Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Pálfi Ádám: Egy viharos évtized : a nagykőrösi levéltári iratanyag sorsa a II. világháborúban és azt követően, 1940-1951
47 2022/2. ▪ 45 – 48. zadi közgyűlési jegyzőkönyveket, számadáskönyveket, közigazgatási és bírósági tanácskozási jegyzőkönyveket – szétszórták és eltüzelték, másik felét pedig magukkal vitték. 11 A közvetlen veszély elmúltával 1945 márciusának elején Balanyi Béla erőfeszítéseinek köszönhetően mostoha körülmények között ugyan, de lovas kocsikon megkezdődött az iratok visszaszállítása. Első alkalommal csak a levéltári anyag egy kis hányadát (hat ládát) sikerült biztonságos környezetbe szállítani, ugyanis az orosz katonák folyamatosan hátráltatták a mentési munkálatokat. Végül a teljes iratanyagot majd két hónapnyi kitartó és megerőltető munka árán sikerült visszaszállítani ideiglenes őrzési helyére a városháza első emeleti folyosójára.12 A korabeli iratok olvasása közben egyértelműen kirajzolódik, hogy az akkori városvezetés nem törődött a háború során komoly károkat szenvedett levéltári forrásanyaggal, nem biztosította a biztonságos őrzés legalapvetőbb feltételeit. Hiába kérvényezte többször is Balanyi Béla, akit szolgálatai elismeréseként hivatalosan 1945. április 5-én neveztek ki levéltárnokká, hogy a levéltári iratok visszakerüljenek eredeti méltó helyükre, a városi levéltár épületébe, sajnálatos módon törekvése a döntéshozók részéről folyamatos ellenállásba ütközött.13 A megmentett iratokat végül a katonai méntelep lepusztult főtiszti épületében helyezték el, s itt, az ablak nélküli fűtetlen termekben kezdte meg a frissen kinevezett levéltárnok a szétszórt iratanyag csoportosítását és rendezését.14 Abban az időben Balanyi Béla a károsodás mértékét 10%-ra becsülte, vagyis a teljes addigi iratanyag 10%-a semmisült meg. 15 Nagykőrösön, a háborút követően idővel annyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy a rendkívül értékes iratok veszélyeztetett állapotát látva a Levéltárak Országos Központjának (LOK) vezetője, dr. Borsa Iván 1951-ben úgy határozott, az iratanyagot haladéktalanul a Kecskeméti Állami (későbbi nevén a Bács-Kiskun Megyei) Levéltárba kell átszállítani. 16 Balanyi Béla az iratokat követve főállásban levéltárosi munkát vállalt a megyei levéltárban, ahol 1953-ig levéltárosként, majd 1973-as nyugdíjazásáig igazgatóként tevékenykedett. 17 Élete a II. világháborútól kezdve szorosan összefonódott a Nagykőrösi levéltárral, s a levéltári iratok sorsával. Áldozatos munkája révén beszélhetünk még ma is nagykőrösi levéltári iratanyagról, hiszen a saját életének kockáztatásával mentette meg a felbecsülhetetlen értékű és a város történelmének részét képező dokumentumokat. Nélküle a levéltári anyag nagy valószínűséggel elpusztult volna a II. világháborúban. Elévülhetetlen érdemei közt nemcsak a levéltár, hanem többek között a könyvtár és a muzeális gyűjtemény megmentése is megemlítendő. Nagykőrös városa éppen ezért sokat köszönhet Balanyi Bélának a kultúra területén tett önzetlen szolgálataiért, aki ezáltal a város történelmének része lett. 11 MNL PML V. 276. c 1232/1945. 12 MNL PML V. 276. c 1495/1945. 13 Uo. 14 Gyenesei–Tánczos, 2011: 8. 15 Valószínűleg a kár mértéke jóval meghaladta ezt a számot, ha csak azt nézzük, hogy a törökkori okmánytárból, ami meghaladta az 550 iratot, ma már 16 Böőr , 2002: 94–95. 17 Novák, 2018: 81. Egy viharos évtized
