Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Forrás és érték - Mislovics Erzsébet: A Hajdúkerület zsidóságának forrásanyaga az MNL Országos Levéltárában és Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában
36 Levéltári Szemle 71. évf . mellett a külső társadalommal való kapcsolattartást is illusztrálja és megvilágítja a keresztény és zsidó társadalom együttélésének mindennapjait. 1791-ben Vámospércsen Jacob Ferenc és Josi Marton ellen merült fel az istenkáromlás vétke. Húsvétkor egy szalmával kitömött vázat állítottak a kocsma mellé. A keresztény lakosság nemtetszését fejezte ki és elterjedt az a szóbeszéd, hogy a két (13 és 17 éves) zsidó fiatal a Messiás eljöveteléből űzött csúfot. Ezt a két vádlott tagadta.68 1804-ben Do rogon Joseph Jacob kocsmaárendás keveredett abba a gyanúba, hogy teherbe ejtett egy keresztény hajadon lányt. A per az újszülött meggyilkolása miatt a lány ellen zajlott, aki többször is módosított vallomásán. Ebben erőszaktevőnek állította be Joseph Jacobot. A keresztény tanúk maguk is a kocsmáros bűnösségét hangoztatták. Ő azonban tagadta, hogy bármikor is kettesben maradt volna a lánnyal.69 1839-ben Hadházon egy helyi lakos, Szigethy Györgyné a „zsidó boltosné” Grünbaum Sára keresztény szolgálójának lopása miatt perelt. Az ügy azért vált bűnüggyé, mert a résztvevők között fizikai bántalmazás történt. Az állítólagos lopás miatt a kárvallott a bolt udvarán felpofozta és „megtépte” a lányt, majd szitokszóval illette Grünbaum Sárát. Ezt követően a boltosnő egy vasrúddal a szolgáló segítségére sietett. Az ügyben meglepő ítélet született, a hatóság megállapította, hogy szolgálólány vétke nem je len tős. Szigethy Györgyné ugyanakkor önbíráskodást követett el, ezért elmarasz talták. Grün baum Sára a per során érdekes kijelentést tett: „Zsidó Jézusunkat, mindenünket csúfosan szidta.”70 Az egymás mellett, sőt egymással élő keresztény és zsidó tár sadalom tagjainak kölcsönhatása a szóhasználatban is megmutatkozik: Grünbaum Sára Istent a magyar keresztány környezet hatására nevezi Jézusnak (Isten héberül Adonáj, amelynek a teológiai irodalomban eltejedt alakja Jahve). II. József a Hajdúkerületet Szabolcs vármegye alá csatolta, megszüntette a kerületi büntetőbíráskodást, amelyről a Helytartótanács 1788. évi 1179. sz. rendelete tudósított. A Nagykállóban ülésező vármegyei alsófokú bíróság (Judicium Subalternum) alá tartoztak a Hajdúkerület ügyei is 1787–1790 között. Szabolcs vármegye II. Józsefféle törvényszékének (Judicium Subalternum) a Hajdúkerületre vonatkozó iratai (IV. 506.) az az iratcsoport, amely erre az időszakra vonatkozik. A fond egy darab iktató könyvet tartalmaz, amelyben az ülések időpontjának rendjében vezették az ügyeket. A zsidóságra vonatkozóan hét sorszám alatt található bejegyzés. A perek tárgyukat tekintve gazdasági szerződések során kialakult egyenetlenségek miatti panaszokat rögzítenek. Bár ez az anyag igen rövid időszakot fed le, forrásértéke mégis abban rejlik, hogy a nemesekkel, polgárokkal kötött szerződések és a zsidóság egymás közötti ügyei is megtalálhatóak benne. Ilyen például az 1787-ben kelt, Israel Izsák által Kállay Miklós ellen benyújtott adósságkérelme, vagy ugyanebből az évből Simon 68 MNL HBML IV. 505. e. 1791. OO 22. 69 MNL HBML IV. 505. e. 1804. DDD 2. 70 MNL HBML IV. 505. e. 1839. 4P 99. Mislovics Erzsébet
