Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - MÉRLEG - Szerényi Ildikó: Az 1828. évi országos összeírás feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával és önkéntesek segítségével
79 2022/2. ▪ 73 – 86. Az egyes településekhez tartozó képfájlok ellenőrzése során nem tartozott minden egyes felhasználóhoz saját fiók és jelszó, így minden felhasználó minden oldalhoz hozzáfért. Ezen a helyzeten csak informatikai fejlesztés révén lehetett volna változtatni, ami további költségeket idézett volna elő. A munka során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy egyes önkéntesek igényelték volna, hogy a számukra kiosztott iratanyaghoz kizárólagos hozzáféréssel rendelkezzenek, és más ne tudjon beleszerkeszteni akár véletlenül a munkájukba, így a jövőbeli projektek során a levéltár átgondolja majd ennek megvalósítását. A European Digital Treasures projekt keretében az egyes részt vevő országok intézményei eredetileg 20–25 önkéntest kívántak foglalkoztatni, és ehhez mérten állapították meg a projektben közreműködő szakemberek létszámát, viszont a Magyar Nemzeti Levéltár egyedüliként igen gyorsan nagy és váratlan túljelentkezéssel szembesült. A kéthárom nap alatt jelentkezett mintegy 100 ember közül közel 70 fő végig is vitte a programot. Az intézmény minden jelentkezőnek lehetőséget biztosított a közreműködésre, és bár a vártnál nagyobb számú önkéntes jelentkezése örömteli volt, fontos tény az is, hogy koordinációjuk a levéltárosok számára is többletfeladatot jelentett. A magyar részről tapasztalható érdeklődést a genealógia magyarországi népszerűsége is magyarázza. A Magyar Nemzeti Levéltár sok-sok évi áldozatos munkával, a családtörténet-kutatási érdekek szem előtt tartásával fejleszti adatbázisait és szolgáltatásait, építi kapcsolatait a nagyközönséggel, szervez számukra workshopokat, rendezvényeket és tart előadásokat országos szinten, gondoljunk csak a Hetedíziglen projektre és a különféle kutatószolgálati rendezvényekre. Az évek alatt megszerzett tapasztalatokra való támaszkodás, az érdeklődőkkel kialakított, az önkéntes munkát messzemenően megbecsülő viszonyulás is hozzájárult ahhoz, hogy az önkéntesek lelkesen a program teljes időtartama alatt végig dolgoztak a projekten. Eredményesség, társadalmi hatások Az átírási feladatokat az önkéntesek október 1-jétől november 15-ig végezték, az eredetileg elvárt mennyiség 50 oldal javítása lett volna, azonban – mint már szó volt róla – ezt sokan túlteljesítették. Az aktívan közreműködő 70 önkéntes összesen 6787 oldalt dolgozott fel, 135 740 nevet vizsgált meg és javított ki, betanítva ezzel a mesterséges intelligencia algoritmusát. A rangidős résztvevő egy hetvennyolc éves hölgy volt, aki egymaga 309 oldalt nézett át. Bár – mint említettük –, az önkéntesek között nagy arányban szerepeltek az idősebb generáció tagjai, a résztvevők között természetesen előfordultak olyan fiatalabb személyek is, akik mindennapi munkavégzésük mellett szakítottak időt a feladatra. A különböző korosztályok tagjai együtt, egymást segítve, egymás munkáját önzetlenül támogatva dolgozhattak, így az önkéntes program áttételesen az idősebb generáció digitális kompetenciáinak fejlesztése, motivációja terén is eredményeket ért el. Az egyes résztvevők utólagos visszajelzései alapján valódi, összetartó, egymást messzemenően segítő és támogató közösség alakult ki az önkéntes csoport tagjaiból, akiknek hasznos munkájára a visz szajelzések alapján Magyar Nemzeti Levéltár előreláthatólag a továbbiakban is számíthat. Az 1828. évi országos összeírás feldolgozása
