Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - MÉRLEG - Szerényi Ildikó: Az 1828. évi országos összeírás feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával és önkéntesek segítségével
77 2022/2. ▪ 73 – 86. a jelentkezést ekkor már le is zárta. A Magyar Nemzeti Levéltár alapvetően nem válogatott az önkéntesek között, minden jelentkezőnek lehetőséget biztosított a projektben való részvételre, ugyanakkor a feladatra vállalkozóknak lehetőségük volt a saját kompetenciáikat tesztelni egy játékos kvíz formájában, amelynek keretében felmérhették, hogy mennyire helyesen tudják elolvasni az egyes személyneveket. Az előzetes regisztráció keretében kitöltöttek egy kérdőívet is, amely során arra vonatkozó kérdésekre is válaszoltak, hogy van-e szövegátírási tapasztalatuk és foglalkoztak-e már korábban családfakutatással. Így összességében többnyire valóban olyan személyeket sikerült megszólítani, akik a levéltári kutatás területén már rendelkeztek tapasztalatokkal. A jelentkezők iskolai végzettségére vonatkozó követelmény nem szerepelt a felhívásban, ám elsősorban kvalifikáltabb, idegennyelv-tudással is rendelkező személyek jelentkeztek. Projektindítás és munkafolyamat A toborzás lezárulása után az önkéntes program nyitóeseményére 2021. október 1-jén került sor Szabó Dorottya főlevéltáros, osztályvezető moderálásával a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri főépületében. Az elsősorban az idősebb generáció tagjaiból álló, eredetileg 79 regisztrált önkéntes közül mintegy harmincan vettek részt személyesen az eseményen – a járványhelyzet és az érvényben lévő szabályozások ekkor éppen megengedték a rendezvény mérsékelt személyes jelenléttel történő megtartását –, a többiek pedig telekonferencia segítségével követhették élőben az előadásokat, amelyeket később visszanézhettek egy link segítségével. Az előadások tartalma kapcsolódott a projekt tárgyához, előkészítette és bevezette azt a tudásanyagot, amelyre az önkénteseknek alapszinten szükségük volt, nemcsak munkájuk pontosabb elvégzéséhez, de ahhoz is, hogy tisztában legyenek annak jelentőségével, valamint azzal, hogy egy-egy kis „mozaik”, egy-egy adat milyen fontos szerepet tölthet be az ismerethalmazban, amely végül összefüggések és következtetések során át vezet a múlt jobb megismeréséhez és az eredményes kutatáshoz. Szatucsek Zoltán a Magyar Nemzeti Levéltár Innovációs és Informatikai Igazgatóságának vezetője köszöntötte az önkénteseket, ezt követően az összeírásokról mint levéltári irattípusról hangzott el előadást Szirtes Zsófia főlevéltárostól, majd H. Németh István főosztályvezető a szabad királyi városok történetéről beszélt, mivel a projektben résztvevők e települések névanyagának átírására és ellenőrzésére vállalkoztak. Szerényi Ildikó főlevéltáros, a projekt önkéntesekért felelő koordinátora ismertette részletesen az elvégzendő feladatot és a kezelőfelületet, amelyen a munkavégzés zajlott. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy miért pont a szabad királyi városok összeírási ívei szolgáltatták az önkéntesek által ellenőrzendő iratanyag jelentős részét. A szabad királyi városokra vonatkozó összeírási ívek a teljes iratanyag reprezentatív részét képezik, ugyanis a történelmi Magyarország teljes területét lefedik, írásképük pedig kellően változatos ahhoz, hogy a teljes iratanyagra vonatkozóan mintául szolgáljanak. A Civitates sorozat az N 26 állag utólagos rendezésének eredményeként jött létre, ere detileg minden város összeírási íve annak a vármegyének az iratanyagához tartozott, amelyen belül a város található volt. Az önkénteseknek lehetőségük nyílt az általuk el-Az 1828. évi országos összeírás feldolgozása
