap-e valaki kiegészítő segélyt, vagy sem, fizesse ki a teljes munkanél­küli segélyt. Az ezreket érintő ügyet a Legfelsőbb Biróság csak kora ősszel tárgyalja. Ezért bizo­nyosra vehető, hogy a tör­vényhozás ülései alatt lesznek javaslatok arra, hogy a kiegé­szítő segély ügyében maga a törvényhozás döntsön. A re­publikánus többségű törvény­hozásban erős azonban az a csoport, amely az ügy napi­rendre tűzését meg akarja akadályozni. Ha nem kerül tárgyalásra az ügy, akkor a munkanélküli acélmunkások­nak meg kell várniok a Leg­felsőbb Biróság döntését. Kivégezték Nagy Imrét és Maiéter Pált a kommunisták Titkos tárgyalás után végezték ki az 1956 évi magyar szabadságharc két vezetőjét válaszolt a sorozatos támadá­sokra. Kijelentette, hogy mi­lyen joga van Khruschev szovjet diktátornak a kritiká­ra, amikor maga Khruschev is nyíltan az amerikai tőké­től kér és vár kölcsönöket. ❖ SZOVJET VÁSÁRLÓ BI ZOTTSÁG járja ismét Ame­rikát. Nyíltan tanulni s vá­sárolni óhajtanak, valójában azonban körülszimatolnak és kémkednek. Elsősorban is egy amerikai textilgyárat óhajta­nak megvenni. El voltak ra­gadtatva a gépek teljesítő ké­pességétől és dicsérték, hogy milyen kevés ember kell a gé­pek kezeléséhez. Ugyanakkor csodálkozva látták, hogy mi­lyen sok “inspektor” ellen­őrzi az elkészült textilanyag minőségét. Az oroszok szerint náluk sokkal több a munkás és kevesebb a minőséget el­lenőrző inspektorok száma. De meg is látszik a munka­­módszernek ez a különbbsége a hibátlan amerikai textil­­anyagokon és a szörnyű kel­méken, amelyeket Oroszor­szágban hoznak forgalomba. A szovjet delegáció nagyon szerette volna megtekinteni a legújabb műanyag gyárakat ebben az iparban. A textil­gyárak azonban kivétel nélkül udvariasan elutasították a kí­váncsiskodó oroszokat. A de­legáció egyik legváratlanabb propagandafogása egyébként az volt, hogy vasárnap mind elmentek egy ortodox temp­lomba New Yorkban, s isten­tiszteletet hallgattak. A magyarországi kommu­nista népbiróság titkos tár­gyaláson halálra ítélte a ma­gyar szabadságharc vezetőit, majd ugyancsak titokban ki­végeztette őket. A kivégzett vértanuk között van Maiéter Pál, a szabadságharc legendás hirü katonai vezetője, a rö­­vidéletü szabad kormány had­ügyminisztere és Nagy lm- : re, a szabadságharc kormá­nyának miniszterelnöke. Ki- ; vülük még kivégezték a sza- ! badságharc három ismert t szellemi vezérét, más szabad- ' sághősöket pedig börtönbün- ' tetésre ítéltek. A börtönre ’ ítéltek közül a legismertebb i Tildy Zoltán, aki a Kiskazda- i párt uralomra jutásakor — * a más<5dik világháború után, ; — előbb miniszterelnök, majd J államelnök volt. í Amióta a kommunisták át- s vették az uralmat, Tildy Zol- < tánt részben háziőrizetben, . részben pedig ellenőrzés alatt < tartották. 