Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - FORRÁS ÉS ÉRTÉK - Schmidt Anikó: A Konkoly-Thege család iratanyaga
18 Levéltári Szemle 72. évf . 18 amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. 1871-ben kezdődő megfigyelései főleg a meteorokra és üstökösökre irányultak, de foglalkozott boly gók észlelésével és spektroszkópiás (színképelemzéses) vizsgálatokkal is. Emellett több távcsövet, spektroszkópot is tervezett, sőt, igazi polihisztorként közlekedéstervezéssel, hajótervezéssel, fényképészettel, valamint zenével is foglalkozott. Az iratanyagban széles körű érdeklődésének számos lenyomata megtalálható, például a HU-MNL-OL-P 2378-1.-1.-50.-A.-4. jelzeten kaptak helyet zongoraátiratai és kottái. 1899. május 16-án ógyallai birtokát és az obszervatóriumot nagylelkűen a magyar államnak ajándékozta: az adományozás teljes dokumentációja megtalálható a családi levéltárban (HU-MNLOL-P 2378-1.-1.-50.-A.-1.). Ezenkívül a Konkoly-Thege Miklóshoz kötődő iratanyag nagy része fényképekből, levelezésből, illetve a csillagásszal kapcsolatos megemlékezésekből, rendezvények dokumentumaiból áll. A családi levéltárba házasságok révén számos más família, személy iratanyaga is bekerült. Így például a Konkoly-Thege levéltár adatokkal szolgál Tessedik Sámuel re (1742– 1820), a neves evangélikus lelkészre, pedagógusra és gazdasági szakíróra vonatkozóan is, mivel Tessedik Sámuel lánya, Johanna (1782–1862) Mikolay István orosházi evangéli kus lelkészhez ment feleségül, így az anyag feltehetően az ő révén került be a Konkoly-Thege levéltárba, hiszen a Mikolay és Konkoly-Thege famíliák között szintén fennállt házassági kapcsolat. A beérkezett irategyüttes sok szállal kötődik a már levéltári őrzésben lévő iratokhoz. Magáról a Konkoly-Thege családról is őriztünk már korábban iratanyagot a családi fondtöredékek között (HU-MNL-OL-P 2257-309.). Az anyag a Múzeumi Törzsanyag részeként került be a levéltárba, és a HU-MNL-OL-R 319-1083-as jelzetről 2009-ben helyeztük át a családi fondtöredékek közé. Az 1578–1944 időkörű, 0,04 ifm terjedelmű anyag egyaránt tartalmaz a Konkoly-Thege és a rokon családokra vonatkozó dokumentumokat. A tervek szerint ezeket az iratokat a most beérkezett irategyüttessel egyesítve a HU-MNL-OL-P 2378 fond 3. sorozatába helyezzük át, így kutatóinknak lehetőségük lesz arra, hogy a lehető legteljesebb egységben tanulmányozhassák a családi levéltárat. A Konkoly-Thege anyaggal beérkezett rokon családok iratanyagából jelentőségét és mennyiségét tekintve egyaránt kiemelendő a Gregersen család hagyatéka, amely két doboznyi és egy tékányi dokumentumot tesz ki. Ez a Konkoly-Thege família történetében az úgynevezett „norvég szál”, amelynek köszönhetően a Konkoly-Thegéknek norvégiai rokonaik is vannak. A beérkezett iratok elsősorban Gudbrand Gregersenhez (1824– 1910) és leszármazottaihoz kapcsolódnak. Az ácsmesterséget kitanuló Gregersen európai tanulmányútja során került kényszerűségből Magyarországra, miután a holmiját Bécsben ellopták. 1847-ben érkezett Pest-Budára, ahol bekapcsolódott a vasútépítkezésbe. Ezt követően ő építette meg a vasúti hidat a Vág völgyében. Az 1848-as forradalom idején önkéntesnek jelentkezett a IV. mérnökcsapatba, ahol utásztisztként szolgált, és rekordgyorsasággal, 36 óra alatt épített fel egy pontonhidat Paksnál. A szabadságharc leverése után 1851-ben tért vissza Itáliából. Elsősorban híd- és vasútépítéssel foglalkozott, Magyarországon számtalan vasútvonal, pályaudvar és vasúti híd megépítése fűződik a nevé hez, köztük az 1861-ben megnyílt Buda–Nagykanizsa vasútvonal, a budai indóház Schmidt Anikó
