Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - Herédi Attila: Gondolatok a Tervtárban. Az Építési Ügyosztályok Tervtára Budapest Főváros Levéltárában
13 2022/4. ▪ 5 – 26. prog ramsorozat, a Múzeumok Éjszakája, a Kutatók Éjszakája, a Levéltári Piknik, az Idegenvezetők Világnapja). Jómagam közel tíz esztendeje dolgozom munkaidőm nagy részében a BFL Kutatószolgálatán, és ezen belül is az ún. Tervtári Kutató munkájában veszek részt. E kifejezést ma már csak megszokásból alkalmazzuk, hiszen a Tervtár hivatalosan csak egy sorozat a BFL közel 36 000 iratfolyóméternyi anyagából, amikor azonban a Tervtár anyaga a BFL-be került, a tervekkel együtt az évek óta azokkal dolgozó kollégákkal is bővült levéltárunk, a Tervtári Kutató pedig fizikai és ügyviteli szempontból külön egységet képezett az intézményen belül.27 Éveken át ez a négy fő (később létszámban kiegészítve) látta el a Tervtár kutatóinak kiszolgálását. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az eddig a Városházára járó, döntően hivatásos kutatók 2007-től kezdve ugyan a Teve utcában, de a megszokott munkatársak segítségével, és nagyrészt a szokott módon folytatták tovább kutatómunkájukat. Pár év alatt ez jelentősen megváltozott, és egyrészt megjelentek, sőt, gyakoribbá váltak az ügyfélkutatók,28 másrészt pedig – felismerve a BFL további terv anyagaiban rejlő potenciált – a kutatások egyre gyakrabban kiterjedtek más levéltári anyagokra is. 29 Napjainkban (tendenciózusan 2007 óta) a Tervtár a BFL egyik legkutatottabb iratanyaga.30 Ebben szerepet játszik az a nagymértékű – elsősorban digitális – fejlődés is, amelynek során a BFL-ben az elmúlt évtizedben jelentősen könnyebbé vált a tervek kutatása. A levéltári anyagok nyilvántartásainak (korábbi raktárjegyzékeinek) a ScopeArchive-ba való feltöltése és ezen adatoknak az interneten (E-Levéltáron) lehetővé vált kereshetősége, illetve a digitalizált tartalmak komplexebb megjelenítése (pl. Budapest Időgép) teljesen más minőséget biztosít a korábbi levéltári kutatások adatokhoz való hozzáféréséhez képest. Elég arra gondolni, hogy a kutató jó esetben egyszeri személyes látogatással (sőt, akár kizárólag online böngészve) megismerheti a kívánt információt.31 Részben ebből is következik, hogy a Tervtár anyaga a lehető legszélesebb körből vonzza a kutatókat. 27 A Tervtári Kutatóba külön kellett beiratkozni, és a Tervtár anyagát egy külön helyiségben („Kiskutató”), az általános Kutatóteremtől („Nagykutató”) szeparáltan lehetett megtekinteni. Hivatalosan azonban az egység a BFL I. Iratőrző Főosztályának keretein belül működött. 28 Tudtommal ezt a szemléletes kifejezést a BFL-ben Török Péter, a Kutatószolgálat korábbi vezetője alkalmazta először – magyarázatát lásd később. 29 A „tervtári kutató”, mint terminus technicus továbbra is használatban van – elsősorban a régi kutatók által. A Tervtár anyagát viszont a 2018-ban egyesített Kutatószolgálaton belül továbbra is alapvetően az említett csoport tagjai kezelik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi kutatós kolléga ne lenne tájékozott az anyagot illetően (mint ahogyan a „tervtárasok” is tudnak segíteni más kutatói kérésekben), de a gyakorlat és a Tervtárat illető megkeresések nagy száma, valamint a szintén nem ritka digitális tervmásolat-igények teszik továbbra is indokolttá, hogy ezt a speciális iratsorozatot külön erre „szakosodott” munkatársak kezeljék a Kutatóteremben is. 30 2020-as kutatótermi adatok alapján az összes kutatói kérésnek kb. 30%-a vonatkozott a Tervtár anyagára (és ebben nincsenek benne az ügyfélszolgálati akták). Mennyiségileg ez évente kb. 5000 kutatási kérést jelent (a kb. 15 000-ből). A Tervtár átvétele előtt kimutathatóan kisebb volt az építéstörténeti kutatások száma. Horváth J., 2003: 28. 31 Az E-Levéltár kutatószolgálati tapasztalatairól lásd még: Kenyeres, 2019: 25– 26. Gondolatok a Tervtárban
