Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében
50 Levéltári Szemle 72. évf . A gyülekezet életére vonatkozó legfontosabb irataink Az anyakönyvek vezetését Veresmarti Lazi Péter (1712–1734 között kecskeméti lelkész) kezdte meg, aki visszamenőleg, feljegyzések alapján jegyezte le az adatokat 1712-től. A pontos anyakönyvezés 1724-től kezdődik, s máig folyamatos. Az első három anyakönyvi kötet vegyes, és az egyházközség történetére, lelkészeire, kántoraira vonatkozóan is számos értékes bejegyzést tartalmaz. Veresmarti Lazi Péter elődjének, Kecskeméti Selymes Jánosnak (1700 és 1721 között kecskeméti lelkész) a történeti feljegyzéseit17 bemásolta az első anyakönyvbe (6. kép), s maga is folytatta a krónikaírást. Ugyanennek az anyakönyvnek a végén Polgár Mihály (1819 és 1854 között kecskeméti lelkész, 1846-tól püspök) írta meg az egyházközség életének legfontosabb eseményeit, tisztviselőinek névsorát 1844-ig (7. kép), önéletrajzával együtt,18 valamint közölt egy kortárs tudósítást az 1707. április 3-i ún. „rác betörésről” (8. kép), amely súlyos megpróbáltatást és pusztítást hozott Kecskemétre: a városnak 396 halottja és 128 sebesültje volt.19 A második anyakönyv szintén ve gyes, 1777-től 1803-ig tartalmaz keresztelési, esketési és temetési adatokat. Érdekessége, hogy mindhárom egységet illusztrált előlapok díszítik, amelyek Herczeg Péter alkotásai. A keresztelési és az esküvői anyakönyv előlapja 1781-ben, a halotti 1786-ban készült, egész oldalas, temperával festett lapok, az ábrázolt eseményhez illeszkedő bibliai idézetekkel. Keresztelési, illetve esketési szertartást jelenítenek meg, a temetési anyakönyvi adatok előtt pedig a halál allegorikus alakját, egy kaszás csontvázat láthatunk. 20 Egyháztanácsi, presbiteri jegyzőkönyvek 1788-tól vannak a gyűjteményben. Legtöbbjük jó állapotban maradt fenn, bár van köztük hiányos és megrongálódott, utóbbiak restaurálása folyamatban van. Törvények, királyi rendeletek másolatát tartalmazó protocollumokat is őrzünk: az első kötet (Protocollum Orthodoxae Religionis Christianae Confessionis Kecskemétiensis) feljegyzései Ölvedi András és Szatmári Pál lelkészek idejében kezdődnek 1748-ban, s fontos adalékokkal szolgálnak mind a gyülekezetre, mind annak iskolájára vonatkozóan. E kötet tartalmazza továbbá a Dunamelléki Egyházkerület gyűléseinek jegyzőkönyveit is 1826-ig. További három kötet Liber Ecclesiae Reformatae Kecskeméthiensis címen királyi és helytartótanácsi rendeleteket tartalmaz az 1763 és 1806 közötti időszakból. A 18–20. századi egyházi életre és a korszak magyar történelmére vonatkozóan további fontos információkat tartalmaznak a diáriumok, 21 kötetben. 17 „A magyarok lelki állapotja a szent apostolok idejétől fogva a reformáció előtt [és után 1646-ig]; „A Bibliák magyar nyelvre fordításának Históriája”; „A magyarországi és erdélyi eklézsiákban használt énekek históriája”; „Kecskemét városának és környékének a reformációja”. Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára (KREL) I. Anyakönyv, 1712–1777, 3–65. 18 „A Kecskeméti Ref. Ekklésia rövid históriája, melyben előadatik az itt szolgált lelkipásztorok, iskolai főbb oktatók, és kántorok névsora – némely idejükben történt nevezetesebb dolgok jegyzékével kiírva.” KREL I. Anyakönyv, 1712–1777, 771–795. 19 „Sűrű siralmakkal rakott Jajhalom – melyben Kecskemét városa lakosinak a’ kegyetlen Rácz ellenség által lett megsirathatatlan romlásokat le irta 1708-ban Székudvari János kecskeméti Ref. Oskola Rectora.” KREL I. Anyakönyv, 1712–1777, 796–809. 20 Fogarasi, 2019: 206–207. Bíró Éva
