Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - MÉRLEG - Szabó Dorottya: European Digital Treasures - új perspektívák a digitális világban
65 2022/2. ▪ 57 – 72. a végső válogatásnak, vagy sem. A fiatalok új aspektust adtak ehhez a válogatási folyamathoz: azt, hogy mennyire tudnak kapcsolódni az iratokban felmutatott témákhoz, mennyire van azoknak aktualitása.32 Mivel a projekt egyik célkorosztálya éppen az úgy nevezett X generáció volt, ezért levéltári munkába való bevonásuk ennek az elvárásnak is megfelelt. E lehetőséget a későbbi projekteknél is hasznosnak és előremutatónak tartom. Azt a korosztályt bevonni egy kiválasztási folyamatba, amely a levéltáraktól többnyire távolmarad, egyrészt azért hasznos, mert a kollégák új perspektívákkal találkozhatnak, másrészt a fiatalok is érdekeltté és érintetté válnak, vagyis létrejöhet a kapcsolódás e potenciális levéltáhasználó csoport és az intézmények között. Miután az iratok pontos levéltári leírása, majd előkészítése, esetleges restaurálási feladatok elvégzése és digitalizálása is megtörtént, következett a projektbe bevont történész „ideje”, akinek a kiválasztott iratok és a bennük rejlő történetek kontextusba helyezése, valamint a bevezető szövegek és magyarázó jegyzetek készítése volt a feladata. Nem volt könnyű olyan szakembert találni, aki magas színvonalú szakmai háttérrel, tudományos tevékenységgel rendelkezik, ugyanakkor vállalja, hogy rövid idő alatt egy ennyire széles témakörről, mint Európa megteremtése írjon. A magyar választás Majtényi Györgyre esett, aki korábban az MNL Országos Levéltára levéltárosa volt, és főiskolai tanárként kutatási területe Magyarország 20. századi társadalom- és kultúrtörténete, valamint a magyar elitek története. Utólagos tapasztalat, hogy amennyiben a végső katalógus- és panelszövegeket nem – vagy nem kizárólag – levéltárosok szeretnék megalkotni, feltétlenül hasznos a kiválasztott szakembert, szakembereket már a koncepció megalkotásakor bevonni a munkába, hogy nagyobb szabadsága legyen a kiállítás anyagának tematizálásában. Az is tény azonban, hogy a levéltárosok szakértelme, irat- és korszakismerete ugyanakkor nélkülözhetetlen a kiválasztáskor. Miután a történészek által írt szövegek elkészültek, megkezdődött a fordítás, hiszen a program közös nyelve az angol volt.33 A kiállítások alapvetően kétnyelvűek: az anya nyelv mellett angolul is minden tartalom elérhető. A kiállítási térben ez úgy ölt testet, hogy az elsődleges felületeken magyar szövegek olvashatók, a melléjük elhelyezett feketefehér QR kódok mögött olvashatók pedig angol szövegek.34 A katalógusok és panelek, valamint az eredetiben megmutatott iratok leíró szövegeinek fordítása mellett a fordítási feladatok a játékok, kvízek szövegeit is érintették. Szintén utólagos tapasztalat, hogy minden szövegalkotói folyamatnak előbb el kell készülnie és a fordítás csak ezután következhet, mert a párhuzamosan írt és fordított tartalmak rengeteg utójavítási munkát okoztak. Mindezzel párhuzamosan zajlott a kiállítási tér megtervezése, amelyet a spanyol vezetők által megbízott kiállítástervező designer, Liana Castro végzett. Egységes és letisztult dizájnt alkotott, amely könnyen megépíthető, és a hat kiállító ország teljesen 32 120-ról előbb 60-ra, majd a táborozók segítségével 50-re sikerült leszűkíteni az iratanyagokat. 33 Így 1. számú (Európa megteremtése) kiállítás esetében magyarról-angolra, a másik kettő esetében angolról-magyarra fordítás zajlott. 34 A QR kódok színe azért releváns, mert a paneleken a fekete-fehér kódok mellett olykor színes QR-kódok is megjelennek: ezek azok, ahol a már korábban említett, beépített AR-tartalom elérhető, tabletek, vagy ingyenesen letölthető Artivive alkalmazás segítségével. European Digital Treasures
