Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 3. szám - Haraszti Viktor: A selejtezés jogi szabályozása Magyarországon a szokásjogtól a szabályrendeletekig
5 2022/3. ▪ 5 – 34. Haraszti Viktor A selejtezés jogi szabályozása Magyarországon a szokásjogtól a szabályrendeletekig „Ha valami van az emberi társadalomban, ami leginkább alá van vetve a változó idők behatásának, úgy a jog az, a jog, amely a létező életviszonyokból keletkezik, azokhoz simul, azokra alkalmazandó.” 1 Bármely levéltár fond- és állagjegyzékének áttanulmányozása során értő szem köny nyedén megtalálja azon „lyukakat”, hiányokat, amelyek mára pótolhatatlanok és nem a fegyveres konfliktusok idézték elő, hanem az iratkeletkeztető szerveknél (esetenként a levéltárban is) folyó selejtezések, amelyek jóhiszeműsége vagy jogszerűsége olykor még csak nem is vitatható. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az iratselejtezés területe pontosan, jogszabályok által körülhatárolt legyen, s az irattáros és a levéltáros közös munkájaként az értékes iratok az utókor számára fennmaradjanak. Különösen élesen merül fel ez a kérdés napjainkban, amikor az elektronikus ügy- és iratkezelésben a hatékonyság és a levéltári érdek összhangba hozása komoly erőfeszítéseket kíván, a körülhatárolt jogszabályi előírások ellenére is. A selejtezés a levéltári munka legfelelősségteljesebb része, amit mára a levéltári jog precízen, körülírtan szabályoz. Fontosságát tekintve furcsának tűnhet, de a köziratokról, a közlevéltárakról és a levéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) csak 2020. július elsejétől tartalmazza a selejtezés fogalmát: „az iratok meghatározott szabályok szerint történő selejtezési eljárás keretében történő kiemelése az irattári anyagból, megsemmisítésre történő előkészítése és ennek dokumentálása.” Ember Győző terminológiai lexikonában egy egész fejezetet szentel a fogalom kifejtésére, azt ekképp határozva meg: „Selejtezés – a provenienciája alapján levéltárinak minősülő anyagban – elsősorban iratanyagban – a történeti értékű rész különválasztása az ilyen értékkel nem rendelkező résztől. Más szavakkal: a selejtezés annak a megállapítása, hogy valamely provenienciával rendelkező anyag rendelkezik-e egyben levéltári értékkel is, levéltári intézmény őrizetében van-e a helye. A selejtezés anyagértékelés, iratanyag esetében iratértékelés.”2 Megkülönböztet levéltáron belüli, belső selejtezést és a levéltáron kívüli, az iratképzőnél végzett külső selejtezést. A lexikon 46 alcímet tartalmaz a selejtezés, a selejtezési eljárás, a kiselejtezés, a megsemmisítés és a selejtezettség témakörében. 1 Márkus, 1899: XXI. 2 Ember, 1982: 171.
