Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - MÉRLEG - P. Holl Adrien: A Visegrádi Négyek állományvédelmi együttműködése
7171 2022/1. ▪ 68 – 73. a dokumentumok tömeges fertőtlenítésére diffúziós klór-dioxid gázt használt egy vállalkozó Budapesten anélkül, hogy megtörtént volna a klór-dioxiddal kezelt dokumentumok hordozó- és íróanyagainak fertőtlenítés utáni papír- és tintavizsgálata, mesterséges öregítéssel kiegészítve. A diffúziós rendszerű klór-dioxidos fertőtlenítő eljárás mikrobaölő hatású, de a klórdioxid erősen károsítja a papír alkotórészeit és a papír felületén lévő íróanyagokat is. Tudományos publikációk támasztják alá, hogy a klórt tartalmazó fertőtlenítőszerek (mint a klór-dioxid) a fatartalmú papírok lignin tartalmával közvetlen kémiai reakcióba lépnek, és klórlignin keletkezik. Ennek következtében a facsiszolat tartalmú papírok színe citromsárga lesz, a színes tinták festékanyaga pedig oxidálódik, ami a festékek halványodását és eltűnését okozza. Általánosan elmondható, hogy a klór-dioxid gáz hatására fotóoxidáció zajlik le, vagyis a papír felületén lévő színezékmolekulák (mint a tinta, a nyomdafesték, a bélyegző lenyomat) kromoforcsoportja előbb aldehid-, majd karboxilcsoporttá oxidálódik. Ezáltal a dokumentumokon az írásos információ fakul és világosodik, olvashatatlanná válhat. Emellett a klór-dioxid erős oxidálószer, amely zárt helyen nem tárolható, és mivel mérgező, rákkeltő anyag, ezért a fertőtlenítés után a papírban maradó klór-dioxid tartalom meghatározása is szükséges a dokumentumokkal foglalkozó munkatársak egészségének megőrzése érdekében. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a klór-dioxidos fertőtlenítő eljárás nem alkalmas papíralapú anyagok fertőtlenítésére, hiszen a dokumentumok károsodásához és információveszteséghez is vezet, emellett egészségügyi kockázatot is jelent. A tudományos vizsgálatok és a több évtizedes szakmai tapasztalat alapján hazánkban a rendelkezésre álló kémiai technológiák közül az irattári/levéltári anyagok fertőtlenítésére csak a formalinos kezelés a megfelelő jelenleg. Theresa J. Smith, a Harvard Egyetem Művészeti osztályának adjunktusa, korábban a Straus Center for Conservation Harvard University Art Museum tudományos kutatója 2007 és 2012 közötti cikkei is taglalják a klór-dioxiddal történt fehérítés károsító hatásait. 1 A 20. század közepén Jean Auguste Dominique Ingres rajzait Washingtonban a Fogg Művészeti Múzeumban kémiai fehérítőszerekkel kezelték: klór-dioxid gázzal, nátriumhipoklorittal és klóramin-T-vel. Ötven évvel később a rajzok elsötétültek, amit a klór-dioxidos fehérítés okozott. Ennek magyarázata a cellulózkémiában keresendő. Az eljárás következményeképpen ugyanis létrejött a színreverzió (színváltozás). E jelenség során az érintett papírok és tinták kromofor csoportjai a klór-dioxiddal új kémiai kötéseket hoznak létre, így új színes kémiai anyag keletkezik, amely az íróanyagok változását vagy a papíron különböző színes foltok megjelenését eredményezi. 1 Theresa Smith Straus Center for Conservation Harvard University Art Museums Historical Bleach ing of Ingres Drawings at the Fogg Art Museum (2007) An Evaluation of Historical Bleaching with Chlorine Dioxide Gas, Sodium Hypochlorite, and Chloramine-T at the Fogg Art Museum Restau rator, Vol. 33, p. 249–273 De Gruyter Saur (2012) A Visegrádi Négyek állományvédelmi együttműködése
