Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - MÉRLEG - Garadnai Zoltán: Richefort, Isabelle, Nathan, Isabelle (szerk.): Sorties de guerre de l'armistice au traité de Lausanne, 1918-1923. [A fegyverszünettől a Lausanne-i békéig, 1918-1923] État des sources. Acte de colloque 4 et 5 décembre 2018.
87 2022/2. ▪ 87 – 89. A fegyverszünettől a Lausanne-i békéig. Az I. világháborút lezáró békerendezés forrásai történészi és levéltárosi szemmel Richefort, Isabelle – Nathan, Isabelle (szerk.): Sorties de guerre de l’armistice au traité de Lausanne, 1918–1923. [A fegyverszünettől a Lausanne-i békéig, 1918–1923] État des sources. Acte de colloque 4 et 5 décembre 2018. Centre des Archives diplomatiques/Musée de l’Armée. Collection „Diplomatie et Histoire”. Direction des Archives. Ministère des Affaires étrangères et européennes et le CTHS, Paris. 2021. p. 275. ISBN 978-2-7355-0922-5 A francia Külügyminisztérium Levéltára és a francia Hadtörténeti Múzeum 2018. december 4–5-én Párizsban közös konferenciát szervezett az I. világháborút lezáró békerendezésről, a két intézmény levéltári forrásaira vonatkozóan. A konferencián Magyarországot e recenzió készítője képviselte. A tanácskozás a korszakra és a témára vonatkozó források feltárására és a tudományos munkák eredményeinek ismertetésére fókuszált, az elhangzott előadások írott változatainak közlésével. A tanulmánykötet hét tematikus fejezetre oszlik. Az első fejezetben a szerzők az I. világháborúban megkötött békeszerződések háború utáni sorsát mutatják be. Vincent Laniol a versailles-i szerződés törté netét ismerteti: a szerződést 1940-ben a németek elvitték, mivel abban a megaláztatásuk szimbólumát látták, ám a dokumentum a háború alatt elveszett. Séverine Blenner- Michel tanulmánya a békeszerződések levéltári iratainak a két háború közötti, valamint a II. világháború alatti és utáni sorsát ismerteti, illetve a levéltári iratok rendezését, digitalizálását mutatja be. Sylvie Brodziak a Clemenceau-iratok sorsát tárgyalja. A „Tigris” eredetileg meg kívánta semmisíteni személyes levelezését, de közeli barátai lebeszélték erről. A szerző leírja a fond tartalmát és a segédletet. Jean-Marc Delaunay, Clemenceau külügyminisztere, Stéphen Pichon iratainak sorsát ismerteti. A fejezet tanulmányai tanúskodnak arról, hogy a békeszerződésekre vonatkozó források rendezése komoly szakmai feladatot jelentett, és az I. világháború utáni békerendezés iratainak egy része háborús pusztulás áldozata lett. A második fejezet a békekonferencia eddig nem nyilvános levéltári dokumentumait és ismeretlen szereplőinek iratait tárja az olvasók elé. Henri Laurens a Párizsban tartóz kodó szíriai delegáció kevésbé ismert történetét mutatja be, részben a szíriai küldöttség személyes dokumentumain keresztül. Pierre Chancerel a katonai iratok helyzetéről, azok feldolgozásáról és történeti értékéről ír. Franciaországban a háború alatt a polgári és a katonai közigazgatás párhuzamosan működött, és a békerendezés során a hadsereg fontos és meghatározó szerepet töltött be, ezért a tanulmány külön kitér Foch marsall, MÉRLEG