1 A kivégzések hire mérhe- j tetlen felháborodást szült a 1 szabad világban. A lapok el- 1 ső oldalon, felháborodott han- 1 gon adnak hirt a magyaror- < szági kommunista rezsim u­­jabb gaztettéről. Valószínű, hogy az Egye­sült Nemzetek előtt ünnepé­lyes tiltakozást jelentenek be a magyar szabadsággal ro­konszenvező országok, de saj- s nos, bármilyen erélyes legyen is a tiltakozás, az sem a ki­végzetteket nem támasztja 1 fel, sem az elítéltek sorsát nem könnyíti, sőt más tekin­tetben sem jelent többet Írott ] malasztnál. í Kádár János kommunista : vezér és a kommunista kor­­mány a legnagyobb titokban : készítették elő a gaztettet. ’ Nyugati újságírók még nem is olyan régen érdeklődtek j Kádár Jánosnál Nagy Imre s : Maiéter Pál sorsa felől. Ká­dár akkor szemrebbenés nél­kül azt hazudta, hogy Nagy Imre romániai üdülőhelyen tartózkodik, baja nem történt és maga Nagy Imre is jónak látja, hogy távolmarad a ma­gyar eseményektől. Maiéter Pálról azt állította Kádár, hogy Budapesten van őrizet­ben. Mint ismeretes, Nagy Imre miniszterelnök, amikor az orosz tankok leverték a sza­badságharcot, a budapesti ju­goszláv követségen kapott menedéket. Amikor elhagyta a követség épületét, a jugo­­szlávok ígéretet kaptak, hogy Nagy Imrének nem esik bán­­tódása. Most, amikor a jugo­­szláv-szovj et viszony — s ez­zel párhuzamosan a csatlós­államok és Jugoszlávia viszo­nya, — megromlott, Nagy Imre kivégzése csak olaj volt a tűzre. Sorsából Tito és párt­hívei is megérezték, hogy mi­lyen sors várna reájuk, ha Moszkva hatalmába kerülné­nek. Nagy Imre kommunista volt. A két világháború közt Moszkvában élt, végigment a vezetőképző kommunista isko­■ Iákon és hűségesen szolgálta . a kommunizmus ügyét — ha­■ zatéréséig. A moszkvai rádi­■ ón keresztül is erőteljes kom­­» munista propagandát folyta­­; tott 1945-ig. Magyarországon 1 helyet kapott később a kom­­• munista kormányban, majd- _ amikor enyhült a sztáli­nista irányzat, — miniszter­elnökké nevezték ki, moszk­vai rendeletre. Miniszterel­nöksége alatt, — Malenkov akkori szovjet diktátorhoz ha­sonlóan, — állást foglalt a fogyasztási cikkek gyártása és az életnívó emelése mellett. Aránylag enyhébb irányzatát a szovjet csak hónapokig tűr­te, utána kegyvesztett lett s nyilvánosan alig szérepelt. A szabadságharc első óráiban, a forradalom első követelései között volt, hogy Nagy Imrét állítsák a kormány élére. A tehetetlen kommunisták és az Elnöki Tanács engedett a kö­vetelésnek és Nagy Imre még a kommunista szemszögből nézve is törvényes miniszter­­elnök lett. Ő követelte a szov­jet csapatok visszavonulását Magyarországról és kimondta a varsói kommunista katonai szövetségből való kilépést s az ország semlegességét is. Amikor a szovjet tankok el­­özönlötték Budapestet, drámai hangú üzenettel fordult a nemzethez és a szabad világ­hoz is, elsősorban pedig az Egyesült Nemzetekhez. Ami­kor segítség sehonnan nem érkezett, az elfogatás elől a jugoszláv követségre mene­tűit. Maiéter Pál előbb a Kilián aktanya félelmet nem ismerő védője volt, később pedig sza­badságharcos baj társai segít­ségével kezébe vette Buda­pest katonai védelmét, majd livatalosan is a magyar hon­védség katonai feje, illetve hadügyminisztere lett. Mint íivatásos katona és halált­­megvető bátorságu hazafi, a szabadságharc néhány napja alatt a történelem legnagyobb hősei közé irta be nevét. A szovjet parancsnokság magá­hoz kérette, hogy tárgyaljon vele az orosz csapatok ma­gyarországi kivonulásáról. Ez­zel az ürüggyel csalták lép­­re. A szovjet parancsnoksá­gon nem tárgyaltak Maiéter Pállal, hanem