Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
27 2021/4. ▪ 23 – 44. selejtezése a felmerülő kérdések tisztázását, érdekeink megvédését veszélyeztetné, bénítaná munkánkat”. Minderre a Levéltár válasza csak az éves selejtezés alóli „felmentés” lehetett.11 Az ekkoriban végzett selejtezéseket 1958-ban és 1961-ben még két nagyobb követte, majd valószínűsíthetően 1958-ban a KGL beszállíttatta a Láng 1947–1952 közötti levelezési anyagából származó, a vállalat minisztériumokkal, fontosabb közhivatalokkal és kooperációs partnerekkel folyatott levelezését.12 Mind ezek ellenére a Láng Gépgyár Központi Gazdasági Levéltárral való kapcsolata nem automatizálódott úgy, ahogy az a rendelet(ek)ből következett volna, a Láng ugyanis több más vállalathoz hasonlóan továbbra is megőrizte de facto döntési autonómiáját arra nézve, hogy milyen iratokat jelent be és mutat be a levéltárnak és milyeneket tart továbbra is az őrizetében. 13 A Központi Gazdasági Levéltár megszüntetését követően a Láng Gépgyártól begyűjtött 40 iratfolyóméternyi, 1885 és 1951 közötti iratanyag14 1964-ben átkerült az 1. sz. Állami Levéltár (Fővárosi Levéltár) őrizetébe, a vállalatot érintő gyűjtőmunka egészével együtt. Ezek alapján a hatvanas években folytatódott a vállalat selejtezési eljárásainak bejelentése, de a Fővárosi Levéltár az érvényben lévő miniszteri utasítás alapján leginkább csak „regisztrálta” bejelentéseket, mintsem hogy az irattípusok, iratfajták, iratőrző helyek részletekbe menő vizsgálatát kezdeményezte volna a selejtezések kapcsán.15 Bejelentésből eredő felülvizsgálatra és érdemi lépésre egyetlen alkalommal került sor: miután a 45/1958. (VII. 30.) Korm. rendelet lehetővé tette a levéltárak számára, hogy a titkosan kezelt iratok selejtezése kapcsán begyűjthessék azokat, a Fővárosi Levéltár 1966-ban a selejtezendő TÜK iratok közül 36 csomó terjedelmű, 1950–1956 közötti iratanyagot szállíttatott be. 16 A vállalati iratselejtezések folyamatában a jogszabályi előírások alapján történő levéltári részvétel, amely az iratgyűjtés mellett, jelen esetben akár a Láng Gépgyár iratainak és működésének részletekbe menő megismerését is elősegíthette volna, nem eredményezett átfogó ismereteket. Ugyanígy hiányosak maradtak a vállalat 11 MNL OL Y13 314/1954. 12 MNL OL Y13 553/1958. – A begyűjtés ténye a bejelentésből közvetlenül nem, csak az utólag készült (raktári) jegyzékekből állapítható meg. 13 Amellett, hogy a selejtezések során több szervezeti egység is jelezte, hogy nincs mit selejtezni, a helyzetet a LOK vállalati csoportjának képviselője is hamar érzékelte, nem véletlenül rögzítette feljegyzésében, hogy a Láng Gépgyár képviselője „ismét több ízben tett olyan megjegyzést és adott olyan utasítást a selejtezési felelősnek, amely álláspont mereven ellenkezik a kiadott rendelettel. Ilyen volt például az az álláspontja, mely szerint a nem selejtezhető iratok közül csak azt lehet átadni levéltári őrizetbe, melyeket a vállalatvezető engedélyez.” MNL OL Y13 223/1954 14 Incze et al., 1960:11, 42. 15 Például a Láng Gépgyár főkonstruktőre és osztályvezetői 1965-ben a selejtezési jegyzőkönyvben részletesen megírták a Központi Rajzkezelőségen őrzött eredeti tervrajzok fénymásolatainak, irodai példányainak selejtezésének indokait, amelyet a Levéltár a rajzkezelési és őrzési rendszer behatóbb vizsgálata nélkül tudomásul vett. Ld. BFL XXIX.3.39 3568–VIII/1965. 16 BFL XXIX.3.39 3088–VIII/1966. Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok
