Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 3. szám - FORRÁS ÉS ÉRTÉK - Sallai Balázs: "Az addig fennállott társadalmi rend megbontását elősegíteni törekedtek". Igazolási eljárások Debrecenben, 1919-1920
37 2022/3. ▪ 35 – 42. 37 megfelelően a törvényhatóság igazolóbizottsága is. (Azon kérdés megválaszolása, hogy ez országos tendencia volt-e, további kutatásokat igényelne). Továbbá a bírói kar tagjai sem kerülhették el az igazolási, illetve fegyelmi eljárásokat ebben az időszakban. 8 Debrecen szabad királyi város törvényhatósági közgyűlése még 1919-ben megszavazta azt a határozatot,9 amely szerint egy ilyen célt szolgáló bizottságot hoz létre a tör vényhatósági „tisztviselők és alkalmazottak Tanácsköztársaság alatti magatartásának vizsgálására.” Ilyen személyek voltak a városi közigazgatási szerveknél, valamint a város tulajdonában álló vállalatoknál dolgozók. A bizottság elnöke dr. Balthazár Dezső – az egyébként jogász végzettségű – református püspök lett. A Balthazár-féle testület tagjai dr. Haendel Vilmos (1920. január 9-én kilépett),10 dr. Kun Béla 11 (1920. május 3-án kilépett), Komlóssy Dezső, Kertész Imre, és Balogh István voltak.12 Bár később – mint azt alább látni fogjuk – a taglétszám csökkent, a bizottság még így is megfelelt a később kibocsátott rendeletnek, amely előírta, hogy a létszám négy főnél kevesebb nem lehet. 13 A bizottság előzetesen, tekintve, hogy az azt létrehozó határozat kimondta, a fent megjelölt kategóriákba tartozó valamennyi személlyel szemben az igazolási eljárás hivatalból indul meg, egy felhívást tett közzé 1919. december 21-én. Ez úgy szolgálta a gyorsabb ügymenetet, hogy az abban feltett kérdésekre a tisztviselőknek megadott határidőn belül írásban kellett válaszolniuk, s a bizottság csak a „gyanús” eseteket vizsgálta meg részletesen. A felhívás megválaszolandó kérdései a következők voltak: „1. Tett- e valami indítványt, javaslatot, kezdeményezést szóval vagy írásban, ami ellentétben állott hazánk alkotmányával, vagy a nemzeti állam jogi rendjével? 2. Ajánlkozott- e olyan ténykedésre, ami ellentétben áll hazánk törvényeivel és törvényes jogszabályaival? 3. Hajtott- e végre olyan intézkedést, mely a törvényekkel és egyéb törvényes szabályokkal ellentétben állt? 4. Hagyott- e végrehajtatlanul törvényben, törvényes kormányrendeletben vagy szabályrendeletben megszabott hivatalos feladatot, anélkül, hogy a végrehajtás mellőzésére felsőbb hatóságtól utasítást kapott volna? 5. Fogadott- e el megbízást, állást, hivatalt forradalmi szervtől? Vagy tett- e kísérletet ilyennek a maga számára kieszközlésre? 8 Schlachta, 2021: 267–269 9 99/1919. bkgy. határozat 10 A választás valószínűleg azért esett a bizottság szervezésekor Haendelre, mert egyrészt háborút megjárt kitüntetett katona volt és 1916-tól udvari tanácsosi, illetve nemesi címet nyert Ferenc Józseft ől, tehát kellő tekintéllyel bírt, másrészt a tanácskormány idején politikai nézetei miatt fogságban volt, ily módon e korszakbeli működése feddhetetlenségéhez kétség sem férhetett. P. Szabó, 2002: 237–238.; P. Szabó, 2020: 20–21. 11 Kun Béla egyetemi pályafutása mellett megbecsült tagja volt a debreceni közéletnek, 1916-tól a törvényhatósági bizottság tagjává választották, vagyis belelátott a helyi közigazgatás működésébe. Csohány, 2002: 135. Valószínűleg e két tényező tette alkalmassá az igazolóbizottsági tagságra. 12 MNL HBML IV. 1403. j. 1. k. (A Balthazár-féle igazolóbizottság jegyzőkönyvei) 13 15008/1920. BM rendelet 3. § Igazolási eljárások Debrecenben (1919–1920)