elfogták. Azóta sem érkezett róla megbízható hir. Csak kivégzéséről tudta meg a szabad világ, hogy a szovjet és a magyar kommu­nisták koronát tettek eddigi bűntényeikre és a csapdába csalt hőst titokban kivégez­ték. UJ MAGYAR TEMETKEZÉSI VÁLLALAT A szabad világban élő ma­gyarságot a kivégzések hire egyenesen szivén ütötte. Szi­vünk őszinte bánatával gyá­szoljuk a magyar szabadság­­harc világhírű - újabb vérta­núit. Gyászunk mellett a te­hetetlen harag pírja önti el arcunkat. De ugyanakkor az eltökéltség is megacélozza a bánaton felül minden jó ma­gyar szivét, — az í óceánok mindkét partján. Újból meg­fogadjuk, hogy munkánkkal, hitünkkel és áldozatunkkal még szilárdabban kitartunk a Magyarország szent ügye mellett, mely ma elbukottnak látszik, de melynek feléledé­sében és győzelmében nem szűnünk meg rendületlenül hinni. Igen; munkánkkal szi­vünkkel és áldozatunkkal is­mét hitet teszünk a magyar szabadság mellett. S a kivég­zések hírére imádságszerüen elmondjuk az ős-keresztyének jelmondatát: “A vértanuk vé­re mag!” Igen! Mag. Áldozatokból és vértanuk véréből virít majd ki a legszebb virág: a ma­gyar szabadság! Bodzásh Imre tulajdonában és vezetésével, megkezdi mű­ködését az egyetlen loraini magyar temetkezési intézet. Bár a megnyitási ünnepséget csak később tartják meg, az intézet már is a közönség szolgálatára áll és minden, a szakmábavágó megbízást a legpontosabban, teljes meg­elégedésre teljesít. Bodzásh Imre 40 éves. Lo­­rainban született s közismert, régi magyar család sarja. Anyai részről néhai Kovács Mihály unokája, aki az első loraini magyar telepesek egyi­ke volt. Bodzásh Imre 1936-ban vé­gezi z hl.Jh obi-ool--1 Lci-an*­ban. A Cleveland Colloge of Embalming-on mint képesí­tett balzsamozó és temetkező nyert diplomát 1941-ben. 1942-ben besorozták kato­nának, s négy esztendőt töl­tött a Csendes Óceán-i harc­tereken. Kapitányi rangban volt, amikor leszerelt. 1947- ben házasodott meg. Felesé­ge Sztankura Irén, özv. Sztan­­kura Györgyné leánya. Há­lom gyermekük van. A katonaságtól való lesze­relése óta több helyi temet­kezési vállalatnál dolgozott mint segéd, mig most lehető­sége nyílt, hogy saját vállal­kozásban nyisson meg egy te­metkezési intézetet, mely egy­ben az egyetlen magyar tu­lajdonban lévő, magyar veze­tés alatt álló temetkezési in­tézete lesz Lorainnak (a volt Mathews temetkezési intézet helyén). Sok szerencsét kívánunk az uj vállalkozáshoz! A Szt. László Egyház piknikje Már most felhívjuk olvasó­ink figyelmét, hogy junius 29.-én lesz a Szt. László Egy­ház szokásos évi piknikje, a Szt. László Parkban (Clinton Road). A Szt. László Egyház pik­nikje minden évben jósikerü, hangulatos mulatság szokott lenni. Jó zene, jó frissítők, kitűnő ételek és vidám han­gulat várja a résztvenni szán­dékozókat, ezért kedvelt és látogatott a Szt. László Pik­nik. Ne készítsünk tehát más programot junius 29.-ére; ve­gyünk részt családunkkal a Szt. László Egyház piknik­jén! Lorain megye Amerika má­sodik legsúlyosabb helyzetben lévő megyéje. Csupán az au­tómunkások által lakott mi­­chigani Jackson megye van rosszabb gazdasági helyzet­ben, mint megyénk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom