Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében
47 2022/4. ▪ 46 – 61. akik Mehmed budai pasa engedélyével terjesztették az új tanokat. A történetben szereplő budai pasa, illetve Fráter György működése jól azonosítható,4 ezek alapján az időpont is valószínűsíthető, s az 1540-es évek közepére tehető. A történet jól tükrözi azt a speciális helyzetet is, amelyben a hódoltsági területen lakók élni kényszerültek. Ahogyan a fenti, a város reformációjáról szóló legkorábbi tudósítást csak másolat alapján ismerjük, úgy sok más iratról is, amelyek az idők folyamán megsemmisültek, csak Hornyik János Oklevéltára alapján van tudomásunk. A város múltját kutatók sokat köszönhetnek Hornyik János történetírónak, a város egykori főjegyzőjének, aki az 1860-as években több kötetben kiadta az általa akkor még fellelt iratokat. Hornyik 1861-ben még az eredeti példány alapján publikálta5 azt az 1564-ből származó egyezséglevelet, amelynek 17. századi átirata levéltárunk legbecsesebb és egyben legrégebbi darabja, s a következő biztos támpont a kecskeméti református egyház történetéhez (2. kép). Kecskeméti Végh Mihály főbíró házában írtak alá a helyi katolikus hiten lévő városi tanácsosok egy megállapodást, amely szerint az eddig közösen használt kőtemplomot a „Luther körösztyénök” átengedik a „pápista híveknek”, ők maguk pedig a templom kerítésén belül saját fatemplomot építenek maguknak.6 A cél a két felekezet közötti háborúskodás és viszály megszüntetése volt, ennek érdekében a megállapodás tiltotta a további veszekedést. A közös templomhasználat abban az időben az ország más területein is jellemző volt: a reformáció terjedésével megnőtt a protestáns hívek száma, s valamilyen gyakorlatot ki kellett alakítani.7 A közös templomhasználat ugyanakkor konfliktusokkal terhelt volt, éppen ez indokolta megszüntetését. Az egyezség jelentősége tehát éppen abban áll, hogy békés úton meg tudtak egyezni a templomhasználat felől, s arról, hogy mindkét felekezet egyenlő joggal és lehetőségekkel, önállóan szervezheti egyházi életét, istentiszteleteit. Iványosi-Szabó Tibor arra is felhívja a figyelmet, hogy a kecskeméti egyezséglevél a felekezetek közötti békés megegyezés és együttműködés nagyon korai megnyilvánulása és bizonyítéka, hiszen négy évvel az előtt az 1568-as tordai országgyűlés előtt született, amely Európában elsőként biztosította a vallási toleranciát a felekezetek között. 8 4 Fráter György 1534–1551 között volt váradi püspök, Mehmed (IV. Mohamed) pedig 1543–1548 között volt budai pasa, egy 1546-os összeírásból a versben szereplő Franciscus Cyka nevét is ismerjük. Székely, 2022: 43–46. 5 Székely, 2022: 65. 6 Marton Sándor felhívja a figyelmet arra az érdekességre, hogy ezt a katolikus fél adta írásba, holott a templomot átengedőknek kellett volna. A garanciát a főbíró protestánsok iránti rokonszenvében látja. Marton, 1915: 204. 7 Székely, 2022: 56–57. 8 „A tanács és az egyházak közötti együttműködés legjelentősebb eredménye kétségtelenül a vallási türelem lett. Ennek értékét akkor tudjuk igazán felbecsülni, ha meggondoljuk, hogy Európa nyugati részén még a 17. században is évtizedekig tartó rendkívül kegyetlen háborúk dúltak a vallási megosztottság nyomán, népek és államok sorsát határozták meg hosszú időre a vallási ellentétek formájában jelentkező konfliktusok. Ezzel szemben joggal emeljük ki a magyar szellemi és kulturális szint jellemzéseként, hogy Erdélyben – Európában elsőként – már az 1568-as tordai országgyűlés biztosította a felekezetek számára a jogi egyenlőséget. Ezek figyelembevételével tudjuk csak felmérni annak jelentőségét, hogy Kecskeméten már négy évvel korábban, 1564-ben képesek voltak a »pápisták« A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára
