Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Attila: Tervezési irányelvek és kreatív megoldások. Könyvborító-tervezés a Magyar Nemzeti Levéltárban
44 Levéltári Szemle 72. évf. 44 Forráskiadványok A Hunyadiak címereslevelei 1447–1489 című kötet keménytáblás borítóval jelent meg 2019-ben, külcsín tekintetében a kiindulópont az ekkor még hatályos korábbi intézményi arculat (Archívum arculati rendszer) volt. Az arculati elemek közül esetünkben a talpas Garamond font jelenik meg a balra, illetve jobbra zárt címsorokban, arany be tűszínnel. A sorokat szintén arany színű vízszintes lénia egészíti ki, amely a gerincen és a hátoldalon is végigfut. A háttértextúra alapja a kötetben szereplő egyik oklevél térben megdöntött képe, sötétbarna tónusban. A címoldal alsó kétharmadát a jobbra kifutó oklevélkép (Enyingi Török Ambrus címereslevele), és a jobbról, a gerinc felől fotórealisztikus módon fölé helyezett nagyító képe tölti ki. A nagyító lencséje alatt a festett színes címerkép látható kiemelve. (18. kép ld. melléklet) Hasonló forráskiadvány a Beregi címereslevelek a Magyar Nemzeti Levéltárban című kötet, amely az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára gondozásában jelent meg 2020-ban. A háromnyelvű (magyar, angol, ukrán) kötet az egykori Bereg vármegye területén kiadott oklevelek átírásait és címerleírásait tartalmazza. A kötet – némileg szokatlan, ám praktikus módon – fekvő tájolású, ezt a belívben közölt oklevelek átnézeti képei indokolják. A fekvő formátumban ugyanis a külön oldalakon szereplő címereslevelek jobban elférnek, az egyes részletek jobban kivehetők. A kötet keménytáblás borítójának háttértextúráját Bereg megye 1788-as térképrészlete adja, szerzői javaslatra a tartalmilag leginkább releváns településekre nagyítva. A térkép egységes sötétkék tónusban fut végig a gerincen és a hátoldalon is. A címoldal aszimmetrikus elrendezésű, a szerző neve és a címsorok a Qaunt betűtípus vastagított változatával szerepelnek, fe hér színnel, balra zárva. A sorok szerves folytatásaként egy absztrakt címerkompozíció kapott helyett a címoldalon, a három címerpajzsmező egy-egy konkrét címereslevélből vett részletet tartalmaz. Szempont volt, hogy ezen kivágatok alapszínei, illetve azok sorrendje a történelmi Bereg vármegye címerét idézzék meg, így esett a választás a vörös és a kék hátterű címerrészletekre. (19. kép ld. melléklet.) A 2019-ben megjelent ,,Belső várkastély”, Bicskey Erzsébet, egy fiatal lány naplója 1940–1946 című forráskiadvány keménytáblás borítója autentikus módon igyekszik kö vetni a kötet tartalmát és a háborús napló külső jegyeit. Ismert, hogy a napló szövege egy négyzetrácsos füzetben maradt fenn, ennek fedlapja került direkt módon a borító hátterébe, mintegy megidézve az eredeti naplót. A füzetborító címkerésze praktikus módon a címsorok elhelyezésére szolgál: a Typewriter betűtípussal szedett sorok írógép pel írt sorokat imitálnak. A címoldal alsó harmadában egy korabeli fénykép (az Angolkisasszonyok nyíregyházi iskolájának épülete képe) kapott helyet, kapoccsal „rögzítve” a borító alsó széléhez. Az eredeti naplóban talált préselt virág képe pedig a címoldal bal felső részére került, szintén azt az illúziót keltve, mintha a napló lapjai közül kivéve egyszerűen a borítóra helyezték volna. (20. kép ld. melléklet.) 2021-ben jelent meg az MNL Veszprém Megyei Levéltára gondozásában az Összetört emlékezet. Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című forrás Nagy Attila
