Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
39 2021/4. ▪ 23 – 44. történhetett. Ez a szituáció nagyon is jól megfelelt az irányításért felelős szerveknek, hiszen a maradandó értékű iratok teljes körének hiányában rejtve maradt a vállalati funkciók és a vállalati működés mindenkori, de a „szocialista” rendszer által soha el nem ismert komplex rendszere. Az „üzemi” gyűjtemény sorsa azonban a nyolcvanas évek második felében bizonytalanná vált, miután a Láng Gépgyár pénzügyi válságba került, és 1985-ben szanálás alá vonták. A pénzügyi, műszaki és szervezeti reorganizáció egyik következményeként a vállalat a több mint fél évszázadon keresztül (hol részben, hol egészben) fenntartott művelődési házát is értékesíteni akarta, ezért az ott elhelyezett gyűjteményt ládákba csomagolva a vállalat területére szállították át. Ugyan az Országos Műszaki Múzeum tett egy halvány kísérletet az anyag átvételére, a vállalat azonban válasz nélkül hagyta a felajánlást.54 A rendszerváltozás nyomán kialakult helyzetben pedig a kérdés „aktualitását” vesztette a műszaki múzeumok intézményrendszerének egészét érintő megrázkódtatások miatt. Rendszerváltás, átalakulás és a cég „utóélete” Az Országos Műszaki Múzeum és az Alstom Zrt., a Láng jogutódja csak jóval később, az ismertetett előzményektől függetlenül került újra kapcsolatba, amikor felajánlották a múzeumnak a vállalati fotóarchívum fennmaradt részét. A 2006-ban átadott gyűjtemény magában foglalta a cég 1949-ig vezetett fotónegatívtárának fellelt részét (890 eredeti gyári negatív és az eredetileg kb. 1800 darabból álló negatívgyűjtemény közel teljes, cianotípiára előhívott sorozatát, 13 doboznyi anyagot), illetve 55 eredeti csomagban kezelt, tematikus alapon őrzött, ezer darabot meghaladó papírképgyűjteményt (3 doboznyi kontaktképeket, retusképeket, illetve a Magyar Filmiroda által a Láng megrendelésére készített pozitív nagyításokat).55 Az átadott gyűjtemény része volt még a II. világháború időszakából a műszaki rajzokról készített, tekercsekben őrzött, mutatókartonokkal ellátott fotóreprodukciók sorozata is (464 tekercs, 13 speciális doboz; 0,90 ifm). 56 Messze vezetne a Láng Gépgyár privatizációs folyamatának részletes bemutatása jelen írás keretei között. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy a Láng a korábbi licencadó BBC (Brown Boveri & Compagnie) 57 és a svéd Asea fúziójából létrejött 54 MMKM OMM Irattár 49/1987. 55 MMKM Technikatörténeti Adattár Ad 439/2006, MMKM Technikatörténeti Fényképgyűjtemény 2006.1.1–2006.1.890, a negatívok rövid ismertetéséhez Kovács, 2007. 56 MMKM Ipar- és technikatörténeti műszaki rajzgyűjtemény 2008.1.1–2015.30.1. Valószínűsíthető, hogy a biztonsági okokból készített felvételeket a gyakorlatban nem használták, mivel a háborút komolyabb anyagi veszteségek és kitelepítés nélkül vészelte át a gyár, így a cég az eredeti Műszaki Rajztár rajzai, illetve az ott készített másolatok alapján dolgozott. 57 Az egyedi gépgyártás egyik fontos jellemzője a licencvásárlásra épülő politika. A Láng 1903-ban a Zoelly-szindikátussal kötött szerződés alapján kezdte meg például az idővel ikonikussá váló gőz-Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok
